Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-14 / 37. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1963. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM Tudomány és termelés | Az öreg Szék nem állt kötélnek | Februárban — félév után | Endrődi Választási napló 1935-ből | Enyhe idő a genfi újrakezdés Több eredmény várható-e a tizenhét ország leszerelési megbízottjától, mint eddig valaha? — ezzel a kérdéssel tekint Genf felé a világ, amikor hosszabb szünet után a küldöttségek ismét elfoglalták helyüket a Nemzetek Palotájának tárgyalótermében. Kéthónapos szünet áll a konferencia mögött, s ebben a mintegy hatvan napban a diplomáciai tevékenység oly mértékben összesűrűsödött, mint már régen. Időközben — ha nem is teljesen a várakozásoknak megfelelően —, az érdekelt hatalmak lezárták a karib-tengeri válságot. Hruscsov és Kennedy levélváltása tisztázott bizonyos kérdéseket a nukleáris kísérletek betiltása ügyében, közvetlen szovjet—amerikai kapcsolatfelvétel jött létre éppen a leszereléssel közvetlenül összefüggő problémákról. Ha tehát az általános világpolitikai légkört vizsgáljuk, kétségtelen, hogy a genfi leszerelési értekezlet kedvezőbb körülmények között folytatja munkáját, mint ahogy decemberben abbahagyta. Hogy egyebet ne mondjunk, akkor alaposan elmérgesítette avitákat az éppen csúcspontján álló kubai válság. Az összehasonlíthatatlanul jobb nemzetközi légkör ellenére sem mondhatjuk, hogy kedvezőbb kilátásokkal folytatódik a genfi munka. A leszerelés — mint azt Hruscsov legutóbb Berlinben, a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán kifejtette — igen bonyolult kérdés. A megegyezéshez a sok egyéb feltétel mellett mindenekelőtt általános nemzetközi bizalomra van szükség. Bizalomra, mely már eleve megfelelő helyre teszi az ellenőrzésnek a nyugatiak által mesterségesen felnagyított jelentőségét, s amely lehetőséget teremt arra, hogy a leszerelési vita elsősorban a fegyverek megsemmisítéséről, a hadseregek létszámánnak csökkentéséről folyjék, ne pedig arról, hogy azt akarják ellenőrizni, ami még meg sem valósult. Hruscsov, amikor bizalomról beszélt, nem csupán általánosságban említette ezt, hanem nagyon is konkrét vonatkozásokban. Ha az európai és világpolitika mai csomópontját, a német problémát közelebb viszik a megoldáshoz, máris létrejött az a nagyobb bizalom, amely kedvezőbb feltételeket teremthet a leszerelési tárgyalások számára. Bár nyilvánvaló, hogy a német kérdés közvetlenül és egyenesen nincs kapcsolatban a leszereléssel, mégis a mai nemzetközi viszonyok között a kettő ilyenformán összefügg egymással. Hinnek a tételnek a megalapozottságát mi sem bizonyítja jobban, mint napjaink eseményeinek krónikája. A német kérdés újólag és az eddigieknél is élesebben áll a felelős államférfiak előtt. A Párizsban De Gaulle és Adenauer részvételével megkötött francia— nyugatnémet paktum azt a veszélyt teszi nagyon is valószínűvé, hogy a bonni állam hadserege kerülő utakon és a NATO keretiben rögzített megállapodásokat is megsértve, nukleáris fegyvereik birtokába jut. Ilyen körülmények között halaszthatatlan feladat az úgynevezett atomklub sürgős bezárása, vagyis meg kell akadályozni, hogy az atomhatalmak köre a jelenlegieken túl kiszélesedjék. Ebből a sürgető feladatból következik, hogy Genfben a tárgyalások újrakezdése után nem általánosan és elvontan kell vitatkozni a leszerelésről, mint az eddig, esztendők óta történik, hanem konkrétan, elsősorban a nukleáris robbantási kísérletek beszüntetéséről. S éppen ez az a pont, ahol a felek nem a legkedvezőbbek a megegyezés kilátásai számára. Hruscsov Kennedyhez intézett leveleiben elment a pillanatnyilag lehetséges engedmények határáig. Beleegyezett abba, hogy a Szovjetunió területén meghatározott helyeken, évenként két-három alkalommal nemzetközi ellenőrzést tartsanak, korlátozottan a föld alatti robbantások újrakezdésének elkerülésére, egyébként pedig az ellenőrzést nemzeti módszerekkel oldják meg. Az amerikaiak és az angolok ezúttal azzal bújtak ki az érdemi viták alól, hogy elégtelennek tartották a Hruscsov ajánlotta Számokat és évi nyolc-tíz ellenőrzést követeltek. Az ellentétes nézetek áthidalhatatlansága miatt a washingtoni, majd New York-i tárgyalásokat félbe kellett szakítani és most Genfben folytatják azokat. Ha a tizenhét hatalom megbízottaira csak ennek az ellentétnek a feloldása várna, már ez is éppen elég munkát adna nekik. De a hátráltató tényezők sokkal bonyolultabbak. Nem lehet komolyan