Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-03 / 230. szám
Helyt akarnak állni a üresnagyitarsállyi népnevelők A békéért harcolni kell! Harcolunk is. Koreában fegyverrel, hősiességgel. Nálunk több termeléssel a gyárakbanés a földeken, a tanácsok választásával. Most pedig a békekölcsön jegyzésével is. Mert harc ez is, de mégis csak könnyebb nekünk, mint a koreaiaknak. Egyre jobban megértik ezt elvtársaink, népnevelőink, dolgozó parasztjaink a békeharc körösnagyharsányi frontján is. Tavaly is tudták a körösnagyharsányiak, hogy mi a kötelességük, legelsők voltak járásukban a tervkölcsönjegyzésben. Népnevelőink, a Párt tagjai és pártonkívüliek egyaránt a béke élharcosai, kik visznek a békeharcba minden dolgozót. Igaz, őszinte szavakkal kell előbb bebizonyítaniok, hogy a béke megvédhető, hogy Körösnagyharsányban Piros Lajos, Tarcali Gyula dolgozó parasztok és sokan mások is éppen ezért je•x~~—^JKckd' ölcsönt. * — Vannak eredmények közsénkben, igaz, lemaradtunk egy „.ssc — mondja Máté Sándorelvtársnő, a pártszervezet lit.ura. — Nem volt versenyszellem népnevelőink között. Népnevelőink egy része csak futólagosan látogatta meg a dolgozó parasztokat és ezért nem tudták őket kellőképpen meggyőzni. Ebből következett az, hogy egyes esetekben nem igátak ilyen hangokat leszerelni,kevés a fiénzünk . Vannak azonban olyan népnevelőink is, akik nagyon lelkesen dolgoznak a békéért, például Kormány Imre, Máté Gyula ársak és többen mások. Körösnagyharsányban nagy cihaározások születtek. Máté elvtársnő párttitkár és a többi, elvtársak lelkesedésében nyilvánult meg: »Nem fogunk lemaradni a versenyben a hunyaiaktól«. Elhatározták, hogy beindítják a népnevelők párosversenyét. Hajdú Gyula elvtárs versenyre hívta ki Máté elvtársékat. — Velem tart Nagy Géza is, öntudatos, dolgozó parasztfiatal. Megmutatjuk, hogy a DISz tagjai jól dolgozak békéért — mondta Hajdú elvtárs. A többi népnevelőpár is versenyre, kell, vagy kel egymással a békéért. Megcsinálták a népnevelőpárok versenygrafikonját Erről minden népnevelő leolvashatja, hogyan .Klátó Gyula népnevelő maga áll a versenyük. A párthelyisoridulja el tapasztalatait Van mj hely, ahol egy órát, vagy még annál is több időt lőttenek el beszélgetéssel. Kormány Igmondéknál ők is találkoztak vén véleménnyel. Nincs pén- Kormárnyné még azt is mondta: »Ne nézzétek a ruhám, azt is venni kellene«. — Jó ruha ez még — válaszolták a népnevelők —, meg hát csak nem ünneplőben dolgozik?! — Igaz, van nekem megfelelő ünneplőm is a sifonban«. Megvan a kenyerünk is, mindenünk van. Ha a napraforgót eladjuk, abból is telik még egyre-másra — ismerte el büszkén Kormányul". Máté elvtárs még hozzáfűzte: »Nem is lehet panasz az életszínvonalban. Ha vasárnap végignézünk a harsányi utcákon, azt látjuk, hogy mindenki szép ünnepidben jár. Legkiváltkép a dolgozó paraszt fiatalságon látszik meg az életszínvonalemelkedés.A Kormányék először bizony, csak 50 forintot akartak jegyezni. A ben függesztették ki a versenygrafikont, továbbá szép nagy betűkkel kiírták a legjobb népnevelők neveit. Feléje meg azt: a béke élenjáró hű harcosai. Még határosabb lesz, ha a népnevelőket buzdító jelszavakat is tesznek ki. Most a legjobb népnevelők között vannak kiírva Tóth Ernő és Szabó Viktor, aztán Győri Imre