Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-01 / 257. szám
2 l/YuusawU Hifit A minisztertanács határozatai A minisztertanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a családi pótlékról szóló rendelet egyes rendelkezései és a betegségi biztosításra vonatkozó jogszabályok módosításáról, *A minisztertaács és a DISZ vörösvándorzászlaja« alapításáról, »IT» Miklós« építészeti díj alapításáról. A minisztertanács a családos dolgozók helyzetének további javítása érdekében módosította a dolgozók családi pótlékra való jogosultságának több szabályát, így a határozat kimondja, hogy a munkaviszony megszakításától függetlenül megilleti a dolgozót a családi pótlék arra a naptári hónapra, amelyben legalább huszonegy napot — ha mezőgazdasági munkás, legalább tizennyolc napot — dolgozott. A minisztertanács határozata több szempontból módosította és kedvezőbbé tette a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékra való jogosultságát is. Így például a jogosultsághoz megkívánt munkaegységekbe, fél munkaegységben kell számításba venni minden olyan munkanapot, amelyet a tag állami vagy társadalmi szerveit egésznapos iskoláin, tanfolyamain vagy katonai szolgálatban töltött el. Jelenleg az iparban, vagy egyéb területen alkalmazásban lévő dolgozó termelőszövetkezetbe való belépését könnyíti meg az a rendelkezés, amely szerint annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki belépése előtt közvetlenül hat hónapig családi pótlékban részesült és az év utolsó négy hónapjában lépett be a szövetkezetbe, a következő évben az előírt munkaegység teljesítésének igazolása nélkül is jár családi pótlék — az egyéb feltételek fennállása esetén. A határozat alapján a dolgozó nőknél — akiknek férjük nincsen vagy meghalt — a gyermekeik után járó családi pótlék az árvaellátás öszszegébe ezentúl nem számítható be, azt ezen felül kapják. A minisztertanács — eleget téve a dolgozók jogos kívánságának — módosította a betegségi biztosítási jogszabályok egyes rendelkezéseit. A határozat a betegségi biztosítás szolgáltatásait kiterjeszti a biztosított által eltartott nevelt gyermekekre, az eddigi hét nappal szemben, 30 napban állapítja meg azt a munkamegszakítást, amely mellett a munkaviszonyt a betegségi biztosítás szempontjából folyamatosnak kell tekinteni, biztosítja, hogy a vasárnap is működő üzemekben dolgozó betegség esetén ezentúl vasárnapra is kapjanak táppénzt, a kórházban vagy szülőotthonban ápolt dolgozó nők terhességi és gyermekágyi segélyét a jelenlegi ötven százalékról nyolcvan százalékra emeli, meghoszszabbítja a gyermekkori rheumás szívbetegségben szenvedő gyermekek kórházi ápolási idejét, kimondja, hogy a temetési segélyből semilyen címen, táppénzből pedig csak a tartásdíjat, a gyermektelenségi adót és a társadalombiztosításnak okozott kárt lehet levonni és azt is csak megállapított mértékben. A rendelet egyúttal kiküszöböl a biztosítás terén még fellelhető több bürokratikus intézkedést.. • A minisztertanács — a DISZ javaslatára — a szocialista versenyben legjobb eredményt elért vas-, építő- és bányaipari tanulóintézetek jutalmazására »A minisztertanács és a DISZ vörös vándorzászlaja« elnevezésű ván- dorzászlót alapított. Az első helyezést elért intézetek a vándorzászlón kívül a minisztertanács és a DISZ oklevelét is tíz-tízezer forint pénzjutalmat, a második és harmadik helyezettek oklevelet és öt-ötezer illetve háromháromezer forint jutalmat kapnak. A jutalmakat a DISZ, a SZOT és az MTI képviselőiből álló bizottság javaslata alapján évenként két alkalommal, április 4-én és a tanév végén adják át a szocialista versenyben kitűnt intézeteknek.