venni a Nyugat megegyezési szándékait olyan időben, amikor minden erőt a NATO többoldalú atomerejének megteremtésére összpontosítanak, atomfejjel ellátott Polaris-rakétákkal szerelik fel Anglia, Olaszország, Törökország parti vizei mentén cirkáló amerikai tengeralattjárókat. Másfelől teljesen kérdésessé teszi a Genfbe érkezett amerikai leszerelési megbízott, William Foster tárgyalási hajlandóságát, hogy Washingtonból való elutazása előtt néhány nappal határozták el az amerikai föld alatti robbantások felelevenítését Ezekhez a visszahúzó lépésekhez járul harmadikként a De Gaulle-Adenauer szövetség, amely kifejezetten gáncsolja a leszerelési erőfeszítéseket. Ezek a körülmények elfelhőzik az újrakezdett genfi tárgyalások kilátásait Ennek ellenére lehetséges és kell is tárgyalni a leszerelésről, hiszen nemrégiben a washingtoni kongresszushoz intézett üzenetében maga az amerikai elnök ismételte meg beismerően a szovjet kormány világpolitikai vonalának egyik alapelvét: ma a korunk problémáinak egyetlen megoldási kulcsa van, s ez az általános és teljes leszerelés. Várkonyi Tibor Hétszázezer forint értékű , új nyugatnémet dobszárító gépet kapott 3 Békéscsabai Kötöttárugyár! Hat hónappal a szállítási határ, s idő előtt megérkezett Nyugat-Németországból a kötöttárugyárnak rendelt új Frischner típusú hazai- s más dobszárító gép. Az állam több mint 700 ezer forintot költött a megvásárlására. A modern berendezés két nagylyukacsos hengeren a szöveten keresztül szívja a forró levegőt, s * percek alatt megszárítja az árut. • A jelenleg működő szárítógépnél • háromszor nagyobb a termelé- • kenysége. Az új gépet a kikészítő üzem • ben állítják fel. Beszerelésére • márciusban kerül sor, s a terve- • zett határidő előtt csaknem fél év- • vel hamarabb kapcsolják a tér- e melésbe. j Légi szerencsétlenség az Egyesült Államokban Miami (TASZSZ, Reuter, AP) A floridai Miami közelében nem sokkal a felszállás után lezuhant az amerikai Northwest Orient Airlines egyik Boeing típusú lökhajtásos utasszállító repülőgépe. A legfrissebb jelentések szerint a gép harmincöt utasa és nyolc főnyi személyzete életét vesztette. A katasztrófa körülményeinek kivizsgálása megindult (MTI) Sándor József elvtárs, a szeghalmi járási tanács elnöke. Negyvenhatéves. Eredeti foglalkozása: szakképzett kertész. 1950 óta dolgozik a tanácsipparátusban, s 1958 óta pótképviselő. Háromszor tüntették ki kiváló munkájáért. Az új választásokra is országgyűlési pótképviselőnek jelölték. •••••••••••••••••••••••••••••••••• Iraki helyzetkép ei ötszázra növekedett a halottak száma Az új kormány „ura a helyzetnek“ Bagdad (MTI) A nyugati hírügynökségeik és lapok kedden Bagdadba érkezett tudósítói arról számolnak be, hogy az új kormány a fővárosban és a jelek szerint az ország egész területén ellenőrzi a helyzetet. Esténként még mindig szórványos lövöldözés hallatszik Bagdad „vörös övezetében” — ezt annak tulajdonítják, hogy a katonaság és a felfegyverzett suhancok folytatják a kommunisták üldözését és letartóztatását A különböző jelentések szerint február 8-a óta mintegy 700 ember halt meg, részben a hadügyminisztérium ostrománál, részben pedig a baloldali elemek elleni hajtóvadászat következtében. Az új iraki kormányt eddig 26 ország ismerte el. Legutóbb India és Japán. Az UPI kairói jelentése szerint Sabdh, az új iraki külügyminisz-ter nyilatkozott a közép-keleti hírügynökségnek. Kijelentette, hogy az új rendszer szorosabb együttműködésre törekszik az arab országokkal. Közölte, hogy kormánya felülvizsgálja az Arab Liga bojkottálásáról hozott korábbi döntést. Ezzel a nyilatkozattal kapcsolatban figyelmet érdemel, hogy Kuwait felkérte az Arab Ligát, vonja ki biztonsági erőit az országból. Az Arab Liga akkor vezényelte csapatait Kuwaitba, amikor Kasszem bejelentette, hogy Irak igényt tart az olajban gazdag sejkségre. Kuwait külügyminisztere hangsúlyozta, hogy „a körülmények megváltoztak.” Párizsban a Francia Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki az iraki eseményekkel kapcsolatban. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a párt „ünnepélyesen tiltakozik a kommunistaellenesség és a demokraták ellen irányuló véres megtorlás politikája ellen, ami csak az imperialista célokat szolgálhatja a Közép-Keleten. A párt felhívja a francia dolgozókat, a köztársaság híveit, juttassák kifejezésre szolidaritásukat az iraki hazafiakkal és demokratákkal, s küldjenek tiltakozó táviratokat Aref ezredeshez, az Iraki Köztársaság elnökéhez.