Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-02 / 229. szám

2 Vikai Hawk Plepe Az okányi kultúrcsoportok kultúragitációval segítsék a békekölcsönjegyzés sikerét Az okányi kultúrcsoporto­k a m­á­­sodik Békekölcsön jegyzés sikere ér­dekében nem siettek a népnevelők segítségére. Pedig négy kultúrcso­­port van a faluban, mely a kul­túra éles fegyverével mozgósítani tudná a falu dolgozóit e hazafias feladatra. A járási tanács népműve­lési osztálya pedig még szeptember 19 -én felhívta figyelmüket a kul­­túraldotáció megkezdésére. De sem a DISZ, sem az MNDSZ, sem az MSZT, de még a kultúrotthon kul­­túr­ Csoportja sem tett semmit ennek érdekében. Pedig a kultúragitációs érvekért nekik sem kell a szomszédba menni Kerül bőven a faluban is. A fel­szabadulás óta sokat változott a falu arculata és a benne élő dol­gozó parasztok élete. Egy évtizede, vagy ennél is több éve már, hogy az állomástól a faluba vezető úton járu­l hozzá a község további fej­lesztéséhez. Sokan azonban szemet­­húnynak az eddig elért eredmények és a jövő építőmunkája előtt. Ezt persze nem a véletlen, hanem az ellenség aknamunkája idézi elő: tengelytörő gödrök akadályozták a közlekedést. Ennek az útszakasznak az újjáépítése már befejezés előtt áll. A Vésztő felé elágazó út két oldala is meg van hordva kavics­osat. Pár héten belül ez is elkészül.. Három ártézi kutat kapott a község, ezenkívül újjáépítették az óvodát és a napköziotthont. Nemrég ké­szült el 10 ezer forint beruházás­sal a kultúrotthon és nyolcezer forint összeggel a sporttelep. Száz­­negyvenezer forint költséggel pe­dig folyamatban van a volt Svarcz­­kastély szociális­ otthonná való át­építése. Nagyszerű eredmények ezek. De ezenkívül még sok mindenre van szüksége a fal­imak. Többek között villanyt is várnak a dolgozók. Ehhez azonban tettekre van szükség. Töb­ben már meg is tették kötelességü­ket. Az, hogy a Budapestről kitele­pített volt csendőrtisztek, banká­­­ros földbirtokosok összejátszanak az okányi kulákokkal, Szabó Pállal és a többiekkel, rémhíreket terjesz­tenek. Ha Okányban megfelelő leleplező kultúragitációt végeznének, akkor Kincses Béni 12 holdas középpa­raszt sem vált volna kétkedővé az ellenség hangjától és nem 200 fo­rintot, hanem jóval többet jegy­zett volna. Mert mi a feladata a kultúrcsoportn­ak? Az, hogy dallal, tánccal, jelenetekkel lelepezze az ellenség aknamunkáját és bemutas­sa az emberek megváltozott életét és a még boldogabb jövőjét. Azt, hogy Hajdú Béni néhány évvel ezelőtt még fillérekért napszámos­­kodott a földesurak földjén, ma pe­dig 11 hold földje, két jó lova, tehene s számos aprójószágja van. Feladata a kultúragitációnak, hogy segítsen öntudatra ébreszteni Pásztor Sándort és másokat, mert ő sem jegyzett békekölcsönt, csakúgy, mint Hajdú Béni. A kultúrcsoport tagjai hozzák be eddigi mulasztásukat. Látogassanak el ezekhez és a többi dolgozó pa­rasztokhoz. Mondják a­ dalos rig­musokkal, hogy a kölcsönadott fo­rintokat teljes összegében vissza­kapják és ennek kamata a béke, a még több építkezés, a még boldo­gabb élet. A tanácselnök 1000 forint kölcsönjegyzéssel M. Fazekas Albert, a béke ellensége Székében-hosszában beszéli K. Fazekas Albert kulák Sarkadke­­resztúron, hogy »n­in­cs miből jegyez­ni«. A dolg­ozó parasztok itt is, mint mindenütt az egész országban a békéért, a tervért jegyeznek- Tud­ják, ezerszerese vbb­autérül ez, hiszen máris sok mindent kaptak. Egészséges, tágas iskolát, orvosla­kást, hogy ne kelljen a nyolc ki­lométerre lévő Sarkadra bemenni, ha