Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-18 / 246. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1966. OKTÓBER 18., KEDD Árak és fogyasztás Van néhány termék, amely­nek fogyasztása meglehetősen független az ártól. Ha a só há­romszor annyiba kerülne, mint most, ugyanannyi fogyna, a gyufával sem nagyon tudunk takarékoskodni. A vállalatok is sok olyan terméket hasarol­nak fel, amelynek a­z ára alig hat ki az igénybe vett mennyi­ségre. Ezek „rugalmatlan ke­resletű” cikkek. Ilyen viszony­lag kevés van. A legtöbb cikk vagy szolgáltatás kereslete az árváltozás hatására csökken vagy növekszik. Így az árat fel lehet használni a fogyasz­tás szabályozására. Az állam az új gazdasági mechanizmus­ban is él majd ezzel a lehető­séggel. Bizonyos gazdaság- és társadalompolitikai célokat is megvalósít az árak szabályozá­sával. Egyes termékek fogyasz­tását alacsony árral szorgal­mazni, másokét magas árral korlátozni fogja. Természete­sen csak az olyan termékek fogyasztá­sát lehet az áron ke­resztül szabályozni, amelyek kereslete érzékeny az árakra. A termelési eszközöknél is célszerű alkalmazni a felhasz­nálás áron keresztüli szabá­lyozását. Amiből kevés van, azt viszonylag magas áron kell adni. Amelyik termék termelé­sének bővítése nem ütközik nagyobb akadályokba, annak felhasználását alacsony árral ösztönözni lehet, ügyelve köz­ben arra, hogy az alacsony ár mellett is érdemes legyen a termelést bővíteni. Eddig a termelési eszközök felhasználását az állam köz­vetlenül szabályozta egy sor anyagnál, gépnél, műszernél. A vállalatok felhasználási ke­retszámot kaptak. Kiutalás alapján meghatározták szá­mukra, hogy miből mennyit vásárolhatnak. Az új gazdaságirányítási rendszerben a központi gazdál­kodás alá vont termékek köre fokozatosan ugyan, de lénye­gesen csökken. A keretgazdál­kodást termelőeszköz-kereske­delem váltja fel. Az anyagok, gépek, műszerek stb. ára a pia­con alakul ki. Vagyis nemcsak az ár hat majd a fogyasztásra, hanem a fogyasztás is az árra. A piacon kialakuló árban ér­vényesülnek a felhasználói ér­tékítéletek. A keresett termé­kek ára viszonylag magas lesz, ami egyrészt termelésük foko­zására, másrészt fogyasztásuk korlátozására ösztönöz. A ki­alakuló ár ideiglenes piaci egyensúlyt hoz létre annak el­lenére, hogy az előállítás és a szükséglet belső aránytalansá­ga még fennáll. De az előállí­tás fokozására, a fogyasztás szűkítésére ösztönző magas ár — ha a szükséges feltételek, mint például alapanyag, ter­melőkapacitás rendelkezésre állnak — rövid időn belül helyreállítja a termékek zömé­nél a termelés és a szükséglet belső egyensúlyát. A fogya­sztási cikkek köré­ben eddig az állam igen szé­les területen élt az árarányo­kon keresztüli szabályozással. Sok terméknek alacsony az ára az önköltségéhez képest. Ezek termelésénél eddig az állam egyenlítette ki a válla­latok ráfizetését. Más termé­keknél indokolatlanul magas az árszínvonal. Ebben lesznek bizonyos változások. Persze a tudatos állami gazdaságpoliti­kából vagy művelődéspolitiká­ból eredő dotációk nagy részét ezután is vállalnunk kell. Azonban ezeket is célszerűnek látszik felülvizsgálni. Lehető­ség szerint meg kell szüntetni azokat a dotációkat, amelyek nem elsőrendű fontosságúak, amelyeket viszonylag csak szűk rétegek élveznek. Ezzel érhet­jük el, hogy a fogyasztás itt is egészségesebben, a termelési feltételekhez jobban igazodva alakul, s a nemzeti jövedelem nagyobb hányada kerülhet a végzett munka arányában köz­vetlenül bér formájában elosz­tásra. A felvásárlási árak, egyes iparcikkárak szabályozásával az állam befolyásolni tudja a munkásság és a parasztság fo­gyasztási, életszínvonalbeli helyzetét. Sőt, egyes árak nö­velésével elősegíti egészen más termékek fogyasztását. Például a mezőgazdasági fel­­vásárlási árak emelése növeli a mezőgazdasági üzemek álló­eszköz-vásárlásait, mert most már a felvásárlási ár részben erre is fedezetet nyújt. Bizo­nyos árcsökkentésekkel el le­het érni, hogy a csökkentett áru terméktől egy vásárlóerő­­rész felszabadul és más