Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-16 / 217. szám
1903. szeptember 16. 2 Szemelvények a hét külpolitikai eseményeiből Ki teszi zavarossá a vizet? Ismerős régi történet, amikor a farkas mindenáron bele akar kötni a pataknál vele együtt ivó bárányba és azzal vádolja, hogy zavarossá teszi az ivóvizét. Hogyan is tehetném ezt — válaszolja a bárány —, hiszen tetszel fölöttem és tőled folyik hozzám a víz. Erre a farkasra emlékeztetnek egyes nyugati propagandaszólamok, amelyek az Egyesült Államokat figyelmeztető TASZSZ-nyilatkozat kapcsán a Szovjetuniót vádolják a nemzetközi helyzet élezésével. A feje tetejére állított farkaslogika azonban könnyen megcáfolható, ha figyelembe vesszük azokat a tényeket, amelyek az utóbbi időben felhőssé tették a nemzetközi élet egét. Kezdhetnek mindjárt a Kuba elleni provokációk fokozódásával. Nemcsak arról van szó, hogy egyes amerikai lapok, vagy felelőtlen szenátorok taglalják csak a Kuba elleni blokád lehetőségét és az Egyesült Államok légiereje támogatásával végrehajtandó kubai emigráns-invázió esélyeit. Maga a hivatalos amerikai kormánypolitika az, amely Kubát létében fenyegető lépéseket kíván tenni. Az egyik ilyen lépés, hogy Kubára való hivatkozással Kennedy felhatalmazást kért és kapott százötvenezer tartalékos tényleges szolgálatra történő behívására. A másik lépés: szeptember végén Washingtonban összejönnek a latin-amerikai országok külügyminiszterei. Az Egyesült Államok kormánya arra kívánja felhasználni ezt az értekezletet, hogy nyomást gyakoroljon ezekre az országokra egy Kuba-ellenes támadás érdekében. Ugyancsak élénk tevékenységet fejtenek ki az amerikai diplomaták az európai szövetséges országokban. A Kuba elleni blokád előkészítése kapcsán rá akarják venni Anglia, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia és Görögország kormányát: tiltsák meg hajóstársaságaiknak, hogy a szocialista országokból árut szállítsanak Kubába. A farkas és a bárány szerepének felcserélése így persze igen komoly probléma a nyugati propaganda számára, különösen akkor, amikor ezt az Egyesült Államok sorozatos U—2 incidensekkel még inkább megnehezíti. Elhangzanak nyugati részről is józanabb figyelmeztető hangok, így például a kozervatív Daily Mail írja többek között a vezércikkében: „Kennedy fő feladata, hogy megőrizze az amerikai nép nyugalmát ... Bármit mondjanak is, Kuba nem jelent veszedelmes katonai fenyegetést... Dél-Amerika nehézségeit nem lehet megoldani a Castro-rendszer megbuktatásával ...” Kennedy csütörtöki sajtóértekezletén úgy látszik kénytelen volt figyelembe venni a szovjet nyilatkozat kapcsán felmerült aggodalmakat és kevésbé szerencsésnek ítélte a nyíltan agresszióra uszító politikusok kijelentéseit. Persze, itt nem annyira a lényegről, mint inkább az önleleplezés lehetőség szerinti elkerüléséről volt szó. Tovább erősítik a párizsi bonni tengelyt Mialatt a Szovjetunió, mint ez a TASZSZ-nyilatkozatból is kitűnik, a súlyos nyugat-berlini provokációk ellenére továbbra is türelmet tanúsít Berlin és a német békeszerződés aláírásának kérdésében. De Gaulle és Adenauer újabb lépéseket tettek saját Európájuk kialakítására. De Gaulle látogatása a Német Szövetségi Köztársaságban nagyszabású népszerűsítő akció közepette zajlott le. A nyilvánosság azonban csak ebben a vonatkozásban jellemezte a látogatást. Magukról a tárgyalásokról édeskeveset tudott meg a közvélemény és a záróközlemény is igyekezett minél kevesebbet elárulni. A titoktartás ellenére a különböző helyeken elhangzott kijelentésekből és a kiszivárgott hírekből a tárgyalások irányvonala elég világosan kivehető. De Gaulle és Adenauer a francia—nyugatnémet együttműködés elmélyítéséről tárgyaltak, elsősorban a francia—nyugatnémet atomhaderő kialakítása és így a Bundeswehr atomfegyverekkel való felszerelése tekintetében. Ilyen körülmények között Franciaország számít saját atomhatalmának kialakításánál a szövetségi köztársaság gazdasági erejére és iparának kapacitására. A tervezett