Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI­ PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP­J­A © 1964. NOVEMBER 1. VASÁRNAP Ara 80 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Készül a beszámoló | Dombegyház — 1934 | „Ki tudja, hol áll meg...?“ | Halálos baleset | Sport ai Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye háromnegyedévi gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről A termelőágazatok eredményei­ben, az egészségügyi és oktatási helyzetben 1964 első kilenc hónap­jában bekövetkezett főbb változá­sokat az alábbi adatok jellemzik: Ipar A szocialista iparban 1964 első három negyedévében a fontosabb cikkekből általában többet termel­tek, mint a múlt év azonos idő­szakában. A fontosabb cikkek termelésének növekedése A termelés mennyisége általá­ban meghaladta a tervezett szin­tet is. Égetett téglából, nyers hús­ból, kőolajból és egyes konzerv­ipari termékekből azonban keve­sebbet gyártottak az előirányzott­nál. Az ipari termelés ütemszerűsé­gében, minőségi összetételében nem volt javulás az előző évhez képest­ A szocialista iparban az év első 9 hónapjában átlagosan 27 560 munkást és alkalmazottat foglal­koztattak, 14 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. A munkások átlagos havi ke­resete 2 százalékkal több volt, mint 1963 első 9 hónapjában. A termelésnél és a szállításnál az egy évvel előbbihez képest 16 százalékkal több, összesen 729 ezer túlórát használtak fel az iparvál­lalatoknál. Építőipar Az állami építőipar az év első három negyedévében 13 százalék­kal több építési-szerelési munkát végzett, mint egy évvel korábban, előirányzatától azonban csaknem 6 százalékkal elmaradt. Az épít­kezéseken átlagosan 2270 építőipa­ri munkást foglalkoztattak, a terve­zettnél 2,5 százalékkal kevesebbet, az 1963 első kilenchavinál 2,6 százalékkal többet. Az egy építő­ipari munkásra jutó termelés 9,5 százalékkal több volt, mint 1963 első három negyedévében, a ter­vezett szintet azonban nem érte el. Az építőipari munkások átla­gos havi keresete az év első 9 hó­napjában 1702 Ft volt, a múlt év azonos időszakához képest 3,4 szá­zalékkal több. Az év folyamán a nehéz testi munkákban növelték a gépi mun­ka (földmunka, vakolás) arányát, és ahol arra lehetőség volt, a má­sodik műszakban végzett munka mennyiségét is. Mezőgazdaság­i felvásárlás A mezőgazdaság termelése az év első három­­negyedévében általá­ban kedvezőbb­ volt az 1963. évi­nél. A kalászosok szemtermése 69 ezer tonnával több volt, mint ta­valy. hu »«*..?­­ A búza, az őszi árpa és a takar­mánybúza­ kétszeres termésátlaga lényegesen nagyobb az elmúlt évi­nél és jelentősen meghaladta az országos átlagot is. 1964-ben a megye mezőgazdaságában búzából az eddig legmagasabb termésátla­got érték el. A termés ilyen mér­vű növekedését az időbeni elvetés mellett az is eredményezte, hogy az 1963/64. esztendőben egy kát. hold búzavetés-területre 262 kg műtrágyát használtak fel; az 1960/61. évinél 116, az 1962/63. évi­nél 70 kg-mal többet. A megye termelőszövetkezetei kát. holdanként búzából 130, őszi árpából 240, takarmánybúza-két­szeresből 370 kg-mal többet ter­meltek az országos termelőszö­vetkezeti átlagnál. A kedvezőbb búzatermés lehe­tővé tette az eddigi legnagyobb mennyiségű felvásárlást. Szeptem­ber 30-ig 56 százalékkal több ke­nyérgabonát vásároltak fel a múlt évinél. A megye összes gazdaságában 1964. október 1-én 134 ezer szarvasmarhát és 783 ezer sertést tartottak; szarvasmarhából mint­egy 400-zal kevesebbet, sertésből viszont 140 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A Központi Bizottság 1964 feb­ruári határozatának megfelelően a termelőszövetkezetek jobban nö­velték tehénállományukat, mint a korábbi években. A sertéstenyész­tésben pozitív eredmény, hogy a közös gazdaságokban jelentősen javult az anyakocák termelékeny­sége. Az év első 9 hónapjában vágó­állatokból és állati eredetű ter­mékekből együttesen 4,2 százalék­kal többet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. Vágóbarom­fiból, tojásból