Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-01 / 205. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. SZEPTEMBER 1., SZERDA A1a 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM Évnyitó Az ör­ök újrakezdés, a maga­sabbra törekvés, az ember igazi nagyságának kibontakozása vagy talán jelképe is szeptember, az első őszi hónap nagy eseménye, a tanévnyitó. A külsőségek mel­lett mindinkább változó és telje­sedő belső tarta­lma az, méh- meg­kapó jelikép-rendszerével minden­ki számára érzelmeket keltő; a felnőtt ember régi évnyitók emlé­két idézi vagy — hány ezren! — most is aktív résztvevője egy-egy ünnepségnek; az ifjú, a gyermek pedig újra a padokba ülve mun­káját, a tanulást folytatja egy szinttel magasabban, min­t ahogy nyár elején befejezte. A versek, az ünnepi beszédek megható so­rai komoly, korunkhoz méltó cé­lok kitűzésével és körvonalazásá­val oldódnak át az ünnepi pil­lanatokból a tanévkezdés hétköz­napjaiba. Egy perc az ünnepé és hónapok hosszú sora a munkáé, egy óra az emlékeztető, a felada­tokat megjelölő szavaké, és hó­napok hosszú sora a tetteké, me­­l­­yek napról napra szerényen és hivalkodás nélkül — mégis job­ban és tökéletesebben mint bár­mikor — az ember szocialista nevelését, a kor tudás-színvona­lára emelését szolgálják. Megnyugtató és bizalmat keltő, hogy iskoláink élete, munkakez­dése, évzárása tanévről tanévre tisztul, nemesedik, hogy egyre kevesebb az öncélú ünnepel­getés. A hatásvadászá­s közben tartalmi fedezet nélküli „nagy fogadkozá­sok” kora lejárt, felváltotta azt a serény munkából születő, valósá­gos eredmények aranyfedezetétől méltán fénylő összegzések, a régi, állandó oktatási-nevelési fel­adatok mind színvonalasabb meg­valósítására ösztönző munkakez­dések ideje. S hogy ez az idő, ez a módszer, ez a mi világunkról alkotott, abból fakadó koncepció, ez a magától értetődő, természe­tes megnyilatkozás évek múlásá­val csak gazdagodjon, a pedagó­gusokon is múlik. Részben ugyan, hiszen az újabb és újabb nemze­dékek mevélése nemcsak az ő gondjuk, azért nemcsak az iskola, de minden ember, minden fórum felelős­. Jó ezt mos­t, az ünnepé­lyes tanévnyitó napján egy teljes tanévre kihatóan hangsúlyozni: nemcsak a pedagógus hivatása, nemcsak a tanító, a tanár köte­lessége, társadalmi méretű az if­júság oktatásának, nevelésének gondja. Fiatal költő versét olvastam a napokban, és versének hat sora mint itatásba­n ,tinta, szívódott belém, s azóta is visszhangzik bennem: „De az is lehet, hogy mi jutun­k el a csillagokra — Ne irigyeljétek hát — azt legalább ne —, hogy álmaitokat — mi va­lósítjuk meg.” Vagy Krupszkáját idézzem? „Nálunk kollektívan kell gondoskodni a gyermekekről, be­lőlük lesz majd az a nemzedék, amely Lenin ügyét diadalra vi­szi.” Az ifjúság ünneplőbe öltözöt­ten, a pillanat varázsát élve áll a tanévnyitók prezídiuma előtt. Ha csillagokig törő álmaink meg­valósítóit látjuk bennük, a mai nap hosszú hónapok energiafor­rásává, az örök újrakezdés ellen­állhatatlan ösztönzőjévé formáló­­dik. Sass Ervin Világ proletárjai egyesüljetek! --------------------------------------------------------------------------------------------­ MAI SZÁMUNKBÓL: A fekete hadsereg: (2—3. oldal) Hogy a szűk esztendőben se legyen hiánycikk _____ (3. otdtat) A jövendő fáklyája _ _(4—3. odal) Nyitott kapu _______ (5. oldal) A megyei I. osztály eredményei (7. oktat) Öt megye szakszervezeti képviselői tanácskoztak az őszi munkákról Gyula-Remetén A Gyulai Erdőgazdaság remetei vadászlakában rendezte meg a SZOT és a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa a tájértekezletet, me­lyen Békés, Hajdú, Csongrád, Szolnok és Bács megye szakszer­vezeti képviselői vitatták meg az őszi munkák tennivalóit. A ven­dégeket Novák Sándor, a SZOT mezőgazdasági alosztályvezetője köszöntötte, az időszerű munkák­ról pedig D. Kovács István, a MEDOSZ közgazdasági főosztály­­vezetője adott tájékoztatást. Az előadásból és a hozzászólásokból kiderült, hogy a