Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-02 / 229. szám
2 Vikai Hawk Plepe Az okányi kultúrcsoportok kultúragitációval segítsék a békekölcsönjegyzés sikerét Az okányi kultúrcsoportok a második Békekölcsön jegyzés sikere érdekében nem siettek a népnevelők segítségére. Pedig négy kultúrcsoport van a faluban, mely a kultúra éles fegyverével mozgósítani tudná a falu dolgozóit e hazafias feladatra. A járási tanács népművelési osztálya pedig még szeptember 19 -én felhívta figyelmüket a kultúraldotáció megkezdésére. De sem a DISZ, sem az MNDSZ, sem az MSZT, de még a kultúrotthon kultúr Csoportja sem tett semmit ennek érdekében. Pedig a kultúragitációs érvekért nekik sem kell a szomszédba menni Kerül bőven a faluban is. A felszabadulás óta sokat változott a falu arculata és a benne élő dolgozó parasztok élete. Egy évtizede, vagy ennél is több éve már, hogy az állomástól a faluba vezető úton járul hozzá a község további fejlesztéséhez. Sokan azonban szemethúnynak az eddig elért eredmények és a jövő építőmunkája előtt. Ezt persze nem a véletlen, hanem az ellenség aknamunkája idézi elő: tengelytörő gödrök akadályozták a közlekedést. Ennek az útszakasznak az újjáépítése már befejezés előtt áll. A Vésztő felé elágazó út két oldala is meg van hordva kavicsosat. Pár héten belül ez is elkészül.. Három ártézi kutat kapott a község, ezenkívül újjáépítették az óvodát és a napköziotthont. Nemrég készült el 10 ezer forint beruházással a kultúrotthon és nyolcezer forint összeggel a sporttelep. Száznegyvenezer forint költséggel pedig folyamatban van a volt Svarczkastély szociális otthonná való átépítése. Nagyszerű eredmények ezek. De ezenkívül még sok mindenre van szüksége a falimak. Többek között villanyt is várnak a dolgozók. Ehhez azonban tettekre van szükség. Többen már meg is tették kötelességüket. Az, hogy a Budapestről kitelepített volt csendőrtisztek, bankáros földbirtokosok összejátszanak az okányi kulákokkal, Szabó Pállal és a többiekkel, rémhíreket terjesztenek. Ha Okányban megfelelő leleplező kultúragitációt végeznének, akkor Kincses Béni 12 holdas középparaszt sem vált volna kétkedővé az ellenség hangjától és nem 200 forintot, hanem jóval többet jegyzett volna. Mert mi a feladata a kultúrcsoportnak? Az, hogy dallal, tánccal, jelenetekkel lelepezze az ellenség aknamunkáját és bemutassa az emberek megváltozott életét és a még boldogabb jövőjét. Azt, hogy Hajdú Béni néhány évvel ezelőtt még fillérekért napszámoskodott a földesurak földjén, ma pedig 11 hold földje, két jó lova, tehene s számos aprójószágja van. Feladata a kultúragitációnak, hogy segítsen öntudatra ébreszteni Pásztor Sándort és másokat, mert ő sem jegyzett békekölcsönt, csakúgy, mint Hajdú Béni. A kultúrcsoport tagjai hozzák be eddigi mulasztásukat. Látogassanak el ezekhez és a többi dolgozó parasztokhoz. Mondják a dalos rigmusokkal, hogy a kölcsönadott forintokat teljes összegében visszakapják és ennek kamata a béke, a még több építkezés, a még boldogabb élet. A tanácselnök 1000 forint kölcsönjegyzéssel M. Fazekas Albert, a béke ellensége Székében-hosszában beszéli K. Fazekas Albert kulák Sarkadkeresztúron, hogy »nincs miből jegyezni«. A dolgozó parasztok itt is, mint mindenütt az egész országban a békéért, a tervért jegyeznek- Tudják, ezerszerese vbbautérül ez, hiszen máris sok mindent kaptak. Egészséges, tágas iskolát, orvoslakást, hogy ne kelljen a nyolc kilométerre lévő Sarkadra