* A kiemelkedő szocialista-realista építészeti és városépítészeti alkotások tervezőinek, valamint az ilyen tárgyú tudományos munkák szerzőinek kitüntetésére és az alkotó kedv serkentésére a minisztertanácsi Ybl Miklós díj elnevezéssel építőművészeti díjat alaípított. A kiváló építészeti teljessítények jutalmazására éven-ként 6 darab I. fokozatú, egyenként 7000 forintos és 6 darab II. fokozatú, egyenként 5000 forintos díj kerül kiosztásra. A díj odaítéléséről — a Magyar Építő-művészek szövetségének meghallgatásával — a minisztertanács j dönt. A minisztertanács határozata a helyi ipar munkájának megjavítására A minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a helyi ipar helyzetével és megállapította, hogy bár a helyi állami és szövetkezeti ipar az utóbbi két esztendőben jelentősen fejlődött és termelése 570 százalékkal emelkedett, az eredmények ellenére a lakosság helyi szükségleteinek maradéktalan kielégítését jelenleg még biztosítani nem tudja. A lakosság ellátásának további javítása érdekében a minisztertanács határozata kimondja, hogy a tanácsoknak az állami helyi ipar fejlesztése mellett, fokozniok kell munkájukat a kisipari szövetkezetek állami támogatása, termelő munkájuk tervszerűségének segítése terén és ugyanakkor biztosítaniuk kell a magánkisipar munkájának fellendítését is. Fel kell számolni azt a helytelen gyakorlatot, hogy a helyi ipar döntően a közületek rendeléseit elégíti ki. A helyi iparnak — kiegészítve az országos ipar termelését — elsősorban a lakosság szükségleteire kell dolgozni. Tovább kell fejleszteni a helyi értékesítés kialakult formáit. Lehetővé kell tenni, hogy a kisipari szövetkezetek árucikkeiket közvetlenül, bolti hálózat útján, piacokon és vásárokon, forgalmas helyeken létesítendő áruházakban hozhassák forgalomba. A helyi ipar javító és szolgáltató tevékenységét elsősorban az iparjogosítványok kiadásával kell megjavítani. Különösen vonatkozik ez az olyan szakmákra, amelyeknél a lakossággal való közvetlen kapcsolatnak, a kiterjedt hálózatnak nagy jelentősége van , csak így biztosítható a lakosság gyors és olcsó kiszolgálása. A minisztertanács határozata kiterjed az ipari szövetkezetek politikai, gazdasági és pénzügyi megerősítésére is. A határozat értelmében a többi között a kisipari szövetkezeteknél 1954. január 1-től rendezni kell az álló és forgó alapokat és a forgóalapok feltöltésére százmillió forint középlejáratú hitelt kell biztosítani, mintegy tíz százalékkal csökkenteni kell azoknak a kisipari szövetkezeteknek a jövedelemadóját, amelyek döntően a lakosság részére dolgoznak. Egyes szakmákban — például cipőjavítás — a forgalmi adót már ez évben csökkenteni kell. Azokat az állami ingatlanokat, amelyeket a kisipari szövetkezetek használnak, részükre térítés ellenében át lehet adni. A térítés évi összege a korábbi bérleti díjat általában nem haladhatja meg. A magánkisipar munkájának megélénkítése érdekében a minisztertanács határozatot hozott az új iparjogosítványok elbírálásának meggyorsítására és a kisiparosoki munkához szükséges anyagellátásának biztosítására. A határozat továbbá lehetővé teszi, hogy egyes szakmákban — ahol ezt a szakma jellege megköveteli — a magánkisiparosok ipari tanulót tarthassanak. A magánkisiparosokat — a kisipari szövetkezeti kölcsönös biztosító intézet útján — az önkéntesség elve alapján be lehet vonni a kölcsönös biztosítás intézményébe. A határozat értelmében a