Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

2 válatás­aiok képe A megyei DISZ-választmány va­sárnap kibővített ülést tartott. A választmány megtárgyalta a Köz­ponti Vezetőség június 27-28-i ülé­sének határozatát, valamint a DISZ Központi Vezetőség® szeptember 12—13-i ülésének útmutatásait A beszámoló — melyet a DISZ Megye® Bizottsága nevében Nász­tor Sándor elvtárs,­ a DISZ Me­gyei Bizottságának titkára tartott s megállapította, hogy megyénk fiataljai őszinte lelkesedéssel, öröm­mel fogadták pártunk és kormá­nyunk gondoskodását a dolgozó if­júság életének, m­unkakörülményei­­nek megjavításáról. A DISZ'fi-' zottság beszámolója elsősorban a DISZ-éset problémáival foglalko­zott, éles kritikával mutatott rá a hián­yoss asokra. Ja, egészséges lakásban lakhatnának a fiatalok. Ugyancsak szükséges­nek tartjuk, hogy a tanács érvényt szerezzen annak a kormányhatáro­zatnak is, hogy az új lakások húsz százalékát fiatal­ házaspárok kap­ják meg. DISZ-fiataljaink harcoljanak szövetkezetük megvédéséért Nem érvényesült kellően a kollektív vezetés Megállapította, hogy a kollektív vezetés nem érvényesül, a Megyei DISZ-bizottság is lebecsülte a­­me­gyei választmányt. A választmányt nem felsőbb szőrvnek tekintette, hanem végrehajtó szervnek, amely a DISZ tervét, elgondolásait vég­rehajtja. Sok esetben a titkárok e­­­mélyesen döntöttek olyan fontos kérdésekben, amire csak a bizott­ságoknak lett volna joguk. Nász­tor elv­társ megállapította a be­­szá­mlóiéban, hogy a kollektív ve­zetés elvének megsértéséért első­sorban őt magát terheli a fele­lőség. De bírálta a bizottság tag­jait is, akik nem törődtek azzal, hogy a vezetésben, mint DISZ-bi­­zottsági tagok résztvegyenek, nem bírálták a fennálló állapotokat. A hozzászólások­ is­voksat foglal­koztak a kollektív vezetéssel. Töb­ben alátámasztották, megerősítet­t­en élesen és részletesen foglal­kozott a beszámoló a kritika, ön­kritika kérdéseivel Részletesen fel­tárta, hogy a bírálat és önbírálat fegyverével a megyei DISZ-bizott­­ság sem élt. A bizottságon belül is ellaposodott a bírálat, ami a já­rási bizottságokra, alapszer­vezetek­re is rányomta a bélyegét. A be­számoló hátfőn feltárta a bizott­ság hibáit. Bírálta a bizottság tag­jait s ez elősegítette, hogy a hozzán szólók nyíltan, őszintén megmond­ták véleményüket a bizottság mun­kájáról. Nagy Ilona elvtársnő hely­telenítette — s jogosan,­­ hogy például Kasuba elvtárs egy délután Kondoroson d­­ísz DISZ-szerve­­zetét is meglátogatta. Az ilyen vil­lámlátogatás nem sok segítséget jelent egy-egy alapszervi "DISZ- titkárnak, egy-egy fiatalnak, pe­dig a termelőszövetkezet fiataljai éppen most váltak el, hogy az ed­diginél sokkal több segítséget ad­janak munkájukhoz, hogy meg­tud­ték : a beszámolóban elmondott hiá­nyosságok nemcsak a DISZ Me­gyei Bizottságá­n, de az alap­szer­veze­teknél is megtalálható. Fániya slvtárs, a békési járási DISZ-bi­­zottság titkára elmondta, hogy min­­­­den kérdésben jóformán egyedül döntött, mert már másfél hónapja nem volt bizottsági ülés. Nem be­széltek m®g a feladatokat a fiata­lokkal, egy ember akarata érvénye­sült s nem az egész kollektíva határozott. Igen sokan beszéltek arról, hogy nem volt kollektív ve­zetés, d© nem tárták fel elég mé­lyen a hiányosságok okait. Töb­ben csak felületesen állapították meg, hogy ez a hiba, de keveset beszéltek arról, hogy mit tesznek ezeknek a kijavításáért, a veze­tés megjavításáért. Igaz nagy je­lentő ég® van annak, hogy a DISZ- bizottság harcot indított a kollektív vezetés betartásáért.