valami baj van. Meg a sar­kad!, nagyyantól gépállomás az övék is. Még többet is akarnak. És aki többet akar, az nem hall­gat K. Enzekne Albertra. De akadnak azért olyanok is, akik igaz­­zat adnak neki — és sajnos, nem is kevesen. Pedig, aki egy kicsit is gondolkozik, megláthatja: nem akar­ jót a falunak, mikor így be­szél .De hogy is akarna jót? Hiszen egész életében más zsírján élősködött. Negyven holdja, meg a béresek munkája meghozta neki a mindennapi »kenyeret«. Persze, most már megnyirbálták a hatal­mát. A sarkadkeresztúriak sem tét­lenkednek munka nélkül, ott az álla­mi gazdaság, nincsenek rákénysze­rítve K. Fazekas Albert filléres napszámára. Ez fáj neki. Szeretné vissza a régit. Ezért nem kapálta meg idejében a növényeit (le is csukták érte) ezért nem adta­ be a tojást, a baromfit, meg a gabo­nánál is úgy kellett elszámoltatni. Most meg az őszi árpát sem ve­tette el és ráadásul, ha végigmegy az utcán, mindenkinek azt mondo­gatja: »Nem érdemes jegyezni bé­kekölcsönt (persze, mert háború­ra spekulál), meg nincs is miből.« Ilyen »beszélgetés« után jelentette ki ifj. Puskás Sándor is, ho­ry­­ bizony egy fillért sem jegyez. Sokan vannak ilyenek, mint Pus­kás Sándor. A népnevelő elvtársak­nak kell segíteni Sarkadkeresztú­­ron is, hogy felismerjék: nem mond igazat a kulák. És nem is nehéz megmagyarázni. Csak emlékeztetni kell a múltra Puskás Sándort, meg­mutatni a jövőt is előtte A múltban cseléd volt Puskás Sán­dor. Most válogathat, mi akar len­ni. Igaz, van már családja, de fia­tal még, tanulhat is. A múltban ásott kútból ivott egészségtelen vi­zet. Most Norton-kút van itt is. Gyerekei az új iskolába járhat­nak és a tervben benne van, hogy talán mir jövő ilyenkorra vill­any­­lámpa fényénél ülik este körül az asztalt. És ha szórakozni,­­vagy tanulni akarnak, majd bemennek­­­ kultúrházba, tani náluk is fel­épül i most az ötéves tervben. Ezt kapja Puskás Sándor — az egész faluval együtt. És egyénileg? Í­gy is hasznot hoz a békék és csonk­ör­vény. Sar­kad­keresztúron is van­nak, akiknek kihúzták a kötvényét, megsokszorozva kapták vissza, azt, amit kölcsönadtak. Puskás Sándor sem lehet ellensége saját zse­bének. Van miből jegyezni És hogy nincs miből? Erről is sokat lehetne beszélni. Tavaly 5—6 mázsás termést arattak, most átlagosan 9 mázsát fizetett a keresztúri szik. Kukorica meg a tavalyi 10—12 mázsával szem­ben 25 mázsa lesz, de nem is kevés helyen a 30-at is eléri. A jó termésből könnyen túl le­hetett teljesíteni a beadást. Töb­bek között szabadőrlés is járt érte. Lehet számolni bátran, hogy minden keresztúri háznál legalább egy mázsa szabadőr­lés van, de több is. Egy mázsa búza lisztjének az árából meg 350 forint áru kötvényt lehet je­gyezni. És a jószág? Néhány pár csirke, 2—3 liba, megint csak kiadja ezt az összeget. Van mi­­ből.­­. Fazekas Albert nem mond igazat, mert azt szeretné, hogy mindez amit a faluval együtt, meg egyénileg kaphat Puskás Sándor, ne valósu­­ljon meg. Per­sze, ő ingyen napszámost akar. Ezeket is el kell mondani a nép­nevelő elvtársaknak. És ha el­mondják, holnap után már sze­mébe nevetnek K. Fazekas Al­bertnak. Megmondják neki: az­ért beszélsz így, mert ellensé­günk vagy! Levelezőink tollából Gyulától­ Mezőberényig Nap, mint nap adja teamjeiét megyénk dolgozó népe, hogy a terv sikeréért, győzelméért szívesen kölcsönöz pénzét az államnak, mert tudja: a szél­eb­olcs önjegyzés sikere módosított ötéves tervünk si­kerét is jelenti. A megye különböző részeiből a dolgozók naponta köz­é örömülhet, erőnkhöz