Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-18 / 246. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1966. OKTÓBER 18., KEDD Árak és fogyasztás Van néhány termék, amelynek fogyasztása meglehetősen független az ártól. Ha a só háromszor annyiba kerülne, mint most, ugyanannyi fogyna, a gyufával sem nagyon tudunk takarékoskodni. A vállalatok is sok olyan terméket hasarolnak fel, amelynek az ára alig hat ki az igénybe vett mennyiségre. Ezek „rugalmatlan keresletű” cikkek. Ilyen viszonylag kevés van. A legtöbb cikk vagy szolgáltatás kereslete az árváltozás hatására csökken vagy növekszik. Így az árat fel lehet használni a fogyasztás szabályozására. Az állam az új gazdasági mechanizmusban is él majd ezzel a lehetőséggel. Bizonyos gazdaság- és társadalompolitikai célokat is megvalósít az árak szabályozásával. Egyes termékek fogyasztását alacsony árral szorgalmazni, másokét magas árral korlátozni fogja. Természetesen csak az olyan termékek fogyasztását lehet az áron keresztül szabályozni, amelyek kereslete érzékeny az árakra. A termelési eszközöknél is célszerű alkalmazni a felhasználás áron keresztüli szabályozását. Amiből kevés van, azt viszonylag magas áron kell adni. Amelyik termék termelésének bővítése nem ütközik nagyobb akadályokba, annak felhasználását alacsony árral ösztönözni lehet, ügyelve közben arra, hogy az alacsony ár mellett is érdemes legyen a termelést bővíteni. Eddig a termelési eszközök felhasználását az állam közvetlenül szabályozta egy sor anyagnál, gépnél, műszernél. A vállalatok felhasználási keretszámot kaptak. Kiutalás alapján meghatározták számukra, hogy miből mennyit vásárolhatnak. Az új gazdaságirányítási rendszerben a központi gazdálkodás alá vont termékek köre fokozatosan ugyan, de lényegesen csökken. A keretgazdálkodást termelőeszköz-kereskedelem váltja fel. Az anyagok, gépek, műszerek stb. ára a piacon alakul ki. Vagyis nemcsak az ár hat majd a fogyasztásra, hanem a fogyasztás is az árra. A piacon kialakuló árban érvényesülnek a felhasználói értékítéletek. A keresett termékek ára viszonylag magas lesz, ami egyrészt termelésük fokozására, másrészt fogyasztásuk korlátozására ösztönöz. A kialakuló ár ideiglenes piaci egyensúlyt hoz létre annak ellenére, hogy az előállítás és a szükséglet belső aránytalansága még fennáll. De az előállítás fokozására, a fogyasztás szűkítésére ösztönző magas ár — ha a szükséges feltételek, mint például alapanyag, termelőkapacitás rendelkezésre állnak — rövid időn belül helyreállítja a termékek zöménél a termelés és a szükséglet belső egyensúlyát. A fogyasztási cikkek körében eddig az állam igen széles területen élt az árarányokon keresztüli szabályozással. Sok terméknek alacsony az ára az önköltségéhez képest. Ezek termelésénél eddig az állam egyenlítette ki a vállalatok ráfizetését. Más termékeknél indokolatlanul magas az árszínvonal. Ebben lesznek bizonyos változások. Persze a tudatos állami gazdaságpolitikából vagy művelődéspolitikából eredő dotációk nagy részét ezután is vállalnunk kell. Azonban ezeket is célszerűnek látszik felülvizsgálni. Lehetőség szerint meg kell szüntetni azokat a dotációkat, amelyek nem elsőrendű fontosságúak, amelyeket viszonylag csak szűk rétegek élveznek. Ezzel érhetjük el, hogy a fogyasztás itt is egészségesebben, a termelési feltételekhez jobban igazodva alakul, s a nemzeti jövedelem nagyobb hányada kerülhet a végzett munka arányában közvetlenül bér formájában elosztásra. A felvásárlási árak, egyes iparcikkárak szabályozásával az állam befolyásolni tudja a munkásság és a parasztság fogyasztási, életszínvonalbeli helyzetét. Sőt, egyes árak növelésével elősegíti egészen más termékek fogyasztását. Például a mezőgazdasági felvásárlási árak emelése növeli a mezőgazdasági üzemek állóeszköz-vásárlásait, mert most már a felvásárlási ár részben erre is fedezetet nyújt. Bizonyos árcsökkentésekkel el lehet érni, hogy a csökkentett áru terméktől egy vásárlóerőrész felszabadul és más