Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-01 / 205. szám
Vikayawk Hunt Dévaványa termelőszövetkezeti község i ■■■ Általános földrendezést kérnek a tsz-tagok A türelmes és meggyőző felvilágosító munka nyomán, amelyet a dévaványai kommunisták, népnevelők végeztek ez év júliusában és augusztusában, tömegesen léptek a dolgozó parasztok a községben lévő tizenegy itt-as típusú és négy I-es típusú termelőszövetkezetbe. A nagy fejlődést látva, négy szövetkezet tagsága augusztus közepe táján közgyűlésen részleges tagosítást kért. Már a tagosító bizottság is megkezdte akkor a munkáját (lehetséges, hogy nem számoltak újabb belépőkkel). De miközben másrészt a korszerű nagyüzemi gazdálkodás, a termésátlagok növelése el sem képzelhető széjjel tagolt területeken. A Szabad Nép TSZ területe például 198, a Gábor Áron -TSZ területe pedig 128 darabban volt. Most már maguk sem tudják talán, hogy hány darabban van. A Szabad Néphez közel százan, a Gábor Áronba pedig 40-en léptek be az utóbbi időben. Hasonló a helyzet a többi szövetkezetben is. Csupán a Május 1 TSZCS képez kivételt, ahova mindössze egy tag lépett be. A dolgozó parasztok ugyanis leginkább a IIl as típusú termelőszövetkezetet kedvelik Dévaványán. A Dózsa TSZ például kedden este a közgyűlésen is 17 új tagot vett fel. Hajdú Gerzsont 1l,Ungi Károlyt 11, Szatmári Lajost 10, Erdős Kálmánt 9 holddal vették fel. A közgyűlés napirendi pontja, nagyon helyesen, a tagfelvétel-Hajdú Gerzson élete egyébként nagyon tipizálja az egyéni parasztok sorsát. A tavasszal haláleset történt a családjában s a temetési költség miatt el kellett adnia az egyik lovát. Nem új dolog ez. Hány meg hány dolgozó parasztnak vitte el a temetési, vagy a kórházi költség az igavonó állatját. Ott maradt igavonó erő nélkül. A szövetkezeti parasztoknak nem viszi el az orvosi, vagy kórházi költség a jólegépelték és elküldték a kérelmüket tartalmazó jegyzőkönyveket, újabb és újabb dolgozó parasztok jelentkeztek felvételre. Augusztus 15-én például 11.185 hold volt a szövetkezetek birtokában, 25-én már 11.717, négy nappal később, 29-én pedig már 11.95- s a növekedés folyamatos. Ezért a termelőszövetkezetek s az egyes típusú csoportok tagjai is a 30-án és 31-én megtartott közgyűléseken általános földrendezést kértek Dévaványán, a felsőbb szervektől. Kérelmük indoklása nagyon nyomóslól kezdődött, mert így az újdonsült tagok is állást tudtak foglalni a földrendezés kérdésében. Mondani sem kell, hogy egyhangú igennel szavazták meg az általános földrendezést. Hajdú Gerzson egész életében tapasztalta a föld széjjeltagoltságának hátrányát. Míg 6 holdat át nem adott a fiának, 17 hold földje csaknem 17 darabban volt. — Kínlódás volt azon, nem gazdálkodás — mondta felvétel közben. — Tavasz óta bizony, nem igen aludtam. De vasárnap sem volt kettő se, amit megünnepelhettem volna. A Dózsa tagjai ott járnak el a tanyám előtt. Mikor jöttek kifele reggel, én már elfáradtam s késő este hagytam abba a munkát, amikor ők már valahol szórakoztak. Egyszóval, jobban éltek, mint én. Ezért lépett be három hete a fiam 17 holddal és ezért lépek be most én is, szágát. Azért, mert szóba került a nagy családos Bodnár Mihály — akit 28 éves gyakorlattal ezen a közgyűlésen vettek fel kanásznak — megkérdezte, milyen kedvezményekben részesülnek a tsztagok. Bakk Imre elvtárs, a tsz pártszervezetének titkára ismertette az SZTK-juttatásokat. Elmondotta, hogy minden 16 éven felüli tsz-tag havonta 6 forint SZTK tagdíjat fizet. Azok, akiknek több 10 éven aluli gyermekük van, családi pótlékot , a tszasszonyok pedig szülési segélyt kapnak. Az idősek