Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

1964. SZEPTEMBER 16., SZERDA Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM Mi hátráltatja a Békéscsabai Konzervgyár építését?­­ KISZ-vezetőségválasztó taggyűlés a Békéscsabai Kötöttárugyárban Tito elvtárs magyarországi látogatása fontos állomás népeink, pártjaink és kor­m­ányaink kapcsolatainak fejlődésében Magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága és a Hazafias Népfront budapesti bi­zottsága kedden délután magyar—jugoszláv barát­­sági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. A gyűlés résztvevői között ott voltak a budapesti gyárak, üzemek, hivatalok, vállalatok és intéz­mények küldöttei, a termelőmunka legjobbjai, a társadalmi és tömegszervezetek legeredménye­sebben dolgozó aktivistái, a főváros minden réte­­gének képviselői. A díszemelvény és a lelátók fölött magyar és jugoszláv nyelvű feliratok éltet­ték a két nép barátságát. Néhány perccel négy óra után a megjelentek tapsa, ünneplése közben foglalta el helyét az emelvényen a nagygyűlés elnöksége. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendégeink, élükön Joszip Broz Titóval, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnö­kével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkárával. Tagjai voltak az elnökségnek Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter és Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, a kormány elnöke, Ap­ró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sán­dor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes De­zső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság tit­kárai, Pap János, a kormány elnökhelyettese, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Péter János külügyminiszter. Az elnökség tagjai között helyet foglaltak írók, művészek, tömegszerveze­tek vezetői. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito felesége, Jovanka Broz, Dobi Istvánné és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a Magyar Himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár Jánosnak. Kádár János beszéde Kedves Tito Elvtárs! Kedves Elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság kormánya, s a magam nevében szívből köszön­­töm Budapest dolgozóinak képvi­selőit mai ünnepi gyűlésünkön, amelyet a magyar—jugoszláv ba­rátságnak szentelünk. Őszinte tisz­telettel és meleg barátsággal kö­szöntöm körünkben Tito elvtár­sat, a jugoszláv kommunisták, a nép kiemelkedő vezetőjét, s a kí­séretében érkezett elvtársakat, va­lamennyi kedves vendégünket. Kedves Elvtársak! Kapcsolataink kedvező alakulá­sáról ma jóleső érzéssel beszé­lünk. Az elmúlt esztendőkben nemcsak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szí­totta soviniszta gyűlöletet számol­tuk fel, hanem fokozatosan elosz­latjuk azokat a felhőket is, ame­lyek 15 évvel ezelőtt és az azt követő években árnyékot ve­tettek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a szocialista építés és a béke meg­védésének közös céljai fűznek ösz­­sze bennünket. A mai Jugoszlávia az idegen el­nyomók és a hazai reakció elleni hősi harcban született. A jugo­szláv kommunisták az illegalitás és a terror súlyos viszonyai köze­pette harcoltak a nemzetközi ka­pitalista monopóliumok és hazai kiszolgálóik ellen. Kádár elvtárs ezután visszapil­lantást nyújtott a hitleri megszál­lás sötét éveire, amikor a jugo­szláv nép történelmének legsúlyo­sabb szakát élte. Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv partizánok önfeláldozó és győzel­mes harcát a fasizmus ellen — mondotta. A jugoszláv nép a felszabadulás után gyökeresen átformálta a há­ború előtti elmaradott Jugoszlá­via képét. Újjáépítette a háború­ban lerombolt városokat és falva­kat. Fejlődött a népgazdaság; a nemzeti jövedelem ma már az 1939. évinek mintegy háromszoro­sa. Az ipari fejlődés lehetővé tet­te a mezőgazdasági termelés elma­radottságának felszámolását, és e gazdasági ág gyors fellendítését. Jugoszlávia most készülő hét­éves terve a termelés, a ter­melékenység és a nemzeti jö­vedelem gyors fejlődését, s ennek alapján az életszínvo­nal további emelkedését cé­lozza. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a dolgos és te­hetséges jugoszláv nép meg­valósítja terveit és a fejlődés újabb magaslataira emeli szép hazáját. (Taps): Kedves Elvtársak! Az elmúlt húsz esztendőben az egész világon óriási változások következtek be. Kialakult a 14 or­szágból álló szocialista világrend­­szer, amely felöleli az emberiség egyharmadát. A világ első szoci­alista állama, a Szovjetunió már a kommunizmus építésével mutat­ja az utat az emberiségnek. A tör­ténelem folyamán először olyan új erőviszonyok alakultak ki a vilá­gon, amelyekben túlsúlyban van­nak a béke, a nemzeti független­ség, a társadalmi haladás erői; a szocializmus korunk uralkodó gon­dolatává vált. Erre a húsz évre es­nek a legdöntőbb szocialista át­alakulások Magyarországon is. Pártunk VIII. kongresszusa mér­leget készített országépítő mun­kánkról és megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésével egész