­ják állni helyüket a párt segéd­­csapatához méltóan. Többen igen ítél­yesen bírálták a bizottság többi tagjait is. Többen elmondták: igen helytelen, hogy például Ancsin elv­társnő a bizottságokat megkerül­ve ad utasításokat az alapszer­ve­zeteknek,­­ így­­bizottság titká­rai nem tudják ellenőrizni a fel­adatok­ ,v végrehajtását. ... A plu­szervezetek, pártbizottsá­gok sem nyújtottak kellő segítséget az ifjúságnak. Különösen megmu­tatkozik ez a gyulai, békési járás­ban, az Orosháza városi pártbizott­ság munkájában. A beszámoló meg­állapítását több hozzászóló is iga­zolta. Például a szarvasi járási pártbizottság már négy­ hónapja nem hívja meg a járási DISZ-bi­­zottságot üléseire. Elmondták töb­ben, hogy a pártszervezetek csak akkor érdeklődnek a DISZ-szerv©­­zetek munkájáról, ha ja felsőbb pártszervezet­­ térítést kér a DISZ- szervezetekre! A választmányi ülés részletesen foglalkozott a termelőszövetke­zeti DISZ-szervezetek fiataljainak feladatával. A beszámoló megál­lapította, hogy a termelőszövet­kezetek DISZ-szervezetei koránt­sem kapják meg azt a segítséget, amivel munkájukat eredményesen jól el tudnák végezni. Vannak ered­mények, mint például a füzesgyar­­­­mati »Vörös­ Csillag« tsz-ben, ahol a fiatalok felhívással fordultak a megye fiataljaihoz, hogy védjék meg szövetkezetüket. Hozzászólá­sában erről beszélt Do­­torics Fe­­renc elvtárs, a békési­­Szabadsága tsz­ DISZ-sze­rvezetének titkára. Elmondotta, hogy szövetkezetük fiataljai vállalták, nemcsak bent­maradnak szövetkezetükben, hanem szüleiket, ismerőseiket is meggyő­zik a szövetkezeti élet helyességé­ről. A DISZ-szervezet jó mun­káját igazolja például a csabacsüdi »Új Élet« tsz, ahol Nagy elvtárs beszéde óta többen a kilépést tár­gyalták, de a jó felvilágosító mun­ka után a szövetkezet megerősö­dött és már hat új tag kért© fel­vételét. Triczán György elvtárs, a gyulai JB-titkár hozzászólásában például részletesen kitért arra, mennyire fontos, hogy most a DISZ-bizottségok tagjai minden szabadidejüket kink a területen, a szövetkezetekben töltsék­. Utasítá­sokkal, kön­tettsekkel nem lesznek okosabbak az alapszervi DISZ-tit­­károk éi tanít­ói sok utasításba át­vesznek. Inkább lant a helyszínen adják meg a konkrét segítséget. A választmányi­­ülés legfonto­­sabb feladatként szabta meg a párt Központi Vezetőség határozatának, pártunk politikájának megismeré­sét és minden egyes DISZ-taggal való megismertetését. Az üzemek­ben a negyedik negyedéves terv teljesítéséi® való mozgósítás, a ter­melőszövetkezetek megszilárdítását, új DISZ-sz­ervezetek megalakítá­sát, a meglévő szövetkezeti DISZ- szervezetek megerősítését szabta meg feladatként a választmány. Juryil­an feltárták a DISZ-szervezetekben meglévő hibákat Vasárnap tartotta a DISZ megyei választmányi Ülését A fiatalokról való gondoskodás fontos feladata DISZ-szervezeteinknek Nem segíti elé­ggé a­­fiatalokat problémáik megoldásában a DISZ Központi Vezetősége sem. — mon­dotta a beszámolóban Násztor elv­társ. Választmányi,­ vagy bizott­sági ülésen két év óta egy titkár sem volt, osztályvezető is csak egy. Sokszor bürokratikusan, lassan intézik el a fiatalok problémáit. De a megyei DISZ-bizottság sem intézi el minden esetben lelkiisme­­retesen a fiatalok ügyes-bajos dol­gát, így n­em is fordulnak bizalom­mal a bizottságok felé. Pedig sok esetben állami gazdaságok, inte­zetek, vállalatok bürokrata, vagy ellenséges elemeivel szemben kell megvédeni az ifjúságot. Sajnos olyan eset is előfordul, mint az akasztópusztai álami gazdaságban,­­ahol a fiatalok éjszaka abból a ve­derből isznak, amivel nappal me­rik a gabonát. Az ellenség gátolja a DISZ-szervezet munkáját,­­ el­dugják a DISZ részéi® érkező pos­tát, vagy például Dányi Imrét, alá háromhetes DISZ propaganda­képző tanfolyamon volt, a gazda­ságba­ni szaténé, áthelyezték más munkakörbe, így ezer forint fize­tése­ helyett 550 forintot keresett. Hasonlós a helyzet az újszalontai i-s.5. A rizst arató fiata­loknak egész nap nincs vizük, nem biztosítanak kötszert, vagy