nyugat-európai politikai unió létrehozása során még hangsúlyozottabbá kívánják tenni a francia—nyugatnémet vezető szerepet. Anglia csatlakozása is csak olyan feltételekkel történhetne, ami nem tehetné kétségessé ezt a vezető szerepet. Francia parlamenti küldöttség Berlinben A szeptember 3-a óta az NDK-ban tartózkodó francia parlamenti küldöttség a Brandenburgi Kapunál, ahol megtekintették az NDK fővárosának határbiztonsági berendezéseit és beszélgetést folytattak a határőrökkel. (MTI — Külföldi Képszolgálat) Vasárnap Marxista-leninista esti egyetemet kértek Orosházán Orosházán ez évben ismét növekedett a pártoktatásban részt vevők létszáma. A pártalapszervezetekben összesen ezerkétszáz hallgató jelentkezett a pártoktatás tanfolyamaira. A mintegy ezerhatszáz párttag közül csaknem hétszázan vesznek részt a szemináriumok munkájában és több mint kétszázan más, főleg állami oktatásban képezik magukat. A hallgatók beosztása, és mintegy hatvanöt propagandista megbízása megtörtént a legutóbbi alapszervezeti taggyűléseken. Az új pártoktatási évben kétszázzal növekedett a pártonkívüli hallgatók szám Az erősödő tanulási igény késztette a párt városi bizottságát arra, hogy a jövő évre marxista— leninista esti egyetemet kérjenek a városnak. Eddig csaknem harmincan jelentkeztek az említett egyetemre. Az esti egyetemre jelentkezők ebben az évben előkészítő tanfolyamon vesznek részt. Előadásokat hallgatnak elsősorban filozófiából és politikai gazdaságtanból. Ha a párt megyei végrehajtó bizottsága jóváhagyja az orosházi kérelmet, jövőre megindul az oktatás a békéscsabai marxista—leninista esti egyetem Orosházára kihelyezett tagozatán. Kisgyűléseket és pártnapokat tartanak a gyomai járás propagandistái A gyomai járásban a pártoktatásra jelentkezett hallgatók beosztása és a propagandisták megbízása megtörtént az augusztusi taggyűléseken. Több mint nyolcszázan vesznek részt a november 13- án kezdődő alapfokú pártoktatásban, ahol az időszerű kérdések tanfolyamán, a Marxizmus—leninzmus évfolyamain és a Gazdaságpolitikai tanfolyamokon 35 csoportban folyik majd az oktatás. Ebben az évben lényegesen többen jelentkeztek a pártonkívüliek. Háromszázra, azaz a múlt évhez viszonyítva csaknem kétszeresére növekedett a pártonkívüli résztvevők létszáma, többnyire termelőszövetkezeti gazdák soraiból. A dévaványai Aranykalásznál tavaly harmincan vettek részt pártoktatásban, most csaknem százan jelentkeztek. A propagandisták többsége három-, öt- vagy egyéves pártiskolai végzettségű. A járási pártbizottság megbízta a propagandistákat,hogy a többi előadóval együtt pártnapokon és kisgyűléseken ismertessék és magyarázzák a párt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. Még ebben a hónapban öt pártnapot és mintegy negyven helyen kisgyűlést kívánnak tartani. Csökken a taglétszám, növekszik a deficit a Brit Munkáspártban London (MTI) Az angol munkáspárt országos végrehajtó bizottságának évi jelentéséből kiderül, hogy Gaitskell jobboldali vezetése alatt a taglétszám 1961-ben 39 627-tel csökkent. A párt általános pénzalapja 26 766 font veszteséggel zárta az 1961. évet, noha a szakszervezetek 96 115 fontot adományoztak a párt kérésére a deficit csökkentésére. A kiadások 1962-ben is erősen túl fogják haladni a bevételeket. HAZATÉRNI JÓ... Nagyon ismerős itt minden. A régi házak, a lángpiros paradicsomot, mézízű szilvát érlelő kertek, a girbe-görbe poros utcák, a járdák, a fák, az emberi arcok. Közöttük nőttem fel, innen indultam el, s bárhol is járok, szomjas nosztalgiával visszavágyok ide, Kötegyánba. „No, most aztán kutyagolhatsz ...” — biztatom magam, amikor megáll a vonat az állomáson, s egy pillanatra felrémlik a diákévek hajnali, alkonyi gyalogtúrája. Sárpapuccsal, porfelhőben, télen, tavasszal, ősszel minden áldott hétköznap róttuk a három kilométeres utat. Meglepetés fogad! Az állomás előtt busz berreg, kék színű táltos, kényelmes Ikarusz. Jó étvággyal nyel el bennünket s amikor az oldalunk mellé szegődnek