Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-01 / 77. szám
PÁRTÉLET a sarkadi pártalapszervezetek vezetői színte minden összejövetelen, értekezleten felhívják a párttagok figyelmét, hogy kerüljenek közelebb az emberekhez, járjanak közéjük, látogassák az olvasóköröket, a Hazafias Népfront rendezvényeit. Az eredmény nem sok. A sarkadi elvtársak — egyszerű párttagoktól a vezetőkig — még mindig húzódoznak ettől. Úgy mondják, hogy a pártszervezetekben kielégítik akár szórakozási, akár tanulási vágyaikat, sok újat nem találnak másutt. Vajon igazuk van-e ezeknek a párttagoknak? Semmisetre sem. Szabó elvtárs, a községi pártbizottság titkára úgy mondja: én is itt élek a pártban, itt vagyok korán reggeltől késő estig és mégis vágyom az emberek közé, különösen az olvasókörökbe, ahol sokat tanulok. Szívesen is megyek, mert szeretettel várnak és hívnak is. Hetenként, kéthetenként, ha 5—6 óra között benyitok hozzájuk, akkor biztos, hogy 10—11 óráig nem kerülök ágyba. Nemcsak politizálunk, hanem beszélgetünk, bilitáldozunk, sakkozunk, s bizony eltel az idő. Másnap aztán azon gondolkodom, hol kezdjem a sok kérésnek, panasznak az elintézését, amit a körben elmondtak. Ilyenkor szó esik az adóról, a községfejlesztésről, a piaci árakról, a tanács munkájáról, az alátítfí'íidők a rendeletekről, egyszóval mindenről. A kör tagjai igénylik, hogy e párttagok, a vezetők járjanak közéjük. Lehet-e az ilyen igénynek ellenszegülni? Nem. A mi elvtársaink mégis kerülik az ilyen helyeket. Miért? Szabó elvtárs ezt már tőlünk kérdezte, de erre a választ nekik kell megadni. Azt elmondhatjuk, hogy számunkra is érthetetlen a sarkadi elvtársak magatartása. Ezt a községet is becsületes, dolgos emberek lakják, párttagok és pártonkívüliek. Munkások és parasztok, tsz-tagok és egyéni gazdák. Egy a céljuk, a szebb, boldogabb élet megteremtése. S a célt csak közös úton, egymást segítve lehet elérni. A párttagok egy s más kérdésben tisztábban látnak, hamarabb megismernek egy-egy párt- és kormányhatározatot. De ez nem jelenti azt, hogy külön utakon járjanak. Sőt arra kötelezi őket párttagságuk, hogy menjenek az emberek közé, hirdessék, magyarázzák a párt, a kormány határozatait, hogy minél előbb megvalósuljanak azok. Félreértés ne essen, Sarkadon nemcsak az a hiba, hogy az olvasókörökbe nem járnak a párttagok, hanem az is, hogy nem segítik tevékenyen a Hazafias Népfront-mozgalmat. Pedig ez nem a pártonkívüliek mozgalma, hanem valamennyi emberé, legyen az párttag, vagy pártonkívüli, aki a haza, a nép szebb, boldogabb jövőjéért, a szocializmus építéséért, a békéért küzd. S ha ez a feladata — a kommunisták pedig ezt akarják — akkor ott a helyük. A népfrontmozgalom segítése, fejesztése, a párt tömegkapcsolatának fejlesztése is. Ha ezt nem támogatják, akkor akarattal, vagy akaratlanul lemondanak a párt és tömegek kapcsolatának szükségességéről. Arról pedig egyetlen sarkadi kommunistát sem kell külön meggyőzni, hogy mit jelent a párt és tömegek kapcsolata. S azt is tudják — az ellenforradalom tanulságait leszűr-ve — mit jelent, ha szakadás áll be a párt és a tömegek között. Szívleljék meg a sarkadi elvtársak a pártbizottság felhívását, a taggyűlések határozatait, járjanak az emberek közé, tevékenykedjenek az olvasókörökben, a népfront-mozgalomban, hiszen ez nemcsak egyes emberek fejlődését, hanem a közös cél mihamarabbi megvalósítását segíti. Tudják jól az elvtársak, hogy a helyi olvasókörök már a múltban is politikai, harci porondok voltak. Most nem az a hivatásuk ezeknek a köröknek, mint ami akkor volt. Sokkal másabb körülmények között működhetnek. S ki is használhatják ezt a kör tagjai, ismeretterjesztő előadások, mezőgazdasági szakelőadások hangzanak el, ami helyes és jó, csak az a baj, hogy nincs aki megfelelő irányba terelgesse ezeket az előadásokat. Ez várna a párttagokra, s a közeljövőben ezt kell megoldaniok. Törődjenek többet a sarkadi kommunisták — a vezetőktől az egyszerű párttagokig — az olvasókörökkel, a Hazafias Népfront munkájával, s annak aktív segítésével. Cs. E. Adják meg rá a sarkad! elvtársak a választ Az MTI és az ADN szerződésének felújítása A Magyar Népiköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság Távirati Irodája már évek óta szoros baráti