bemenni, ha valami baj van. Meg a sarkad!, nagyyantól gépállomás az övék is. Még többet is akarnak. És aki többet akar, az nem hallgat K. Enzekne Albertra. De akadnak azért olyanok is, akik igazzat adnak neki — és sajnos, nem is kevesen. Pedig, aki egy kicsit is gondolkozik, megláthatja: nem akar jót a falunak, mikor így beszél .De hogy is akarna jót? Hiszen egész életében más zsírján élősködött. Negyven holdja, meg a béresek munkája meghozta neki a mindennapi »kenyeret«. Persze, most már megnyirbálták a hatalmát. A sarkadkeresztúriak sem tétlenkednek munka nélkül, ott az állami gazdaság, nincsenek rákényszerítve K. Fazekas Albert filléres napszámára. Ez fáj neki. Szeretné vissza a régit. Ezért nem kapálta meg idejében a növényeit (le is csukták érte) ezért nem adta be a tojást, a baromfit, meg a gabonánál is úgy kellett elszámoltatni. Most meg az őszi árpát sem vetette el és ráadásul, ha végigmegy az utcán, mindenkinek azt mondogatja: »Nem érdemes jegyezni békekölcsönt (persze, mert háborúra spekulál), meg nincs is miből.« Ilyen »beszélgetés« után jelentette ki ifj. Puskás Sándor is, hory bizony egy fillért sem jegyez. Sokan vannak ilyenek, mint Puskás Sándor. A népnevelő elvtársaknak kell segíteni Sarkadkeresztúron is, hogy felismerjék: nem mond igazat a kulák. És nem is nehéz megmagyarázni. Csak emlékeztetni kell a múltra Puskás Sándort, megmutatni a jövőt is előtte A múltban cseléd volt Puskás Sándor. Most válogathat, mi akar lenni. Igaz, van már családja, de fiatal még, tanulhat is. A múltban ásott kútból ivott egészségtelen vizet. Most Norton-kút van itt is. Gyerekei az új iskolába járhatnak és a tervben benne van, hogy talán mir jövő ilyenkorra villanylámpa fényénél ülik este körül az asztalt. És ha szórakozni,vagy tanulni akarnak, majd bemennek kultúrházba, tani náluk is felépül i most az ötéves tervben. Ezt kapja Puskás Sándor — az egész faluval együtt. És egyénileg? Így is hasznot hoz a békék és csonkörvény. Sarkadkeresztúron is vannak, akiknek kihúzták a kötvényét, megsokszorozva kapták vissza, azt, amit kölcsönadtak. Puskás Sándor sem lehet ellensége saját zsebének. Van miből jegyezni És hogy nincs miből? Erről is sokat lehetne beszélni. Tavaly 5—6 mázsás termést arattak, most átlagosan 9 mázsát fizetett a keresztúri szik. Kukorica meg a tavalyi 10—12 mázsával szemben 25 mázsa lesz, de nem is kevés helyen a 30-at is eléri. A jó termésből könnyen túl lehetett teljesíteni a beadást. Többek között szabadőrlés is járt érte. Lehet számolni bátran, hogy minden keresztúri háznál legalább egy mázsa szabadőrlés van, de több is. Egy mázsa búza lisztjének az árából meg 350 forint áru kötvényt lehet jegyezni. És a jószág? Néhány pár csirke, 2—3 liba, megint csak kiadja ezt az összeget. Van miből.. Fazekas Albert nem mond igazat, mert azt szeretné, hogy mindez amit a faluval együtt, meg egyénileg kaphat Puskás Sándor, ne valósuljon meg. Persze, ő ingyen napszámost akar. Ezeket is el kell mondani a népnevelő elvtársaknak. És ha elmondják, holnap után már szemébe nevetnek K. Fazekas Albertnak. Megmondják neki: azért beszélsz így, mert ellenségünk vagy! Levelezőink tollából Gyulától Mezőberényig Nap, mint nap adja teamjeiét megyénk dolgozó népe, hogy a terv sikeréért, győzelméért szívesen kölcsönöz pénzét az államnak, mert tudja: a szélebolcs önjegyzés sikere módosított ötéves tervünk sikerét is jelenti. A megye különböző részeiből a dolgozók naponta közé