és a munkaképtelenek, ha legalább két éven át dolgoztak a tsz-ben, háztáji földterületet, évente 1000 forintot, legkevesebb két mázsa búzát kapnak, ha a közgyűlés többet meg nem állapít. A termelőszövetkezetek szeretettel gondoskodnak máris az elöregedett, vagy munkaképtelenné vált tagjaikról. S ez a gondoskodás a jövőben a tsz-ek fejlesztésével párhuzamosan annyira fokozódik, hogy a kiöregedett tagok gond nélkül élhetnek. Nem kell attól tartaniok, hogy a kórházi ápolás elviszi fejük felől a fedelet és nem kell attól tartaniok, hogy nem lesz betevő falatjuk, mint aminek ki voltak téve a múlt rendszerben az öregek. Telik az építkezésre, telik a villanyra A Dózsa TSZ-ben is több idős tag van. Kedélyesen, jó kedvűen dolgoznak ott, amihez kedvük és erejük van. A négyholdas Pál Imréné például azzal indokolta az ő és férje belépését, hogy az öreg Erdős bácsinak több a jövedelme, mint az övéké. Pedig a tsz nagy összegeket fordít építkezésekre. Tavaly modern istállót, sertésfiaztatót építettek villanyvilágítással. Az idén fejezik be egy nagy birkahodály építését. Emellett a megdolgozott munkaegységekre bőséges jövedelem jut. A szikes és helyenként vízkáros földön magasnak mondható 7,46 mázsa átlag búza és 9 mázsa tavaszi árpatermést értek el az idén. Most az a gondjuk, hogy táblásítsák a majdnem 2000 hold földjüket. A táblásítás egyrészt gazdaságosabbá, eredményesebbé teszi a gépi munkát, s általában a termelést. Másrészt a vízkár csökkentésére, vagy teljes eltüntetésére bővítik, korszerűsítik a csatornahálózatot és állandó javítással termőbbé teszik a szikes talajt. Ez a célja nemcsak a Dózsa, hanem valamennyi dévaványai termelőszövetkezet tagjának is. Ezeknek a céloknak a megvalósításához megvan minden lehetőség, mert sok segítséget kapnak pártunktól, kormányzatunktól. Meglévő erejüket tovább növelik az újonnan belépő, a földet nagyon szerető, szorgalmas dolgozó parasztok. Kukk Imre A község külterületének több mint 10 százaléka már a szövetkezetek és állami gazdaságok tulajdonában van. Szociális juttatások a tsz-ben óévein on György felszólalása az Interparlamentáris Unió ülésén Helsinki. (MTI) Kedden az Interparlamentáris Unió helsinki konferenciája az unió megerősítésére vonatkozó javaslatot és a békés együttélés gazdasági és kulturális kérdéseit vitatta meg. Délután megkezdődött a vita a békés együttélés kulturális kérdéseiről. A javaslat előadója, Nothomb, előterjesztette a kulturális bizottság javaslatait, amelyek a békés együttélés elősegítésére irodalmi, művészeti és tudományos művek cseréjét szorgalmazzák, s szorosabb kulturális kapcsolatokat az egyes országok között, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre A vitában a magyar küldöttség részéről Non György népművelési miniszterhelyettes szólalt fel. Megállapította, hogy a genfi határozatok máris jelentős eredményeket hoztak a nemzetközi tudományos és kulturális kapcsolatokat illetően. Ezt igazolja az atom békés felhasználásáról tárgyaló genfi konferencia is. Willey amerikai szenátor — mondotta Now György — tegnap azt állította, hogy nyugaton nehezebb lesz az új genfi politikát a gyakorlatba átvinni, mint keleten. Egyetértünk Willey szenátor megállapításával. Ez azért van így, mert mi keleten évek óta következetes békepolitikát folytatunk. A mi törvényeink büntetik a háborús propagandát. Tudományos és kulturális vonatkozásban igyekszünk szoros kapcsolatokat teremteni minden országgal, a nyugati országokkal is. Non György számos adatot sorolt fel Magyarország és más országok között fennálló kulturális és sportkapcsolatok eredményéről. Beszélt a