Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-16 / 219. szám

1967. szeptember 16. Nyugati jelentés szerint eddig több mint 2400 amerikai gép veszett el Vietnamban London A 28 nyugati állam által fenn­tartott londoni stratégiai tanul­mányok intézete most közzétett új jelentése szerint az Egyesült Államok öt év alatt 2400 repülő­gépet és helikoptert vesztett a vietnami háború következtében, míg a VDK légierejének vesztesé­geit a jelentés körülbelül ötvenre teszi. Ez év júliusában összesen 465 000 főnyi amerikai katonaság tartózkodott Vietnamban. Az összlétszám 1968 közepéig való­színűleg eléri vagy túlhaladja az 570 000 főt — hangzik a jelentés. Egy év­ alatt négy háború folyt a világon (a vietnami, a jemeni, az arab—izraeli háború és a ni­gériai polgárháború), de a kato­nai erők bevetésével lezajlott na­gyobb események vagy zavargá­sok száma 1966 júliusától 1967 júliusáig elérte a 28-at. A portu­gál gyarmatokon folyó hadműve­leteket a jelentés csupán az utób­bi kategóriába sorolja. (MTI) Újabb letartóztatások Hongkongban Pénteken újabb letartóztatások­ra került sor Hongkong brit koro­nagyarmaton. Az egyik bíróság előtt több mint százan tüntettek, követelve a letartóztatott Peking­­barát kínaiak szabadon bocsátá­sát. A tüntetők megkíséreltek be­hatolni a bíróság épületébe, de a rendőrség útjukat állta. Újabb egységek mozgósítása után a kör­nyéket sikerült megtisztítani. A gyarmati rendőrség ezután­ átfé­sülte a környező parkokat és 15 személyt, köztük három nőt, le­tartóztatott. Hongkong Taipo negyedében ugyancsak ma egy rendőri razzia során kínai propaga­ndaan­y­a­goka­t koboztak el és négy személyt őrizetbe vettek. (MTI) A az ENSZ-közgyű­lés előtt New YorkA közel-keleti kérdésikomp­lexum foglalja el minden való­színűség szerint az első helyet a 96 pontból álló napirendben az ENSZ-köz­gyűlés jövő hét kedd­jén megnyíló háromhónapos ren­des ülésszakán. Mint ismeretes, a közel-keleti válság megvitatására rendkívüli ülésszakot hívtak össze, amelyet azonban július 21-én elnapoltak anélkül, hogy valamiféle megál­lapodás született volna. A rend­kívüli ülésszak hétfőn a tervek szerint ügyrendi javaslatot fogad el, amelynek értelmében az egész probléma megvitatását a rendes közgyűlés elé viszik. A közgyűlés az általános vitá­val kezdődik. Nem született még döntés arról, hogy a közel-keleti kérdés megtárgyalása az általá­nos vitával párhuzamosan fo­lyik-e majd, vagy csupán annak befejezése után térnek rá. Ed­dig több mint 90 nemzet iratko­zott fel az általán­os vitában va­ló részvételre, amely a tervek szerint október 13-ig tart. A közgyűlés napirendjén sze­replő egyéb nagy fontosságú pon­tok: a közgyűlés elnökének meg­választása; a nukleáris fegyverek elterjedését betiltó szerződés kér­dése; a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága, az ENSZ béke­­fenntartó tevékenysége. További megvitatásra váró kérdések: Aden, Gibraltár. Délnyugat-I­­ka, az apartheid-politika, a ko­reai kérdés és a gazdasági jellegű ügyek. (MTI) Ingyenes művezetőképző tanfolyamra jelentkezhetnek kőműves szakmunkások Az érdeklődök leve­lezőlapon kérjenek tájékoztatót. ÉVM. BÁCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Kecskemét, Klapka u. 34/a. 64179 SHilli Il pápa állapota javult Vatikánváros Vatikáni jelentés szerint VI. Pál pápa egészségi állapota olyan mértékben javult, hogy egyelőre nem adnak ki naponkénti orvosi jelentést. A UPI úgy értesült, hogy a pápa orvosai tanácsára hozzájárult az operációhoz, amennyiben ez szük­ Újabb zavargások Chicagóban Csütörtökön éjszaka újabb faji zavargások törttek ki Chicago né­­gernegyedében. A zavargásokat az váltotta ki, hogy a rendőrség brutálisan rátárszadt a néger diá­kok egyik ülésére és egy 18 éves lányt véresre vert. Az incidens után a négernegyed utcáit fel­háborodott tömegek árasztották el. A négerek kőzáport zúdítottak az ellenük kivezényelt rendőrök­re és kocsikat fordítottak fel. három rendőr és két polgári sze­mély megsebesült. (MTI) 2 Couve de Murville francia kül­ügyminiszter, aki Bécsből utazott vissza a francia fővárosba és Marko Nikezics jugoszláv­­ kül­ügyminiszter között pénteken dél­előtt tárgyalásokra került sor. A jugoszláv—francia megbeszé­léseken központi helyet foglal el az európai biztonság és