örömülhet, erőnkhöz mérten becsülettel jegyeztünk békekölcsön". GYULÁN az Erdőgazdaság Központjának alkalmazottai a vállalatnál elsőkként siettek kölcsönadni forintjaikat az államnak. Huszonkét dolgozó 20.550 forintot jegyzett, az átlagjegyzés 936 forint, — számol be levelében Bencze József. MEZŐHEGYESEN a Cukorgyárban, hangszórón keresztül pattogó induló köszönti a jól jegyző dolgozókat. A népnevelők jó felvilágosító munkával ismertetik a dolgozókkal az ötéves terv eddig elért eredményeit. A legjobb népnevelő munkát Balogh Erzsébet végezte, aki helyi példákkal is megmutatta a terv eddigi eredményeit.-, Kilenc dolgozó ötezer forintot jegyzett Balogh Erzsébet elvtársnő felvilágosítása nyomán. FÜZESGYARMATON Cziga Imre elvtárs az ÁFORT dolgozója a, békekölcsönnel ezer forintot nyerte Mikor megtudta, hogy kötvényét kihúzták, ezeket mondotta: nem, azért jegyeztem, hogy ilyen formában nyerjek, hanem azért, hogy hamarább felépüljön a miközségünkben is a kultúrotthon. Czaga elvtárs a második békekölcsönjegyzésnél 700 forintot adott kölcsön, — írja levelében Borbiró Lajos. UJSZALONTÁN Buta László, az állami gazdaság állatgondozóbrigádjának tagja 500 forintot jegyzett. Tavaly mindössze 50 forintot jegyeztem, — mondotta, — de egy esztendő alatt sokat javult az én életem is s ha még többet adok, többet is várhatok. Meg aztán nem felejtem el, hogy a fiam és két lányom középiskolába jár. Buza László példáját követték Fazekas Sándor kocsis, Bordás László tehenész, akik szintén 500—500 forintot jegyeztek. A MEZŐBERÉNYI dolgozók is megértették a második békekölcsönjegyzés jelentőségét. Verasztó András, az állami gazdaság dolgozója 1200 forintot jegyzett. A gépállomás dolgozói közül Nagy Ilona traktoros 700 Ft-t jegyzett, mert tudja, hogy őt is a Parti, a dolgozó nép állama tette megbecsült dolgozóvá. A »Dózsa« tsz-ben Réti József, aki rokkant, 800 forintot jegyzett. 1951 okiéber 2. V dd népnevelők kisesőillegylési munkáié EZ HELYES Mezőhegyes Az állami gazdaság egyik népnevelője, Ilyakó ,János elvtárs, aki a tehenészeiben dolgozik, 2 ezer forint békekölcsönt jegyzett. Amikor a tehenészeiben befejezi a munkát, saját jegyzési ívével kezében elindul a többi dolgozókhoz, nem ismer fáradtságot és lelkesen mondja el, hogy ő mit jelent a békekölcsön. Az ő példányutaló, áldozatos munkája nem marad eredménytelenül. Komlósfecskés lobbi dolgozói megértették a népnevelő igaz szavát: például Jámbor István 1269, Potacsek István 12410, Cseri Imre 1600, Magyar Dezső 1000, B. Szabó István 1066 forint békekölcsönt jegyzett s örömmel kapcsolódtak be a felvilágosító munkába. Hunya A pártiitkát c társ ellenőrzi, segíti a népnevelők jegyzési agitációját. Kora reggeltől késő estig szervezi a jegyzés győzelmét. A jó népnevelő érveket általánosítja és a hiányosságra felhívja a népnevelők figyelmét. Vasárnap Hunyón 48 népnevelő végezte a jegyzési agitációt és munkájuk eredményeként több mint 5® dolgozó paraszt jegyzett békekölcsönt, vasárnap délelőtt. Doboz A népnevelők nagy lelkesedéssel indították meg egymás között a jegyzési versenyt és jegyzési versenyre hívták ki Pomíregyháza község népnevelőit azért, hogy a jó felvilágosító munka segítségével, melyik község dolgozó parasztjai jegyeznek több békekölcsönt. De nemcsak jegyzési versenyt indítottak a dobozi népnevelők, hanem vállalták, hogy agitációs munkájuk jobbátételével községük valamennyi dolgozó parasztja október 25-ig teljesíti, túlteljesíti