Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-01 / 1. szám
1955 január 1.- szombat ViVoisaioU Héjii pártélet Egy tsz Az elmúlt napokban megyeszerte összeültek a kommunisták, hogy taggyűléseken értékeljék egy eltelt év munkáját és megbeszéljék az új esztendő, az első hónapok legközvetlenebb tennivalóit. A füzesgyarmati Vörös Csillag tűz-ben is ilyen taggyűlésre jöttek össze. A vezetőség beszámolóját Nagy elvtárs, az alapszervezet helyettes titkára tartotta meg. Többek között elmondotta, hogy a szövetkezet, ebben a gazdasági évben a párt és a kormány segítségét felhasználva, tovább erősödött. Egyre javul a szövetkezeti tagok életkörülménye, fokozódott a kommunisták helytállása a termelésben, s az őszi munkák jó elvégzésével már eddig is megvetették a jövő évi bő termés alapját. — Az eredmények mellett azonban még sok és súlyos hiányosság van a munkánkban — mondotta Nagy elvtárs. A párttagság egy része nem végez pártmunkát. A legtöbb esetben csak ígéreteket tesznek, de nem hajtják végre a pártmegbízásokat sok esetben a vezetőség tagjai sem. A vezetőség hiányos munkája miatt nem érvényesült megfelelően a pártszervezet irányító és ellenőrző munkája. A kommunisták gyenge munkája miatt sok esetben téves, helytelen irányzatok érvényesültek a szövetkezetben, amit mindig a gazdasági munka smtelt meg. S gyenge volt a párt-és a gazdasági vezetők kapcsolata. Nem érvényesül a szövetkezetben a szocialista tulajdon védelme. Súlyos hiba van a párttagok tanulását illetően is a Szövöd..e.neien. négy politikai isti kólát szerveztek, azonban az elmúlt oktatáson is csak egy tanrohamon volt foglalkozás, a többin nem jelentek meg. A beszámoló után a felszólalók kitálák a párt- és tsz-vezetőség munkáját. A bírálatok azonban, mint azt Hegedűs elvtárs megállapította, felszínesek, általánosak voltak, nem bírálta a beszámoló személy szerint a párttagokat. Miért nem volt szó a benem nagy gondot fordítottak a taggyűlés megszerve Egyesek azt mondták, hogy ennél többen nem szoktak sosem megjelenni. Mindig ezeket az arcokat látom itt — mondja Barkóci elvtárs. — Pedig nem így van. Nem volt ott a taggyűlésen az elnök helyettese. Lovász elvtárs, de a sok brigádvezetőből egyetlen egyet: elvtársa sem. Hangzott el párttaggyűléséről számolóban arról, hogy az elmúlt napokban ő is visszautasította a pártmegbizatást. És hozzá hasonlóan igen sok elvtan. De nem említette meg Nagy elvtárs névszerint azokat sem, akik nem vesznek részt az oktatásban. A további hozzászólások arról adtak számot, hogyan kell a kommunistáknak dolgozni és nyitott szemmel járni. Az ellenőrző bizottságban dolgozó kommunistáknak, hogyan kell a többi tagot is titkára és hozzászólásában a párttagokkal és az ifjúsággal való fokozottabb törődésre hívta fel a figyelmet, és hasznos tanácsot adott a munkák megjavításához, ígéretet tett arra, hogy a járási bizottság a jövőben sokkal több közvetlen segítséget ad az alapszervezetnek. A beszámoló, a hozzászólások és Láda elvtárs útmutatása, a taggyűlés hiányosságai ellenére, összességében megszabta azönevelni, hogy ne lunnyjon szemet a rftg pál.