Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-03 / 1. szám
IAS7. január 1., csütörtök (Folytatás a 2. oldaltól.) Nagy Októberi Forradalom folytatásának tekintik.“ Azon marxista—leninista út védelme, amelyet az októberi forradalom nyitott meg, különösen nagy jelentőségű a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Az imperialisták, miközben azon törekvésükről nyilatkoznak, hogy „megváltoztassák a kommunista világ jellegét“, a forradalomnak éppen ezt az útját akarják megváltoztatni. Az utóbbi néhány tíz év alatt valamennyi revizionista nézet, amelyet a revizionisták a Miért vetődtek fel Sztálin hibái? Az emberek ezt kérdezik: mivel a szovjetunióbeli forradalom és építés alapvető útja helyes, miért merültek fel Sztálin hibái? Az áprilisi cikkben már megvitattuk ezt a kérdést. Azonban a kelet-európai helyzet legutóbbi fejlődése és más ezzel kapcsolatos körülmények folytán a Sztálin hibáinak helyess értelmezéséről és e hibákhoz való helyes közeledésről szóló kérdés már komoly problémává vált, amely befolyást gyakorol sok ország kommunista pártjának belső fejlődésére és a különböző országok kommunista pártjainak felzárkózottságára; komoly kérdés lett, amely befolyást gyakorol a világkommunizmus erőinek az imperializmus ellen vívott általános harcára. Ezért merült fel az a szükségszerűség, hogy állásfoglalásunk bizonyos további magyarázataival szolgáljunk e kérdésben. Sztálinnak nagy érdemei vannak a Szovjetunió fejlesztésében és a nemzetközi kommunista mozgalom fejlesztésében. Sztálin azonban bizonyos komoly hibákat követett el a Szovjetunió bel- és külpolitikájában egyaránt — folytatódik a mostani cikk. — Sztálinnak az önkényeskedésen alapuló munkamódszerei bizonyos mértékben károkat okoztak a pártélet és az állami vezetés demokratikus centralizmusának elvében a Szovjetunióban, bizonyos részben megsértették a szocialista törvényességet. Mivel Sztálin sok munkaterületein komolyan elszakadt a tömegektől, személyesen hozott döntéseket sok fontos irányelvben, elkerülhetetlenül komoly hibákat követett el. E hibák különösen szembeszökően mutatkoztak meg az ellenforradalom felszámolásának kérdésében, valamint egyes államokkal való kapcsolatok kérdésében. Sztálin a testvéri országokhoz és a testvéri pártokhoz való viszony terén egészében véve az internacionalizmus álláspontját foglalta el és előmozdította a különböző országok népeinek harcát, valamint a szocialista tábor fejlődését, azonban egyes konkrét kérdések megoldásánál a nagyhatalmi sovinizmus oldalára hajlott, hiányzott belőle az egyenjogúság szelleme, ezenfelül még kevésbé igyekezett a hivatásos funkcionáriusok széles tömegét a szerénység szellemében nevelni, néha még helytelenül bele is avatkozott egyes testvéri országok és testvéri pártok belügyeibe, ami számos komoly következménnyel járt. Hogyan kell magyarázni Sztálin eme komoly hibáit? Milyen kapcsolat állt fenn e hibák és a Szovjetunió szocialista rendszere közt? ! mint Sztálin, landó győzelmek és dicshimnuszok, s gondolkodásmódszereiben részben — de komoly mértékben — eltávolodott a dialektikus materializmustól, s a szubjektivizmus hibájába esett. Az SZKP harcol Sztálin hibáinak kijavításáért A Szovjetunió Kommunista Pártja már lépéseket tett Sztálin hibáinak kijavítására, e hibák következményeinek megszüntetésére és ezen a téren sikereket ér el. A marxisták a leninistáik és a kommunizmus ügyével rokonszenvező emberek világszerte támogatják a Szovjetunió Kommunista Pártjának a hibák kijavítására tett erőfeszítéseit. Azt kívánják, hogy a szovjet elvtársak erőfeszítéseit teljes siker koronázza. Egészen világos, hogy mivel Sztálin hibáinak nem ideig-óráig tartó jellege volt, ezeket a hibákat nem lehet teljesen kijavítani egy nap alatt. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a hibák kijavításáértfolytatott harca persze nem számíthat a burzsoázia és a nyugati jobboldali szociáldemokrata pártok támogatására. Ezek e harcot mai állásfoglalás marxizmus—leninizmus tekintetében kifejtettek valamennyi jobboldali—opportunista eszme, amelyet terjesztettek, éppen arra irányult, hogy letaszítsanak erről, a proletariátus felszabadítása számára kötelező útról. Valamennyi kommunista feladata abban áll, hogy tömörítse a proletariátust, tömörítse a néptömegeket, határozottan visszaverje az imperialistáknak a szocialista világ elleni veszett támadását és határozottan előre haladjon az októberi forradalom megnyitotta úton. Sztálin hibáit nem a rendszer okozta Vajon az okozta Sztálin tévedéseit, hogy a szocialista gazdasági rendszer és a szocialista politikai rendszer a Szovjetunióban már elavult és megszűnt összhangban lenni a Szovjetunió fejlődésének követelményeivel ? Sztálin