és Makra János népnevelőpárok. ők jegyeztették eddig a legtöbbel, jó politikai munka végzésével. Kitüntetés az, akiknek a nevét így kiírják. Különösen akkor, amikor a legjobb népnevelők saját békekölcsönjegyzésüket pótjegyzéssel felemelik, azért, hogy még jobban élenjárva ezzel is elősegítsék a többi dolgozó paraszt jegyzését. A jó tapasztalatokat Köteles elvtárs összegyűjti, amikor a népnevelők az eredményeket behozzák s közben át is adja más népnevelőknek. Hogy ez nagyon szükséges, abból is látták pl.: Gs. Bittó József tízholdas dolgozó paraszt 200 forintnál több békekölcsönt jegyez, ha a népnevelők elmagyarázzák neki, hogy az ötször kisebb földű Kormány Zsigmond száz forintot jegyzett. * • Akik a dolgozók közül a legtöbbet jegyeztek, azoknak a nevét a községházán és az ártézi kutaknál táblákra fűzve szép plakátokon, nagy betűkkel kiírják. Föléje írják még azt is: »Hazafiak és testekkel álltak ki mindnyájunk békéje mellé.« Az úttörők meg szép dalokkal és beszédnépnevelők tovább azzal érveltek, hogy többet is megér nekik a béke. Meg is értették és száz forintot jegyeztek, pedig csak két hold földjük van. Máté elvtárs, népnevelő, nagyon fontosnak tartja a jó politikai munkát. Azt mondja, hogy szeretik is a dolgozó parasztok, ha megmagyarázzák nekik a béke megvédésének kérdését. Példának említette meg, hogy Tarcali Gyuláéinál végül egész kisgyűrlés jött össze, amikor ott voltak. Piros Lajos dolgozó paraszt — bár ő nem jegyzett békekölcsönt, mert nem értette még meg jelentőségét —, Tarcaliékhoz is elment meghallgatni a népnevelőket. Máté Gyula és Kormány Imre elvtársak, népnevelők vállalták, hogy ők újra elmennek oda népnevelőmunkát végezni, ahol még nem értették meg a békekölcsön jelentőségét. I del felköszöntik a lakókölcsönjegyzőket, így történt ez Kormány Zsigmondékkal is. A tisztelet most a dolgozó embereknek jár, a múltban az ötven hetven holdas kulákok követelték ki maguknál. A harsány fák a békebizottság tagjait is munkába hívták. Számítanak arra is az egész faluban, hogy a református lelkész, mint a békebizottság tagja, jó munkát végez a békéért. Lelkesen láttak hozzá a népnevelőmunka megjavításához, —helyt akarnak állni, s ez már maga is félsiker. Körösnagyharsányi népnevelők, most tiétek a szó, a tett, — az egész községé, népünké a győzelem! (S. g.) fi békéscsabai Baromfiértékesítő NY gyakorlott libakopacsiókat azonnal felvesz VILLAKLAKOSI KÉPE Lent áradást okát be kell hoznotok! Békéscsaba Békevédelmi Bizottságának levele Orosházához Hatodik napja, hogy hatalmas lelkesedéssel és lendülettel megindult országszerte a békekölcsönök jegyzése. A mi megyénk dolgozói is — városokban, községekben egyaránt — ezren és ezren adták forintjaikat hazánk, népünk további erősödésére, fejlődésére, a békeharc magyarországi frontszakaszának megszilárdítására, a békés építőmunka biztosítására. Megyénkben a városok, községek dolgozói Gyula felhívására egymással versenyben jegyzik a békekölcsönt. E nagyszerű versenyhez ti is, Orosháza város Békevédelmi Bizottsága is csatlakoztatok, úgy, mint ahogy mi is tettük. Versenyben állunk egymással. Ebben a gyönyörű küzdelemben, a békés épüetmunkát biztosító, békénket megszilárdító harcban, a békekölcsönjegyzésében lemaradtatok. Jegyzéstek tegnap déli 12 óráig 