és tejből a felvásá­rolt mennyiség növekedése a 20 százalékot is marhából, vágósertésből viszont együttesen 10—12 százalékkal ke­vesebbet vettek át. A lakosság jövedelme és vásárlásai 1964 I—III negyedévében rész­ben központi intézkedésekből, részben az átlagkereset és a fog­lalkoztatottak számának növelésé­ből adódóan a lakosság részére fo­lyósított összes munkabér 13 szá­zalékkal nagyobb volt, mint 1963 első 9 hónapjában. A termelőszö­vetkezeti parasztság munkaegy­ségeire 32 százalékkal több kész­pénzt fizettek ki, mint 1963 meg­felelő időszakában. A termelőszö­vetkezetekben 1964 III. negyed­évében egy dolgozónak átlagosan 360 Ft-tal több készpénzelőleget fizettek, mint 1963 hasonló idő­szakában. f.,p. A kiskereskedelem eladási for­galma az év első három negyed­ évében 10,3 %-kal több volt, mint az előző év azonos időszakában. Az összes forgalom, ezen belül az élel­miszer, a ruházati cikkek és a ve­gyesiparcikkek forgalmi értéke egyaránt meghaladta (2—3 száza­lékkal) az országos növekedés mértékét. A terv nem számolt a vásárlóerőben ténylegesen bekö­vetkezett növekedéssel, így a for­galom a tervezettnél is 4,7 száza­lékkal nagyobb volt. A lakosság igényeit azonban bizonyos cikkek­ből nem tudták kielégíteni.­­ Egészségügy A megye egészségügyi ellátott­sága némileg javult. Az összes or­vosok száma 14-gyel, a szakrende­lési orvosi órák száma 65-tel több volt, mint egy évvel korábban, és a szünetelő órák aránya az előző évi 8,3-ról 5,8 százalékra csökkent. Hiányosság viszont, hogy az enge­délyezett és szervezett 148 körzeti orvosi állásból 11 nem volt betölt­ve. Oktatás .Az 1964/65. tanév elején a tanu­lók száma az általános iskolákban 3,2 százalékkal kevesebb, a közép­iskolákban 11 százalékkal több volt. Az oktatás színvonalának ja­vulását jelenti, hogy az általános iskolai tanulók 84 százaléka osz­tott iskolába jár, a felső tagozat­­osok 90—91 százaléka gyakorlati, illetve szakrendszerű oktatásban részesül. Az iskolareform célkitűzéseinek megfelelően a szakközépiskolák­ban az első évfolyamosok 19 szá­zaléka részesül 4+2-es oktatás­ban. A tanerő- és osztálytermi ellá­tottság egyes iskolákban továbbra is hiányos. A tanerők száma az általános iskolákban 2 százalék­kal, a középiskolákban 11 száza meghaladta. Vágu­­lékkal kevesebb a szükségesnél. Tíz percben Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága A KISZ megyei bizottságának végrehajtó bizottsága tegnap tar­tott ülésén három napirendi pont­ról tárgyalt. Elöl­járóban megvi­tatta a nyári ifjúsági munkát,­az eddig lezajlott városi, járási KISZ-küldöttértekezletek színvo­nalát elemezte. A küldöttértekez­letek sorozata egyébként novem­ber 10-én ér véget, borok és úttörőtáborok, valamint A végrehajtó bizottság ezután a vezetőképző-táborok szervezése­ november 20-i megyei küldöttéi­nek, életének tapasztalatait, majd é­tekezlet előkészítéséről tárgyalt. Az idei termelési tapasztalatokról, a munkavédelmi és tűzrendészeti helyzetről tanácskoztak az építőipari vállalatnál Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat vezető beosz­tású dolgozói pénteken egész na­pos kibővített munkaértekezletet tartottak Békéscsabán, a Trefort utcai munkásszálló nagytermé­ben. A tanácskozáson részt vett Huszár Mihály, a megyei pártbi­zottság ipari és közlekedési osztá­lyának munkatársa, Baukó Mi­hály, a városi pártbizottság titká­ra, Hankó Pál, az Építők Szak­­szervezete megyei bizottságának titkára és Valentinyi Márton, a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak munkavédelmi felügyelője. Drienyovszky­­János, a vállalat igazgatója beszámolójában a há­romnegyedév termelési tapaszta­latait, a tervlemaradás okait, az év utolsó két hónapjának felada­tait, valamint a téliesítés előké­születeit ismertette. Korek Ferenc főmérnök a vállalat munkavédel­­mi és tűzrendészeti helyzetéről tá­jékoztatta a tanácskozás részve­vőit. Mindkét beszámolót vita kö­vette, a felszólalók több észrevé­telt és javaslatot tettek. A tanácskozás részletes ismer­tetésére lapunkban visszatérünk.

Next