Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-01 / 179. szám

1963. augusztus 1. Zavargások Bolíviában La­kás Miticista egységek és bányászok véres összeütközésének volt szín­hely® kedden a bolíviai főváros­tól mintegy 200 kilométerre fek­vő catavi bányavidék. Jelentések szerint hatan meghaltak, húszan megsebesültek. A zavargások előzménye: a bá­nyász szakszervezetek elutasítot­ták az állami bányatársaságnak azt a követelését, hogy többek kö­zött egyezzenek bele munkások el­bocsátásába és „kommunista ele­meknek a szakszervezetből való kizárásába”. Megfigyelők szerint még job­ban fokozódni fog a bányász szak­szervezeteknek a kormánnyal va­ló szembenállása; erre mutatnak az Oruro városban jelenleg folyó bányász­kongresszus eddigi esemé­nyei, egyebek között a Fidel Cast­ro kubai miniszterelnök melletti rokonszenv-tüntetések is. (MTI) U Thant is Moszkvába utazik New York U Thant, az ENSZ főtitkára azt tervezi, hogy augusztus 8-éig Moszkvában részt vesz a részle­ges a Lomes­end- e­gy­ezmén­y aláírá­sán — jelentették be New York­ban. A közlemény szerint az ENSZ-főtitkár elfogadta a három érdekelt kormány meghívásét, s szombaton indul a szovjet fővá­rosba. Helsinki A finn kormány megvitatta a légkörben, a világűrben és a víz alatt végrehajtott atomrobbantási kísérletek eltiltásáról szóló részle­­ges egyezményt, és közölni fogja az érdekelt kormányokkal: csat­lakozni kíván a megállapodás­hoz. Moszkva Nehru indiai minis­zterelnök táviratot intézett Nyikita Hrus­csov szovjet miniszterelnökhöz abból az alkalomból, hogy Mos­­k­­vában parafálták a részleges atomcsendről szóló megállapodást. A Moszkvában született megálla­podás — hangoztatja a távirat — fontos mérföldkő a nemzetközi együttműködés és kölcsönös meg­­értés történetében. Az indiai kor­mány hajlandó aláírni a szerző­dést „mihelyt erre lehetőség nyí­lik” — írja Nehru. A külföldi állami és társadalmi személyiségek újabb és újabb táviratokat intéznek Nyikita Hruscsovhoz és Leonyid Brezs­­nyevhez és elismerésüket fejezik ki a részleges atomcsenddel kap­csolatos megállapodás parafálása miatt. Jorge Alessandri chilei elnök hangoztatja, hogy a szerződés megfelel a népek békeóhajénak. Mohammed Juszuf afgán mi­niszterelnök azt a véleményét fe­jezi ki, hogy a szerződés előkészí­tésével Hruscsov nagy mértékben járult hozzá az emberiség óhajá­nak valóraváltásához. Julius Nyertre tanganyikai el­nök és Ben Bella, az algériai mi­nisztertanács elnöke közös távira­­tot intézett Hruscsovhoz. A táv­irat hangsúlyozza, hogy a szerző­dés megfelel a népek érdekeinek, majd Ben Bella és Nyerere elis­merését fejezi ki mindazoknak, akik „szilárdságukkal, bátorsá­­­­gukkal és emberiességükkel lehe­tővé tették ezt a megállapodást”. Delhi A Centuri Weekly Review cí­mű indiai hetilap a Moszkvában parafált atom­csend-megállapodást kommentálva a következőket írja: Hruscsov világosan e­rre adta, hogy mindenképpen meg akarja indítani az előrehaladást mind a nukleáris kísérletek eltiltásában, mind pedig a kelet és nyugat kö­zötti viszonyban lévő feszültség, vagyis a hidegháború enyhítésé­ben. Javasolta, hogy a NATO és a Varsói Szerződés országai kös­senek megnemtámadási egyez­ményt, de nem tette függővé e javaslata teljesítésétől a részleges atomcsend megállapodást. A hetilap a továbbiakban így ír: ugyanak­kor a nyugat vagy más részről hiba lenne Hruscsov ru­galmasságát a meghátrálás jelé­ül értékelni. Ellenkezőleg, ez az erő jele, a béke „megkockáztatá­­sára” való hajlandóság jele, mivel tökéletesen tudatában van egy esetleges háború nyilvánvaló ve­szélyének és annak következmé­nyeinek, úgy látszik, hogy a moszkvai találkozó eredménye­ként a józan ész kerekedik felül és valóban megindul a feszültség enyhülése — fejezi be cikkét az indiai hetilap. (MTI) A propaganda munka szervezettebb irányítására koordinációs bizottságok alakulnak A második ötéves terv célkitű­zéseinek fokozatos megvalósításá­val párhuzamosan épül az embe­ri agyakban is a szocializmus. Évről évre növekszik az igény a dolgozók valamennyi rétegében a szakmai, politikai ismereteik bő­vítésére, s eddig —­ noha voltak szépséghibái — társadalmi és po­litikai szerveink a megyénkben is ki tudták elégíteni ezt az igényt. Bizonyítja ezt, hogy soha annyian nem vettek részt szervezett okta­tásban, mint tavaly, s a különböző formákban, többségüket tekintve, a kívánalmaknak megfelelően zajlottak le a szemináriumok, szakmai tanfolyamok. Mondanunk sem kell talán, hogy minden ok­tatási év nagy lépést jelent a szocialista tudat kialakításában, hiszen erősíti az emberekben az új erkölcsöt, a materialista világ­nézetet, s alapot nyújt ahhoz, hogy a résztvevők azok között is ter­jesszék ezt, akik még nem kap­csolódtak be az oktatás valame­lyik formájába. Mint fentebb említettük mégis voltak a hibák az elmúlt évben. El­sősorban az, hogy sokhelyütt ke­resztezték egymást a különböző szervek által irányított oktatások. Néha — egy községet véve alapul — ugyanaz a téma szerepelt a pártoktatás szemináriumán mint a földművesszövetkezetin vagy a TIT által tartott előadáson. Az is előfordult hogy egy községben két nap eltéréssel rendeztek párt­napot, illetve nyilvános gyűlést a párt- és a népfront szervek. En­nek az össze nem hangoltságnak a következménye egyes helyeken abban jelentkezett, hogy érdekte­lenné váltak a rendezvények, mert sokan azon vették észre magukat, hogy két nappal ezelőtt ugyan­azt az előadást más szájából már hallották. Ezeken a hibákon kíván segíteni a Központi Bizottság határozata, melynek értelmében a megyei és járási szervek oktatási munkájá­nak koordinálására a következő hetekben bizottságok alakulnak. A megyei oktatási koordinációs bi­zottság hétfőn tartotta alakuló ülé­sét. Kovács Ferencné, a párt me­gyei bizottságának munkatársa is­mertette az új bizottság tenniva­lóit, melyek szerint szükséges a következő hetek során járási szin­ten alakuló koordinációs bizottsá­gok munkáját is kialakítani. Mik ezek a feladatok? Mindenekelőtt az szükséges, hogy valamennyi szerv oktatási te­­vékenységében tartalmilag leg­alább is öt szempont érvényesül­jön. A Vil­. kongresszus határoza­­tainak megfelelően tárgyalják a jövő évi szemináriumokon: 1. ko­runk főkérdéseit, 2. a szocialista nemzeti egység problémáit, 3. az ideológia területéről, legalább az erkölcs, a vallás, s a nevelés ügyét, 4. a KGST-vel összefüggő gazdasági, politikai anyagot, s 5. a gazdasági építés időszerű kérdéseit az adott helynek megfelelően ki­emelve a mezőgazdasági vagy ipari feladatokat. A bizottságok fő fel­adata a továbbiakban, hogy ösz­­szeegyeztessék a különböző szer­vek által indított oktatás temati­káját, valamint a szemináriumok tartásának időpontjait. Ennek kap­­csán elkerüljék, hogy azonos elő­adásokat ugyanazok az emberek hallgassanak, más szóval biztosít­sák, hogy minél szélesebb réte­gek vegyenek részt az oktatásban. A Központi Bizottság határoza­tának jó végrehajtása magasabb szintre emeli megyénkben is a propagandamunka irányítását, szervezését. S méginkább aláhúz­za: nem az az érdekes, hogy me­lyik szerv mennyi hallgató rész­vételét jelenti a maga területéről (különösen, ha sok hallgató más előadásokon is részt vesz), hanem az a fontos, hogy valamennyi szerv egyöntetűen törekedjék minél szé­­lesebb tömegekben tudatosítani a szocialista világnézetet. V. D. 2 1963. augusztus 1. — 50 évvel ezelőtt 1910. augusztus 1-én halt meg Lesz­ja Ukrainka (Larissza Koszacs, Kultka) ukrán író­ és költőnő. Műveivel