termék felé fordul (keresztrugalmas­ság). Az árak és a fogyasztás köl­csönhatásának színes, sokrétű kapcsolatával a jövőben sokat kell foglalkozni nemcsak a központi gazdaságvezetésnek, hanem a termelőegységeknek is. Figyelmes tanulmányozás­sal megállapíthatjuk, hogy ter­mékeik árváltozása hogyan hat e termékek keresletére, érde­mes-e a termelést növelni, az árat csökkenteni. A vállalatok­nál meghonosodik a piackuta­tás, s ezzel együtt jár az ár­mozgás hatásainak rendszeres kiszámítása és a kapott adatok felhasználása a gazdasági dön­tésekben. Dr. Pirityi Ottó « Aktíva­nnlék a népművelés Il­ó ötéves tervének feladatairól Tegnap délelőtt 16 órakor Bé­késcsabán, a Jókai Színházban az MSZMP Békés megyei Bizottsága propaganda- és művelődésügyi osztálya, valamint a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya ren­dezésében Gácsér József, a me­gyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője ismertette a nép­művelés harmadik ötéves tervét . Az aktívaülést — melyen a megye népművelői közül több százan vettek részt — dr. Kertész Már­ton, a megyei tanács elnökhelyet­tese nyitotta meg. Az a­ktívaülés elnökségében he­lyet foglalt Zalai György, az MSZMP megyei bizottságának tit­kára, dr. Kertész Márton, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Petrovszki István, az MSZMP megyei bizottsága osztályvezetője, Lipták Pál festőművész, Kiss Jó­zsef, a vésztői művelődési otthon igazgatója, Mihalik György, a KISZ megyei bizottságának titká­ra, K. Nagy István, az SZMT ve­zető titkára, Borgye György, az eleki Lenin Tsz elnöke és Győri Imre, a mezőkovácsházi járási ta­nács elnöke. Világ proletárjai egyesüljetek! A békéscsabai Szabadság Tsz-ben a hét végére befejezik az őszi búza vetését Szombaton, o­któber 13-én dél­,­előtt az őszi betakarításról és az ús őszibúza-vetésben elért eredmé­nyekről kibővített operatív bi­zottsági ülést tartott Békéscsabán a városi tanács mezőgazdasági osztálya. A termelőszövetkezeti elnökök beszámoltak arról, hogy a Lenin Tsz-ben a búzavetésterv feladatot 47, a Magyar—Csehszlo­vák Barátság Tsz-ben 45, a Má­jus 1 Tsz-ben 51, a Szabadság Tsz-ben pedig 73 százalékra tel­jesítették. Az őszi búza­vetéssel különösen a Szabadság Tsz jeleskedett a múlt héten. A szövetkezet hatá­rában a búzavetésre kijelölt táb­lákat — 50 hold szárvágás kivéte­lével — le­takarították. Hétfőn délelőtt már ezen a területen is száz tépő­gépekkel dolgoztak. A Szabadság Tsz vezetői azért igye­keznek a búza vetésével, mert jövőre is tartani akarják a hol­danként­ 19—20 mázsa átlagter­mést. Ez a tsz 1966-ban a városi átlagnál 150—200 kilóval termelt több búzát. Békéscsaba határában az őszi vetések alá 5392 holdat készítet­tek elő. Búzából, őszi árpából és őszi takarmánykeverékből 4716 holdat vetettek el. Szabad terület, vetésre alkalmas: 676 hold. Ko­vács Ferenc, a városi tanács me­zőgazdasági osztályvezetője arról is tájékoztatta szerkesztőségün­ket, hogy ezen a héten vala­mennyi tsz további erőfeszítést tesz a búzavetés gyorsítására. A Szabadság Termelőszövetkezetben a vezetők és a tagok együttes erő­vel megteremtették az alapot ah­hoz, hogy 1700 holdas búza vetés­tervüket ezen a héten teljesítsék. Megyénk három helységében­ nagygyűlésen emlékeztek meg a kiszesek Nguyen Van Trod ha­lálának második évfordulójáról. A hős vietnami iratai 1964. ok­tóber 15-én hal­t mártírhalált. A szombati békéscsabai ifjú­sági nagygyűlést Richweisz Fe­renc, a KISZ városi bizottságá­nak titkára nyitotta meg. Kö­szöntötte a Brigád mozit zsú­folásig megtöltő fiatalokat, a rendezvény elnökségét és az er­re az alkalomra a megyeszék­­helyre érkezett Dinh Quoc Thangot, a­ki hazánkban tanuló vietnami diák. Ezután Fabulya Balázs, a me­gyei KISZ-bizottság osztályveze­tője emlékezett meg Nguyen Van Troi hősi haláláról, s be­szélt az USA agressziójáról. Dinh Quoc Thang is szólt a je­lenlevőkhöz — magyarul. Az úttörők virágcsokrokkal köszön­tötték a vietnami vendéget. Baráti találkozás a vietnami vendég és egy békéscsabai úttörő között. Fotó: Demény Gyula

Next