mezőgazdasági ingatlannal rendelkező ipari szövetkezeti tagok és magánkisiparosok — ha a földet maguk, vagy családjuk műveli — földjük után úgy adóznak, mint a dolgozó parasztok. A minisztertanács határozata amellett, hogy növeli az ipari szövetkezeti tagok és magánkisiparosok jövedelmét, további jelentős lépést jelent a lakosság mindennapi szükségleteinek fokozott kielégítése, a fogyasztási cikkek mennyiségének és válasz- s tékának növelése terén. Nevesmier fére beszedni a gyapotot Százöten szedik a gyapotot a kétegyházi állami gazdaságban. Eleinte nem a legjobban haladt ez a munka. Kevés volt a kovadt gyapot és a fizetés körül is hibák mutatkoztak. Ugyanis 75 fillért le akartak vonni kilónként a dolgozók keresetéből. Ez a probléma most már megszűnt, az igazgató elvtárs elintézte a panaszt. Azóta nótaszótól hangos a gyapotföld. Persze, nemcsak ez jellemzi a gyapotszedők munkáját. Egész verseny alakult ki, mindenki többet és többet akar szedni. Például Andó Jánosné elvtársnő és Vozár Jánosné elvtársnő párosversenyben vannak. Mind a két elvtársnőnek a neve állandóan kint van a dicsérő táblán. Mint párttagok itt a gyapotszedési munkában is megállják a helyüket és példát mutatnak a többi dolgozónak. Egyre jobban kezd kibontakozni a verseny. Elemző Józsefné 36 kilót Gesztesi Mária 35 kg-ot tud leszedni naponta. Persze ilyenek vannak még többen is. De nemcsak a párttagok mutatnak példát, hanem a DISZ-fiatalok is. Bojtos Anna 31, Jámbor Piroska 31 kg-ot is leszed naponta. Az élenjáró gyapotszedők és a többi dolgozó is úgy igyekszik, hogy betartsák kormányunk határozatát és november 10-re leszedjék a gyapatot Barha Sándor, Bánkút, kétegyházi állami gazdaság. 1953 novembert , vasárnap" Tanuljunk a Szovjetunió Kommunista Pártjától A károsz pártbzottság előadói csoporja AZ ELŐADÓI propaganda a párt ideológiai munkájának fontos része. A marxista-leninista ismeretek terjesztésében nagy szerepük van a pártbizottságok előadói csoportjainak. Az utóbbi időben a grodnói városi pártbizottság jelentősen megjavította munkáját. A városi pártbizottság előadói az 1952— 53. oktatási évben 981 előadást tartottak az SZKP történetéről, politikai, gazdaságtani, filozófiai kérdésekről, az SZKP XIX. kongresszusának anyagáról. J. V. Sztálin: «A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban» című művéről, a nemzetközi helyzetről, stb. Az előadó csoport 30 főből áll. A városi pártbizottság állományon kívüli lektorai között a társadalmi tudományok hat kandidátusát találjuk. Huszonhat előadó főiskolai képzettséggel rendelkezik. Az előadói csoport nagy segítséget nyújt a propagandistáknak. Előadásokat tart számukra a sport történetével, elméletével kapcsolatos kérdésekről, politikai gazdaságtani problémákról, a nemzetközi helyzetről, módszertani kérdésekről. Az előadásokat magas eszmei-elméleti színvonal jellemzi. Az elméleti tételeket az előadók szorosan összekapcsolják a kommunizmus építésének konkrét feladataival. Az előadói csoportban nagy alkotó munka folyik. Barkutov elvtárs például három előadást dolgozott ki. A többi előadó is tevékenyen részt vesz az előadások kidolgozásában. MINDEN előadó másfél-két hónapot kap az előadás elkészítésére. Az előadás szövegét ezután megvitatják az előadó csoport ülésén. A csoport arra törekszik, hogy az előadások magas színvonalúak legyenek s ezért kétszerháromszor is megtárgyal egy-egy előadás-tervezetet. A városi pártbizottság gondoskodik az előadók eszmei, politikai színvonalának növeléséről és továbbképzéséről is. Szamovszkaja