mérten becsülettel jegyeztünk békeköl­csön"­. GYULÁN az Erdőgazdaság Köz­pontjának alkalmazottai a válla­latnál elsőkként siettek kölcsön­adni forintjaikat az államnak. Hu­szonkét dolgozó 20.550 forintot jegyzett, az átlagjegyzés 936 fo­rint, — számol be levelében Ben­­cze József. MEZŐHEGYESEN a Cukor­gyárban, hangszórón keresztül pat­togó induló köszönti a jól jegyző dolgozókat. A népnevelők jó fel­világosító munkával ismertetik a dolgozókkal az ötéves terv eddig el­ért eredményeit. A legjobb nép­nevelő munkát­ Balogh Erzsébet vé­gezte, aki helyi példákkal is meg­mutatta a terv eddigi eredményeit.-, Kilenc dolgozó ötezer forintot jegy­zett Balog­h Erzsébet elvtársnő fel­világosítása nyomán. FÜZESGYARMATON Cziga Im­re elvtárs az ÁFORT dolgozója a, békekölcsönnel ezer forintot nyerte Mikor megtudta, hogy kötvényét kihúzták, ezeket mondotta: nem, azért jegyeztem, hogy ilyen for­mában nyerjek, hanem azért, hogy hamarább felépüljön a mi­­köz­ségünkben is a kultúrotthon. Czaga elvtárs a másod­ik békekölcsönjegy­zésnél 700 forintot adott kölcsön, — írja levelében Borbiró Lajos. UJSZALONTÁN Buta László, az állami gazdaság állatgondozó­brigádjának tagja 500 forintot jegy­zett. Tavaly mindössze 50 forin­tot jegyeztem, — mondotta, — de egy esztendő alatt sokat javult az én életem is s ha még többet adok, többet is várhatok. Meg az­tán nem felejtem el, hogy a fiam­ és két lányom középiskolába jár. Buza László példáját követték Fa­zekas Sándor kocsis, Bordás László tehenész, akik szintén 500—500 fo­rintot jegyeztek. A MEZŐBERÉNYI dolgozók is megértették a második békeköl­csönjegyzés jelentőségét. Verasztó András, az állami gazdaság dolgo­zója 1200 forintot jegyzett. A gép­állomás dolgozói közül Nagy Ilona traktoros 700 Ft-t jegyzett, mert tudja, hogy őt is a Parti, a dolgozó nép állama tette megbecsült dol­gozóvá. A »Dózsa« tsz-ben Réti József, aki rokkant, 800 forintot jegyzett. 1951 okiéber 2. V dd népnevelők kisesőillegylési munkáié EZ HELYES Mezőhegyes Az állami gazdaság egyik nép­nevelője, Ilyakó ,János elvtárs, aki a tehenészeiben dolgozik, 2 ezer forint békekölcsönt jegy­zett. Amikor a tehenészeiben be­fejezi a munkát, saját jegyzési ívével kezében elindul a többi dolgozókhoz, nem ismer fá­radtságot és lelkesen mondja el, hogy ő mit jelent a békekölcsön. Az ő példányutaló, áldozatos munkája nem marad eredmény­telenül. Kom­lósfecskés lobbi dolgozói megértet­ték a népne­velő igaz szavát: például Jám­bor István 1269, Potacsek Ist­ván 12410, Cseri Imre 1600, Ma­gyar Dezső 1000, B. Szabó István 1066 forint békekölcsönt jegyzett s örömmel kapcsolódtak be a felvilágosító munkába. Hunya A pártiitkát c társ ellenőrzi, segíti a népnevelők jegyzési agi­­tációját. Kora reggeltől késő es­tig szervezi a jegyzés győzelmét. A jó népnevelő érveket általáno­sítja és a hiányosságra felhívja a népnevelők figyelmét. Vasár­nap Hunyó­n 48 népnevelő vé­­­gezte a jegyzési agitációt és mun­kájuk eredményeként több mint 5® dolgozó paraszt jegyzett bé­kekölcsönt,­­ vasárnap délelőtt. Doboz A népnevelők nagy lelkesedés­sel indították meg egymás között a jegyzési versenyt és jegyzési versenyre hívták ki Pomíregy­­háza község népnevelőit azért, hogy a jó felvilágosító munka segítségével, melyik község dol­gozó parasztjai jegyeznek több békekölcsönt. De nemcsak jegy­zési versenyt indítottak a dobozi népnevelők, hanem­ vállalták, hogy agitációs munkájuk jobbá­­tételével községük valamennyi dolgozó parasztja október 25-ig teljesíti, túlteljesíti