Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-16 / 217. szám
1964. SZEPTEMBER 16., SZERDA Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM Mi hátráltatja a Békéscsabai Konzervgyár építését? KISZ-vezetőségválasztó taggyűlés a Békéscsabai Kötöttárugyárban Tito elvtárs magyarországi látogatása fontos állomás népeink, pártjaink és kormányaink kapcsolatainak fejlődésében Magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága kedden délután magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. A gyűlés résztvevői között ott voltak a budapesti gyárak, üzemek, hivatalok, vállalatok és intézmények küldöttei, a termelőmunka legjobbjai, a társadalmi és tömegszervezetek legeredményesebben dolgozó aktivistái, a főváros minden rétegének képviselői. A díszemelvény és a lelátók fölött magyar és jugoszláv nyelvű feliratok éltették a két nép barátságát. Néhány perccel négy óra után a megjelentek tapsa, ünneplése közben foglalta el helyét az emelvényen a nagygyűlés elnöksége. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendégeink, élükön Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkárával. Tagjai voltak az elnökségnek Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter és Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság titkárai, Pap János, a kormány elnökhelyettese, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Péter János külügyminiszter. Az elnökség tagjai között helyet foglaltak írók, művészek, tömegszervezetek vezetői. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito felesége, Jovanka Broz, Dobi Istvánné és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a Magyar Himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár Jánosnak. Kádár János beszéde Kedves Tito Elvtárs! Kedves Elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya, s a magam nevében szívből köszöntöm Budapest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, amelyet a magyar—jugoszláv barátságnak szentelünk. Őszinte tisztelettel és meleg barátsággal köszöntöm körünkben Tito elvtársat, a jugoszláv kommunisták, a nép kiemelkedő vezetőjét, s a kíséretében érkezett elvtársakat, valamennyi kedves vendégünket. Kedves Elvtársak! Kapcsolataink kedvező alakulásáról ma jóleső érzéssel beszélünk. Az elmúlt esztendőkben nemcsak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szította soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, hanem fokozatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 évvel ezelőtt és az azt követő években árnyékot vetettek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a szocialista építés és a béke megvédésének közös céljai fűznek öszsze bennünket. A mai Jugoszlávia az idegen elnyomók és a hazai reakció elleni hősi harcban született. A jugoszláv kommunisták az illegalitás és a terror súlyos viszonyai közepette harcoltak a nemzetközi kapitalista monopóliumok és hazai kiszolgálóik ellen. Kádár elvtárs ezután visszapillantást nyújtott a hitleri megszállás sötét éveire, amikor a jugoszláv nép történelmének legsúlyosabb szakát élte. Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv partizánok önfeláldozó és győzelmes harcát a fasizmus ellen — mondotta. A jugoszláv nép a felszabadulás után gyökeresen átformálta a háború előtti elmaradott Jugoszlávia képét. Újjáépítette a háborúban lerombolt városokat és falvakat. Fejlődött a népgazdaság; a nemzeti jövedelem ma már az 1939. évinek mintegy háromszorosa. Az ipari fejlődés lehetővé tette a mezőgazdasági termelés elmaradottságának felszámolását, és e gazdasági ág gyors fellendítését. Jugoszlávia most készülő hétéves terve a termelés, a termelékenység és a nemzeti jövedelem gyors fejlődését, s ennek alapján az életszínvonal további emelkedését célozza. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a dolgos és tehetséges jugoszláv nép megvalósítja terveit és a fejlődés újabb magaslataira emeli szép hazáját. (Taps): Kedves Elvtársak! Az elmúlt húsz esztendőben az egész világon óriási változások következtek be. Kialakult a 14 országból álló szocialista világrendszer, amely felöleli az emberiség egyharmadát. A világ első szocialista állama, a Szovjetunió már a kommunizmus építésével mutatja az utat az emberiségnek. A történelem folyamán először olyan új erőviszonyok alakultak ki a világon, amelyekben túlsúlyban vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás erői; a szocializmus korunk uralkodó gondolatává vált. Erre a húsz évre esnek a legdöntőbb szocialista átalakulások Magyarországon is. Pártunk VIII. kongresszusa mérleget készített országépítő munkánkról és megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, vívmányaink