Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-01 / 255. szám

Éljen a magyar békemozgalom szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja ! Éljen Rákosi elvtárs, a béke első magyar harcosa! dolgozók listiigja .Rákosi elvtárs nagyjelen­tősségű beszédeiről A helyi tanácsok megválasztá­sával népünk közvetlen részesévé ,'állt a hirtalommuk, a dolgozók sajat maguk lettek irányítói sa­ját sorsuknak". A tanácsuk megala­kulásával új feladatokat kell meg­valósítania népii demokráciánknak. Ezekre a kérdésekre adott feleletet­­ helyes­elt idogeniitatása mellett Rákosi elvtárs, a Magyar Dolgozók­ráfija Központi Vezetősége októ­amikor hangsúlyozta, hogy szükség van jó szakmunkásokra és techni­kusokra. Nálunk is működik szak­munkásképző tanfolyam és techni­kus kör is. Mikor én bekerültem a békéscsabai Ruhagyárba, a létszám negyven körül volt és ma már 660- an dolgozunk. Ebből azt látom, hogy a mi bölcs vezetőnk nemcsak ígéreteket tesz, hanem minden ígé­retét be is váltja a Párton ke­resztül. Rákosi elvtárs beszélt a dolgozó tömegek lelkes összefogásá­ról, a békéről és arról, hogy »új erök jelentkeznek a Párt kapujá­nál”. Ez nálunk is így van. Én Arra, hogy tanításunkban harco­san kell kiállnunk a­ béke ügyéért. 4 Az elhangzott beszédből világosan láthatjuk, hogy milyen­­veszély fe­nyeget bennünket, ha az amerikai agresszorok terve érvényesülne. Egy pedagógus sem kívánja, hogy újra a nemzet napszámosa legyen, egy igaz nevelő­­sem akarja, hogy­ber 27-i ülésén. Beszédét a dol­gozók tömegei nagy lelke­sedéssel hallgatták, erőt merítettek­ belőle további feladataik elvégzéséhez és a béke megvédéséhez. Murányi hitel, a Ruhagyár dol­gozója így­ ír Rákosi elvtárs be­szédéről: Rákosi elvtárs beszédé­ből én hozzám az a rész áll legkö­zelebb, amely iparunk fejlődéséről szól, is az­ újonnan felvett tagjelöltek közé tartozom és jó munkámmal igyekszem mindinkább meghálálni nagy Pártunk és Rákosi elvtárs szerető gondoskodását. — A pedagógusok nagy tömege s közelebbről a m­i nevelő testüle­­tünk is élénk figyelemmel kísérte szeretett vezérünk beszédét, — ír­ja Paulai Mihály, a közgazdasági gimnázium igazgatója. — Rákosi elvtárs beszédében rámutatott eddi­gi eredményeinkre, de rámutatott az elkövetett hibákra és mulasztá­sokra is: a szocializmus útján haladó ifjú­ságunk ismét a fasizmus­­mételyé­be kerüljön. — Rákosi elvtársnak, a Szabad Nép­ben megjelent beszéde igen nagy hatással volt rám, — írja Gaál Erzsébet, az Állami Gazda­ságok Központjának a dolgozója. — Rákosi elvtárs hangsúlyozta, hogy egyik dolgozónk megjegyezte,­­— írja Varga Lajos elvtárs. Tiszép telepvezető népi demokráciánk és dolgozó népünk erőit jelenti. Közelről érintett bennünket az, amikor Szákosi elvtárs a szén­prob­lémáról beszélt. Tudjuk, hogy az új hatalmas üzemek létrejöttével és a MÁV fejlődésével nem tar­tott arányosan fejlődést bányá­szatunk. i)e ezen a nehézségen is bizonyosan túlesünk, mert a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs útmutatása alap­ján így akarja ezt a szocialista magyar nép! — fejezi bie az­ elv­társ a levelét. Szerte az országiam, de me­gyénk minden ü­zeméb­en és hivata­lában nagy lelkesedéssel olvassák a dolgozók Rákosi elvtárs b­eszé­­dét, a dolgozók egymásután is­merik fel a hibáikat, pártszerve­zeteink, napról-napra Szorosabbra fűzik kapcsolatukat a széles