elvtársnő az idén mint levelező hallgató elvégezte az SZKP Központi Bizottsága mellett működő pártfőiskolát, Barkurtov elvtárs a kandidátusi miniimumvizsgára készül. Csubenko elvtárs, mint levelező hallgató pártfőiskolán tanul, Markiroszov és Nyikolajev elvtársak disszertáriájukon dolgoznak. Az előadói csoport munkájában olykor hibák is előfordulnak. Egyes előadók nem ragaszkodnak az előadói csoport ülésén jóváhagyott szöveghez és előadásterv - hez s ez lerontja az előadás elméleti színvonalát. A VÁVOSZ pártbizottság az új oktatási évre készülődve mindent megtett az előadói csoport jobb munkája, az előadói propaganda megerősítése érdekében. Az előadói propaganda megjavítása érdekében célszerű szakosztályokra bontani a csoportot. Ez lehetővé teszi az előadóknak, hogy az elmélet egy meghatározott ágával foglalkozzanak , s emeljék előadásaik színvonalát. Az előadók továbbképzésében komoly szerepet töltenek be ; a területi pártbizottságok mellett működő állandó szemináriumoké KERESZTREJTVÉNY Bürokrácia ez, vagy lelkiismeretlenség? Nagyon nehéz ezt a rejtvényt megfejteni.Leczki Istvánné legalábbis nem tudja, pedig már csaknem egy éve töpreng rajta. Próbálta már megfejteni az orosházi járási tanács és a megyei tanács egészségügyi osztályainak illetékes előadóival is. Annyit volt náluk, hogy elkopott bele a cipője talpa. De a mai napig is talány előtte, hogy ezév január elsején miért minősítették őt takarítónőnek az orosházi nemigondozó intézetben, mikor azelőtt két évig mint kinevezett asszisztensnő dolgozott ugyanott. Mi több, a visszaminősítés óta is aszisztezsnői teendőket végez. Nemcsak bent a gondozóban, hanem a gondozóhoz tartozó 27 községben is. Az illetékes egészségügyi osztályoknak ez ellen nincs is semmi kifogásuk, hiszen Leczkiné jól ellátja feladatát. Az ellen sem tiltakoznak, hogy Leczki Istvánné gyakran reggel 6 órától este 10, sőt 12 óráig is dolgozik, illetve vidéki kiszálláson van. Fő az, hogy a rendelet mindig tükörtisztán tart , hiszen az egészségyi szervek őt takarítónőnek minősítették, tehát kötelessége a takarítás. S ebben a minőségben csak havi 400 forint fizetést engedélyez számára a keret. Hiába végzi Leczkiné két személy feladatát, hiába túlórázik, még csak túlóradíjat sem kapott egyetlen fillért sem egész éven át, nemhogy a korábbi 666 forintos aszisztensnői fizetését megkapná, hiszen papíron mint takarítónő szerepel. S az illetékes egészségügyiek mélységesen tiszteletben tartják a papírt még a dolgozók rovására is. Hogy mért? Ez is talány. A talányt Leczki Istvánná előtt még bonyolultabbá tette a járási tanácselnök, akihez tanácsot kérni ment. Azt mondta a tanácsot és intézkedést kérő Leczki Istvánnénak a tanácselnök: „Ha nem tudnám, hogy milyen kevés az a 400 forint havi fizetés, azt mondanám, hogy várjon nyugodtan a jövő év január 1-ig, hátha akkor sikerül visszahelyezni a régi státusba.« Mindez csupa feltételes bizonytalanság,ha tudnám , azt mondanám ..., hátha sikerült. Ilyesmit már nagyon sokat hallott egy év óta Leczki Istvánná. És még, hogy várjon nyugodtan, mikor havonta két órabér helyett dolgozik és nemhogy többet keresne, hanem elhúznak tőle 266 forintot, ami egész évben 3192 forintot tesz ki. Egy szép konyhaberendezés árát. Várjon mit szólnának a járási és megyei egészségügyi osztályvezetők és a járási tanácselnök, ha történetesen egy évig két beosztást kellene elvégezniük rengeteg túlórával, lényegesebben kevesebb fizetésért? Gondolkozzanak el ezen és sürgősen orvosolják Leczki Istvánné jogos paraszát. "