együttműködést tart fenn. A két távirati iroda képviselői 1956. április 29-én újabb szerződést kötöttek, amely az eddigi együttműködés további megerősödését jelenti. A szerződés biztosítja a híranyag- és a fényképcserét, a két távirati iroda tudósítóinak kölcsönös támogatását, a műszaki együttműködést,a munkatársak kölcsönös kiküldése útján lehetővé teszi az állandó tapasztalatcserét. A szerződést a Magyar Távirati Iroda nevében Barcs Sándor vezérigazgató, az ADN képviseletében Czilly Müller igazgatóhelyettes írta alá. KÜLPOLITIKA Minden percben nagyszabású harc robbanhat ki Kubában Havanna: Larry Allen, az AP tudósítója jelenti: Havannában tovább élesedik a helyzet. A kormány és a felkelők hívei egyaránt azt jósolják, hogy az idei nagyhéz valószínűleg nagyszabású vérontást hoz. A szembenálló felek szemlátomást fokozzák előkészületeiket. A rendőrség és a katonai biztonsági szolgálat osztagai Havanna és más városok stratégiailag fontos negyedeiben házról-házra járva kutattak fel célok és rejtett fegyverraktárok után. A felkelők viszont az „idegháborút’ fékénsék ezrével osztogatják a röplapokat, s ezeken felszólítják a lakosságot, hogy keljen fel a kormány ellen és abban a szempillantásban hagyja a béta a munkát, amikor a felkelők vejére, Fidel Castro elrendeli az általános sztrájkot. Ezt egyébként még nagypéntek előtt várják. Hír szerint a felkelők titokban fegyvereket osztogatnak a velük rokonszenvező polgári lakosság váratllan. Fidel Castro azt állítja, hogy fegyverbe hívásának ötvenezer ifjú forradalmár tesz majd eleget. Felkelő körökből szerzett értesülések Megint Pinas del Rio tartomány északnyugati partvidékén a felkelők megnyitották a második frontot, át mintegy kétszáz fegyveres felkedő gráni partra. Ezek kis csoportokra oszolva stralbotázs-cselekményeket követnek el a közlekedés ellen, s k katonai járőröket támadnak meg. Hammarskjöld nyilatkozata A Reuter jelenti: Hammarskjöld ENSZ főtitkár, aki — mint már jelentettük — vasárnap délután Genfből repülőgépen az angol fővárosba érkezett, a londoni repülőtéren újságírók kérdéseire válaszolt a csúcsértekezlettel kapcsolatban. A többi között megkérdezte tőle, véleménye szerint miért ragaszkodik a Szovjetunió ahhoz, hogy inkább csúcsértekezleten foglalkozzanak a leszerelés kérdésével, mint a nagykövetek megbeszélésein. Hammarskjöld válaszában hangoztatta, egy bizonyos szakaszban a holtpont áthidalásába hasznos lehet közvetlen ktízbelépés az államfők részéről. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Állásfiglalottl Braiilia a szocialista országokkal folytatott viszony normalizálásáért Mint az Impremaa Popular című lap közli, Dinasz Gerais állam törvényhozói gyűlésének 14 különböző pártálású képviselője egyhangúlag állást foglal amellett, hogy Brazilia állítsa helyre kereskedelmi kapcsolatait a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal. Brazilia kereskedelmi főtanácsa, valamint iparkamarája ugyancsak síkraszállt a brazil—szovjet kapcsolatok normalizálásáért. (MTI) Angol kémeket ítéltek el Szíriában Egy damaszkuszi katonai törvényszék vasárnap Anglia javára való kémkedés vádjával 15 évi börtönre ítélte George Nujeimet, a brit nagykövetség volt libanoni alkalmazottját. Egy szíriai vámtisztet, aki Nujeim cinkosa volt, tíz évi börtönre ítélték. A magyar nép évezredes harca a függetlenségéért — Tallózás a történelemben . ..A nacionalizmus nem hazafság... Aki ellensége » haladásnak, a jogra törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságnak, hazaáruló, ha örökösen nem is tesz egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli." (Ady) A magyar normet egész történetében nagy harcot vívott szabadságáért is nemzeti függetlenségsért. A történelem lapjai tanúskodnak, hogy ezt a harcot soha nem a kizsákmányolók osztálya, soha nem a nemesek és kapitalisták vívták, hanem mindig a kizsákmányoltak, az elnyomottak, a jobbágyok, a parasztok s a munkások. Ezeréves ez a harc. De ezer év alatt véglegesen soha nem sikerült elnyerni a végleges nemzeti függetlenséget, csak 1945-ben, amikor a szovjet hadsereg felszabadította Magyarországot. Tallózzunk a történelemben: 1050 ..A német császárok a trónviszonyokban és a pogánylázadásokban ürügyest találtak arra, hogy sorozatos támadásokat indítsanak az ország ellen. Minden ilyen támadást a „keresztény vallás védelmével’ indokoltak, de valódi céljuk az volt, hogy a termékenyföldű, fejlődő országot uralmuk alá hajtsák, s a magyar népet leigázzák.” 