kukoricabe­­adási kötelezettségét és ugyan­csak október 25-ig a faluban minden dolgozó paraszt elveti az őszi búzát. A vállalás elhang­zott és a népnevelők becsülettel harcolnak teljesítéséért. A jegy­zési agitációval együtt mozgó­sítják a népnevelők a dolgozó parasztokat a takarmánygabona­­beadásra, a szántás-vetés jó vég­rehajtására. Orosháza A II. kerületben lakó Gyenge István elvtárs 4 és félholdas dol­gozó paraszt 669 forint béke­kölcsönt jegyzett és hazája erő­sítéséért belépett az »Új Élet« tszcs-be, s ugyanekkor 19 má­zsa kukoricára kötött szállítási szerződést. Most lelkesen végzi dolgozó paraszttársainak felvilá­gosítását, hogy megértsék: miért egyéni érdeke is a jegyzés min­den becsületes embernek. EZ HELYTELEN Sarkadi járás A sarkadi járási pártbizottság nem ad kellő segítséget a párt­­szervezetek vezetőinek ahhoz, hogy jól el tudják végezni a jegyzéssel kapcsolatos fontos fel­adatokat. Igaz, a járási pártbi­zottság tagjai kijárnak a köz­ségekbe, de »sietnek«, nem isme­rik meg alaposan a problémákat, éppen ezért csak felületesen, nem kielégítően tudnak segítséget ad­ni. Ebből is következik, hogy gyenge a jegyzési agitáció, nem leplezik le eléggé az ellenséget a sarkadi járásban. Orosháza A 27-es körzetben vasárnap az Olajütő Vállalat népnevelői 3—4 óra alatt 54 házat látogattak le. Futóvendégek voltak s ennek kö­vetkeztében igen gyenge ered­ményeket értek el. Az agitáció tartalmának gyengesége, a nép­nevelők »rohanása« nemcsak az Olajütő Vállalat népnevelőinél, hanem az orosházi népnevelők jórészénél fennáll. A városi párt­bizottságnak a hibák megszün­tetéséért , fokozottabban irányíta­ni, ellenőrizni, segíteni kell­ a népnevelők munkáját, hogy a jegyzési versenyben még jobb eredményeket érjenek el az oros­z háziak. nyoma A pártszervezet vezetői nem fordítanak elég figyelmet és gon­dot a jegyzési agitációra. Ebből is következett azután az, hogy vasárnap reggel csak 10 népne­velő ment ki a tanyavilágba jegy­zést végezni. A tanyavidékeken lakó dolgozó parasztok f­evilá­­gosítá­st haladéktalanul meg kell kezdeni a gyomai* * * * * * 7 népnevelőknek. A gyomai népnevelőig már nem egyszer megmutatták, hogy jól tudnak harcolni a dolgozó nép igaz ügyéért, ne maradjanak szé­gyenben most sem,­­ a jegy­zés sikeréért folyó harcban. Okány Az ellenség itt is hazugabbnál­­hazugabb híreket terjeszt a köl­csönjegyzéssel kapcsolatban. Hő­­gyes Imre, volt horthysta törzs­­őrmester, Hőgyes Sándorné ku­lák azt suttogja: Ne jegyezzelek kölcsönt, mert nem érde­mes. A népnevelők nem leplezik le, hogy miért beszél az ellenség, nem mondják meg, hogy pl. Hő­­gyes Imre is azért mesterkedik, ne legyen még boldogabb az oká­­nyi dolgozók élete, hogy a múl­tat akarja visszahozni, s aljasul ártani akar a népnek. Okány­i nép­nevelők, leplezzétek le az ellen­séget! Zsadány Vannak a népnevelők között néhányan olyanok, akik még nem jegyeztek békekölcsönt, illetve anyagi erejükhöz képest keveset jegyeztek. A példamutatás hiá­nya is gátolja a jegyzési agitá­­ciót. Nyilvánvaló, senki nem hallgatja meg azt a népnevelőt, aki vizet prédikál és bort iszik. Az ötéves tervért Sarkad községben is lelkesen jegyeznek a dolgozók. A mi köz­ségünk dolgozói támogatni akar­ják kölcsönadott forintjaikkal módosított ötéves tervünk meg­valósítását. Perdi Lajos, a Sütőkisipari TSZ dolgozója 2000 forintot jegye­zett, Chudi Ferenc 1000 forintot, Péntek László 1000 forintot jegy­zett, hogy tervünket sikeresen végrehajtsuk dolgozó népünk ja­vára. Borbély Kálmán: Sarkad.

Next