pél­dául­­ egy hétig reggelire a fiataloknak gyümölcslekvárt ad­tak zöldpaprikával. Nem jobb a helyzet a gépállomásokon sem, különösen a traktonsta lá­nyokat nem becsüli meg a veze­tőség. A kaszaper­­ÁMG-től nyolc lányt, akik elvégezték a háromhó­­napos traktansta iskolát, —­ a ta­vaszi munkák befejezése után az­zal küldték el, hogy nincs keret. Nem igen segítettek abban sem, — állapította meg a beszámoló — hogy a­­felszabadult fiatal segédek, szakmunkások, vagy újonnan fel­vett munkások rendes munkakörbe kerüljenek és ne dobálják őket össze-vissza, v­agy kifutónak, szer- Számhordozónak használják. Kö­zömbösek voltunk aziránt is, hogy a vidékről bekerült fiatal munká­sok, munkáslányok hónapok, sőt évek óta nem jutottak rendes la­káshoz és tekásuzsorásoknak adták fizetésük jórészét. Helyes lesz, ha a megyei választmány a Megyei Tanács Végrehajtóbizott­ágához for­­dul, hogy kormányzatunk segítsé­gével tegye lehetővé egy ifjúmun­kás-szállás, egy leányszállás lét­rehozását Békéscsabán, abm usz- 1953 Október 1., csillérítt . Üdvözlő távirat a Kínai Népköztársaság megalakulásának évfordulója alkalmából Mao Ce-tung Elvtársnak, a Kínai Népköztársaság­­ központi népi kormánya elnökének, Peking. A Kínai Népköztársaság megalakulásának negyedik évfordulója alkalmából, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép nevében szívből jövő szenesakívánataimat fejezem ki. Népünk őszinte örömmel üdvözli azokat a kiemelkedő eredmé­nyeket, amelyeket a felszabadult kínai nép országának felvirágoz­tatása, jólétének állandó­­ emelése és a háborús gyújtogatók távol­­keleti terveinek meghiúsítása terén elért. További nagy sikereket kívánok a testvéri kínai népnek ötéves terv® megvalósításához és a béke megszilárdítása érdekében kifej­tett történelmi jelentőségű munkájához. Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének — a nép­hadseregben végzett eredményes kulturális és nevelő munkájának, valamint a szocialista kultúra építése terén kifejtett sikeres te­vékenységének elismeréséül — a «Vörös Csillag Érdemrend­j-et adományozta. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa dr.­ Verebély Lászlónak, a Budapesti Műszaki Egyetem vil­lamosmérnöki kara volt.im­osmű­­vek tanszék tanszékvezető egye­temi tanárának 70. születésnapja alkalmából és Dr. Zemplén Gézának, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem ve­gyészmérnöki kara szerveskémia tanszék tanszékvezető tanárának negyvenéves tanszékvezetői jubi­leuma és 70. születésnapja alkal­mából a «"Munka Érdemrend »-et adományozta. Terv adta­­ nekünk, dolgozóknak Kormányunk nem feledkezik el gépállomásainkról sem. Például a körösladányi gépállomás 120 ezer forint összeget kapott lakásépí­tésre és 380 ezer forintot pedig műhelyépületek építésére. Ezek egy része már elkészült, az épít­kezés többi része még ez évben befejeződik. A békéscsabai gépál­lomás műhelyépítésre 695 ezer forintot, a hangárszínre pedig 90 ezer forint beruházást kapott. Ezen a gépállomáson is tervbe­vették a kislakásépítést. Ezeken a beruházásokon kívül gépállmá­­saink több új gépet is kaptak, amelyek­ a mezőgazdasági ter­­méseredtmények növelését segítik elő. Gépek segítik dolgozó pa­rasztjaink munkáját a növény­­ápolásban, a terménybetakarítás­ban, szántás-vetési munkákban. A sokoldalú állami segítség nyo­mán jómódúakká válnak dolgozó parasztjaink s könnyen tudnak házat vásárolni, vagy építeni jö­­vedelemükből. Növekszik dolgozó népünk anyagi és kulturális élet­­színvonala.