Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-01 / 77. szám

1953 április 1., szerda ViVen,saudt hifit «BrnliC nynonc fyy köszöni megváltozott életét uKEu U o 11 n II Kilo iiiiHiiiiiiiriiiiiuimniiiiiiiiniiiiniiiiiiiiiiiiiim A csárdaszállási tanács versenytáblájáról ezt olvashatja mindenki GREGUS ANDRÁS tanácstag példamutatóan teljesítette első negyedévi tojás- és ba­romfibeadási kötelezettségét. Olvassák is a község dolgozói. So­kan megfordulnak a tanácsnál. — Hogy megdicsérik ezt az And­rást — mondja egy idősebb néniké, ahogy betűzi a nevet a tábláról. — Meg is érdemli — teszi hoz­zá egy fiatalabb ember. — Láttam, a vetéssel is végzett már, így beszélnek a községben Gre­­gus Andrásról. Jól ismerik, hiszen itt lakott ő már akkor is, amikor csak néhány tanya volt a környé­ken, mikor még hírmondója sem volt a­­községnek. Jó munkájáról ismerték meg. Mindig első volt a szántásban, vetésben. Pedig, de ne­héz is volt régen idejében elvé­gezni a vetést, mikor nem volt fo­gat, mástól kellett kérni, könyö­rögni. Gregus­z András is ott kezdte a cselédségnél Szülei is cselédek voltak, aztán ő is az lett, egészen­ a harminc­nyolcas évekig. A hosszú cselédes­­kedés alatt összekuporgatott egy kevéske pénzt és a harmincnyolcas években otthagyták feleségével és két kis családjukkal az urasá­got. Két hold földet vettek. Persze, ezen is adósság volt. A megmunkálás nagyon nehezen ment. Nem volt jószág a szántás­hoz-vetéshez. Szívesen elhúzta vol­na maga, az ekét, mert nincs keser­vesebb a paraszt­embernek, mint azt nézni, hogy várja a föld, hogy belehasítson az első és elszórják, él­vessék a magot. De a föld kemény volt, egyedül nem bírta­. A gye­rekek is kicsik voltak még. A szom­szédokhoz ment segítséget kérni, adjanak fogatot, ő meg majd dol­gozik kézi erővel. «Jó szomszédok» ak­adtak is. — Itt a fogat, vigyed csak —■ mondták — segítünk mi. Majd dol­gozol érte néhány napot. így történt azután, hogy a saját­jára csak éjszakánként jutott idő. ''mert másnak kellett­ dolgozni. Ké­sőbb bérelt még a két holdhoz és aih­ogy a gyerekek is nőttek, négyen dolgoztak másnál fogatért, kevés pénzért. Pár év múlva tudtak venni két kis tehenet. Azzal szántottak. Mindenféleképp nehéz volt. Aztán jött a felszabadulás. Azóta mindig könnyebb lett. Lovakat vettek. Most már nem kellett könyörögni Tóth Ferencnek, hogy a 6—8 lovából legalább egyet adjon kölcsön egy napra. Béreltek földet mástól és a két családdal könnyen megéltek. Amikor a község megalakult, új élet kezdődött a tanyavilágban is. A tanácselnök egyszerű parasztem­ber. Közülük került ki. őt is tanácstaggá választották Megkérdezi­k véleményét, javasla­tait, amelyek az életük szebbé, bol­dogabbá tételét segítik elő — meg­hallgatják, megfogadják. Most jelenleg 10 hold földön dol­gozik. A felszabadulás után még két holdat vett így, 4 hold földje van és 6 holdat pedig a földműves­­szövetkezettől vett bérbe. Lova, te­hene van az istállóban, anyakoca nyolc malaccal, meg 4 süldő az ól­ban. Megvan a megél­hetés. — A nagyobbik fiam a Néphad­sereg katonája. Igen csak megy tiszti iskolára — újságolja boldogan Gregusné. — Nagy kedve van hoz­zá, hát hogy menjen. Majd csak boldogulunk nélküle is a földdel. Most a tavaszi