3 millió 88 ezer forint volt. Ezzel szemben mi, ugyanazon időpontig 7 millió 329 ezer forintot jegyeztünk. Lemaradástokat be kell hoznotok! A vérostokban folyó népnevelő-, felvilágosítómunkát fokozni kell. A népnevelők tegyék még szervezettebbé, tervszerűbbé munkájukat. A nemes versenyben, ami köztünk folyik a békekölcsön teljes sikeréért csak így érhettek el jó eredményt, csak így tudtak előrehaladni a versenyben. Állítsátok példaképül a dolgozók elé Rácz elvtársat, az orosházi Békevédelmi Bizottság titkárát, aki 4 ezer forint békekölcsönt jegyzett. A népnevelőkön keresztül tudatosítsátok a dolgozókkal, hogy a békekölcsön jelenti ötéves tervünk sikerét, hazánk felvirágoztatását, népünk szebb életét, békés boldogságát. Békéscsaba város Békevédelmi Bizottsága. ••Örömmel adom... Hálából jegyeztem A mezőhegyesi Cukorgyárban nagy lendülettel folytatódik a békekölcsönjegyzés. Totka Erzsébet ifjúmunkás, aki 350 forintos fizetése mellett 400 forintot jegyzett. Balogh Lajos géplakatos-időfelíró fizetése 100 százalékát, 500 forintot jegyzett a békekölcsönre. »Örömmel adom, mert a demokrácia tette lehetővé számomra, hogy dolgozhatok és ma már munkám mellett tanulhatok is. Az ipari gimnázium, első osztályát sikerrel végeztem el, most beiratkoztam a másodikra. Tanulni akarok, békében dolgozni, ezért jegyeztem."’. Gedeon István szintén a cukorgyár dolgozója 600 forintos fizetése mellett 700 forintot jegyezett. Ő is arról beszél, hogy a demokrácia, a párt tette lehetővé számára, hogy tanulhat, Vegyészmérnök leszek — mondja Gedeon István. — Mindig az akartam lenni, de amúltbannem tudtam tanulni, nem volt rá módom. Most minden megváltozott, megvalósulhat minden vágyam, amit régen elképzeltem magamban. Egész biztos, hogy vegyészmérnök leszek, mert tinden segítséget megkapok a Párttól, kormányunktól. Habiból jegyeztem 700 forintot, tudom, hogy ennek az összegnek kamat,ez a béke. Forintjaik összeadásával harcolnak most Méhkeréken is a békéért A hosszú, kacskaringós utca közepetáján alacsony, fehérre meszelt ház előtt idős bácsika áll, integet az arra jövő két embernek. Messziről megismerte őket, az egyik Szucsigán Tivadar, a másik meg a szomszédja. — Oszt meddig, — kérdi az idős bácsi — csak nem hozzám? — De pontosan Jani bátyámhoz. Hogy mivégből jöttünk, azt talán majd bent. Ahogy bement a két népnevelő, hatan fogadták, az asszony és az öt család. Sokáig beszélgettek így együtt. — Értem, értem — bólogatott idős Rosu János, auptán Pontru Pácien— (küzdünk a békéért) — szólalt meg és előkereste takargatott kis pénzét. — Vagyonom nincs, ezt a takargatott 100 forintomat én is a békére adom. — Apám, nekem is van még 100 forintom, tegyük mellé mondja a legidősebb fiú, — hi fi béke mindannyiunk sszámára a legdrágább kincs örült az egész család, tudták, hogy ez a kétszáz forint, amit jegyeztek, szól az épülő napköziotthonra, az épülő munkáslakásoknak, a falu kultúrházának, mindennek, ami szép és jó, ami megváltoztatja az ő falujuknak is a képét. Sokáig szorongatták egymás kezét, úgy búcsúzott az idős bácsi: Most még csak ennyit tudtam adni a lékére, de ezt azért adom, hogy ne legyen háború, hogy majd nekem is több legyen. A szomszédok kíváncsian lestek, amikor a népnevelők kijöttek, hogy ugyan jegyzett-e az öreg