Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-01 / 203. szám
VIHARSAROK NÉPE Ahol megértették , ahol nem az tszcs fejlesztésének jelentőségét .A mezőigazdaság fejlesztésének két útja van: a kapitalista út és a szocialista út. A kapitalista út azt jelenti, hogy a fejlődés a parasztság többségének elszegényedésén keresztül a városi és falusi burzsoázia legfelsőbb rétegeinek meggazdagodása érdekében megy végbe. A szocialista út ezzel szemben azt jelenti, hogy a fejlődés a parasztság többsége jólétének állandó emelésén keresztül megy végbe. Mind a profetáriátusnak, mind különösen a parasztság érdeke az, hogy a fejlődés a második uton, a szocialista után haladjon.« (Sztálin.) Dolgozó parasztságunk egyre inkább felismeri a két út között a jobbat, a fejlettebb, a szocialista utat. A felvilágosító munka, amit a termelőszövetkezeti csoportaik felfejlesztésével végeztek régi és új belépő kis- és középparasztok, egyre több egyéni gazdálkodó dolgozó parasztban érleli meg az elhatározást a tszcs-be való belépésre és egyre több egyénileg dolgozó parasztot ejt gondolkodóba, hogy várjon melyik utat válassza. .A kételyek eloszlatására, amit részben a kulákhírek, részben a szövetkezet nem ismerése okozta egyes kis- és középparasztoknál, indultak évetekkel ezelőtt harcba a tszcs népnevelői, a tszcs új és régi tagjai. Voltak azonban olyan csoportok , ahol nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a csoport fejlesztésének így például ElekenJózsef Attila« tszcs augusztus 16-ig összesen hét tagot szervezett be. Mi volt ennek «.. oka? Egyik hiba az volt, hogy a csoportban úgy vélekedtek, hogy »elegen vagyunk« és magának az üzemi pártszervezetnek is »aggályai« voltak abban a tekintetben, mi esz, ha felduzzad a csoport? »Így alokttívk vagyunk, csak kevesen, akik dolgoznak.« Valóban, az eleki ,József Attila’ tszcs-ben a papíron nyilvántartottak létszáma 330, a dolgozó közülük összesen száz. A többi hol itt, hol ott »cselleng«, 18 funkcionárius, 56 asszony van a tagok között olyan, aki még közelről nem látta a csoportot. Huszonhat pedig olyan, aki egyik nap a csoportban dolgozik, másnap pedig elmegy máshová, nem törődik a csoportjával. A hiba ott van, hogy a csoporton belül sem folyik olyan felvilágosító munka, hogy minden tag tudatában lenne a termelőcső- A gyulavári tszcs a fejlesztés Az efeki »József Attila” csoport előtt példaként kell, hogy lebegjen a gyulavári »Viharsarok« tszcs népnevelőgárdája, akik faradba latinul folytatták a felvilágosító munkát és 46 új tagot, kis- és középparasztot szerveztek be csoportjukba. Az eredmény azt mutatja, hogy a »Viharsarok« tszcs dolgozói megértették a tszcsfejlesztés jelentőségét. Agitációs munkájukban először zökkenő volt, általánosságban agitáltak. De felismerték e hiányosságot és a továbbiakban konkrét eredményekkort, a nagyüzemi gazdálkodás fontosságának. A pártszervezet nem folytat türelmes felvilágosító népnevelő munkát. Elmulasztotta a pártszervezet, a tszcs valamennyi kommunistája, hogy az asszonyokat megnyerjék, hogy aktívan kivegyék részüket a csoport mindenkori munkájából, így aztán nem csoda, hogy szinte tehernek vették egyesek a csoport fejlesztéséért folyó munkát Nem tudatosították eddigi eredményeiket az egyénileg dolgozó parasztok között. Mindezek a hibák hozzájárultak ahhoz, hogy Eleken a mai napig mindössze 34 dolgozó