tö­megekkel és a magyar népben mindinkább elmélyül a Párthoz és Rákosi elvtárshoz való szeretet. Rákosi elvtárs beszéde útmutatás mindannnyiónk számára az­ imperia­listák elleni harcban és az ellen­ség hazai ügynökeinek leleplezésé­ben. A mi gyárunkról is beszélt Rtíkosi elvtárs, Mire tanít minket, pedagógusokat Rtíkosi elvtárs beszéde? a helyi szervek ne szorítsák háttérbe „ a pártonkívüli tömegeket Azok a népnevelők, akik munká­jukkal bebizonyították, hogy hűek népi demokráciánkhoz, megérdem­lik­, hogy a Magyar Dolgozók Párt­jának tagjelöltjei, majd később tagjai legyenek. Én pártonkívüli népnevelő vagyok, tisztában va­gyok a Magyar Dolgozók Pártja célkitűzéseivel, hálásan gondolok Rákosi elvtásra, hogy beszédében rámutatott arra is, hogy rövidesen én is tagjelölt lehetek. — Ilankó, Mátyás, a Kötöttáru­gyár kultúrfelelőse így nyilatko­zik Rákosi elvtárs beszédéről: A Párt élő szava volt Rákosi elv­társ beszéde számunkra, határkő elért eredményeinkben, világos vít­­mutatás a jövő felé vezető utunkon. — A mi déli határainkon ágál és provokál az amerikai imperia­listák­ ügynöksége, a Tito-kormán­y — mondotta Rákosi elvtárs. Ti­­toék közel vannak hozzánk, de mi, a Kötöttárugyár dolgozói résen vagyunk Jó munkánkkal és a békéért való harcos küzdelmünkkel megkutat­juk az imperialistáknak és Titonak, hogy minden ellenünk irányuló törekvésük hiábavaló, mert: «Ma­gyarország nem rés, hanem erős bástya a béke frontján!» — A tanuló ifjúság is lelkesedés­sel hallgatta Rákosi elvtárs íté­szedét — olvashatjuk Kruzslitz Tibor közgazd.­gimn. tanuló leve­lében. — Megértettük a békeharc jelentőségét és minden erőnkkel­ azon leszünk, hogy jó tanulmányi eredményünkön keresztül a békés építőmunka, a szocializmus kép­zett káderei lehessünk. Tetteken keresztül akarjuk megmutatni a fényes jelenért és a ragyogó jövő­ért köszönetü­nket a Pártnak és nagy tanítónknak, Rákosi elvtárs­nak. — Az, hogy Rákosi elvtárs eredményeink mellett nehézsége­inkről is beszél, mint, ahogy Mi, magyar anyák építeni akarunk Szavakkal ki sem tudom fejezni október 22-e történelmi jelentősé­gét, amikor mi, dolgozók össze­­fogva, a Függetlenségi Népfrontra, a békére és az ötéves tervre le­adtuk szavazatunkat. Ezen a na­pon fegyver volt a kezünkben a szavazócédula. A béke fegyvere. A dolgozó, nép végleg a maga ke­zébe vette az irányítást. A helyi tanácsnak én is tagja vagyok. Am­ikor összejöttünk, hogy megválasszuk a végrehajtó bizott­ságot és megkaptam a megbízó­­levelet, annyira meghatódtam, hogy írem is tudtam szóhoz jutni- Sze­m­em előtt elfutottak az évek s láttam eddigi életem. Ekkor fo­gadalmat tettem, hogy ezentúl még jobban fogok dolgozni, hogy ebből is lássák az imperialisták, hogy mi szilárdan állunk a béke frontján, egy emberként összefogva védjük országunkat. Mi, magyar anyák építeni akarunk. Nem akar­juk országunkat még egyszer ro­mokban látni. Ezért harcolunk mi, a helyi Tanács tagjai még szivó­­sabban, még kitartóbban a békét szerető népek mellett, nagy és bölcs vezérünk vezetésével, Sztálin elvtárs útmutatásai alapján. Elvtársi üdvözlettel: Boros Jánosné, Kisceákó, «Táncsics» tszcs. Petitek, szombat, vasárnap este 9 órai kezdettel a Csaba télikertjében in Ö M Ö It V LÁSZLÓ énekel a csabai közönség volt kedvenc színművésze*­­Belépődíj idnes* TERVGHZDflLKODfiSUNK November 