munkákkal is szé­pen haladtak. Még március elején a zabot, majd a cukorrépát vetették el, a napokban a napraforgó vetését fejezték be . Tavaly sem maradtam el a vetéssel és 8 mázsás volt a búza­termésem. "Ha most is több lesz a A tavaszi munkák jó elvégzésé­vel, a tervek teljesítésével ünnepli Gregus András április 4-ét, így termés, a beadás után több judi köszöni meg a megváltozott, fél­szabadpiacra. S szabadult Setét, Lipcsei Mária■ 116 százalékra teljesítettük negyedévi tervünket Az április 4-i vállalások telje­sítésében nagy lendületet adott a »Felszabadulási Hét« versenye dol­gozóinknak. Ez a lendület tette lehetővé azt, hogy havi, illetve negyedévi tervünk teljesítésében komoly eredményekről szá­molha­­tnunk be. Az öntöde dolgozói már március 14-én befejezték negyed­évi anyagtervüket és 26-án ne­gyedévi tervük teljesítését már 116 százalékra növelték. A­ mecha-, nikai és az öntödei üzemrész között folyó párosversenyben is­mét a mechanika tört az élre 142 százalékos átlagteljesítmény­­nyel, míg az öntöde dolgozói 138 százalékos átlagot értek el. Az öntödében az Acél- és a Béke­­brigád közötti versenyben továbbra is az Acél-brigád vezet 144 szá­zalékos átlaggal. Száz százalékon alul teljesítő dolgozónk nincs. Egyénileg Bodnár József öntő 164, Mórocz Lajos öntő 152, Darvasi Sándor öntő 170, Éliás József öntő 169 százalékot ért el. Az eszter­gályos dolgozók közül Urbán An­tal 189, Bozó Gyula 161, Saás Gábor 160 százalékra teljesítette napi normáját. Blaskó Sándor: Orosháza, Vasöntöde. Az állami gazdaságok legjobb traktorosai Az állami gazdaságok és erdők DT 54-RD-es 1199 normálhold; 2. HORVÁTH LÁSZLÓ és vál­tótársa (kistölgyfamajori ÁG) G 35-ös traktorral 595 normálhold; 3. GAZSÓ JÓZSEF és váltó­társa (surjáni ÁG) G 35-ös trak­torral 582,8 normálhold; minisztériuma közli: a legjobb állami gazdasági traktorosok sor­rendje a legutóbbi értékelés sze­rint a következő: 1. CSERI IMRE és váltótársa (mezőhegyesi állami gazdaság) 4. CSERI FERENC és váltó­társa (mezőhegyesi ÁG) DT 54-es traktorral 1120 normál hold; 5. JANCSÓ KÁROLY és vál­tótársa (surjáni ÁG) G 35-ös trak­torral 558 normál hold. Növekszik a szakemberek szervezőszerepe a Szovjetunióban írta: P. KOVALJOV agronómus Az agronómusok saját ügyüknek tekintik az ötö­dik ötéves terv határidő­­előtti teljesítéséért folyta­tott harcot, a mezőgazda­­sági terme­ésről szóló párt­os kormányhatározatok végrehajtását. A Dnyepropetr­ovszk-te­­rületi­­Sevcsenkos-kolhoz vezetősége V­ Bicsevoj ag­­ronómus régi­ségével táv­lati tervet dolgozott ki a közös gazdaság fejleszté­sére és rendszeresen el­lenőrzi, hogyan teljesítik a szakemberek az operatív terveket és feladatokat. Biorevoj agronómus a növénytermelő és a trak­toros brigádokat állította ura álcája középpontjába. Segíti összehangolt mun­kájukat és kölcsönös el­lenőrzésüket. A növény­­termelés 20 mesterét ké­pezte ki s azon fáradozik, hogy emelje valamennyi kolhoztag agrotechnikai kultúrájának színvonalát. A­­Sevcsenkos-kolhoz­­ban már széleskörűen al­kalmazzák a haladó agro­technikai módszereket: a mélyszántást, a keresztso­ros és sűrűsoros vetést, a réteges talajművelést, a kukorica, a napraforgó és a burgonya négyzetes­­fészkes vetését, illetve