Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

1963. március 1. Angola népe fegyverrel harcol a portugál gyarmati rendszer ellen A nemzeti függetlenségért harcoló szabadságharcosok egy csoportja. (MTI Külföldi Képszolgálat) Irány a koffimunig a világgazdaság A magyar vegyipar ma és holnap A korszerű vegyipar alapja a­­ petrokémia, amely kőolaj­ból, földgázból a műanyaghoz, műtrágyához, műszálhoz és más termékekhez szükséges nyers­anyagokat állít elő. Ezeket a ve­gyi nyersanyagokat minden or­szágban célszerű gyártani, csak a közös nyersanyagból készült kész termékek gyártását szakosítják a KGST-országok között. A nem­zetközi munkamegosztás egyik sajátossága a vegyiparban, hogy azok az országok is nagy vegy­ipart fejleszthetnek ki, amelyek a kiinduló anyagokban, kőolajban, földgázban szegények. (Hollandiá­nak nincs kőolaja, mégis itt mű­ködik Európa legkorszerűbb kő­­olajfinomító üzeme.) Az 5009 kilo­méteres Barátság kőolajvezeték — a világ legnagyobb olajszállító rendszere — a Volgán túli és az ukrajnai olajmezőkről továbbítja az olajat négy KGST-országba, köztük hazánkba is.­ S a vegyipar olajszükséglete igen szerény, a legfejlettebb országokban sem éri el az összfel­használt mennyi­ség 10 százalékát. A KGST-országok távlati ter­vei szerint sok tízezer tonna évi kapacitású, optimális nagyságú, korszerű műanyag üzemeket épí­tenek, s így a műanyagok felve­hetik a versenyt az acéllal. (Ilyen nagyságú üzemek jelenleg még a tőkés országokban sem működ­nek. A nagy és bonyolult gépek gyártását — a tagországok szük­ségletére is — a Szovjetunió, Csehszlovákia vállalta magára.) Mindez különösen nagy perspektí­vát jelent hazánknak. A vegyipar fejlődése a műanyagkorszakban nagyban hozzájárul majd nyers­anyagszegény helyzetünk és fej­lődő iparunk közötti régi ellent­mondás feloldásához, s kémiai úton magunk állíthatunk elő sok fontos anyagot. Ez persze a 20 éves terv táv­­s­lata. A ma ered­mén­yei, ha szerényebbek is, nem becsülhetők le. A KGST vegyipari állandó bi­zottsága eddig 2000 cikk szakosí­tását dolgozta ki. A különböző ve­gyitermékeket az egyes baráti országok így nagy mennyiségben gazdaságosan állíthatják elő, köl­csönösen kielégítik egymás szük­ségleteit is. Hazánk gyógszer- és finomvegyszer­ipara fejlődik erő­teljesen az együttműködés kere­tében. (A KGST gyógyszeripari munkabizottságának vezetője is magyar szakember.) Országunk a gyógyszeripari termelés méreteit és műszaki színvonalát tekintve a népi demokratikus országokban az elsők között áll. Az egy lakos­ra jutó gyógyszertermelésben el­értük Anglia, NSZK, Franciaor­szág színvonalát, noha a munka termelékenysége nálunk még ala­csonyabb, mint ezekben az or­szágokban. fejlődő, korszerű gyógyszer­­­­iparunk sem kíván minden cikket maga előállítani. Növek­szik a gyógyszeriparban is a nem­zetközi munkamegosztás, amely biztosítja, hogy hazánk gazdasá­gosan, világszínvonalon termelje a reá szakosított gyógyszereket. Ennek eredménye az is, hogy im­már az új termékek kikísérletezé­sének és piacra bocsátásának gyorsaságában is felvesszük­ a versenyt a legfeltesebb tőkés or­szágokkal. Ez egyébként igen kedvező exportlehetőségeket je­lent a nem szocialista országokba is. Hogy milyen haszna származik az országnak a vegyipar más egyéb területein végrehajtott sza-­­ kosításból, erre álljon itt egy pél­da. A magyar textilipar közismer­ten fejlett, hazánk viszont igen kevés textil sz-ne-ak anya got gyárt. A szakosítással a baráti országok meglévő kapacitásának jobb kihasználásával több száz­ezer dollárral si­került eddig is a nyugati országokból származó textilszínezék-importot