Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
. •imm- Tervek, nyilatkozatok az új év kezdetén búcsúzunk az óesztendőtől. Új tervekkel — egyéniekkel és országgal — indulunk valamennyien az újnak. Tizenkét hónap örök bánata, eredményei és buktatói vannak mögöttünk, s ilyenkor, hi átlépjük a küszöböt, visszapillantunk egy percre, hogy azhatározottabban léphessünk előre. Hogy volt, miként lesz? és ennél tágasabb tervekbe pillantottunk bele. De a „tágassó” is az egyén boldogulását jelentik ma már hazánkban, ha 1961. január 1-től új országépítő ötéves terv indul, s megvalóazok az egyének — munkások, parasztok és értelmiségiek —, sőt megkérdeztünk: hogy volt, s mint lesz 1961-től? Nézzük, válaszolt erre a munkás .......... Híyemben találtuk meg, amikor fel-kerestük. Éjszakás volt, és otthon délelőtt. Almosán jött ki az HBeg konyhába, ahol édesanyja, lánya és a sógornője tettek— Az elvtársnőt keressük Tudni szeretnénk, mit tervez jövőre, van-e a családnak ötéves terve? — tettük fel egyenest a kérdést. » — öt évre előre? Olyan tervünk nincs — felelte mosolyogva, s jövő elett a múltról kezdett beszélni. Négy éve vagyok férjnél. Akmég semmink sem volt. Öt fős tervet akkor csináltunk, hogy tel is legyen szoba- és konyhaminden, ami kellett is szépen. — A gyerek is tervbe volt véve? I nézünk az aranyos, bogárszemű Iditkére. — Ő magától jött — nevet Szaóné —, terven felül. Megtudjuk, hogy Szabóné egyiklegjobb fejelőnő az üzemben. 125—130 százalékot teljesít állandóan, tehát megszokott nála a „terven felüli” teljesítés. S azt is elmondta, hogy ha nagy tervüknincs is, de jövőre még jobban be akarnak rendezkedni. Új szőnyegek kellenek, ezeket majd a nyereségrészesedésből veszi meg. Férboltvezető és 1250 forint a fizetése, meg a prémium. Az övé 1600 11700 forint. KST-jük is van mindkettőjüknek. Ez évben 50—50orintot fizettek be, jövőre azonban Szabóné ... pardon, ezt nem áruljuk el, mert hátha elolvassa a kérje is, pedig Szabóné meglepettésnek szánja a jövő karácsonyba, r A tsz-elnök , Varga Mihály mosolygós, élettel teli fiatalember. Amióta ő az elnök — úgy hívták ide Dunántúlról —, azóta van valóban élet az orosházi Új Élet Termelőszövetkezet vezetésében. Kiváló terméseredményeket értek el, s fellendült az állattenyésztés is. A tavalyi kilencezer forintról 16 ezer forintra növekedett egy szövetkezeti gazda évi jövedelme. — S mik a további tervek? — firtattuk, mikor nagy nehezen sikerült kihívni őt egy megbeszélésről. — Mik? Állandósítani, sőt növelni az eredményeket. Cél a háromszáz mázsás cukorrépa-, a 30 mázsás kukorica-, a 18—20 mázsás gabonatermés elérése holdanként, finder, agrotechnikai feltételt biztosítunk ehhez. De másban is kihasználjuk a lehetőségeket. Jövőre padlásaink négyzetméterenként 3000 forint jövedelmet biztosítanak majd. Baromfikat nevelünk ott is. — Az idén 200 ezer forinttal többet ruházhatunk be a tervezettnél — megvetettük a biztos jövő alapját. Az új évben 12 vagon csirkét akarunk eladni az idei két vagonnal szemben. Valóságos csirkegyárat létesítünk. A többi termelőszövetkezettel karöltve jövedelmeztetjük a termálvizet is. Óriási lehetőségeket rejt ez magában. Mi egyelőre ezer négyzetméteren sampion gombát fogunk tenyészteni. Az idén csak 100 négyzetméteren tenyésztettünk, s ez október óta 20 ezer forint bevételt adott, öt év alatt valódi mezőgazdasági nagyüzem lesz az Új Élet Termelőszövetkezet. Üzemi fürdőnk, konyhánk, állandó napközink lesz. Az állattenyésztésben bevezetjük a szabadnapot, s az egész tsz-ben a fizetéses szabadságot. Egyszóval, nem igen lesz különbség a mi szövetkezeti gazdánk és az üzemi munkás között 1965-ben. Keresetben sem, az a fő cél, hogy 1965-ig egy-egy tagunk havi jövedelme ne maradjon kétezer forinton