paraszt lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára, tagjai megértették jelentőségét ket, kézzelfogható bizonyítékkal folytatták a népnevelő munkát. így győzte meg például Illés Imre detárs Kserták Károly nyolcholdas dolgozó parasztot, aki a felvilágosítás nyomán belépett a tszcsbe. De a »Viharsarok a tszcs valamennyi dolgozója fáradhatatlanul végzi a felvilágosító munkát, nehogy legyen Gyulaváriban egyetlen dolgozó paraszt is, aki azért, mert nem ismeri a szövetkezeti életet, elszalassza a tszcs-be való belépést, a szövetkezeti gazdálkodással járó előnyöket. Bocskoi 8T'---------------| A hiályos felvilágosító munka miatt véül eredménytelenné a nagybánhegyesi előkészítő bizottság működése Nagybánhegyesen körülbelül hárm héttel ezelőtt alakult meg a tszes előkíszítő bizottság. Tagjai: Csicsely György, Balázs János, Huszár Mártonné, Csicsely Sámuel néhány holdas dolgozó parasztok voltak, az elnök, Strekács Pál volt, a község Zalka Egymás után keresték fel az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a határrészeken, lakóhelyeiken. Hosszan elbeszélgettek a közös, nagyüzemi gazdálkodásról. Megtárgyalták a Zalka Máté tszcs eddigi eredményeit, munkáját. A felvilágosító munka eredményeként csakhamar tizenkettőre emelkedett az új csoportot alakítók száma. Már a nevét is meghatározták: »Szikra« — ez lesz a neve az új csoportnak. Szervezőmunkájuk harmadik hetében aztán megállt minden. Atizenkét család száma semmikép nem akart emelkedni. Az előkészítő bizottság tagjai vártak. — Majd csak lesz valahogy. Persze, sehtogysem lett, mert leállt, csökkent a népnevelőmunka üteme, máig nem volt olyan lendületes, mint kezdetben volt Elmúlt egy-két nap, aztán Csicsely György, az előkészítő bizottság egyik tagja, javaslatot tett a Zalka Máté tszcs vezetőségének, vagyis hát Csiki József elvtársnak a csoport üzemi pártszervezete titkárának. — Csiki elvtárs, — mondta — nem megy ez a Csoport szervezése sehogysem. A dolgozó parasztok Inkább ti hozzátok, csoportba mennek, minthogy újat kezdeneMáté termelőcsoportjának egyik tagja. Nagy lendülettel indultak munkába, céljuk az volt, hogy új csoportot alakítanak, új, boldogabb életet kezdenek összefogva, közösen... A »Zalka Máté« népnevelőinek támogatásával nem. Azt javaslom: fuzionáljunk... Csiki elvtárs nem válaszolt azonnal, fontolóra vette a dolgot — Nem lehetne-e valamit csinálni? — Hiába, nem megy a szervezés, — így Csicsely. — Hát akkor fuzionáljunk... És fuzionáljak." A meglevő tizenkét családból hét azonnal aláírta a belépési nyilatkozatot a Zalka Mátéba. — Vagyis: — Mind az előkészítő bizottság, — elvtársak mindannyian, — mind a Zalka Máté Iszcs vezetősége a könnyebb ellenállás vonalát választották Nem álltak ki harcosan az új Iszcs alakítása mellett Pedig nem úgy van az, hogy — »Hiába, nem megy a szervezés.« — De igenis, ment volna, ha... 1 Ha a népnevelő-felvilágosító munkát jobban megszervezik, ha a helyi (község!) pártszervezet több segítséget nyújt az előkészítő bizottságnak, ha a »Zalka Máté ö tszes átadja a saját szervezési tapasztaltait és ugyancsak több segítséget ad az alakuló csoportnak. És mivel mindez nem történt meg, az előkészítő bizottság úgyszólván elszigetelődött, munkájáról csak kis körben tudtak. Az elvtársak nem elég harcosan vették fel a küzdelmet a kulákagitációval. Egy kicsit elfeledkeztek arról, hogy