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­ját a magyar dolgozók munkafel­­a júniussal, termelésük emelésével ünnepük. Az orosházi Tóth-malom dolgozói a budapesti Gizella-malom országos verseny kihívásakor vállal­ták, hogy ezévi termelési tervüket november 23-ra befejezik. Most november 7-e méltó megünneplésére a Tótti-malom valamennyi dolgo­zója felajánlotta, hogy november 21-re teljesítik ezévi tervüket. * A békéscsabai, mezőberényi és mezőtúri szövőüzemek között júni­usban­ indult el a nemes vers­ny a minőség megjavításáért az önkölt­ség- és hulladékcsellentési­ ért. A verseny kiterjed a hosszúlejáratú versenyszerződések széles körben való megköt­ésére, a mu­nkaverseny kiszélesítésére, az újítóm­ozgalom fejlesztésére is. A szeptember­bari kiértékelés nyomán a következő eredmények születtek: A­­verseny első helye a mezőberényi Alt'Ili Szövőgyáré itő­ 1 százalékos­­minőségi teljesí­téssel, 119,1 filléres önköltségcsök­kentéssel és­­ 10 százalékos hulla­dékkal. A békéscsabai Pamutszö­­vű­­V I' lett a második, a harmadik helyre a mezőtúri üzem került. Az újitómozgalom fejlesztésében a bé­késcsabai P­amutszerű NV lett az első. Az össze­­sített verseny eredmé­nye a mezőlét­ényi szövő gyárnaak 911.1 jó pontot, a békéscsabai Pa­mut szü­eő­nek SOS.0 jó pontot je­lentett a szeptember havi verseny­ben. Ezek az ered­­mények legyenek irány­mutatók­ a szövőgyárak d­l­­gozói előtt, hogy a versenybent új, szebb eredmények szülessenek a terv teljesítése érdekében. * A gyulai építőipari dolgozók lel­kesen teljesítették a tanácsválasz­tásokra tett­­munkafelajánlásokat. Az építőmunkások mintegy 80 százaléka tett munka felajánl­ást. A kutasi állami gazdaság építkezésé­nél is szép eredmények születtek. Engelhart Mihály ács brigádja a 110 százalékos felajánlást 177 szá­zalékra teljesítette. Ugyanilyen lel­kesen dolgozott a Stir segédmunkás brigád is, 105 százalékos felaján­lását 11 százalékkal túlteljesítette. Engelhaft András brigádja pedig 110 százalékos munkavállalását 152 százalékra teljesítette. A négytagú Ornicsek segédmunkás brigád 35 százalékkal lépte túl a felajánlott teljesítmény emelést, így járultak hozzá előirányzott tervük teljesíté­séhez. eredményei A békéscsabai Karneválban is tettekkel harcolnak a békéért A békéscsabai Bárnévál csir­­kekopasztó üzemrészében hosszú padokon ülnek az asszonyok, lá­nyok. Kezük alól egymás után kerülnek ki a tisztára kopasz­tól­ sárgáshasú csirkék. Munka­­közű­en el-elbeszélge­ttlek erről, arról. — Hányadika van ma? — kér­dezi Szász Ilona a mellette dol­gozó Uh­rin Mártonnétól. — Október ót­. — feleli l Ti­minné. — Miért? — Azt számolom, hogy hány nap van még hátra a budapesti békekongresszus napjáig? Néhány percig csend van, majd Uhrinné szólal meg. Úgy látom, te is úgy vagy, mint én. ott is a napokat számolom, hogy mikor lesz a bék­ekong­­resszus és úgy készülök rá, mint egy ünnepre. Tudom, hogy az itt megválasztott küldöttek fog­ják Angliában elmondani mind­azt, ami nekünk, magyar dolgo­zóknak is legh­őbb vagyunk. Azt, hogy békét akarunk és követeljük az imperialisták v­é­­res terrorjának megszüntetését. — De várjon meghallgatják-e a háborús gyújtogatók ezeket a­ figyelmeztetéseket? — veti fel a kérdést bizonytalan hangon Kiss Jánosné. •— De mennyire, hogy­ meg­hallgatják, — válaszolja ITirinus -- mit gondolsz, h­a nem félnének annyira a