csökken­­tenünk. Egy más szakterületen a vegy­ipari gépgyártásban kialakuló nemzetközi együttműködés is elő­segíti a magyar vegyipar gyors és korszerű színvonalon való fejlesz­tését. V­egyiparunk az utóbbi évek­­­­ben gyors ütemben fejlő­dik. A második ötéves tervben csupán mintegy 100 vegyi (köz­­t­k alumínium- és kőolajipari) üzemet építünk, illetve rekonstru­álunk. Harminc üzem komplex technológiai berendezéseit kül­földről kell beszerezni. E har­mincból is húszat a baráti orszá­gok szállítanak. Különösen nagy segítséget nyújt a Szovjetunió, amely két műanyaggyár, alumíni­um- és kőolajfeldolgozó üzem berendezését szállítja igen elő­nyös feltételekkel, jelentős részét hitelben. A szocialista országok vegyipa­rának fejlődését nagymértékben segíti a kölcsönös műszaki és tu­dományos együttműködés is. A KGST-országok egymás között felosztottak 35 kutatási témát, s így például a magyar Ásványolaj­áé Földgázkísérleti Intézet ered­ményesen foglalkozik a parciális oxidáció kidolgozásával. A ma­gyar vegyipar vezetői a KGST munkabizottságainak keretében átfogóan megismerték a baráti országok eredményeit, műszaki színvonalát, s így tervszerűvé válna ott a széles körű tapasztalat­­csere és a műszaki együttműkö­dés. A KGST-országok szakembe­rei a vegyipari állandó bizottság­ban még az idén megvitatják a tagállamok 20 éves és az új 5 éves terveit, valamint az 1969-ben és 1975-ben induló nagyobb be­ruházásait. Ezek a viták tulajdon­­'-orupán elvtársias tapasZ^’^cse­­rék a nemzetközi szakosítás és kooperáció mellett biztosítják, hogy minden szocialista ország vegyipara a legkorszerűbb szín­vonalon, gazdaságosan, gyorsan fejlődjék. Kovács József Bővül Anglia és az NDK kereskedelme London Az angol gyáriparosok szövetsé­ge bejelentette, hogy a szövetség és a Német Demokratikus Köz­társaság külkereskedelmi kama­rája között Londonban lezajlott megbeszélések eredményeként lét­rejött az 1963. évre szóló kereske­delmi megállapodás. A Német Demokratikus Köztár­saság 9,4 millió font sterling érték­nek megfelelő gépeket, fényké­pezőgépeket,­ tudományos kuta­tásokra alkalmas műszereket, író­gépeket és vegyipari terméke­­­ket szállít Nagy-Britanniának ( mti) Péntek NAPTÁR — 650 évvel ezelőtt, 1313 1963. március 1. péntek. márciusában született Giovanni Boccaccio (ejtsd: Bokáccsó) Olasz író, a modern novella mű­fajának megteremtője. Főmű­vében, a Dekameronban, keretes elbeszélés formájában száz ero­tikus, azonban korát nagyszerű-­­en jellemző novellát írt és ezekben szatirikus szellemesség­gel p­elleng­érezte ki a közép­kor társadalmát, az emberek kapzsiságát és a képmutató egy­házi személyeket. A másik ér­tékes munkája Dante életrajza. Giovanni BOCCOCC­O — 90 évvel ezelőtt, 1873-ban e napon született Amangeldi Ivanov, a kazah nép hőse, az 1916-os nemzeti függetlenségi felkelés vezére, 1817-től 1929-ig pedig a szovjet hatalomért foly­tatott harc résztvevője. 1­50 évvel ezelőtt, 1913-ban e napon született Georgi Gulia szovjet-abbász író és festő. Műveiben Nyugat-Grúzia parasztsá­gának életét ábrázolta, az orosz nyelven írt Tavasz Taskent­­ben című elbeszéléséért 1849-ben Állami-díjjal tüntették ki. * — A Mongol Népi Forradalmi Párt 1921. március 1-én alakult meg. 1-Véres terror Columbiában Bogota (TASZSZ) A Santa Barbara nevű­ colum­biai faluban a­­ katonaság tüzet nyitott a helyi cementgyár sztráj­koló munkásaira, akik béremelést és a munkakörülmények megja­vítását követelték. . Tizenegy mun­kás életét vesztette, 42 pedig meg­sebesült. Amint a főváros dolgozói érte­sültek a Santa Barbara-i véres eseményekről, azonnal beszüntet­ek a munkát és az utcára vonul­tak. A