ül­tetését, mesterséges pótsée­­porzást végeznek, szem­­csézett szuperfoszfáttel fejtrágyázzá­k a vetéseket. Az eredményeken ez meg is látszik. A gabonafélék termésátlaga 1952-b­en hek­táronként 21.3 mázsa, a tavaszi búzáé 25 mázsa, a kölesé 23.4 mázsa, a nap­raforgóé pedig 18.3 má­zsa volt. A varvarovszki gépál­lomáson A. Bogza főagro­­nómus minden agronómus­sal negyedévi agronómiai terveket dolgoztat ki. A terv végrehajtását ellen­őrzi. A gépállomáson tíz­naponként termelési érte­kezleteket tartanak, ame­lyeken megtárgyalják az agrotechnikai terv teljesít" tését, feltárják az agronó­miai munka hiányosságait és összefoglalóan értéke­lik a jó szakemberek ta­pasztalatait. Szakmai to­vábbképző tanfolyamokat szerveztek a traktorosok, a munkanyilvántartók, az üzemanyagkezelők és a fá­rosok számára. A gépállo­más és a kolhozok szak­emberei tevékenyen segí­tik a növénytermelő és a traktoros brigádok ter­melési együttműködő érsek megszilárdítását. A trak­toros brigádok két mű­szakban dolgoznak, ők is ütemterv alapján végzik a ta vaszi trakdt­ormunk­ál­­at. A kommunista párt és a szovjet állam nagy gon­dot fordít a mezőgazda­­sági szakemberképzésre s így lehetővé vált, hogy agronómus, vagy zootech­­nikus kerüljön minden kolhoz élére és hogy a kolhoztermelés fő ágait közvetlenül szakember­ek irányítsák. A kolhozok, a gépállo­mások, a növénytermelő és a traktoros brigádok most teszik 1953. évi ver­­senyfelajánlásaikat. Az ag­­ronómusok feladatuknak tekintik, hogy szorosan együttműködjenek a kol­hoztagokkal és a gépke­zelőkkel s velük együtt aktívan részt vegyenek a szocialista földművelési kultúra további emelésé­ért, val­amennyi növény magas terméshozamáért fo­lyó m­u­nkav­erseny­en. Terv adta nekünk a dolgozóknak Az ötéves tervben vezették be tanyaközpontunkba a villanyt. A múlt rendszerben nem volt mód és lehetőség arra, hogy a tanyavilág­ban bevezessék a villanyt. Most én is be akarom vezetni, sőt még a rádiót is. Olyan boldog leszek, ha petróleum lámpa helyébe ki­Csabacsüd község dolgozói is sok mindent köszön­hetnek népi demo­­kráciánk­nak­. Az ötéves terv ke­rt téren egy két­­tantermes új isko­­na­köziotthont, mozit kap­­a dolgozók. Azonkívül még gyullad nálam is a fény. Ezt úgy köszönöm meg államunknak, hogy többet és jobban fogok dol­gozni, hogy még többet kaphas­sunk és mi is többet adjunk ál­lamunknak. Páli Mihályné, Orosháza, »Vörös Csillag« tsz. Felszabadulásunk után Dombiratos községre is különös gondja volt államunknak. A hároméves terv keretében építették újjá a hat­kilométeres szakaszon a műutat és ma már állandó közlekedés van Kunágota felé. Az ötéves terv keretében is igen sok mindent ka­pott községünk. Ezerkétszáz méter hosszan járdát, majd kútat, mozit, vasutat építettünk. Községünkbe bevezettük a villanyt is. Szinte elsorolni is sok, hogy milyen sok mindent kaptunk aján­dékba államunktól. Dombiratos község dolgozói úgy akarják meg­hálálni kormányunk ajándékát, hogy az 1952. évi terménybegyűj­­tést 100 százalékig határidő előtt teljesítik. Lippai Erzsébet? Dombiratos felépült a földművesszövetkezeti nagy­ áruház is, ami bőséges áru­val várja a dolgozókat. Pártunk­nak és kormány­unknak mindeze­ket a­dókat úgy köszönjük meg hogy az eddiginél