Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-01 / 232. szám
2 A pártvezetőségek újjáválasztásának kérdéseiből ír. A pártvezetés erősítése közügy „A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, a munkásosztály élcsapata, a dolgozó nép pártja.. (Részlet az MSZMP Szervezeti Szabályzatból). Ha valakinek eszébe jutna megkérdezni a párttagoktól és a pártalapszervezetek vezetőségi tagjaitól, hogy kik ellenőrzik a kommunisták tevékenységét, nem bizonyos, hogy mindegyikük azonnal helyesen válaszolna. Egyikük-másikuk előbb a felsőbb pártszervezetet, a választott bizottságokat említené felettesének. Ez is igaz, de sohasem feledkezhetünk meg arról, hogy a párt tagjainak, a kommunista pártnak legéberebb és leghatékonyabb kritikusai végső soron a pártonkívüliek tömegei, azok, akikért a párt él és dolgozik, teljesíti forradalmi vezető funkcióját. Marxista-leninista pártunk élete, munkája, harca sohasem volt öncélú. A kommunisták tevékenységét mindenkor a dolgozó ember érdekeiért folytatott küzdelem jellemezte és jellemzi ma is. Amikor a pártvezetőség újjáválasztására készülünk, hogy megerősítsük az adott területen a vezetést, ismét a közérdekből indulunk ki. Az a gondolat vezérel, hogy a szocializmus építésének üteme, a párt előtt álló feladatok megkövetelik, hogy emeljük a pártalapszervezetekben folyó munka színvonalát. Ez pártügy, közügy. A pártalapszervezetek közvetlenül a tömegek között élnek és dolgoznak. A pártmunka eredményességét és az esetleges hibákat, fogyatékosságokat az egész munkáskollektíva megérzi, tapasztalja. Tehát minden becsületes szándékú dolgozó embernek közvetlen érdeke, hogy munka- vagy lakóterületén erős, életképes, jól működő pártalapszervezet legyen. Ennek előfeltétele, hogy tovább erősítsük a párt politikai, ideológiai és szervezeti egységét, emeljük magasabbra a vezetés színvonalát... Rendben van, hogy ez a munka közügy, de mit tehenek a pártonkívüliek? Hogyan hallathatják véleményüket, hogyan fejezzék ki álláspontjukat az újjáválasztási munkák idején? A kérdések jogosak. A pártvezetőségek tagjai, a pártbizalmiak és a többi kommunisták akkor járnak el helyesen, ha véleményt kérnek a környezetükben dolgozó pártonkívüliektől, következetesen igénylik tőlük az eddig végzett pártmunka bírálatát. Ezeken a beszélgetéseken a munkáskollektíva előtt álló feladatok tükrében vizsgálják meg a helyi pártszervezet erejét és a vezetés megszilárdításának lehetőségeit. Az észrevételeket és javaslatokat hasznosítják a beszámolókban s a választáskor. A pártonkívüliek pedig felismerve, hogy a pártvezetőség-választás a szó szoros értelmében közügy, bátran hallassák értékelő, bíráló szavukat a helyi pártalapszervezet munkájáról. Segítsék, támogassák a pártalapszervezetet és vezetőségét így és minden tekintetben. Tehát rendkívül szoros együttműködésről van szó. E közös munka eredményeképpen erősödik a pártalapszervezet, javul a pártvezetés. Mindennek következtében a gazdasági munkában még jobb eredmények születhetnek. A kulturális és politikai fejlődés is meggyorsul, ha az adott területen a legjobbak kerülnek a pártvezetőségekbe, vagyis olyan kommunisták, akik maguk mögött érzik az egész munkáskollektíva támogatását, akik a köz javára képesek felszínre hozni és megszervezni az emberben rejlő hatalmas alkotó erőket. Boda Zoltán Liu Sao-csi fogadta a magyar parlamenti küldöttség tagjait Peking (Új-Kína) Liu Sao-csi, a Kínai Népköztársaság elnöke szombaton délelőtt fogadta a Vass Istvánnénak, az országgyűlés alelnökének vezetésével Kínába érkezett magyar parlamenti küldöttség tagjait és szívélyes, baráti beszélgetést folytatott velük. (MTI) A KGST-országok bányaipari tudományos kutató- és tervezőintézetei igazgatóinak tanácskozása Bukarest (TASZSZ) Mint az Agerpress jelenti, Bukarestben tanácskozást tartottak a KGST-országok bányaipari tudományos kutató- és tervezőintézeteinek igazgatói. A tanácskozást a KGST szénipari állandó bizottsága szervezte. A megbeszéléseken részt vettek: Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és