a telefonpóznák, a fák, fejünk felett muzsika árad szét. Rádió a buszon, zenés utazás! Alig hangzik el három friss reggeli melódia, s már bent kanyargónk a faluban ... Kíváncsian nézegetem a házakat. Még mutatóban sem épül mostanában vert falú, csakis téglából és vályogból. És kúptetővel, üveges verandával, nem ritkán fürdőszobával. A főutca gangos, módos házai elbújkálnak ezek mellett a praktikus, napfényes újtelepi villák mellett. Ez a falu új arcvonásainak egyike. A házhelyosztás óta 120 parcellát építettek be. A főtéren szállok le. A főtér sem a régi már. Se híre, se hamva a mi egykori grundunknak! Mennyi rongylabdát rúgtunk itt szét, ahol most kerítés koszorúzta virágágyak illatoznak a nyár végi napsütésben. A játszótér még csendes, de ha jönnek az óvodások, lesz itt zenebona! A piactéren betonasztalok, a sarkon gyümölcsáruda, dugig őszi portékával, mellette MTI-híradó. Átellenben a vendéglő és a presszó. De erről majd később. Az első út a tanácsházára, Borbély elvtárshoz, a régi ismerőshöz, köztiszteletben álló tanácselnökhöz vezet. Idestova egy évtizede kormányozza már a falu hajóját. Csaknem két órán át hányjukvetjük, pergetjük a szót. Azazhogy inkább csak Borbély elvtárs beszél, mert van miről. Olykorolykor az öröm érzése bujkál a hangjában, máskor a tiszavirágéletű bosszúságok felhőzik homlokát. Örömteli dolog elmondani, hogy villany világít minden házban, új a tejcsarnok, vízvezeték hálózza be az utcákat s nem egy olyan családi ház van, ahonnan már nem járnak a kútra, csak megnyitják a csapot a konyhában ... A boltok tele vannak áruval, a moziban hetente négyszer vetítenek filmet, neonfényes, műanyagpadlós a kultúrház, a múlt hónapban kétezer forintot áldoztak könyvre és kapósak a könyvtári könyvek. Az olvasók száma hatszáz körül jár. Lassan négy éve lesz, hogy megnyílt a tisztasági fürdő négy káddal, kilenc zuhanyozóval és két medencével. Hát arról nem érdemes beszélni, hogy deficittel dolgozik, de ez is az igazsághoz tartozik. Még nem szerették meg eléggé az emberek. Vagy sajnálják rá a pénzt? Aligha hiszem. Nem szegény ez a falu. Tíz kis ablak nyúl már ki nagyvilágra, tíz televízió-antenna magaslik a tetők fölé. Esténként képernyő elé ülhet a két orvos, a pap, a Beregszászi Feri bácsi családja, a két tsz, a határőrség, a pártszervezet és a tanács kollektívája. Karonfog az elnök: _ Nézd meg a tanácstermünket! — invitál, s már forog is a kulcs a zárban. A jól sáfárkodó gazda büszkeségével mutatja a vadonatúj asztalokat, székeket, a televíziót. — Itt rendezzük a téli tanfolyamokat, gyűléseket. Most a motoros szakosztály „béreli” — mert olyan is van! — mondja és nyomatékul megmutatja a zseblámpaelemmel működő közlekedési játékot... Csak ámulok: ilyen sosem volt Kötegyánban. Tizenkét motoros vizsgázik rövidesen. Különben harminc motor van a faluban és három személyautó! A tanácsterem után megnézzük az új házasságkötő-termet is. Most rendezik be. A két berendezési tárgy egyelőre: a modern csillár meg egy kisasztal, rajta selyemzászló, s azon a szívet melegítő jókívánság: „Sok boldogságot az új párnak!” Amikor belépek az iskola kapuján, megrohannak az emlékek. Milyen szegényes is volt a régi iskolánk. Két tanterem olajos padlóval, szúette, össze-vissza ,vésett padokkal, homályos sarkokkal, néhány képpel — ennyi volt az egész. Az új iskola látványa lenyűgöz. Bámész szemmel nézem a széles emeleti ablakokat, a hófehér, falba épített szekrényeket, a parkettás tantermeket. Endrédi elvtárs, az iskola fiatal, agilis igazgatója kalauzol és igyekszik mindent megmutatni. Van mivel dicsekedni. Az öt tanterem, a nevelői szoba hatalmas ablakain át árad a világosság, újak és kényelmesek a padok, bevezették a vizet, egy tanteremben négy-hat égő onthatja a fényt esténként, cserépkályha a jó meleget telente. A gyerekek váltott cipővel járnak iskolába. Míg tanulnak, a hazai cipők a szekrényben pihennek ... A padok között futószőnyeg: 150 méternyit vásároltak. Hihetetlenül hangzik mindez eb-