sokkal jobban dolgozunk és az állammal szembeni kötelezettségeinket teljesítjük. Csonka Mihály­né, Csabacsüd. A békéstarhosi gépállomás egymillió forint beruházást kap az ötéves terv negyedik esztendejében államunktól. A gépek megköny­­nyítik még jobban a termelőszövetkezet és az egyénileg gazdál­kodók munkáját. A kibővített gépállomásra szovjet rendszerű gé­pek kerülnek s ezekkel Békés község dolgozó parasztjai magasabb terméseredményt tudnak elérni. Fábi Jusztina, Békés. Érdemes szövetkezni A kondorosi Bőr­ipari KTSZ-ben szép eredményeket értünk el az elmúlt évben. A jó kollektív szel­lem, a munkához való jó viszony tette lehetővé azt, hogy szövetkezetünk ta­gonként 605 forint nyereséget osztott ki. Vannak olyanok is, mint Bálint Pál és Rohony György­, akik átlag 130—140 száza­lékos teljesítménnyel dolgoztak, — ők 932, illetve 950 forint osz­talékban részesültek. Tímár Mihály kor­társ boldogan terve­zi, hogy a 724 forin­tos osztalékból kabá­tot vesz feleségének. Jelenleg első negyed­évi tervünkben lema­radás mutatkozik. De ígéretet tettek dolgo­zóink, hogy ezt a le­maradásukat mielőbb behozzák. Hrony­ecz Pálné Kondoros, Bőripari KTSZ Közellátás elleni kártevőket ítélt el a bíróság Ellenségeink minden alkalmat megragadnak arra, hogy külön­böző bűncselekmények, kártevések elkövetésével gátolják céljaink meg­valósítását. Egyes üzemek párt­szervezetei és dolgozói azonban még nem okultak eléggé a leleplezett gonosztevők által okozott károk­ból. Nem növelték eléggé az éber­séget s nem tették következetessé az ellenséges elemek, a kártevők elleni harcot. Ezzel magyarázható az is, hogy Igricz György és Hugyecz János hosszú hónapokon át zavartalanul folytathatták al­jas üzelmeiket a békéscsabai Ke­nyérgyár Vállalat VHI. számú sü­tödéjében. IGRICZ GYÖRGY 1952 júliusá­tól ez év ferbruár elsejéig, mint a Kenyérgyár Vállalat­ VIII. sz. sü­tödéjének csoportvezetője, 195 kg fehér cserekenyeret hordott haza az üzletből. Aljasságait úgy kö­vette el, hogy a sütödében a sü­téshez előkészített lisztből elvett és az ottani kenyérüzletben te­nyérre cserélte be. Az eluralt év júliusa óta elhordott 12 és fél mázsa fehércipót is és ezt a nagy­mennyiségű kenyeret sértéseivel etette fel. Lélektelen gonosztevő jellem kell ahhoz, hogy valaki a beléje helyezett bizalommal így visszaéljen és olyan nagymeny­­nyiségű kenyeret elherdáljon, mit sem törődve az elmúlt aszályos esztendő gyenge gabonatermésével. HUGYECZ JÁNOS, a Kenyér­gyár Vállalat dolgozója, ahelyett, hogy leleplezte volna a bűnös kár­tevést, Igricz György cinkostár­sává szegődött. Az elmúlt év szep­tember végétől február elsejéig, ha­sonló módon, ő is mintegy 100 kg fehér kenyeret és 25 kg cipót hordott el jogtalanul a VHI-as számú sütődéből. A békéscsabai járásbíróság szi­gorú büntetéssel súlyzott le a dol­gozók tenyérellátása ellen törő két bűnözőre. IGRICZ GYÖRGYÖT háromévi és hathónapi börtönbün­tetésre, 1500 forint vagyonelkob­zásra és a Kenyérgyár Vállalat­nak okozott 1037 forint kár meg­térítésére ítélte. HUGYECZ JÁ­NOST kétévi börtönbüntetésre, 1000 forint vagyonelkobzásra, az okozott 425 forint kár megtéríté­sére íté­te a biztság. Ezenkívül öt, illetve három évre eltiltotta őket a közügyektől.

Next