kukoricabeadási kötelezettségét és ugyancsak október 25-ig a faluban minden dolgozó paraszt elveti az őszi búzát. A vállalás elhangzott és a népnevelők becsülettel harcolnak teljesítéséért. A jegyzési agitációval együtt mozgósítják a népnevelők a dolgozó parasztokat a takarmánygabonabeadásra, a szántás-vetés jó végrehajtására. Orosháza A II. kerületben lakó Gyenge István elvtárs 4 és félholdas dolgozó paraszt 669 forint békekölcsönt jegyzett és hazája erősítéséért belépett az »Új Élet« tszcs-be, s ugyanekkor 19 mázsa kukoricára kötött szállítási szerződést. Most lelkesen végzi dolgozó paraszttársainak felvilágosítását, hogy megértsék: miért egyéni érdeke is a jegyzés minden becsületes embernek. EZ HELYTELEN Sarkadi járás A sarkadi járási pártbizottság nem ad kellő segítséget a pártszervezetek vezetőinek ahhoz, hogy jól el tudják végezni a jegyzéssel kapcsolatos fontos feladatokat. Igaz, a járási pártbizottság tagjai kijárnak a községekbe, de »sietnek«, nem ismerik meg alaposan a problémákat, éppen ezért csak felületesen, nem kielégítően tudnak segítséget adni. Ebből is következik, hogy gyenge a jegyzési agitáció, nem leplezik le eléggé az ellenséget a sarkadi járásban. Orosháza A 27-es körzetben vasárnap az Olajütő Vállalat népnevelői 3—4 óra alatt 54 házat látogattak le. Futóvendégek voltak s ennek következtében igen gyenge eredményeket értek el. Az agitáció tartalmának gyengesége, a népnevelők »rohanása« nemcsak az Olajütő Vállalat népnevelőinél, hanem az orosházi népnevelők jórészénél fennáll. A városi pártbizottságnak a hibák megszüntetéséért , fokozottabban irányítani, ellenőrizni, segíteni kell a népnevelők munkáját, hogy a jegyzési versenyben még jobb eredményeket érjenek el az orosz háziak. nyoma A pártszervezet vezetői nem fordítanak elég figyelmet és gondot a jegyzési agitációra. Ebből is következett azután az, hogy vasárnap reggel csak 10 népnevelő ment ki a tanyavilágba jegyzést végezni. A tanyavidékeken lakó dolgozó parasztok fevilágosítást haladéktalanul meg kell kezdeni a gyomai* * * * * * 7 népnevelőknek. A gyomai népnevelőig már nem egyszer megmutatták, hogy jól tudnak harcolni a dolgozó nép igaz ügyéért, ne maradjanak szégyenben most sem, a jegyzés sikeréért folyó harcban. Okány Az ellenség itt is hazugabbnálhazugabb híreket terjeszt a kölcsönjegyzéssel kapcsolatban. Hőgyes Imre, volt horthysta törzsőrmester, Hőgyes Sándorné kulák azt suttogja: Ne jegyezzelek kölcsönt, mert nem érdemes. A népnevelők nem leplezik le, hogy miért beszél az ellenség, nem mondják meg, hogy pl. Hőgyes Imre is azért mesterkedik, ne legyen még boldogabb az okányi dolgozók élete, hogy a múltat akarja visszahozni, s aljasul ártani akar a népnek. Okányi népnevelők, leplezzétek le az ellenséget! Zsadány Vannak a népnevelők között néhányan olyanok, akik még nem jegyeztek békekölcsönt, illetve anyagi erejükhöz képest keveset jegyeztek. A példamutatás hiánya is gátolja a jegyzési agitációt. Nyilvánvaló, senki nem hallgatja meg azt a népnevelőt, aki vizet prédikál és bort iszik. Az ötéves tervért Sarkad községben is lelkesen jegyeznek a dolgozók. A mi községünk dolgozói támogatni akarják kölcsönadott forintjaikkal módosított ötéves tervünk megvalósítását. Perdi Lajos, a Sütőkisipari TSZ dolgozója 2000 forintot jegyezett, Chudi Ferenc 1000 forintot, Péntek László 1000 forintot jegyzett, hogy tervünket sikeresen végrehajtsuk dolgozó népünk javára. Borbély Kálmán: Sarkad.