(Tagjai száznál: 1 Din...to Jutera o.om . . . * D.J........ hibák felett. Pusztai elvtárs sem ielelves uras a jövőt illetően. Az a mondta meg nyíltan, hogy Pauk legfontosabb most már, hogy elvtárs sem kommunista módon viselkedett a nyáron. Mint az ellenőrző bizottság elnöke, a megengedettnél is több szénét leváított, s rossz példáját követték a többi tagok is. Sok hasznos szó hangzott el ezen a csonka taggyűlésen. Csonka volt azért, mert a párttagságnak csak 50 százaléka volt jelen. Ami azt mutatja, hogy és dolgozzanak. Hajtsák végre a pártmegbízatásokat , fejlessszék politikai tudásukat és sok türelemmel növeljék a pártszervezettől kissé távol álló tagokat. A fejlettebb elvtársak segítsenek a gyengébbeknek, s törekedjen a vezetőség arra, hogy minden kommunista képességeinek megfelelően kapjon munkát a kommunisták a szervezeti szabályzat szellemében élje nek »)f yyf» yyf» *** V»?» a TaHoxsis nélkül A kapu zárva. Várjon, hol lehetnek a ház lakói? Egy idősebb nénike jön a járda túlsó végén. Kezében vizeskannát cipel. Odaértő, félénken néz ránk, majd megkérdezi: — Kit keresnek, lelkem? — Bondár Imre egyénileg dolgozó parasztot — válaszolunk. — Az itt lakik, én vagyok a felesége. Tessék beljebb jönni. — Már nyitja is a kaput a köténye zsebéből elővett kulccsal. Közben beszél — Az uram most nincs itthon, a szövetkezetbe ment. De miért keresik? Benn a konyhában hellyel kínál a nénike, leülünk és elmondjuk, miért keressük férjét. De már meg is érkezett a gazda. Kerékpárjai a kérdéshez támasztja, leveri csizmájáról a nagyja sarat és belép a konyhába. Beszélgetünk. Bondár bácsi elmondja, hogy disznóvágás volt náluk december 27-én. Most a beadási zsírt vitte a földművesszövetkezetbe. — Nem szeretek én tartozni semmivel — mondja és pödörd egyet a bajuszán. — A beadással sem vagyok én hátralékba, semmi cikkből. Nyolc és fél hold földemen úgy gazdálkodom, hogy A jövőbeli^ a vezetőség és a^,tagsága legyen a családnak is minden- i i- Likoi az államnak is könnyen Személyre való tekintet nélkül bírálja, vagy dicsérje a végzett munkát. Ha így cselekszenek, jómunkájuk nyomán siker és gazdagabb élet fakad a termelőszövetkezetben. Deák: be tudjam adni, ami jár. Tíz mázsa ötven kiló búzát, két mázsa 36 kiló árpát, két mázsa napból a cikkekből ennyivel tartoztam . Azután júniusra meghízlalatni a beadni való disznót is, így kedvezményben részesültem, mert két mázsa hatvan kiló kukoricát (májusi morzsolt) engedtek el a beadásomból. Bondár Imre békési dolgozó paraszt idős ember már, 61 éves. Ezért államunk szociális kedvezményben részesíti. Három hold föld után nem kell beadnia semmit. Büszkén adja ide beadási könyvét. Lapozgatjuk: 10 kiló baromfi, ugyanennyi tojás, 576 liter tej tisztázva. Szóval valóban nem tartozik semmivel. Kétezerhatszáztizenhat forint adóját már hónapokkal ezelőtt kifizette. — Az újesztendőt adósság nélkül kezdem. — Így szoktam én mindig — mondja a gazda szerényen. — Tudom, mi a kötelességem, mivel tartozom a pártnak, államunknak a kedvezményekért, melyben részesítenek. A bizalommal én nem élek vissza és becsülettel teljesítem beadásomat két fiam katona, az egyik tiszt Azoknak is jut abból, amit én beadok, órájuk is, meg a városok munkásaira is gondolok, amikor a begyűjtő helyre viszem állami tartozásom. Bondár bácsi tiszta lelkiismerettel kezdi az új esztendőt. Nem tartozik senkinek. A Szilveszterestét családja körében tölti, várvaforgat mindjárt a cséplés után Ija haza katonaijait, elvittem a begyűjtő helyre. Ezek- Medve Mária ohan javaslat is, hogy ki kell Mikor élvezhetjük a televízió adásait? az több eset- t zárni azokat, akik már több esetben nem jelentek meg. — Nem lehet azoktól várni semmit sem — mondja Kovács elvtárs —, ő is a kizárás mellett kardoskodott, noha az ő felesége is ritkánlátogatja el, utóbbi időben a taggyűléseket és kevésbé segíti a pártszervezet munkáját. * , , . . 