Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-01 / 78. szám
* Ara: SO fitter BÉKÉS MEGYEI * ’•Még proletárjai, egyesérte+elc MEPUJSAG 1961. ÁPRILIS 1., SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM KÖZLEMÉNY a varsói szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testülete 1961 márciusában Moszkvában rendes ülést tartott. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén képviselői minőségben részt vettek? Az Albán Népköztársaság részéről Beqir Balluku, a Minisztertanács első elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Behar Shtylla, külügyminiszter. A Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, Anton Jugov, a Minisztertanács elnöke, Ivan Mihajlov, a Minisztertanács elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Karlo Lukanov külügyminiszter, Ceko Monov, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Antonin Novotny, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, államelnök, Viliam Siroky kormányelnök, Otakar Simunek kormányelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Bohumir Lomsky honvédelmi miniszter, Václav David külügyminiszter. A Lengyel Népköztársaság részéről Wladislaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyranskiewicz, a Minisztertanács elnöke, Stefan Jendrychowski, az Állami Tervbizottság elnöke, Marian Spychalski, honvédelmi miniszter, Adam Rappacki, külügyminiszter. A Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Sík Endre külügyminiszter, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, Tóth Lajos vezérőrnagy, Jávor Ervin alezredes. A Német Demokratikus Köztársaság részéről Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Erich Honekker, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, Lothar Bolz, miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter, Heinz Hoffmann honvédelmi miniszter. A Román Népköztársaság részéről Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RMP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Leontin Salajan, honvédelmi miniszter, Gheorghe Marin Gaston, az Állami Tervbizottság elnöke, Cornel Manescu, külügyminiszter. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, R. J. Malinovszkij honvédelmi miniszter, a Szovjetunió marsallja, V. V. Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese. Az ülésen megfigyelői minőségben részt vettek. A Kínai Népköztársaság részéről Liu Hsziao, a KKP Központi Bizottságának tagja, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövete. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság részéről Kim Kvang Hjop, a KMP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Coj Kvang, a légierők parancsnoka, Liu Cjan Szik, külügyminiszter-helyettes. A Mongol Népköztársaság részéről J. Cedenbal, az MNEP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Zs. Lhagvaszuren, honvédelmi miniszter, P. Sagdarszuren külügyminiszter. Az ülésen részt vett A. A. Grecsko, a Szovjetunió marsallja, a varsói szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka is. Az ülésen Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára elnökölt. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének résztvevői a teljes, kölcsönös megértés és egyetértés légkörében átfogó eszmecserét folytattak a nemzetközi események legutóbbi alakulásával összefüggő kérdésekről és ezzel kapcsolatban megvizsgálták a varsói szerződés tagállamainak az európai és a világbéke biztosítására irányuló intézkedéseit. A Politikai Tanácskozó Testület támaszkodott a kommunista és munkáspártok novemberi értekezletének elméleti és politikai következtetésére, történelmi jelentőségű okmányaira, amelyek választ adnak a békéért és a háború elhárításáért folyó harc legégetőbb, életbevágó kérdéseire. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy a Politikai Tanácskozó Testület (1960 februárjában megtartott) előző értekezlete óta eltelt időszakban a szocialista tábor országai újabb kimagasló eredményeket értek el a gazdaság, a kultúra, a tudomány és a technika fejlesztésében, népeik anyagi jólétének fokozásában, a két rendszer békés gazdasági versenyében. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini politikája, a szocialista tábor országai békeszerető külpolitikájának eredményeképpen újabb fontos győzelmeket aratott: a leigázott, de nemzeti függetlenségükért küzdő népek nemzeti felszabadító mozgalmának csapásai alatt folytatódik a gyarmati rendszer szétbomlása. Mérhetetlenül megnőttek a szocializmus és a béke reális erői, amelyek meghiúsíthatják az imperialisták támadó terveit és kivívhatják a tartós békét. Az ülés résztvevői egyszersmind megállapítják, hogy agresszív körök további akadályokat gördítenek a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételének útjába, szembehelyezkednek azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a békeszerető államok a béke fenntartására és megszilárdítására tesznek. A NATO és a többi, támadó szellemű katonai csoportosulás imperialista tagállamai folytatják a fegyverkezési hajszát, fokozzák háborús előkészületeiket, újabb katonai támaszpontok létesítésére törekszenek Európában és a világ más részein, növelik atom- és rakétafegyver-készleteiket, negyedik atomhatalommá teszik a NATO-t. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország segítségével, erőltetett ütemben, hitlerista tábornokok parancsnoksága alatt építik ki az agresszív nyugatnémet hadsereget. Ellátják atom- és rakétafegyverekkel, valamint egyéb korszerű, tömegpusztít eszközökkel. Katonai támaszpontokat bocsátanak Nyugat-Németország rendelkezésére, más országok területén. Mindezeket a lépéseket különösen veszélyessé teszi az a körülmény, hogy Nyugat-Németország kormánya egyfelől mindegyre területi igényekkel lép fel más államokkal szemben, másfelől revanspropagandát folytat a nyugatnémet közvélemény körében. Nyugat-Németország a háborús veszély fő gócává válik Európában. Az agresszív imperialista körök elkeseredett erőfeszítésekkel igyekszenek akadályozni a népek előretörését, a béke, a demokrácia és a haladás útján. Az imperialista hatalmak mind gyakrabban folyamodnak közvetlen katonai erőszakhoz, hogy Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaiban elfojtsák a terebélyesedő nemzeti felszabadító mozgalmat. Ezt bizonyítják a gyarmattartók Kongóban, Algériában, Angolában, Laoszban elkövetett véres gaztettei, valamint a Kubai Köztársaság ellen irányuló állandó provokációk. A varsói szerződés tagállamai nem maradhatnak részvétlen szemlélői az imperialista államok fokozódó háborús előkészületeinek. A szocialista államok szakadatlan erőfeszítéseket tettek és tesznek az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. A varsói szerződés tagállamai azonban a nyugati hatalmak újabb háborús előkészületei nyomán kialakuló helyzetből kiindulva, sokoldalú véleménycsere során összehangolták azokat az intézkedéseket, amelyeket védelmi képességük további erősítése és a világbéke megszilárdítása céljából szükségesnek tartanak. Ennek kapcsán a kommunista és munkáspártok novemberi értekezletének abból a következtetéséből indulnak ki, hogy a háború ellen síkraszálló szocialista világtábor, a nemzetközi munkásosztály, valamennyi nemzeti felszabadító mozgalom — és az összes békeszerető erők — egyesített erőfeszítéseivel meg lehet akadályozni a háborút. A béke biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges a második világháború maradványainak megszüntetése, mégpedig oly módon, hogy mindkét német állammal megkötik a békeszerződést, s ezzel ártalmatlanná teszik a nyugat-berlini veszélygócot, Nyugat-Berlin demilitarizált, szabad várossá tételével. A varsói szerződés tagállamai ünnepélyesen kijelentik, hogy továbbra is tántoríthatatlanul a békés együttélés politikáját folytatják és a népek békéjének és biztonságának biztosítása céljából készek bármely pillanatban hozzájárulni a más államokkal öszszehangolt legátfogóbb intézkedések megtételéhez. (MTI) Őrizzék becsülettel e zászlót — mondotta Kossa elvtárs, a békéscsabai 41-es számú Autóközlekedési Vállalat élüzem-ünnepségén Az utóbbi évek munkája eredményeként a múlt év első félévében élüzem lett a békéscsabai 41- es számú Autóközlekedési Vállalat. A népes kollektíva e megérdemelt kitüntetés után még nagyobb akarással látott munkához. S az eredmény nem maradt el. A múlt év második félévének sikeres befejezése után olyan kitüntetésben részesült csütörtökön este a vállalat, melyben csak azoknak van részük, akik valóban becsülettel helytállnak: elnyerték a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vámhor zászlaját. Az ünnepségre csütörtökön a délutáni órákban Békéscsabára érkezett Kossa István elvtárs, közlekedés- és postaügyi minszter. Kossa elvtársat Klaukó Mátyás elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára, Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács v. b. elnöke, s az Autóközlekedési Vállalat vezetői fogadták. A baráti beszélgetésen sok szó esett megyénk közlekedési helyzetéről, s további fejlesztéséről, korszerűsítéséről. A baráti fogadás után este 7 órakor a Csaba Szállóban Kassa elvtárs hosszan méltatta a békéscsabai 41-es számú Autóközlekedési Vállalatnak a múlt év második felében elért eredményeit. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Kossá elvtárs átadta Kazamér Károly elvtársnak, a vállalat igazgatójának a Minisztertertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, ezt követően kitüntetéseket adott át a vállalat több vezetőjének, dolgozójának, majd Kazamér Károly elvtárs osztotta ki a pénzjutalmakat azoknak, akik különösen sokat tettek azért, hogy a múlt év második felében még jobb eredményt érjen el a vállalat, mint 1960 első félévében. Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottsága egyhangúlag elfogadta a leszerelés kérdéséről beterjesztett szovjet—amerikai határozati javaslatot New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottsága csütörtökön összeült, hogy foglalkozzék a leszerelés kérdésével. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ENSZ-küldöttsége közös határozati javaslatot terjesztettelő, amely indítványozza, hogy halasszák a leszerelés kérdésének vitáját az ENSZ-közgyűlés szeptemberben megnyíló 16. ülésszakára. A Politikai Bizottság ülésén felezősert Gromiko szovjet külügyminiszter és Stevenson, az amerikai ENSZ-küldöttség vezetője. Mindketten ismertették a közös határozati javaslat szövegét. Kanada, Csehszlovákia, Etiópia, Szudán és Nigéria küldöttének felszólalása után a közgyűlés Politikai Bizottsága egyhangúlag elfogadta a közös szovjet—amerikai határozati javaslatot. A Politikai Bizottság ezek szerint javasolja, hogy a leszerelés kérdésének megvitatását halasszák a 16. ülésszakra. (MTI) Tudományos dokumentumfilm a rakétákon folytatott biológiai kísérletekről Moszkva (TASZSZ) A moszkvai televízióban bemutatták „A biológiai kísérletek a rakétákon” című tudományos dokumentumfilmet. A televíziós közönség látta többek közt a Palma és az Otvazsnaja kutyát repülés közben a rakéta hermetikus kabinjában. A közönség ugyanakkor megfigyelhette a kutyákat hatszoros terhelés és a súlytalanság állapotában, látta, hogy az állatok miként reagálnak a zajra és a vibrációra. A kísérletek nem rongálták meg az állatok egészségét. A televízió közönsége látott kísérleteket a katapulttal történő mentés módszereire. Az állatok kielégítően viselték el az utat és a katapulttal történő visszajuttatást a földre. Abból a célból, hogy megfigyelhessék állatok magatartását szabad mozgás közben a súlytalanság állapotában, fehér egereket helyeztek el a rakétákon. A film megörökíti az egerek viselkedésért, amelyek körülbelül tíz percig szabadon mozoghattak a súlytalanság állapotában. Az állatok fokozatosan úrrá lettek mozdulataik fölött és részben alkalmazkodni tudtak a rendkívüli viszonyokhoz. (MTí)