alul... A tudós Kovács Gábort, a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézet igazgatóját irodájában találtuk. Ritka alkalom ez, mert Kovács elvtárs legtöbbször vagy a kísérleti növények között (mostanában a törpecirok-termesztés eredményeit figyelve, mellyel húsz holdas kísérleti parcellán kísérleteztek) tartózkodik, vagy , Pesten különböző értekezleteken,mi vagy más bokros tennivalóinak elintézése ügyében foklalatoská j étik. Kértük, beszéljen az intézet eddigi eredményeiről, s a jövő feladatairól. ■ — Intézetünk tíz éves fennállása óta főleg az öntözéses takarmánytermesztésben, valamint a rizs- és a fűnemesítésben értünk el említésre méltó eredményeket — mondotta Kovács elvtárs. — Az új esztendőben kutatómunkánkat szeretnénk kiszélesíteni. Többek között nagyobb gondot fordítunk a cirok-kutatásra. Ebből a sziken különösen értékes növényből két típus áll rendelkezésünkre: a silózásra alkalmas magasnövésű és a magnak való alacsony. Kutatásaink bebizonyították, hogy azon a sziken, ahol 18 mázsás csöveskukorica-termést ad egy hold, cirokmagból legalább 27-et ad. Célul tűztük a silókukorica , fehérjetartalmának növelését, s a lucernamag öntözéses termesztését. A főagrorómusunk kísérleti parcelláján ugyanis öntözéssel 350 kiló lucernamag termett egy 11 holdon, száraz műveléssel pedig , 80 kiló. Tovább folytatjuk a mélyművelési kísérleteket, a rövid tenyésztésű rezistens rizsfajták nemesítését, s az izotópok segít- ségével megfigyeljük a műtrágya hatását különböző adagolásban és keverésben. Tapasztalatainkat elméletben és gyakorlatban szívesen adjuk át a környék nagyüzemi gazdaságainak. Ezért bentlakásos öntözőmester-képző tanfolyamot rendeztünk, eljárunk szakkörök- re, ezütkalászos tanfolyamokra és ismeretterjesztő előadásokra. Nemcsak tanítunk, hanem tanulunk is. Kutatóink és technikusaink állandóan szakmai továbbképzésben vesznek részt. Neves kutatók bevonásával magas szintű tudományos vitákat rendezünk a télen, hogy a tanultakat jól hasznosíthassuk nyáron a mezőn. ( Az orvos Dr. Esztergály Szörény a szeghalmi szülőotthon vezető orvosa, de az egész járásban ismerik, bebcsülik őt. Közéleti férfiú, aki , mint a Vöröskereszt aktívája hivatalos idején túl is az emberek gondjaival, bajaival törődik, egészségügyi előadásokat tart a községekben. A szakmabeliek közül éppen ezért talán senki sem k örül annyira az ötéves tervben Szeghalmon felépülő új 260 ágyas kórháznak és négyemeletes renselőintézetnek, mint ő. — A mi járásunk nem tartozik a a legegészségesebb vidékek közé. Nagy a beteganyagunk, még a régi mostoha körülmények miatt igen nagy vidékünkön a gyomor- és tüdő-megbetegedés, sok a magasvérnyomásos stb. ötven kilométeres körzetben nincs kórház, ötvenezer ember lakik járásunkban, s négyezer főre jut egy körzeti orvos. Ezért nagy lépés lesz a négyemeletes központi orvosi rendelőintézet s a kórház építése. Persze eddig is szépen fejlődött a járás egészségügyi vonalon a felszabadulás előttihez képest. Szülőotthont létesítettünk, kiterjedt a körzeti orvosi hálózat, már fogászataink is működnek. De mindazokra a lehetőségekre, melyeket a szocializmus építése nyújt járásunkban is, ez a létesítmény tesz koronát egészségügyi téren. A tanácstag — Jóváhagyták az 1961. évi beruházási tervet, erről szeretném én elsősorban tájékoztatni a megye dolgozóit — mondja dr. Pusztai Ferenc, a megyei tanács tervosztályának vezetője. Az új évben tovább épül a békéscsabai vízmű és teljesen befejeződik a városi főkörvezeték, valamint az úígyósi telepről induló főnyomórveték építése. Ugyancsak az új év végéig elkészül a nagyfeszültségű távvezeték, mely a vízművet látja el villamos energiával. Az újkígyósi telepen megépül a szivattyúház, s elkezdődik a szivattyúház