termék felé fordul (keresztrugalmasság). Az árak és a fogyasztás kölcsönhatásának színes, sokrétű kapcsolatával a jövőben sokat kell foglalkozni nemcsak a központi gazdaságvezetésnek, hanem a termelőegységeknek is. Figyelmes tanulmányozással megállapíthatjuk, hogy termékeik árváltozása hogyan hat e termékek keresletére, érdemes-e a termelést növelni, az árat csökkenteni. A vállalatoknál meghonosodik a piackutatás, s ezzel együtt jár az ármozgás hatásainak rendszeres kiszámítása és a kapott adatok felhasználása a gazdasági döntésekben. Dr. Pirityi Ottó « Aktívannlék a népművelés Iló ötéves tervének feladatairól Tegnap délelőtt 16 órakor Békéscsabán, a Jókai Színházban az MSZMP Békés megyei Bizottsága propaganda- és művelődésügyi osztálya, valamint a megyei tanács művelődésügyi osztálya rendezésében Gácsér József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője ismertette a népművelés harmadik ötéves tervét . Az aktívaülést — melyen a megye népművelői közül több százan vettek részt — dr. Kertész Márton, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Az aktívaülés elnökségében helyet foglalt Zalai György, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Kertész Márton, a megyei tanács elnökhelyettese, Petrovszki István, az MSZMP megyei bizottsága osztályvezetője, Lipták Pál festőművész, Kiss József, a vésztői művelődési otthon igazgatója, Mihalik György, a KISZ megyei bizottságának titkára, K. Nagy István, az SZMT vezető titkára, Borgye György, az eleki Lenin Tsz elnöke és Győri Imre, a mezőkovácsházi járási tanács elnöke. Világ proletárjai egyesüljetek! A békéscsabai Szabadság Tsz-ben a hét végére befejezik az őszi búza vetését Szombaton, október 13-én dél,előtt az őszi betakarításról és az ús őszibúza-vetésben elért eredményekről kibővített operatív bizottsági ülést tartott Békéscsabán a városi tanács mezőgazdasági osztálya. A termelőszövetkezeti elnökök beszámoltak arról, hogy a Lenin Tsz-ben a búzavetésterv feladatot 47, a Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-ben 45, a Május 1 Tsz-ben 51, a Szabadság Tsz-ben pedig 73 százalékra teljesítették. Az őszi búzavetéssel különösen a Szabadság Tsz jeleskedett a múlt héten. A szövetkezet határában a búzavetésre kijelölt táblákat — 50 hold szárvágás kivételével — letakarították. Hétfőn délelőtt már ezen a területen is száz tépőgépekkel dolgoztak. A Szabadság Tsz vezetői azért igyekeznek a búza vetésével, mert jövőre is tartani akarják a holdanként 19—20 mázsa átlagtermést. Ez a tsz 1966-ban a városi átlagnál 150—200 kilóval termelt több búzát. Békéscsaba határában az őszi vetések alá 5392 holdat készítettek elő. Búzából, őszi árpából és őszi takarmánykeverékből 4716 holdat vetettek el. Szabad terület, vetésre alkalmas: 676 hold. Kovács Ferenc, a városi tanács mezőgazdasági osztályvezetője arról is tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy ezen a héten valamennyi tsz további erőfeszítést tesz a búzavetés gyorsítására. A Szabadság Termelőszövetkezetben a vezetők és a tagok együttes erővel megteremtették az alapot ahhoz, hogy 1700 holdas búza vetéstervüket ezen a héten teljesítsék. Megyénk három helységében nagygyűlésen emlékeztek meg a kiszesek Nguyen Van Trod halálának második évfordulójáról. A hős vietnami iratai 1964. október 15-én halt mártírhalált. A szombati békéscsabai ifjúsági nagygyűlést Richweisz Ferenc, a KISZ városi bizottságának titkára nyitotta meg. Köszöntötte a Brigád mozit zsúfolásig megtöltő fiatalokat, a rendezvény elnökségét és az erre az alkalomra a megyeszékhelyre érkezett Dinh Quoc Thangot, aki hazánkban tanuló vietnami diák. Ezután Fabulya Balázs, a megyei KISZ-bizottság osztályvezetője emlékezett meg Nguyen Van Troi hősi haláláról, s beszélt az USA agressziójáról. Dinh Quoc Thang is szólt a jelenlevőkhöz — magyarul. Az úttörők virágcsokrokkal köszöntötték a vietnami vendéget. Baráti találkozás a vietnami vendég és egy békéscsabai úttörő között. Fotó: Demény Gyula