1170 „Mánuel bizánci császár, aki a régi római birodalom feltámasztásáról álmodozott, el akarta foglalni Magyarországot, a enért had, járatok egész sorát indította az ország elett. Próbálkozásait az elégedetlenkedő nagyurak hatalmas táborára alapította, akik a külön,böző trónkövetelők köré csoportosultak. A magyarság, az elnyomottak kemény harcot vívtak a függetlenség ellen irányuló kísértettel szemben.” Hál y 1241 tavaszán a tatárok betörtek az országba. A király ősíiszoéskás szerint a veszély jeléül az orfeaágyban körülhordoatotta a véres kardot, de a fő urak legnai rés«’ nem »etett, fegyveres erejivel az ellenség megállítására, lett« segítségért fordult mind a pápához, mind II. Frigyes nemesi császárhoz. Ezek azonban nem adtak segítséget... A magyar megsemmi más iítő vereséget lelt... A tatárok egy pusztították az országot. 1456 .A török gsamán elfoglaltja Konstantinápolyt, majd 1466-ban ostrom alá vette a legnagyobb gyár végvárát, Nádorfehérit (Belgrad). A király megszökött Hunyadira bízta a országét. Hunyadi halála után a sok közül senki sem vállalkozott ama, hogy a török elleni harc verselését átvegye, így, Hunyadi ragyogó nádorfehérvári győzelm csak 70 esztendőre mentette ki Magyarország függetlenségét.” 1514 „Bakócz Tamás (esztergomi tersek) meghirdette a kereszteshadjáratot a törökök ellen... A törökellenes harc gondolata a jobbágyság körében széles visszhangra talált, s hatalmas lelkesedéssel állt a honvédő háború eszméje mellé. Vezetésükkel Dózsa Györgyöt bízták meg... A nemességet megrémítette az egybegyülekezett és felfegyverzett parasztság nagy »'*?■ ma. Bakócz éppen ezért május 23-án felfüggesztette a kereszteshadjáratot.” 1526 „II. Szulejmán szultán hasár*« készülődés után megindult Magyarország ellen és az alig védett végvárak elestek. Az uralkodó osztály továbbra sem tett semmül a török veszedelem elhárítására s ezzel előkészítette az utat a török és német hódítás számára. Itt következett be a mohácsi vész, vagyis a független magyar állam bukása.’’ 1848 “Sose csodálkozzatok barátaim, h hogy a Habsburg-család gaz cimboráival mindent elkövetett, miáltal imádott hazánkat továbbra is csupán pusztája és éléskamrája gyanánt tartsa, mi magunk pedig nyomorogjunk. Jó volt ám az, e hazának minden zsírját kiszíni, tehát még ott is, hol nek is gondolnátok, ördögi mesterséggel működtek, de működnek is folyvást azon, hogy minden a régi állapotba vsszaessék. Ez nem történik többé soha... Mily édes megelégedéssel fogjok majd csak egy esztendő m múlva is visszaemlékezhetni, hogy hazánk függetlenségének, dicsőségének megállapítására ti nagyjelentésű tényezők valátok, s a felvirágozásnak induló szép haza hálás lesz Irántatok. Táncsics, munkástársatok .* (Táncsics Mihály leveléből, imelyet 1848-ban a fegyvergyári munkásokhoz irt.) tt. ■ 1867 „A magyar kizsákmányoló osztályok a maguk osztályérdekeike 31 tiszételtetve hazaáruló politikát folytattak, elárulták nemzeti függetlenségünket. 1867-ben kiszolgáltatták az országot az osztrák birodalom érdekeinek.” 1914 „A magyar urak hamis jelszavakkal, ünnepi mámorban vitték halálba a magyarok százezreit Wegen érdekekért.” 1920—1945 „Horthy és kiszolgálói gyászt* 26 évet zúdítottak a magyar nemzetre. A második világháborúban nemzetünk érdekeivel ellentétben a hitleri fasiszta Németországhoz kötötték országunk sorsát és ezzel szörnyű katasztrófába sodorták az egész nemzetet.” 1945 „1945 árpilis 4-én a szovjet hadsereg kiűzte Magyarország területéről a német fasisztákat és felszabadította hazánkat s ezzel visszanyertük nemzeti függetlenségünket, önálló államiságunkat, függetlenségünket nyertük vissza a Szovjetunió felszabadító harcai és baráti politikája következtében, és mindezt olyan időben, amikor világméretekben is fellángolt a harc a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népek és a nemzeti függetlenséget lábbal tipró imperializmus között.” (Idézitek: „Dokumentumok’’ c. könyvből. „A szocialista tábor egysége” C. füzetből.’ „Történelem” gimnáziumi tankönyvből.)