gépészetének a kivitelezése. Ezzel a jelentős létesítménnyel párhuzamban befejeződik a békéscsabai rendelőintézet építése is. Az új szárnyban belgyógyászatot, ebészetet, körzeti rendelőt helyezek el, de itt lesz a nőgyógyászat és a laboratórium is, ezenkül szociális helyiségek. Mintegy tízmillió forintos kötséggel befejeződik a békéscsaba szlovák diákotthon építése. A következő tanévben tehát már is jelentkezhetnek a szlovák diákok Tovább bővül iskolahálózatunl Kötegyánban, Nagybánhegyesei Telekgerendáson mintegy 11 osztálytermet építünk fel és további nyolc terem építése induleg. Ugyanakkor befejeződik 5 óvodai férőhely építése a békéscsabai Bánszki utcai lakóházaknál. 1961-ben, mint ahogy erről ma írt a Népújság, a megye területén 106 lakás építését fejezik l, melyből Békéscsabán 64, Gyulán 24, Orosházán pedig 18 darab lakás kerül átadásra. Ugyanakko elkezdjük újabb 131 lakás építését: 108-at Békéscsabán, Kató Gyulán és 17-et Szarvason. Ezel 1962-ben kerülnek átadásra. Az új évben a tanácsi vállalalatok közül jelentősebb rekonstrukciót hajtanak végre a gyula Bútoripari Vállalatnál. A faluvillamosítás keretében pedig egy községet villamosítunk, hat kilométer nagyfeszültségű és három kilométer kisfeszültségű vezetéket építünk fel. Ezek természetesen csak a legfontosabb beruházások. Ennél jóval többet fejlődik megyénk, nem utolsósorban azzal a társadalmi összefogással is, mely egyre jellemzőbbé válik megyénkben. Varga Dezső A 2/60-as év tizenkét zsudája Az nagy természetnek volt vala egy 1960-as esztendeje. Az időben a föld kétlábai hatalmas természet-átalakítási dolgokat művelének. A nagy Eurázsia sziget egyik nyugati szegletének egy lapája, békéscsabaiak lnkák. Nevezetességük vala, hogy a négylábú földtúrókat éles pengével a kétlábúak leszúrák, és annak húsos testét hosszú rudakba sodorák. Eme műveletet csupán azért tevék, hogy elülső üregjüket mindig tömve érezzék. Nevezetes vola e békés embercsoport ama okból is, hogy az természet hatvanas évét tizenkét zsudával pecsételé meg. Márpedig annak idejében már nem hívek a kétlábúak az isudában. Mik voltak ama tsudák? Első tsuda Volf az étiben sok-sok vándorlás. A kétlábúak azzal oldák meg unalmukat, hogy italboltjukat, nyilatkozójukat, ruhásboltjukat az utca egyik oldalrészéről a másikra cipelék. Fősétálójának eme nép azt a nevet adá, hogy Sztálinnak útja. Ezen a mászkálón követé el egyik tsudáját. Vala e mászkáló egyik oldalán egy helyiség. Eme helyiségből édességet keverő műhelyt csinála e nemes lelkű nép. Aztán később ezt lebonta, s a nyirbáló ollót tévé oda. Ama nagy tsuda az vala, hogy még eme évben nem szervezék vissza c cukrászdává vagy italodává. Második tsuda iBeszélek ama évben, hogy lovasnemzet vala a magyar, vagy, hogy tanuló nemzet és író nemzet, futballnemzet, meg egyéb. Egyik utbán találák ki a másikat. Már azon évben százon felül számolák e nemzet nemes tulajdonjait. A tsuda az lévén az 1960-as esztendőben, hogy nem lett bornemivó nemzet a magyar. Harmadik tsuda A békés csabai kétlábúak alkotónak ama évben a Hunyadiak terének szegletében egy ivó odút, a fának deszkájából. Mellé tevék rögtön a tejnek csárdáját is. Majd amikor ezzel kész levének, megalkották rögtön az idegenforgalmi központot, az automobil végállomást. Ama évben sokat adtak valamiféle reprezentatív külsőre. Eme triónak pediglen külseje nem mutatá a reprezentát. De mivel mégis ragaszkodok hozzá e kegyes nép, miért nem tévé műemlékké még ezen esztendőben? Ez pediglen tsuda vala. Negyedik tsuda író nemzet is vala akkor a csabai. Minden kétlábú író verset, novellát, meg könyvet. Minden szerv rendeze írási meg olvasási estét. Vala akkor eme szegletben egy nevezetes könyvtár. A könyvtár szervező a hétfői irodalmi ol-