rendőrség és a katonaság erőszakkal próbálta szétoszlatni a 1zezres tömeget, és szintén tüzet nyitott a tüntetőkre. Jelentések szerint egy ember meghalt, többen súlyosan megsebesültek. (MTI) Iraki hazafiak a világ közvéleményének segítségét kérik A Daily Worker jelenti: Iraki szakszervezeti vezetők, ér­telmiségiek és nőszervezetek ve­zetői a világ közvéleményéhez for­dultak védelemért, a hazájukban tomboló vérengzés és tömeges letartóztatások ellen. Iraki értelmiségiek egy csoport­ja felhívást intézett minden tu­dóshoz, íróhoz, jogászhoz, demok­ratához, minden szabadságszerető emberhez a világon, emeljék fel szavukat és ítéljék el a borzalmas mészárlásokat, sürgessék a továb­bi vérontás azonnali beszünteté­sét." KÍÍR561W 23. Sárgafoltos macska surrant ki rémülten a formalevelek közül, karcsú teste cikázó ívekben do­­bódott az udvar felé. Dani el­hűlve tapasztalta, hogy itt nincs keresnivalója embernek. Bátor­talanul indult a macska nyomá­ba. Álmos üresség ásított feléje az udvarról. Csak néhány lépést tett a sárga agyagon, aztán meg­állt. Nem mert lépni. A földbe nyo­mott ábrák eléje állottak, ho­mályosan és valószínűtlenül úgy érezte, hogy az udvart nem sza­bad lábbal érintenie. Amikor még sár volt az agyag, itt járt az anyja, az apja, szekér for­dult a karám körül, állatok csatangoltak erre, és nyomuk megkövült. Világosan látta, hogy a fagy után meg a hó után senki emberfia nem vetődött az udvarra. Mintha olyan ember­rel találkozott volna, aki meg­halt, feltámadt s neki kell elő­ször szólni hozzá. Nem volt bá­torsága a szóláshoz. Egy pillan­tást vetett a boltíves tornácra, a jól ismert barna konyhaajtóra, amelyen most hatalmas szív­­lakat csüngött, a szalma fedelű ólakra, a betonvályús kútra, az­tán megfordult. Indult vissza Kláriért. A nap úgy sütött, hogy a föld is eltikkadt és langyos lett tőle, mint a friss kenyér. Dani mégis olyannak érezte arcát, mint­ha vékony jéghártya fagyott volna rá. Kukoricát vetett a szövetke­zet. Olyan időben, amilyen ép­pen kellett. Porhanyóéra érlelte a hangot a májusi napfény, süppedő szőnyeggé változott a termőföld, hangtalanná oldódott rajta a munka, s a meleg ragyo­gás először pirította barnára a parasztok bőrét. Harmincholdas táblán, négy vetőgéppel dolgoztak az újsütetű szövetkezet emberei. Jobbról­­balról dombok, azokon a gabo­navetések bársonytakarói, föl­jebb szőlők, cserjések. A falu nem látszott ide, mintha a nyu­galom búvóhelye lett volna ez a völgy. Pásztor Anti lazára en­gedte a két muraközi gyeplőjét, a vetőgép kormányrúdját is la­zán fogta — még félerő sem kel­lett a munkához, mégis teljes volt. Kincses József a gép után lépkedett, ügyelte az aranycsöp­­peket, hogy rendjén potyogtak-e a vetőcr­őbe. Kopasz fejebúbján fénytócsa csúszkált, s mintha azért mozdította volna néha a fejét, hogy el ne veszejtse kopo­nyájáról ezt a fénysipkát. Jobb kezében hosszú mogyoróbotot tartott, sorra lepiszkálta vele a gazt a vetőcsövekről. Nem be­szélgettek, nagyobb volt köztük az egyetértés, mint hogy szóval is bizonygassák. Hanem az öreg egyszer csak elmaradt a géptől, sánta lábá­ban csiklandó remegés futott végig. — Anti! Nézd, kik jönnek ott! — kiáltotta boldogan. Elhajította a mogyoróbotot és billegve futott Kláriék elé. Kar­jait széttárva tartotta, hogy mi­nél hamarabb ölelhessen. Anti kimérten húzta feszesre a gyeplőt. — Hőő... — sóhajtotta hosz­szan, halkan, amíg csak levegő volt a mellében. A lovak meg­álltak. Nem mozdult a gép mel­lől. Az ostornyelet a vállának támasztotta, nyurga alakja meg­hajlott, a gyeplő vége leért a szántásra Merev nézte végig az üdvözlést. Akkor van-

Next