1' 1' 1 I SZUEGTACU 11« A párttagok távolmaradásának. ..... ... . . , oka a gyenge szervezési munka, födhessünk egy-egy színdarab. Papp János elvtárs már idős em- s film- vagy nemzetközi sportmérber, de ő és a pártcsoport tag- közös adásában. Mikor? Hogyanjai — kettő kivételével — ott ! Mennyiért? Csak úgy záporoznak voltak. Eljönne a többi is, csak a kérdések Natonek ezekkomérfoglalkozni kell a tagokkal rend- nőkhöz, aki az Orion Rádió és sikeresebben. Villamossági Vállalat osztályvezető mind-mind olyan eredmény, amely a legnagyobb elismerési ér(Szikora András budapesti lu- i a televíziós készülék prototípusa- demli. Még három műszerre van dósnóniktól.) Ezer és ezer kor- nak elkészítését mondja Nabo- szükségünk, aztán megindulhat a kor arról számolunk be, hogy a kísérletezés után elkészült a tv; meggyártása fejezte be bőszé magyar gyártmányú televízió mikor kezdi meg működését. Mikor vásárolhatunk televíziós készüléket, hogy bitbon gyönyör leviziós rádió mintapéldánya. Ez del Natonek elvtárs komoly eredmény, de korántsem elég ahhoz, hogy megkezdhessük a sorozatgyártást. A tömeggyártáshoz szükséges és nélkülözhetetlen mérőműszerek egyes példányaival még nem rendelkezünk. A mérőműszerek közül már néhányat elkészítettünk. A televíziós antennák bemérésére szolgáló műszer, vagy pedig a televíziós és az akusztikai mag-Tehát amikori kérdésre úgy felelhetünk: már az 1955-ös év második felében bárki vásárolhat az üzletekben televíziós rádiókészüléket. Natonek elvtársiknak az a céljuk, hogy a legolcsóbban tudják előállítani Köszönet Natonek elvtársinak, és munkatársainak, hogy leküzdve az akadályokat, elkészítik ré-A taggyűlésen felszólalt Láda tere.járási bizottság első — Az év elején kezdtük meg I neses térerősség-mérő elkészítése tszünkre a televíziós rádiót AZ IFJÚ PÁR Vezerőfényes napsütés. Az ifjú pár most lépett ki a tanácsház kapuján. A vén öreg nap is mintha melegebben sütne, szinte magához öleli az új házasokat, amikor egymásba karolva, elindulnak az új élet felé. Milyen is az élet! Tegnap még leány volt Bujdosó Marika, ma asszony, jövőre talán már anya lesz. Ki tudja? Most, az esküvő napján mindez eszébe sem jut. Boldog, gondtalan, szerelmes. Hát kell ennél több? Az első hetek tervezgetéssel telnek el. Meghányják-vetik, hogyan készítenek tervet egy évre, később egy egész életre. Hej, de nagy sora volt annak, amíg eddig jutottak... * Marika a Vörös Csillag termelőszövetkezetben munkacsapatvezető. Jól dolgozik, szereti mindenki. Csinos, sudár termetén sokszor rajtafelejtette szemét Barna Pista, a kocsis. Titokban járt utána, szerette volna, ha a lány a felesége lenne.