a nép szociális és nemzeti felszabadulásáért har­colt. Költeményeivel Sevcsen­­ko, Franko és Nyekraszov ha­gyományait folytatta. Az 1905— 1907-es forradalom idején mun­kásságával a szabadságért való harcra hívott fel. Színdarabjai a messze múltba nyúltak vissza és velük az írónő az emberek el­nyomása és a nemzetek leigázá­sa miatti tiltakozását fejezte ki. Színdarabjai (Babiloni torony — 1903, Romokon — 1904, Ka­*«*,­* — Augusztus­­ két ország nemzeti ünnepe: Svájc 1291-ben a három őskanton, Schwyz, Uri és Unterwalden védelmi szövet­ségét, a Dahomey Köztársaság pedig az 1960-as évben függet­lenné válását ünnepli ezen a napon. Leszja Ukrainka Jakombákban ( 1905 és az Er­dei dal című mese­dráma) a Szovjetunió színpadain állandó­an műsoron vannak. oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Földrengés pusztított Jugoszláviában Skopje, Macedón Köztársaság. A helyi katonai klub félig leom­lott épülete a földrengés után. A város pályaudvara a földrengés után. MTI Külföldi Képszolgálat Csütörtök Szkopljei jelentés : Még hétszáz ember a romok alatt Belgrád A földrengés okozta ájultságból lassan magához térő Szkopljében óriási erőfeszítéseket tesznek a normális élet helyreállítására. Számos gyár kéménye újból ontja a füstöt. A Tito Fémművek­ben kedden 1300 munkás gyűlt össze, a Proletár Textilüzem meg­kezdte a munkát, hogy időre le tudja szállítani a megrendelt árut a Szovjetuniónak te Lengyelor­szágnak. , Az élet rendeződését jelzi, hogy kedden este a szkopljei utcákon megjelentek az első újságok. Vár­ják a vendégeket az első étter­mek, az élelmiszerüzletek egy ré­sze kinyitott, a város nagy áruhá­­­­za pedig a szabad ég alatt árulja a ruhaneműit. Az élet egyébként a szabad ég alatt zajlik, a szkopljei rádió munkaközössége­ is stúdió híján­­ az utcán dolgozik. Az üzenetek és intézkedések százait továbbít­ják innen. A katasztrófa pontos mérlegét még mindig nem tudják megálla­pítani. A legújabb jelentések sze­rint a halottak száma 833, a sebe­sülteké 2170, s a romok alatt kö­rülbelül még 700-an vannak. A földlökések megszűntével most újabb veszély, földomlás fe­nyegeti a várost. A geológusok megállapították, hogy Szkopljében és környékén a katasztrófái is földrengés folytán két nagy ki­terjedésű repedéshálózat keletke­zett. A repedések hossza körülbe­lül kétszáz méter, szélessége 1—10 centiméter között mozog. A katasztrófa következményei­nek elhárítására továbbra is sza­kadatlanul érkezik Szkopljébe a bel- és külföldi segély. A jugoszláv lapok kiemelkedő helyen emlékeznek meg arról, hogy az SZKP Központi Bizottsá­ga és a szovjet kormány közös határozata alapján útnak indítot­ták a Szovjetunióból Jugoszláviá­ba az első élelmiszer-, gyógyszer­és épületanyag-szállítmányokat, továbbá hamarosan 10 000 tonna cementet és 5000 tonna épület­ét is küldenek. A Szovjetunió Vöröskereszt és Vörös Félhold Szervezete 70 ton­na liszttel, több tonna cukorral és 20 000 doboz tejporral, továbbá 50 000 rubel pénzösszeggel segíti a szkopljei lakosságot. Mexikó belgrádi nagykövete közölte a Ju­goszláv Külügyminisztériummal, hogy országa 20 000 dollár segélyt folyósít Szkopljének. A brit kormány 10 000 font sterlinget ajánlott fel a szkopljei földrengés károsultjainak megse­gítésére. A Kínai Vöröskereszt értesítet­te a Jugoszláv Vöröskeresztet, hogy 25 000 jüant ajánl fel a szkopljei földrengés károsultjai­nak megsegítésére. Toronto kanadai város lakosai 18 000 dollárt gyűjtöttek Szkoplje lakossága számára. Kedden három svéd szállítógép indult Jugoszláviába, hogy gyógy­szereket és sátrakat vigyen le Ma­cedón fővárosba. A Svéd Vörös­­kereszt 100 000 svéd koronát jut­tatott a természeti katasztrófa ál­tal sújtott város lakosságának. (MTI)

Next