a néhányezer lakosú Nagybánhegyesen negyvenhárom kulákcsalád van — mint például Szita Imre, Fazekas Bálint, Csepregi Ferenc, Jankó Antal főkolomposok, meg a többiek —, akik egyáltalán »nem örülnek« annak, hogy a község néhány dolgozó parasztja az életet, — szebbet, jobbat, boldogabbat, — akar kezdeni, mint amilyen eddig volt. »Nem örülnek«, aljas rémhírekkel, rémisztgetéssel akarják eltávolítani a dolgozó parasztokat az uj élet útjáról. — Nem lehet az igaz, hogy a Bodza» határmenti tizennyolc ujgazda közül csak egy lett volna tagja az új csoportnak, ha felszámolták volna az osztályellenség támadását, a »Szikra« megalakulása ellen. Tény azonban az is, hogy a nagybánhegyesi dolgozó parasztok között számosan vannak olyanok, akik még nem látják azt, hogy amíg a nagyüzemi gazdálkodást folytatók hétmérföldes csizmákban hasalnak a fejlődés útján előre, addig ők gyerekcipőben tipegnek, nincs olyan esetük, mint a cső-spárttagoknak. Éppen ezek a hibák bizonyítják, hogy a hiányos, formális népnevelőmunka következményeit, hogy nem alakult új csoport a községben. Az elkövetett hibákból tanulnok kell s a népnevelő munka megjavításával kell a hibákat korrigálni. (df) megindították a felvyágosító munkát ! 3 Kiértékelték „a megye legjobb dolgozója" címért folyó verseny első szakaszát állami gazdaságainkban Állami gazdaságaink dolgozói még a tavasz folyamán versenyre hívták ki egymást a megye legjobb brigádvezetője, traktorosa, tehenisze, stb. cím elnyeréséért. A verseny legelső kiértldése után a békésmgyei központ 2—300 forinttal jutalmazta meg a legjobb dolgozókat. A versenyben «a legjobb versenyfelelős» címet Varga Mihály, a dombegyházi AG felelős, nyerte el. «A legjobb brigád vehető» Aranyos Sándor zsadái dolgozottt. A raktorosok közül első helyre Bódé István kárályderéki traktoros került, aki a legtöbb üzemanyagot takarította meg a munkák folyamán. «A megye legjobb tehenésze» címet Lénárt György, a kereki álom gazdaság dolgozója, «a legjobb ellető kanásza» Hévízi János, a bukási álami gazdaság dolgozója, «a legjobb hizlaló kanásza Koncz József, a hala pusztai állami gazdaság dolgozója lett. A kocsisok közt Gurguly Mihály teszínornász, a grérek közt Erdős István akasztó pusztai dolgozó került az első helyre. Az állami gazdaságok szellemi dolgozói között a vésztői állami gazdaságból Mált Ferenc, a megei központból pedig Gál Erzsébet kaptak jutalmat. Közel 50 ezer forint prémiumot osztottak ki állami gazdaságaink dolgozói között Állami gazdaságaink dolgozói a felszabadulás ünnepére készülve vállalták, hogy a gazdaságok terveiben előirányzott termelési eredményeket túlszárnyalják. A nyári munkák befejezése után az állami gazdaságok megyei központja kiértékelte a brigádok eredményeit. A kiértékelés szerint a legjobb eredményt a zsadányi állami gazdaság »Dózsa«-brigádja érte el, melynek dolgozói szat, holdanként 17 mázsa búzát termeltek a brigád földterületén. A brigádot, mely a megyében a legjobb eredményt érte el, felterjesztették a Munkaérdemend III. fokozatára s emellett pénzjutalomban részesült a brigád minden tagja. A zsadányi állami gazdaság dolgozóin kívül számosan részesültek még jutalomban, akik terven felüli terméseredményeket értek el. A jutalmazásoknál a megye állami gazdaágainak közel 600 dolgozója részesült kisebb-nagyobb pénzjutalomban, összesen mintegy ötvenezer , forint