népgazdaságunk­ban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, vívmányaink megszilárdultak, be­fejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Most második ötéves tervünk­ negyedik évében vagyunk. El­mondhatjuk, hogy népgazdasá­gunk fejlődése a fő arányokat te­kintve, a tervnek megfelelően ala­kul. Miután a néphatalmat meg­szilárdítottuk, a gazdasági és kulturális építőmunka lendü­letesen fejlődött. Hazánkban ma minden társadalmi osz­tály és réteg alapvető ér­dekei azonosak. Az egész nép érdekelt a szocializmus építésé­ben nemcsak történelmi, hanem napi értelemben is. Ez a legszé­lesebb körű nemzeti összefogás alapja. Kötelességünk, hogy jól él­jünk a szocialista társadalmi rend teremtette lehetőségek­kel, hiszen a növekvő igények kielégítésének az a feltétele, hogy a maga munkahelyén mindenki terveink megvaló­sításának tevékeny és tuda­tos részvevője legyen. Mun­kánk célja, hogy országunk tovább virágozzék, népünk jóléte emelkedjék, dolgozóink szabad hazában, békében él­hessenek és munkálkodhassa­nak. Ezután így folytatta beszédét: — Felelős államférfiaink az elmúlt időszakban többször találkoztak, tömegszervezeteink küldöttsége­ket cseréltek. E tanácskozások fo­lyamán őszinte eszmecsere bontako­zott ki jugoszláv elvtársaink­kal. Kölcsönösen meggyőződ­hettünk arról, hogy egyetér­tés van közöttünk korunk olyan alapvető kérdéseiben, mint a béke védelme, a békés egymás mellett élés politiká­ja, az általános és teljes lesze­relésért folyó harc, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása, a gyar­mati rendszer felszámolása. Az elmúlt esztendőkben ered­ményesen fejlődött a két ország gazdasági együttműködése. Ma­gyar—jugoszláv­­gazdasági együtt­működési bizottság alakult, amely sikeresen tárja fel a közös mun­ka kiaknázásra váró lehetőségeit. Az idei kereskedelmi megállapo­dások az árucsereforgalom 29 szá­zalékos növekedését irányozzák elő a tavalyihoz képest. Jelentős az előrehaladás a mű­szaki és tudományos együttmű­ködés terén is. Létrejöttek tehát a két ország szorosabb együttmű­ködésének alapjai. Erre az alapra kell építenünk. Mindez kedvező alap arra, hogy a jövőben is mé­lyítsük és fejlesszük kapcsolatain­kat, amelyek nemcsak a magyar és a jugoszláv nép, hanem a bé­ke és a szocializmus világméretű erőinek érdekeit is szolgálják. A nemzetközi helyzettel kap­csolatban megállapította többek között: Egyes imperialista körök úgy vélik, hogy a nagy államok ké­­nyük-kedvük szerint bánhatnak a kis államokkal. Ezt az elvet al­kalmazták a gyakorlatban az amerikai hadihajók a Tonkini­­öbölben, majd példájukon felbuz­dulva a ciprusi falvakat NATO- fegyverekkel bombázó törökök is. Kongóban amerikai szuronyokkal támasztják alá az imperialisták ingatag hadállásait. Ez az erőfitogtatás a nemzeti függetlenségért és szabadságért küzdő népek megfélemlítésére, a felszabadító mozgalmak elfojtá­sára irányul. Az emberiség hatá­rozottan és egyértelműen elítéli az imperialisták legutóbbi agresz­­szív cselekedeteit. Történelmi tény, hogy a szocialista világrend­­szer fennállása és dinamikus fej­lődése következtében az imperia­lizmus többé nem dönthet egye­dül a népek sorsáról. Ez elősegí­tette a gyarmati rendszer felbom­lásának meggyorsulását és számos (Folytatás a 2. oldalon) Magyar és jugoszláv államférfiak kitüntetése Kedden délután a Parlament­ben, az Elnöki Tanács tanácster­mében Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke magas kitüntetéseket nyújtott át Tito elnöknek és két közvetlen munkatársának. Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára ismertette az Elnöki Ta­nács határozatát, amely szerint az Elnöki Tanács Joszip Broz Titó­­nak, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsé­ge főtitkárának, a fasizmus elleni harc hősének a társadalmi hala­dás, a béke és a népek közötti megértés szolgálatában, a magyar és a jugoszláv nép barátságának elmélyítésében kifejtett fáradha­tatlan munkásságáért, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének első fokozatát a gyémántokkal; Veljko Vlahovicsnak, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehaj­tó Bizottsága tagjának és Kocsa Popovicsnak, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság kül­ügyminiszterének a fasizmus elle­ni küzdelemben, a társadalmi ha­ladás, a béke és a népek közötti jobb megértés, a magyar és a ju­goszláv nép barátsága elmélyíté­sének érdekében végzett kiemel­kedő tevékenységükért a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének I. fokozatát adományozta. A jugoszláv államfő a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kö­zötti békés együttműködés és ba­ráti kapcsolatok fejlesztésében és megerősítésében szerzett rendkí­vüli érdemeiért Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, és Kádár Já­nosnak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának, a kor­mány elnökének a Jugoszláv Nagy Csillag-rendet; Gáspár Sándornak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, Pé­ter Jánosnak, a Magyar Népköz­­társaság külügyminiszterének a Jugoszláv Zászló­ rendet a szalag­gal adományozta. (MTI)

Next