Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-01 / 180. szám
1965. AUGUSZTUS 1., VASÁRNAP Ara: 80 fillér Gyümölcsöző kapcsolat A tanácsok mint államhatalmi szervek tömegkapcsolatának legjellemzőbb kifejezője a nagy számú tanácstag (Békés megyében 4427), akik a legkülönbözőbb módon, formában állandó összekötő kapcsot képeznek a helyi államhatalom és a lakosság többrétű és nagy tömegei között. Egyfelől közvetítik az általános politikából, gazdaságpolitikából eredően, a helyi adottságok elemzése alapján azokat a feladatokat, melyek megvalósulása teszi lehetővé a politikai, a gazdasági, a kulturális élet állandó fejlődését. Másrészt közvetítik a végrehajtó szenekhez a lakosságnak, az embereknek azokat a megjegyzéseit, észrevételeit, amelyek elősegítik, hogy egy adott helyen az valósuljon meg, ami leginkább előmozdítja az általános fejlődést. Nevezetesen, ha csupán az 1963-as választások jelölőgyűléseire gondolunk, amelyeken 12 ezernél több közérdekű észrevétel, javaslat hangzott el, eleve érzékelhető miféle kapcsolatot képeznek a tanácstagok az államhatalmi szervek és a lakosság között. Ha pedig azt is hozzátesszük, hogy az észrevételek, javaslatok érintették a mezőgazdasági termelést, a községfejlesztést, az áruellátást, a szolgáltató-javító tevékenységet, a közlekedést, a kulturális intézmények működését, a közigazgatás ügyintézési munkáját, akkor még jobban kidomborodik e kapcsolat nagy-nagy alkotóerőket kibontakoztató szerepe. Az ilyen megjegyzések, javaslatok segítették elő, hogy az elmúlt kétkét és fél évben villamosították Békésen a Gőzös-zugot, bővítették a bölcsődét, Hunyán az óvodát és a villanyhálózatot, Dobozon építettek 2800 négyzetméter járdát, bővítették 3200 méterrel a villanyhálózatot, villamosították a gyulavári Dénesmajor külterületét. Lökösházán építettek szolgáltatóházat, Csanádapácán autóbuszmegállót, Kardoskúton orvosi lakást, Gerlán törpevízművet, Vésztőn pedig fejlesztették, Kertészszigeten pedig könyvtárat létesítettek. A tanácstagok kibontakozó alkotó erejét mutatja többek közt, hogy 12 millió 829 ezer 670 forintnyi értékű társadalmi munkát szerveztek, nevezetesen az orosházi járásban 993 ezer, a mezőkovácsháziban pedig 3 millió 300 ezer forint értékűt. Nagy szerepüket példázza az is, hogy a tanácsülések határozatainak 20 százaléka a tanácstagok véleménye alapján „született“, ezenkívül pedig sok határozati javaslatot módosítottak és egészítettek ki észrevételeik alapján. Külön szükséges megemlíteni a tanácstagi beszámolókat, amelyek alkalmasak arra, hogy a lakosság megismerje az állami szervek munkáját, amikor közvetítik az általános politikából, gazdaságpolitikából adódó helyi feladatok végrehajtását. Ez biztosítja a lakosság állandó kontaktusát az államhatalmi szervekkel. Ezenkívül olyan szerepük is van a tanácstagoknak, hogy a különböző panaszokat továbbítsák és közreműködjenek ezek orvoslásában. A panaszok megismerésének egyik módja a fogadóórák, bár a falvakban, községekben ezek formálisak, hiszen egy választókerülethez 10—20 ház tartozik, s az ittlakókkal szinte naponként találkoznak a tanácstagok, ezért a községekben nincs szükség külön fogadóórákat tartani. Különben a helyi népfrontbizottságok sokat tehetnek a tanácsok tömegkapcsolatának erősítéséért, bővítéséért, ha jól együttműködnek a végrehajtó bizottságokkal s ezzel elősegítik, hogy a tanácstagok minél érdemlegesebb beszámolókat tartsanak és szervezik választókerületenként, hogy minél többen hallgassák meg ezeket. Csak így van lehetőség arra, hogy a választók arra is megkapják a választ, miért nem valósíthatók meg bizonyos igények, melyeknek gazdasági, vagy más okai vannak, mint egyes helyeken szeszfőzde létesítésének az igénye. Nagy jelentőségű a tanács mint államhatalmi szerv tömegkapcsolatában az 512 állandó bizottság, melyből 11 megyei, 50 járási, 32 városi és 419 községi. Szerepük egyik mutatója, hogy az elmúlt kettő-kettő és fél évben alakult építés és közlekedési, igazgatási, sőt idegenforgalmi állandó bizottság is. Ez azt bizonyítja, hogy az egész társadalomra mind átfogóbb a tevékenységük. Érzékelteti ezt, hogy a békési járási egészségügyi állandó bizottság javaslatára létesítettek tbc-intézetet. Továbbá, hogy megyeszerte részt vesznek a tanács vb-k fontosabb napirendi pontjainak előkészítésében, saját munkaterveiket pedig összehangolják a tanács tervével, s így tevékenységükkel annak végrehajtását szolgálják. Különben, ahol ez a helyes gyakorlat mind erőteljesebbé válik, ahol az állandó bizottságok kezdeményezőek, ott sok ember támogatását élvezik. Az orosházi járásban 1327-en, a gyulai járásban pedig 936-an támogatják érdemben munkájukat. Bizonyítéka ez annak, hogy a tanácsok mint államhatalmi szervek kapcsolata a lakossággal, az emberekkel, mind teljesebb, s így mindinkább betöltik tömegszervezeti szerepüket. Cserei Pál XX. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM augusztus 20—21: kétnapos munkaszünet A Minisztertanács általános érvényű határozata értelmében a vasárnapi pihenőnapot minden olyan esetben át kell helyezni, amikor a vasárnapot egy nap választja el egy másik munkaszüneti naptól. Eszerint az idei alkotmány ünnepét követő vasárnapi pihenőnapot is szombatra hozzák előre, tehát augusztus 20-a és 21-ei kettős munkaszüneti nap. Augusztus 19-én, csütörtökön a szombati munkarend szerint kell dolgozni, augusztus 22-e, vasárnap pedig rendes munkanap. (MTI) MAI SZÁMUNKBÓL: Az érvényesülésről _______ (3. oldal) Lesz-e versenytábla a kapu mögött? (7. oldal) KORÖSTÁR _______ _(9. oldal) Körséta a békéscsabai piacon (12. oldal) Folytatódnak a magyar-guineai tárgyalások A guineai párt- és kormányküldöttség, amely Sekou Tourénak, a Guineai Demokrata Párt főtitkárának, a Guineai Köztársaság elnökének vezetésével tartózkodik hazánkban, szombaton délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Csémi Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, Kőmíves István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese, továbbá a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium több vezető beosztású munkatársa. A koszorúzás után a Parlamentben folytatódott a magyar és a guineai küldöttség tárgyalása. (MTI) Kevés jelentkező a felsőfokú technikumokba Sajtótájékoztató az egyetemi felvételi vizsgák tapasztalatairól Az idei egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák eredményeiről és tapasztalatairól tájékoztatta szombaton dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes a sajtóképviselőit. A többi között elmondotta, hogy az idén is nagyarányú volt a túljelentkezés: a 13 300 helyre 33 400-an pályáztak, 4000-rel többen, mint az elmúlt esztendőben. A pályázók száma és a felvehetők száma között intézményenként — karonként, szakonként — az idén is nagy volt az eltérés. Sokan kérték felvételüket például a bölcsész-, állam- és jogtudományi karokra, művészeti és tanárképző főiskolákra, az orvostudományi karokra, s aránylag kevesen pályáztak az egyes felsőfokú technikumokba. A felvételre vágyó pályázók 50,3 százaléka volt nő. A felvételi vizsgák eredményeiről szólva elmondotta, hogy a Művelődésügyi Minisztérium főhatósága alá tartozó egyetemekre és főiskolákra összesen 6323 fiatalt vettek föl, s az új elsőévesek 44 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Az agrártudományi egyetemekre és főiskolákra felvett fiatalok 52 százaléka, az Egészségügyi Minisztérium főhatósága alá tartozó egyetemekre felvettek 33 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Az adatokból kitűnik, hogy az új felvételi rendszer, amely megszüntette a származás szerinti kategorizálást , az idén nem okozott torzulást, a munkás és paraszt származású fiatalok általában megfelelő arányban kerültek be a felsőoktatási intézményekbe. A miniszterhelyettes bejelentette, hogy az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű felsőfokú technikumokra pótjelentkezéseket írnak ki. Erről az érdekelteket sajtó útján értesítik majd. Az 1965—1966-os tanévre az egyetemek és főiskolák 3000 féle egyetemi jegyzetet igényeltek, másfél millió példányban. A tanév megkezdéséig ebből 1800 jegyzet áll majd a hallgatók rendelkezésére, a többit a reformterv alapján átdolgozva — a tanulmányi év során készítik el. (MTI) Teljes gépesítés a lucerna harmadik kapálásánál Exportra csomagolják a hagymát . Hétfőtől paradicsomszüret Kunsitár István kazalmester irányítja. A kertészetben hozzáláttak az étkezési hagyma szedéséhez. 50 holdon asszonyok, lányok és iskolás gyerekek szedik az értékes termést. A tábla szélén válogatják és exportra csomagolják a hagymát. Holdanként 100—120 mázsa termést takarítanak be. Augusztus 2-tól, hétfőtől kezdve 30 holdon gyári feldolgozásra érett a paradicsom. Holdanként 250 mázsa hozamra számítanak — tájékoztatta szerkesztőségünket gonoszazlal raknak. E munkát Ladnyik Mihály tsz-elnök. A kondorosi Dolgozók Tsz-ben július utolsó napjaiban megélénkült a munka. Hatszáz holdról teljes gépesítéssel takarítják be a lucernát. A közös gazdaság szakvezetése úgy szervezte meg a munkát, hogy három géppel vágatja, kettővel rendsodróztatja, kettő rendfelszedővel pedig pótkocsira rakatja a terményt. A megrakott pótkocsikat négy vontató húzza a szérűsíkertbe, ahol Vámosi-féle eljárással, hideg levegő áramoltatásával készítik a jó minőségű szénát. Egyenként 25 va