•Igen ám, de Marika szíve Varga Gyuri felé húzott. Ismerték sokan Varga Gyurit is, mert a falu egyik legjobb egyéni gazdájának a fia. Szerették egymást. De ezt nem nézték jó szemmel a szövetkezetiek. Mindig mondogatták a lánynak: — Hallod-e te, Marika! Nem találsz magadhoz való legényt a szövetkezetben? Hagyj fel azzal a Varga Gyurkával, csak nem mész hozzá egy egyéni paraszt fiához? Nem lépsz be sohasem te érted a termelőszövetkezetbe. A lány tűrte mindezt, nem szólt egy szót sem. Úgy sem tudta volna meggyőzni a tagokat. „De majd meglássák, ha a felesége leszek, hogy nem választottam rosszul“ — gondolta magában még munka közben is. Ki is tartott Gyuri mellett. Nem sokat törődött a szóbeszéddel, az aszszonyok pletykálkodásával. Dolgozott reggeltől estig. Jó munkájáért prémiumot is kapott és 350 munkaegységet teljesített, így aztán meg tudja vásárolni a kelengyét, meg a szobabútort. S egy szép napon házasságot kötött Varga Gyurival... A kis szobában félhomály van. Kint már erősen esteledik. Az ifjú pár a Szilveszter-estét otthon tölti. Egymás kezét fogva, beszélgetnek, jólesik a csendes estén pillantást vetni a jövőbe. — Mi is búcsúzunk az ó évtől, hogy a jövő esztendő még boldogabb, gazdagabb legyen. Ha szorgalmasak leszünk, meg tudjuk venni a szép konyhabútort, sertést is hizlalhatunk. Jövőre már nem 350 munkaegységet teljesítünk, hanem legalább 800-at. Ugye, mi... Mit beszélsz? Hogy én a szövetkezetben dolgozzak? Én, a Varga Gyuri? No, abból ugyan nem lesz semmi — elhúzta kezét az aszszonyétól. — Jó, hogy felemlítetted a szövetkezetet, úgyis beszélni kell erről. Nekem az a tervem, hogy kilépsz a szövetkezetből és ott dolgozol, ahol én. — Hogy ne legyek tagja a szövetkezetnek? Azt már nem! öt éve dolgozom a Vörös Csillagban, s most a te kedvedért hagyjam ott? — sírt fel Marika. — Ezt sose tenném meg. Úgy szeretem a szövetkezetemet mint a családomat, s nem tudnék tőle megválni. Gyere te is oda, dolgozzunk együtt. — Nem, értsd meg, hogy nem megyek! Eddig is dolgoztam, megéltem, ezután is lesz mit ennem, de szövetkezeti tag nem leszek. Különben is csinálj, amit akarsz! — Ha igazán szeretsz, akkor velem tartasz. Ugye, megteszed? — könyörgött a fiatalasszony. 11 guri nem szólt egy szót sem, " mérgében eltolta magától az asszonyt, felállt, vette a kabátját és elment hazulról. Amióta megesküdtek, ez volt az első eset, hogy feleségét egyedül hagyta. Gondterhelten ment, ment a kivilágított falu utcáin, hallotta a vidám nótázást, miközben egyre csak gondolkozott. Hiányzott neki Marika. Hát még, hogy hiányozna akkor, ha emiatt a veszekedés miatt örökre elhagyná — jutott eszébe. Ennek nem szabad megtörténnie. Visszafordult, meggyorsította lépteit... * A kályha mellett ott ült felesége, s amikor meglátta a gondterhelt arcát, úgy érezte, hogy a világ minden kincséért sem tudná elhagyni Marikát, akit szíve minden melegével szeret.• Visszajöttem, Marika! Ne haragudj rám! Mégis csak az lesz a legjobb, amit te mondtál. Belépek én is a Vörös Csillagba. Marika felugrott ültéből. — Komolyan gondolod? Ezzel nem lehet ám játszani. Tényleg ott akarsz dolgozni, ahol én? — Igen, ott — volt a határozott válasz. — Ó, ez a legszebb ajándék, amit tőled kaptam az újév első órájában. A bánat elszállt mindkettőjük arcáról, s újra boldogok voltak. — Most már még jobban tervezgethetünk. Ketten dolgozunk a termelőszövetkezetben és ha 700—800 munkaegységet teljesítünk, akkor 1955-ben nem bútort veszünk hanem egy kis családi házat. Gondolni kell a gyerekekre is... Kovács Erzsébet