Bartók-évforduló tervezett ünnepségeiről is. Rámutatott, hogy a tudományos, kulturális kapcsolatoknak nagy szerepük van a hidegháború ideológiai következményeinek felszámolásában. Elmondotta, hogy a Kínai Népköztársaság felvételének ellenzése nem más, mint kísérlet a hidegháború folytatására Ha az unió következetes akar maradni határozataihoz, nem zárkózhat el a népi Kína felvétele elől. A konferencia szerdán dönt az előterjesztett határozati javaslatokról, majd megválasztja az öt új végrehajtó bizottsági tagot. Az unió tanácsa titkos szavazással döntött, kiket javasoljon az új végrehajtó bizottság tagjai közé A legtöbb szavazatot Mihajlov szovjet, Hellas finn és Pisanelli olasz delegátus kapta. A finn parlament elnöke fogadta az Interparlamentáris Unió konferenciáján résztvevő küldöttségeket Helsinki. (TASZSZ) Fagerholm, a finn parlament elnöke augusztus 29-én este fogadást rendezett az Interparlamentáris Unió 44. konferenciájára Helsinkibe érkezett parlamenti küldöttségek tiszteletére. A különböző országok parlamenti képviselőin kívül Kekkonen miniszterelnök és a finn kormány más tagjai, a diplomásai testület és a közélet képviselői vettek részt a fogadáson. LONDON A londoni rádió hírül adja, hogy az ázsiai és afrikai országok ENSZ-képviselői kedden megbeszélésre ültek össze New Yorkban. Elhatározták, hogy hivatalosan felkérik a biztonsági tanácsot, foglalkozzék az északafrikai helyzettel. E lépés megtételének időpontját nem határozták meg. 1955. szeptember csütörtök Széleskörű munkalehetőségek várják a leszerelt csehszlovák katonákat Prága. (CTK) Az Obrana Lidu, a csehszlovák nemzetvédelmi minisztérium lapja azzal kapcsolatban, hogy a csehszlovák kormány elhatározta fegyveres erőinek 34 ezer fővel való csökkentését, augusztus 30-i számában felsorolja a leszerelt csehszlovák katonák rendelkezésére álló munkalehetőségeket. A cikk tanácsokkal látja el a polgári életbe visszatérő katonákat és tájékoztatja őket azokról a kedvezményekről, amelyekkel a különböző foglalkozási ágakban élhetnek. NEW YORK New Yorkban ,kedd este folytatta munkáját az ENSZ leszerelési albizottsága. Az amerikai terv újabb részleteit ismertették. Az angol rádió szerint Nutting angol küldött kijelentette, hogy a leszerelési albizottságban képviselt államok gondosan fogják tanulmányozni e javaslatokat. írta: Örsi Tóth László 17 aszájával suhintott még ** egyet, aztán megállt, mert élesítésre szorult a kenyéradó szerszám. Annyira megszokta már a féltéssel járó mozdulatokat, hogy nem is nézte mit csinál — a fülével érzékelte, hogy a pengén jól húzza-e a követ, szemével pedig a szomszédos búzatáblát méregette. Azt is aratták, de nem arra volt kíváncsi, hanem a helyét kereste annak a kis tanyácskának, amelyben született. Meg is találta pillanatok alatt. Nem volt nehéz — azon a részen magasabb volt a búza, mint másutt. De egyébként is ráakadt volna, hiszen úgy ismerte a környéket, mint a tenyerét: még a látóhatár peremén hullámzó délibáb vizébe úszó nádas tanyának múltját sem felejtette el ,És éppen azt ne érezte volna meg, hogy hol van az a föld, amelynek minden rögéhez kedves emlékek kötötték a szívét? Túl esett a múltra gondolnia, ” mostanában inkább csak a jövővel törődött. Persze, nem azért indult visszafelé az idő ösvényén, mintha fájlalta volna, amit már úgy sem lehet visszahozni, hanem az emlékekért. Mert azok akkor is megmelengetik a szívet, ha nem a legszebbek. Különösen a gyerekkori emlékek kedvesek. Igen, igen... ő ezen a részen cseperedett legénnyé. Abban a tanyában látta meg először a napvilágot, amelyben később annyi öröme — persze bánata