megszilárdultak, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Most második ötéves tervünk negyedik évében vagyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése a fő arányokat tekintve, a tervnek megfelelően alakul. Miután a néphatalmat megszilárdítottuk, a gazdasági és kulturális építőmunka lendületesen fejlődött. Hazánkban ma minden társadalmi osztály és réteg alapvető érdekei azonosak. Az egész nép érdekelt a szocializmus építésében nemcsak történelmi, hanem napi értelemben is. Ez a legszélesebb körű nemzeti összefogás alapja. Kötelességünk, hogy jól éljünk a szocialista társadalmi rend teremtette lehetőségekkel, hiszen a növekvő igények kielégítésének az a feltétele, hogy a maga munkahelyén mindenki terveink megvalósításának tevékeny és tudatos részvevője legyen. Munkánk célja, hogy országunk tovább virágozzék, népünk jóléte emelkedjék, dolgozóink szabad hazában, békében élhessenek és munkálkodhassanak. Ezután így folytatta beszédét: — Felelős államférfiaink az elmúlt időszakban többször találkoztak, tömegszervezeteink küldöttségeket cseréltek. E tanácskozások folyamán őszinte eszmecsere bontakozott ki jugoszláv elvtársainkkal. Kölcsönösen meggyőződhettünk arról, hogy egyetértés van közöttünk korunk olyan alapvető kérdéseiben, mint a béke védelme, a békés egymás mellett élés politikája, az általános és teljes leszerelésért folyó harc, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása, a gyarmati rendszer felszámolása. Az elmúlt esztendőkben eredményesen fejlődött a két ország gazdasági együttműködése. Magyar—jugoszlávgazdasági együttműködési bizottság alakult, amely sikeresen tárja fel a közös munka kiaknázásra váró lehetőségeit. Az idei kereskedelmi megállapodások az árucsereforgalom 29 százalékos növekedését irányozzák elő a tavalyihoz képest. Jelentős az előrehaladás a műszaki és tudományos együttműködés terén is. Létrejöttek tehát a két ország szorosabb együttműködésének alapjai. Erre az alapra kell építenünk. Mindez kedvező alap arra, hogy a jövőben is mélyítsük és fejlesszük kapcsolatainkat, amelyek nemcsak a magyar és a jugoszláv nép, hanem a béke és a szocializmus világméretű erőinek érdekeit is szolgálják. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban megállapította többek között: Egyes imperialista körök úgy vélik, hogy a nagy államok kényük-kedvük szerint bánhatnak a kis államokkal. Ezt az elvet alkalmazták a gyakorlatban az amerikai hadihajók a Tonkiniöbölben, majd példájukon felbuzdulva a ciprusi falvakat NATO- fegyverekkel bombázó törökök is. Kongóban amerikai szuronyokkal támasztják alá az imperialisták ingatag hadállásait. Ez az erőfitogtatás a nemzeti függetlenségért és szabadságért küzdő népek megfélemlítésére, a felszabadító mozgalmak elfojtására irányul. Az emberiség határozottan és egyértelműen elítéli az imperialisták legutóbbi agreszszív cselekedeteit. Történelmi tény, hogy a szocialista világrendszer fennállása és dinamikus fejlődése következtében az imperializmus többé nem dönthet egyedül a népek sorsáról. Ez elősegítette a gyarmati rendszer felbomlásának meggyorsulását és számos (Folytatás a 2. oldalon) Magyar és jugoszláv államférfiak kitüntetése Kedden délután a Parlamentben, az Elnöki Tanács tanácstermében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke magas kitüntetéseket nyújtott át Tito elnöknek és két közvetlen munkatársának. Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára ismertette az Elnöki Tanács határozatát, amely szerint az Elnöki Tanács Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának, a fasizmus elleni harc hősének a társadalmi haladás, a béke és a népek közötti megértés szolgálatában, a magyar és a jugoszláv nép barátságának elmélyítésében kifejtett fáradhatatlan munkásságáért, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének első fokozatát a gyémántokkal; Veljko Vlahovicsnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottsága tagjának és Kocsa Popovicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének a fasizmus elleni küzdelemben, a társadalmi haladás, a béke és a népek közötti jobb megértés, a magyar és a jugoszláv nép barátsága elmélyítésének érdekében végzett kiemelkedő tevékenységükért a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének I. fokozatát adományozta. A jugoszláv államfő a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti békés együttműködés és baráti kapcsolatok fejlesztésében és megerősítésében szerzett rendkívüli érdemeiért Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnökének a Jugoszláv Nagy Csillag-rendet; Gáspár Sándornak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének a Jugoszláv Zászló rendet a szalaggal adományozta. (MTI)