béke erőitől, ha nem látnák azt, hogy a béke híveinek tábora napról-napra növekszik, a békealáírások száma egyre gya­rapodik, már rég kiterjesztették volna a háborút más országokra is, nemcsak Koreára. De jól lát­ják ők azt, hogy a béketábor a hatalmas Szovjetunió segítsé­gével sokkal erősebb, mint a há­borús gyújtogatók tán­cra. — Ha arra kerülne a sor, mert az életem árán is meg­védeném szeretett hasámat — szól közbe Szász Ilona. — Erre már én is gondoltam — mondja Kiss Jánosné én is képes lennék mindenre, hogy megvédjem otthonomat, ezt az üzemet és mindent, ami most a békés, nyugodt életemhez tartó­nk. Nem ismernék áldozatot ak­­kor !ha a béke m­esi védő­jóről lenne szó. — No látod, — mondja Uh­­rinné — ezért félnek az amerikai imperialisták tőlünk, mert tud­­ják, hogy így gondolkozunk. Te is, én is és az a sokmillió em­ber mind, aki tagja a világ bé­­keszerető táborának. Tudják azt imperialisták, hogy az Angliában összejövő küldöttek valarmeny­­nyien az egész világ elszánt 1x5* beakaratát fogják kiáltani feléjük. A béke... Most a legdrágább szó a Bániéval dolgozóinak. Ezért tették meg felajánlásaikat is és ezért dolgoznak most foko­zott erővel, hogy vállalt köte­lezettségüknek eleget tudjanak tenni . A Ruhagyár békebizottsága Rákosi elvtárs beszéde után javít munkáján Üzemünk békebizottsága Rákosi elvtárs október 37-én mondott be­széde után új lendületet fogott neki a munkának és megtárgyalta azokat a teendőket, melyeket az üzem dolgozóinak el kell végezni, a második magyar békekongresz­­szus­ért, hogy az harcos kiállás legyen a háborús imperialisták­kal szemben, a béke megvédése mellett. A békebizottság üzemünk­ben ez év áprilisában alakult meg és bizony mi, békebizottsági tagok azt gondoltuk, hogy eleget teszünk a béke megvédéséért azzal, hogy aláírattuk a békeíveket és aztán elhallgatunk. Az üzemi pártszer-­­vezetünk javaslatára nemrég újjá­szerveztük, felfrissítettük a béke­­bizottságot és új lendülettel fog­tunk a munkához. A koreai kór­házvonatra 1,5oo forint összeget gyűjtöttünk, szeretetcsomagok kül­désére pedig n­oo forintot. Ki­vettük részünket a békekölcsön jegyzésénél és a jó felvilágosító munka után az üzem dolgozói 6­ is,aló forint összeget jegyez­tek. Eredményeinket az egy­re fe­szültebbé váló nemzetközi helyzet­ben érjük el, melyre Rákosi elv­, társ is rámutatott beszédében. Meg­­világította előttünk, hogy a nyu­gati imperialisták háborúra készü­lődnek, lángtengerbe akarják ho­rdani a világot. Ugyanakkor a nagy Szovjetunió, a béke biztos őre hatalmas erőműveket épít,me­lyek mind a békés munka alkotó erőivé válnak. Mi, ruhagyári dol­gozók tudják azt, hogy a béke­tábor erősebb a háborús imperia­lista tábornál és mi ezt az erőt a termelés mennyiségi és minő­ségi fokozásával, az­ ötéves terv si­keres megvalósításával akarjuk gyarapítani. A nemzetközi esemé­nyek, az állandó háborús veszély méginkább­ níneli keménységün­ket, szilárdságunkat és a jó mun­kánkkal az eddiginél még foko­zottabban harcolunk a békéért. Azt akarjuk, hogy a londoni vi­lágkongresszuson a világ­ békesze­rető népei lássák azt, hogy mi, magyarországi dolgozók is küz­dünk a békéért. Mi, ruhagyáriak­ két zászlót küldünk a kongresz­­szusra, mely jelképezni fogj­a egy-­­ségünket, békevágyunkat és haza-­ szerelésünket. Ir. Szabó Józsefné, a békéscsabai Ruhagyár dolgozója.

Next