hibáit korántsem a szocialista rendszer okozta. E hibák helyrehozása végett természetesen nem a szocialista rendszert kell „megjavítani“. A nyugati burzsoázia Sztálin hibáit arra akarja felhasználni, hogy a szocialista rendszer „hibáit“ bizonyítsa. Erre semmi alap sincs. .Olyan emberek is akadnak, akik Sztálin hibáit azzal próbálják megmagyarázni, hogy a szocialista országokban az államhatalom vezeti a gazdaságot és azt tartják, hogy ha a kormány irányítja a gazdasági tevékenységet, akkor kikerülhetetlenül „bürokratikus apparátussá“ válik, amely gátolja a szocialista erők fejlődését. Ez sem meggyőző magyarázat. Senki sem tagadhatja, hogy a szovjet gazdaság roppant fellendülése éppen annak eredménye, hogy a dolgozók államhatalma gyakorolja a gazdasági tevékenység tervszerű irányítását. Mindamellett, ha az alapvető rendszer meg is felel a szükségleteknek, léteznek meghatározott ellentmondások a termelési viszonyok és a termelőerők között, a felépítmény és a gazdasági alap között. Ezek az ellentmondások a gazdasági és politikai rendszer egyes láncszemeinek fogyatékosságaiban jutnak kifejezésre. Ezeket az ellentmondásokat időben rendezni kell, noha nincs szükség arra, hogy feloldásuk gyökeres változásuk útján történjék. Vann-e garancia a komoly hibák ellen? Van-e garancia arra, hogy nem lesznek hibák, ha az alapvető rendszer megfelel a szükségleteknek, és ebben a rendszerben rendezték a napi jellegű ellentmondásokat? Bármilyen jó a rendszer, nem adhat biztosítékot arra nézve, hogy munka közben nem követnek el komoly hibákat. • Miután megteremtették a helyes rendszert, a fő probléma az, tudják-e helyesen felhasználni ezt a rendszert, van-e helyes politikai irányvonala, vannak-e helyes munkamódszerek, van-e helyes munkastílus. Ezek híján akkor is komoly hibákat lehet elkövetni,akkor is helytelen tetteket lehet véghez vinni, ha a rendszer helyes és az államapparátus is jó. A szocialista országokban a párt és az állam feladata az, hogy a tömegek és a kollektíva erejére támaszkodva időben szabályozza a gazdasági és politikai rendszer különböző lánci szemeit, időben felfedje és kijavítsa a munka közben elkövetett hibákat. Magától értetődően a párt és állam vezetőinek szubjektív felfogása a valóságról sohasem felelhet meg száz százalékig az objektív valóságnak. Sztálin életének utolsó időszak ; Békés megyei Népújság. oldalaikat, nem szabad mindenben megtagadni őket. Ahogy ezek a hibák megmutatkoztak náluk, megmutatkozhattak volna egyes más elvtársaknál is. Ezért, miután megtörtént hibáik felismerése és kijavítása, ezeket a hibákat ka nem ellenségek lyes és téves közti ellentmondást, s az ellenség és a mi emberünk közti ellentmondást — objektíve megkönnyítjük az ellenségnek, hogy harcoljon a kommunisták ellen és lerombolja a kommunizmus állásait. Tito elvtárs álláspontja nem tárgyilagos Nem tekinthetjük kiegyensúlyos megrögzött sztálinista elemekről bízottnak, vagy tárgyilagosnak azt , amelyeknek „a különféle pártokaz álláspontot, s amelyet Tito elvban sikerült még mindig megmatárs és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének más vezető elvtársai legutóbbi nyilatkozataik tanulságai szerint elfoglalnak Sztálin hibáival és más, ezzel kapcsolatos kérdésekkel szemben. Érthető, hogy a jugoszláv elvtársak számára különösen gyűlöletesek Sztálin hibái. A kínai nép örömmel látta Jugoszlávia kibékülését a Szovjetunióval tudniak állásaikban, akik újra meg akarják szilárdítani uralmukat és ezeket a sztálinista törekvéseket rá akarják kényszeríteni népeikre, sőt más népekre is“. Hozzátette, hogy ezért a „lengyel elvtársakkal együtt harcolnunk kell ilyen tendenciák ellen, amelyek felütik fejüket különféle más pontokban, akár keleti országokban, akár nyugatiakban“. A Lengyel Egyesült Munkáspárt vezető elvtársainak beszédeiben egyetlen egy olyan nyilatkozatra sem akadtunk, amely azt mondaná, hogy ilyen ellenséges magatartást kell tanúsítani a testvérpártok ellen. Szükségesnek tartjuk Tito elvtárs ilyen nézeteivel kapcsolatban kijelenteni, hogy ő hamis álláspontra helyezkedett, amikor az úgynevezett sztálinizmust, „sztálinista elemeket“ stb. tűzte ki támadásának céltáblájául és úgy állította be a kérdést, hogy most vagy „a Jugoszláviában megkezdett” út, vagy a „sztálinista út” fog győzni. Ez csak a kommunista mozgalom szétszakításához vezethet. A magyar elvtársaknak teljesen igazuk van nácsokat, amelyekben az ellenforradalmárok jutottak uralomra és ragaszkodnak a szocialista munkáspárt kiépítéséhez. Véleményünk szerint a magyar elvtársaknak ebben teljesen igazuk van, mert ha nem így tennének, akkor Magyarország jövője nem a szocializmus, hanem az ellenforradalom felé mutatna. (Folytatása következik.)