kapásnövények érése általában 2—3 hetet késik, munkatorlódásra lehet számítani, az esős idő is kellemetlenebb ősz­szel, mint nyáron, a betakarítás­ra tehát még gondosabban, körül­tekintőbben kell felkészülni. Ar­ról nem is szólva, hogy az őszi be­takarítás sokkal több kézi munkát igényel, mint a nyári. A tanácskozás részvevői java­solták, hogy a nyáron jól bevált versenymozgalmat az őszi mun­káknál szélesíteni kell, a tapaszta­latokat hasznosítani. Helyesnek találták a MEDOSZ képviselői, ha bizonyos mum­kafeladatok végre­hajtására esetleg a nap legjobbja, vagy a hét legjobbja külön jutal­mat is kap. Beszéltek arról, hogy az őszi munkáknál a tanulóifjúság is segít. Mizó Mihály, az SZMT munkatársa azonban felvetette, hogy a fiatalok szállításáról, ellá­tásáról jobban kell gondoskodni, mint korábban, ne csak segítséget várjunk tőlük. Ott voltak a párt, a KISZ, a MESZÖV Békés me­gyei képviselői is s aprólékosan megtárgyalták: a saját munkate­rületén ki mivel járulhat hozzá az őszi munkák befejezéséhez. — A — A cigánylakosságban is a dolgozó embert­ lássuk Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, augusztus 31-én dél­előtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága ülést tartott. Az első napirendi pontban a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei munkájá­ról, a műszaki dolgozók tovább­képzéséről tárgyalt, majd megfe­lelő határozatot hozott. A megyei tanács művelődés­ügyi osztályának jelentése alapján tájékoztatták a végrehajtó bizott­ságot a megyénkben élő cigányla­kosság helyzetéről. Ennek alapján legfontosabb helyet a munkába állítás, a munkavállalás foglalja el. Megyénkben a mintegy hat és fél ezer cigánylakos közül három és fél ezer munkaképes. Állandó munkát viszont mindössze alig ezerszázan végeznek. Az időszaki munkások száma 1610. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a cigány, lakosság nagy része még mindig idegenkedik a rendszeres munka­vállalástól, de igaz az is, hogy a különböző vállalatok, állami gaz­daságok és termelőszövetkezetek vezetői sok helyütt fenntartással fogadják a cigánymunkaerőt. A körösladányi téglagyárban azon a címen utasították vissza őket, hogy „ők lusták”. De hasonló ese­tek fordultak elő a mezőkovács­házi járás termelőszövetkezetei­ben is. Példás viszont a Gyulai­ Állami Gazdaság vezetőinek az a tette, hogy az elmúlt évben a meg­ .jutalmazott állami gazdasági dol­gozók között­ több cigánydolgozót is balatoni kirándulásra vittek a gazdaság költségén. A lakáshelyzettel kapcsolatosan bírálja a jelentés a különböző ál­lami és társadalmi szervek veze­tőit, ugyanis ebben az évben har­minc lakóház felépítésére lenne lehetőség állami támogatással és ebben az akcióban 239 család ve­hetne részt — az akció mégis kö­rülményesen indult. Ezt részben annak tulajdonítják, hogy még mindig előítélettel viseltetnek so­kan a cigánylakossággal szemben. Egyébként ugyanennek tulajdonít­­ható — mint a jelentés írja —, hogy ez évben nehézségekbe ütkö­zött 30 lakásnak az elhelyezése, amelyet az ÉM a megye számára biztosított. Sok helyütt gondot je­lent a rendelet által előírt 2 éves munkaviszony igazolása és lassú az ugyancsak előírt 10 százalékos pénzösszeg befizettetése. A jelentésből szó szerint idé­zünk: „A folyamatot gyorsítaná a nevelőmunka, melynek alapján el­érnénk, hogy a cigánytelepekről bekerülőkben a dolgozó embert és ne a tolvajt lássák.” Az egészségügyi és szociális el­látottsággal kapcsolatban megál­lapítja a művelődésügyi osztály jelentése, hogy megyénkben 21 községben van cigánytelep. Eze­ket a közegészségügyi és járvány­ügyi állomások rendszeresen el­lenőrzik. Évenként különböző se­gélyezésre mintegy 200 ezer forin­tot ad az állam megyénkben a ci­gánylakosságnak. Ez a megyei se­gélyezési keretnek mintegy 60 szá­zalékát jelenti. A végrehajtó bizottság ezután a megyei tanács ipari osztályának jelentése alapján tájékoztatást hallgatott meg a most kezdődő tanév szakmunkástanuló-képzésé­ről. V. T.

Next