■ Felszabadult népünk munkája nyomán egyre jobban épülnek és szépülnek megyénk falvai és vá­rosai. A múltban elhanyagolt ipari üzemeink ma korszerű, mo­dern üzemekké válnak. Négy év­vel ezelőtt fordult első ízben pár­tunk dolgozó népünkhöz, hogy adják kölcsön megtakarított fo­rintjaikat a nagy , célkitűzéseink megvalósításához. A dolgozók jó munkája révén rohamosan nö­vekedett üzemeink termelése. A Gyulai Harisnyagyár dolgo­zóinak élete is egészen megvál­tozott. Egészségesebb, jobb mun­kahelyen dolgoznak. A régi szem­­rontó világítás helyett ma már neonfény világít. Az üzemben több dolgozó sztahanovista- ki­tüntetést kapott s ezeknek a dol­gozóknak a havi keresetük 1000 —1500 forint. Ez évben Békés­csaba üzemei is nagy összegű be­ruházást kaptak. A Téglagyár 12 millió 211 ezer forintot, a For­gácsológyár 3 millió 703 ezer fo­rintot, a Pamutszövő 582 ezer fo­rintot, a Ruhagyár 865 ezer fo­rintot, a Mezőhegyesi Cukorgyár 698 ezer forintot. A beruházások, az üzemek korszerűsítése meg­­könnyíti a dolgozók munkáját és növeli a keresetet is. Az álla­munknak kölcsönadott forint ilyen formában is visszatérés. Olvastam a lapokban, hogy or­szágszerte meg­kezdődött a vadgesztenye gyűjtés®, s azonnal meg­ragadtam az alkal­mat­, hogy visszagondoljak gyerekkoromra, e hősi korszakra, amelyet ta­vasszal és nyáron azzal töltöttem, hogy ebihalva horgásztam a városligeti tóban, ősszel viszont az­zal, hogy v­adgesztenyé­­re vadásztam a rizsé lom­bos fái alatt. Nagy gyö­nyörűséggel hámoztam­ ki tüskés burkából a csil­logó, sima barna vad­­gesztenyét, hogy pipát fa­ragjak belő®. Ilyenkor ősszel annyi pipát­ farag­tam, hogy kezem a bics­ka már kimarta, de én egyre csak faragtam a pipákat, szinte eszelő­sen, nem is­­gondolva, ar­ra, hogy tíz esztendővel később , amúgy is, cigaret­tázni és nem pipázni fo­gok. S­ mert a gesztenye­­halás szaporább vtt, mint pipagy­ártó tevékeny­­edetem, aroika este haza­vetődtem, zsebeim tele vertek a pipához szüksé­ges nyersanyaggá! Más­napra a gesztenyék ke­mények és ráncosak let­tek, hol volt már régi csal­ogásuk! Könnyű Szív­vel szórtam a szemétbe valamennyit, az előző nap megfaragott pipák­kal egy­ütt s mentem a ligetbe, új gesztenyékre, új pipákra éh­esen. Ezen elmélkedtem ép­pen, miközben a hajdani Erzsébet-téren haladtam keresztül. (Most Engels­­ter.) S elmélkedésemből riadt­ gyerokhangok ri­asztottak fel, továbbá egy féltégla, amely az égből hol ott á­ll közvetlenül a fülem mellett. Dermed­­ten álltam mag s néztem körül. Három fiúcska állt néhány méternyire tő­­líja, ugyancsak dermed­tek. — Miért dobál­ództok ? — kereteztem erélyesen, hogy ijedt-­égemet lep­lezzem.­­ És ha a fe­jemre esik ez a tégla? A gyerekek egyike­, hogy ijedtségét leplezze, zavart mos­ollyal matatott a fejem fölé. Fölnéztem. Vadgesztenyefa­­alatt áll­tam. A féltéglával gesz­tenyét akartak leverni az ágról. — És ha a fejemre esik ez a tégla ? —, kér­­deztem­ mégegyszer, de most már enyhébben, mert láttam, hogy élet­ben maradtam. A gyerek nagyon hig­gadtan és értelmesen be­szélt : — Ha a bácsi fejére esett volna a tégla, el­szaladtunk volna. Sze­­renc­sére nem esett, de máskor jobban fogunk vi­gyázni. A megnyugtatást kétes értékűn­ek találtam, ezért úgy döntöttem, hogy mi­előtt továbbmegyek, ne­vetek egyet a gyerekeken. — Gyűjtitek­­a vad­­gesztenyét ugye? Helyes. Csakhogy nem azt a gesz­tenyét kell gyűjteni, ame­lyik a fán van, hanem azt, a­m leesett. . . — Mi is azt gyűjtjük. Csak gondoskodunk róla, hogy leessen. A bácsi még nem tudja, hogy m­a már az ember ura a termé­szetnek ? Erre már nem tudtam mit fetenni. Megkerültem a kérdést: — Máskor vigyázzatok! — mondtam komoran és eltávoztam. Este otthon a fiam azzal fogadott, hogy gyűjti a gesztenyét, mert a MÉH megveszi és így ő végi® talán hoz­zájuthat majd egy bi­ciklipumpához.. Kioktat­tam őt arra, hogy egy fél­­téglával sok gesztenyét leverhet, de vigyázzon, ne tegyen kárt senkiben sem. Tudniillik mégsem sze­retném, ha azt beszélnék a fiamról, hogy nemi a legfejlettebb módszerek­kel dolgozik. Tabi László: VADGESZTENYE

Next