került kiosztásra. A jutalmazásoknál a gazdaságok dolgozói ígéretet tettek arra, hogy továbbra is jó munkával építik az országot. A gazdaságok dolgozói között a verseny kiértékelése után sem csökkent a versenylendület, hanem egyre jobban fokozódik. Az elmúlt héten a soron lévő gazdaágimunkákban a lőkösházi álam gazdaság dolgozóinak átlagos teljesítménye 319 százalék volt. A rózsási, halaspusztai, szarvas, mezőberényi állami gallagok dől az aktatok teljesítménye 228, illetve 200 százalék. A munkacsapatok a kenderszedésben értek el jó erdményeket. Az első helyre a munkacsapatok között a lőküsházi gazdaág »Dán« munkacsapata került, amely 3-16 százalékot ért el. De nem maradta sokban mögötte a rózsadazdaságban dolgozó »Magyar« munka alatem, amely ugyanebben a munkában 323 százalékot teljestett. A rizsasétáéban Kiszely Mihályné munkacsapata ért el szép eredményt. 292 százalékra teljesítették a normák Nyomukban jár Dina István munkacsapata is, amely 252 százalknál tart. Az egyéni versenyzők között a rizsaratási aa a legjobb eredményt a rózsási állami gazdaság dolgozója, Antal György érte el, 331 százalékkal. Ugyancsak ebből a gazdaságból került ki a legjobb kendervágó is, Csapó Mária, aki 379 sázalékra teljesíti a normát. Búsával etette sértéseit Molnár Károly orosházi kupec-kulák A lepel félrebillent és tiszta kép tárult a dolgozók elé. Kupétok, csalók és gazemberek táborát takarta ez a lepel. Molnár Károly, Orosháza Szent István út 12 szám alatti kupec-kulák lakását. Itt volt Orosháza és környéke kupeceinek találkozó helye, ahonnan a csalások egész ármádiáját indították a becsülétt» dolgozók felé. Itt dolgozták ki a «haditervet» Molnár Károly főkupecvezérrel, Kunos János, Kovács Imre és Kovács János volt gádorosi kupec magntulajdonosokkal és Szlopónzki József kupeccel együtt. Kormányzatunk a kupacoktól több mint egy éve megvonta a kereskedési engedélyt, hogy meg- sZabadnlnak a dolgozó piszlok a vásárokban hemzsegő csaló kuponoktól. De kutyából nem lesz EZalonna. Molnár Károlyból sem, aki személyesen a kupeckodást csak idegenbe folytatta, mert a környéken a sok csalása miatt meggyűlölték. De még ebben az évben is voltak olyan eretek, amikor tíz-tizenöt darab lovat helyezett el a gádorosi Kovács kupacoknál és társaiknál: Kunosnál és Szlopóczkinál Ezekkel a lovakkal aztán egymásután tették szerencsés lenné a dolgozó parasztokat, köztük Dénes Ferencet, alányi a megvit ló rövid időn belül elpusztult. Így járt Muladi István, meg egy haraszti-pusztai dolgozó fauszt is, akikre aljas módon ráérő, zukolták a használhatatan lovakat. A lovak eladását hamis néven, hamis tárlatokkal bonyolították le. A becsapott parasztok a feljelentések százait tették meg ellenük. De Molnár Károly kupé nemcsak a lóval kereskedett, hanem sertésekkel is. A sertéseit pedig nem árpával, vagy kukoricával etette, mint más ember szokta. A héten például Váczi György gyel aki nála, mint gazdasági alkalmazott dolgozik évek óta, egy mázsa búzát hozatott le a padlásról, azt összekevertette árpával s Csizmadia Ferenc orosházi malomtulajdonossal megörülteti. Csizmadia Ferenc malomtulajdonos a késő éjszakai órákban a legnagyobb készséggel darálta a búját a kupacoknak, hogy azt azok a disznóikkal megetessék. A két kupacot a rendőrség letartóztatta. HIRDESSEN LAPUNKBAN! Hirdetések felvétele Békéscsabán minden nap 1 óráig