a Szovjetunió képviselői. A tanácskozás résztvevői kidolgozták az e területen való együttműködés 1962. évi tervét, és az együttműködés további bővítésével, valamint más kérdésekkel foglalkoztak. A megbeszélések a teljes egyetértés és barátság légkörében zajlottak le. (MTI) n_E_p_nj_s_Ae 1961. október 1., vasárnap Kuzberi beszéde a damaszkuszi rádióban I — Más jelentések Damaszkuszból — London (TASZSZ) Dr. Mamun Kuzberi, a szíriai forradalmi parancsnokság által létrehozott kormány vezetője szeptember 29-én este ismertette kormányának programját és ígéretet tett arra, hogy négy hónapon belül visszaállítja az országban a közigazgatás alkotmányos formáját. A damaszkuszi rádióban közzétett nyilatkozatában dr. Kuzbek ismertette a kormány programjának egyes pontjait: 1. Az alapvető szabadságjogok visszaállítása és rendkívüli törvények haladéktalan eltörlése. 2. A hadsereg „tökéletesítése”. 3. Szakszervezeti szabadság, a munkások részvétele az üzemek igazgatásában és részesedés a jövedelemből. 4. A gazdasági felvirágzás megvalósítása a pénz és az árak stabilizációja útján, az életszínvonal emelése, a termelékenység növelése és a törvényes profit tiszteletben tartása. 5. Intézkedések a munkaképes államapparátus megteremtésére. A nyilatkozat hangoztatta, hogy Kuzberi kormánya együtt fog működni az összes arab államokkal ,az arabok szabadságon és egyenlőségen alapuló reális és teljes egységének megvalósítása céljából”. A kormány támogatni fogja a Palesztinai arabok harcát, „az algériai harcot” és tiszteletben tartja majd az Arab Liga alapokmányát. Szíria tiszteletben fogja tartani a nemzetközi szerződéseket, az ENSZ alapokmányát és arra fog törekedni, hogy ..megjavítsa kapcsolatait mindazokkal az államokkal, amelyek baráti kezet nyújtanak felé.” Damaszkusz Nyugati hírügynökségek jelentései szerint Kuzber tizenötperces rádiónyilatkozata után sajtóértekezletet tartott. Bejelentette, hogy kormánya külön sajtóügyi minisztériumot szándékozik felállítani. Kuzbeki ezután fogadta a Damaszkuszban működő konzulátusok képviselőit és kérte őket, tájékoztassák kormányaikat a damaszkuszi kormány megalakulásáról. ■ Az új damaszkuszi kormány érintkezésbe lépett a libanoni hatóságokkal. Engedélyt kért, hogy Libanonon keresztül visszaszállítsák Kairóba a Latakiánál elfogott százhúsz egyiptomi ejtőernyőst. Engedélyezték továbbá, hogy az a kilencven egyiptomi tisztviselő és tiszt, aki az EAK északi tartományában teljesített szolgálatot, elhagyhassa Damaszkuszt. Ezt a lehetőséget — hírügynökségi jelentések szerint — megadják azoknak a tisztviselőknek és egyiptomi állampolgároknak is, akik hivatalos küldetésben vagy ideiglenes tartózkodásra érkeztek Kairóból Damaszkuszba. Kairó Az Al Ahram megerősíti, hogy a Latakiába küldött százhúsz ejtőernyős hamarosan visszatér. Közölte továbbá a lap, hogy Beirutban van az EAK két minisztere, akik Damaszkuszban tartózkodtak az események idején. Az EAK egyiptomi tartományának minden mecsetében pénteken és szombaton a prédikátorok arra buzdították a híveket, tömörüljenek Nasszer elnök mögé. Hangoztatták: „az EAK fenntartása szükséges, hogy megsemmisíthessék a szíriai tartomány népét félrevezető, az imperialisták által pénzelt lázadókat”. A szombaton reggel Bejrútból érkező értesülések szerint a távíró- és telefonösszeköttetés reggel óta helyreállt Beirut és Damaszkusz között. Az országgyűlés munkaügyi és államigazgatási bizottságának ülése Szombaton délelőtt ülést tartott az országgyűlés munkaügyi, valamint államigazgatási állandó bizottsága. A két bizottság a Munkaügyi Minisztérium, illetve a tanácsok 1960. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést és a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. (MTI) Befejeződött a pártiskon a kulturális előadássorozat Mint azt már lapunk szeptember 26-i számában közöltük, Békéscsabán, a pártiskolán szeptember 25-én, a városok és községek pártos tömegszervezeti kultúrmunkásai részére a kulturális nevelőmunka időszerű kérdéseiről, a falusi népművelésről, a közoktatás különböző feladatairól és a könyvtári munkáról öt napig tartó előadássorozat kezdődött. Ennek keretében a közoktatás soron levő feladatairól, a pedagógusok politikai, ideológiai neveléséről Korbusz Géza, a falusi népművelési munka időszerű kérdéseiről dr. Ibos Ferenc, az üzemi és falusi művelődési otthonok munkájának megtervezéséről Borka József, az 1961—62. év ismeretterjesztési feladatairól Kaszai Pál, a párt kulturális politikájáról és a kulturális nevelőmunka pártirányításáról Sarlós elvtárs, a Budapest, VI. kerületi P. B. titkára, könyvtáraink helyzetéről és feladatairól Lipták Pál és az 1961—62-es iskolai évad megyei feladatairól Gácsér József tartott előadást. A tartalmas, színvonalas előadássorozat szeptember 28-án ért véget. Bizonyára nagy segítséget nyújt minden résztvevőnek, elsősorban a községi művelődési bizottságok elnökeinek és közvetve tagjainak is abban a felelősségteljes munkában, mely a falusi népművelés terén reájuk vár. 12. A vendég: a Vécseynek nemcsak mestersége van. Magánélete is. Erről az életről Soós Péter is tudomást szerez, akarva-akaratlan. Mert a szoba fala nem lett vastagabb az elmúlt napokban és az új szomszéd nagyon mozgalmas életet él. Ajtócsapkodás, izgatott hangú tárgyalás — néha egy nyekergő gramofon muzsikája, borotválkozás idején nótaszó a fürdőszobából, jelzi, hogy Vécsey itthon, sőt nagyon is itthon érzi magát. Meg kell adni: kétméteres termete és nagy hangja ellenére elég gyáva legény, ha a tüzérségi tűz erősödik, ő az első, aki egy kis bőrönddel elhagyja az emeletet — de mégsem ez az, amiről ismerik. Még csak két hűséges „haverjáról” vagy testőreiről, inkább cinkosairól sem... Hanem a nőügyekről. Mert nem „Halálos Tavasz” eshet olyan sűrűn a bomba és az akna, hogy Vécsey fel ne figyelne, ha az óvóhelyre belép egy valamennyire is csinos nő. Teleszájjal henceg sikeres kalandjaival és közmondásokat terjeszt önmagáról, amelyek férfiasságát vannak hivatva propagálni. És vele, vele esik meg, hogy Lujzika, a harmadik emeleti kis szobalány visszautasítja a közeledését ... Visszautasítja? Ha felérné, talán még pofon is ütné — de így csak egyszerűen elküldi a fenébe és megmondja neki, kivel kezdjen ki. S most Vécseyben fellángol a dac meg a hiúság. — Neked nem kellek, te kis vacak? — mondja mérhetetlen magasról —, aki után Pest legszebb női futnak? Hát vedd tudomásul, hogy ma es-Ritkán tartja meg a szavát Vécsey — most megtartja. Egy óra múlva két „testőrével” (géppisztoly a vállon) ott állnak a Galamb utcai lakás előtt és valami előállítási parancsot emlegetnek. A mély hangú dizőz elszürkül a határozott hangra: volt már baja a nyilas hatóságokkal „liberális magatartása" miatt, zsidó származású titkára miatt — most meg ez a nagyhangú zászlós ... Elindul, s sápadtan csomagol össze minden értéket egy kis táskába, rejti a rekamié alá. Azután már az utcán figyel fel a hórihorigas géppisztolyos barátságosabbá váló szavaira. — Ha okos, nem lesz semmi baja... S a 215-ös szoba ajtajához érve már tudja, hogyan kell okosnak lennie. Csak azt nem tudja persze, hogy az előállító „parancsnoknak” annyi joga sincs ehhez a kizsarolt szerelemhez, akár a zászlósi rendfokozathoz. S amikor „emlékül” otthagyja az arany karóráját is Vécsey Mátyásnál, az álmatlan éjszaka üres konyakosüvegei és feldőlt poharai között, te idehozok egy olyan nőt, akit te azt hiszi, így érzi: nagy-nagy retég moziban láttál csak... És az szedelemtől menekül, viszonylag sem mond nemet olcsón. A nagy hódító lekíséri a hallig. S visszafelé fütyörészve, párosával veszi a lépcsőket. Az utcára már nem kísérte le, mert aknáztak az előbb. Kockáztatni — no, egy nőért? S a fordulóban rákacsint az ágyazni siető Lujzikára: — No kedves, nem látta? Most ment el tőlem a Halálos Tavasz. Nem kellettem, maga kis buta. — Tartsa meg a Karádyját — néz rá szemtelenül a fitos kis Lujzi és Vécseynek megint keserű lesz a szájaíze. Mert mindig az a gyümölcs az érdekes, amely magasan lóg a fán, amelyikért kapaszkodni kell. Hanem üsse kő,