Rosu, hiszen a falu úgy tudja, hogy» nagyon vallásos ember és nemfoglalkozik »politikával«. .. . És az öreg hosu jegyzett. Nemcsak ő egyedül, hanem a faluban valamennyien igyekeztek az elsők közé kerülni.Szucsigán Tivadar, aki 645 százalékban teljesítette annak idején a gabonafeladását- elsőként jegyzett a faluban 400 forintot és utána elment, hogy agitációs munkával is segítse a békét. — Román nemzetiségű vagyok — mondta —de éppen úgy megbecsülnek, mint minden dolgozót elessen az országban. A mi gyermekünk ott játszik a napköziotthonban és mi azt fel akarjuk nevelni, ehhez pedig béke kell, románnak, magyarnak egyaránt. Méhkeréken a kölcsönjegyzés második napján a 470 ház dolgozói közül már hatvanheten leszavaztak a békére és 17.200 forintot gyűjtöttek össze. És fokozódó harci lendülettel folytatják a békekölcsönjegyzést, hogy forintjaikkal segítsék az új, épülő iskolát, a mozit, az orvoslakást, az új ártézi kutat, a járdát és mindazt, amit számukra az ötéves terv hozott és hoz, ami örökre eltörli a múlt átkát és nem lesz különbség falu és város között. Ehhez azonban béke kell, amiért most a méhkerékiek ie forintjaik összeadásával harcolnak. Amikor jegyeztem, a Pártra, Rákosi elvtársra gondoltam... Az imperialisták újabb háború kirobbantására készülnek, lángba akarják borítani a világot. Nekik a háború nem más, mint jólfizető üzlet. A Szovjetunió vezette béketábor azonban megdönthetetlen erő és mi is valamennyien, a békefront ránk eső szakaszán készek vagyunk megvédeni békénket, eddigi eredményeinket. Áldozatot kell hoznunk a béke megvédése érdekében, ez minden becsületes dolgozó kötelessége. Amikor kormányzatunkfelhívott bennünket dolgozókat, hogy jegyezzünk békekölcsönt, boldogan álltam a jegyzők közé és 5000 forintot adtam. Hogy miért? Azért, mert látom azt, hogy munt a Párt ígér, az mindig beteljesedik, így volt az a tervkölcsönjegyzésnél is. Azért is jegyeztem, mert nekem is sokat jelent az, hogy békében dolgozhassak tovább, hálából is lejegyeztem, mert nagyon sokat köszönhetek a Pártnak. A Párt adott lehetőséget arra, hogy tanulhassak. Amikor jegyeztem, a Pártra és Rákosi elvtársia, gondoltam és örültem annak, hogy 500 forintos békekölcsönömmel valami keveset én is adtam cserjébe a Pártnak azért, amit eddig kaptam. Köti Erzsébet, a Vöröskereszt dolgozója. igazi harcosai akarunk lenni a békének Mi, a békéscsabai I. számú állami általános iskola »Zója« úttörő leánycsapata érezzük azt a nagy lüktető örömet, mely ma egész országunkat betölti. Érezzük és tudjuk, hogy a békekölcsön jegyzés© a mi szép, boldog, vidám életünk biztosítéka. Ebből a megmozdulásból mi is kivesszük a részünket. Fegyelmünk, iskolai többletmunkánk s ezeken a napokon harcos kiállás volt a béketábor mellett." Ezzel azonban nem elégedhetünk meg. A mi néhány, de igazszívből felajánlott fonátjainkat összeraktuk és a leánycseppet egy 100 forintos békekölcsön-kötvényt jegyzett. Igaz harcosai akarunk jönni a békének, mi nem akármik háborút, hanem boldog, vidám életet akarunk. ígérjük, hogy mi jó tanulásunkkal, jó úttörőmunkánkkal és fegyelmezességünkkel növeljük a béketábor erejét. Most a tanulással har’colunk a bakéért.. de ha kall életünk árán is megvédjük szabadságunkat. Előre! Bányai Erzsébet csaput tanácsclook HafkóteaVlv