is — volt. Nem sok szántó tartozott a tanyához, csak amilyen széles volt a parlag, néhány hold csupán. Amit az évenként termett, eltartotta hármójukat — anyját, apját és őt. Ha jó termés volt, még új csizmára is jutott, ha gyéren hullt csépléskor a szem a zsákba, szűkösen tengődtek. De nem haltak éhen. Apját sem a koplalás ültette Szent Mihály lovára, hanem a háború. Az öreg bajuszos Nyéki — ahogy a környékbeliek nevezték — elment és nem jött vissza többé, valahol Ukrajnában maradt..? Büszke, és egy kicsit nagyravágyó ember volt: az egész határt magáénak szerette volna mondani. Még, amikor a frontra vitték is, azzal búcsúzott: — Ha netán nem jönnék vissza, ti akkor se búsuljatok! Gondotokat viseli majd a jó Isten!... Pista fiam, ember legyen belőled! Ha azt akarod, hogy neked köszönjenek s ne neked kelljen másoknak előre köszönni, akkor Burai Gáspár lányát vedd el, a kis Ilust. Akkor gazda leszel, mert a kettőtök földje hozza majd a többit is... Dehát kár erről beszélgetni, úgyis visszajövök. Nem megyek én oda, ahonnét nem lehet visszajönni! — így beszélt, s még nevetett is hozzá. De nem jött vissza mégsem, odamaradt... Abbahagyta a fenést, a fenő■i követ a nadrágszíján lógó tokba helyezte és csípőjére csúsztatta kezét, hogy nyugtassa egy kicsit, szemét pedig megint a búzával benőtt parlagon pihentette meg. Most meg az jutott eszébe, hogy mennyire nem igaz, amit annyian mondanak, hogy az alma nem esik meszsze a fájától... ő ugyan cseppet sem ütött az apjára! Neki nincs meg az a rossz tulajdonsága, hogy az egész határt szeretné. Pedig, ha éppen akarná, magáénak mondhatná, egészen ameddig ellát a szeme. Mert az pontosan odáig a szövetkezeté. S ami a szövetkezeté, az a szövetkezet tagjaié is, így hát az övé is... Na de, hogy ő mennyire más ember, mint az apja, azt legjobban a Burai Ilussal való esete bizonyítja: a szőke fürtű, kerek arcú, formás kislány itt van mögötte, kerékbe gyűjti utána a rendet. Nem tudja ő, hogy szereti-e, vagy csak megszokta, de annyi bizonyos: ha minden jól megy, őszszel úgy lesz, ahogy az öreg bajuszos Nyéki akarta — megfelezi Ilussal az élet gondjait. De nem a tizenöt holdjáért, ahogy az apja gondolta, hanem, mert elég takaros kislány. Ilyen a faluban nem sok van. Talán egy még — Agócs Eszti, akivel szinte együtt nőtt fel, de elmaradtak egymástól, alighanem azért, mert őt mindig Burai Ilusra uszították. Csak köszöntek egymásnak. De a lány mégis elárulta nem egyszer iránta való hajlandóságát. Nem szőke volt, hanem barna és örökké nótáskedvű. Különösen akkor, ha dolgozott. Azt a nótát fújta legtöbbet, hogy a Gesztenyefán fészket rak a csóka Barna legény tanított a csókra... Pillantásuk találkozott néha-néha — olyan lány tekintete elől nem lehet kitérni! Valami különleges tűz izzik benne, amelynek melegéhez — ha akar, ha nem — kívánkozik az ember. Ilus jó néhányszor meg is szidta már érted — Úgy bámulod ezt az Agócs lányt, mintha fel akarnád falni — mondogatta olyankor. — Pedig nem sok néznivaló van rajta, soha nem volt semmijük... Ő ezt nem szerette Húsban, ezt a fennhéjázó természetét. Volt ebben valami az anyja rátartiságából, de az apja nyakasságából is. Sokszor próbálta már kiölni belőle, de hiába. Ilus csak azért sem engedett a negyvennyolcból soha. Ehol van ii, már megint rákezdte: — Mit bámulod őket? Irigyled tán, hogy jobban haladnak? Nekik jobb baza jutott, könnyebb vágni. És még könnyebb szedni. Pista meglepődött — hát anynyira elmerengett, hogy még Ilus is észrevette? Persze, persze a gondolatok gyorsabb szárnyakon repülnek, mint a szavak, még az a szerencse, hogy senki sem gon-