ennek ke­retében a német kérdés, valamint a kelet-nyugati kapcsolatok meg­vitatása. Minden bizonnyal nagy­­ figyelmet fordítanak a közel-ke­leti válság problémáira is, ame­lyekről Tito elnök több államfő­höz, közöttük De Gaulle tábor­nokhoz is személyes üzenetet in­tézett. De Gaulle tábornok idő­közben válaszolt Tito elnök ja­vaslataira, a válasz tartalma azonban még nem ismeretes. (MTI) A francia elnök Jugoszláviába látogat Párizs Marko Nikezics jugoszláv kül­ügyminiszter De Gaulle elnökkel történt találkozása után kijelen­­­­tette, hogy átnyújtotta neki Tito, jugoszláv elnök meghívását Ju-­­ goszláviába. Nikezics hozzáfűzte, hogy De Gaulle elnök a meghí­­­­vást elfogadta. A hivatalos láto­gatás időpontját később állapítják meg. (MTI) Az EAK külü­gym­i­iniszterének nyilatkozata Kairó Mahmud Riad, az EAK kül­ügyminisztere csütörtök este be­szédet mondott a kairói televízió­ban. Egyebek között kijelentette: a Szuezi-csa­torna lezárásának oka az izraeli agresszióban kere­sendő. Az agresszió következmé­. . .. .. .­­.nyeinek elhárítása és az izraeli segesnek mutatkoznék. Az esetleg csapatok kivonása­z elfoglalt ges sebészi beavatkozásról a ki- arab területekről meggyorsítja a­lönböző vizsgálatok után a jövő héten orvosok­ (MTI) kiértékelése a csatorna megnyitását, elősegíti a döntenek az­­ normális hajózást és a nemzetkö­­­­zi kereskedelmet. (MTI) Izrael akadályozza az arab menekültek visszatérését Amman Jordánia, hivatalos képviselője nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy Izrael akadályozza az ag­resszió idején elmenekült jordá­­niaiak visszatérését. Több mint 3700 jordániai menekült, akik az izraeli hatóságoktól engedélyt kaptak a hazatérésre az Izrael ál­tal kijelölt határidő, augusztus 31-e után is, most mégsem térhet vissza otthonába. Mint a Jordán képviselő rámutatott, e menekül­tek azért nem élhettek jogaikkal a kijelölt határidő előtt, mert a visszatérésre nem egész családok­nak, hanem csak egyes személyek­nek adtak engedélyt, s mivel a családok valamely tagja nem kap­ta meg ezt az engedélyt, ezzel le­hetetlenné tették valamennyiük visszatérését. (MTI) Félórás lövöldözés a határon kínai—indiai Delhi Az indiai honvédelmi minisz­térium szóvivője szerint a szik­kimi kínai határon a csütörtöki nap folyamán csupán elszórt lö­völdözés volt, mely félórán át tartott. Az indiai fél a tüzet nem viszonozta. Delhiben a jobboldali pártok vezetői az indiai parlament rend­kívüli összehívását követelik a „súlyos helyzet” megvitatására. A követelésnek azonban sem a baloldali pártok, sem a kongresz­­szus párt részéről mindeddig sem­mi visszhangja nem volt. (MTI) fBl Kll Szombat Nikezics Párizsban De Gaulle lengyelországi látogatása után Véget ért De Gaulle francia elnök lengyelországi utazása. Szeptember 6-án és 7-én, majd 11-én és 12-én folytak Varsóban a közös közlemény kibocsátásá­val záródott tárgyalások. E két időpont között Lengyelország legfontosabb városai, Krakkó, Nova-Huta, Gdynia és Gdansk üdvözölhették a francia tábor­nok-elnököt, s­ a fasizmus elleni küzdelem immár néma memen­­tójaként a ma Oswieczym nevet viselő Auschwitz is... Jóformán már a De Gaulle­­utazás kezdete előtt világos volt, hogy a francia elnök ismert Eu­­rópa-koncepciójába illő aktusról van szó. A francia külpolitika fő vonalát az Atlanti Blokktól való távolodás, a Nyugat-Euró­­pa feletti amerikai befolyás gyengítésének szándéka jellem­zi. Ez elválaszthatatlan egyfelől az európai realitások elismeré­sétől, másfelől a Szovjetunió és a szocialista országokhoz fűződő viszony javításától. Természetes­nek tekinthető az is, hogy egy esztendővel a francia elnök szovjetunióbeli látogatása után éppen Lengyelország volt De Gaulle úticélja. A két ország között nemcsak a történelmi kap­csolatok voltak mindig rendkí­vül erősek, hanem De Gaulle Európa-politikájának néhány legfontosabb gesztusa is elsőd­legesen érintette Lengyelorszá­got. Így mindenekelőtt az az 1959 tavaszán elhangzott De Gaulle-nyilatkozat, amellyel a francia elnök a nyugati felelős államférfiak közül elsőnek is­merte el az Odera—Neisse-ha­­tárt. A francia politikának ez a realitás-érzéke és pozitív kezde­ményezései jelentősen hozzájá­rultak ahhoz, hogy a két ország között egyre szorosabb kétoldali kapcsolatok alakultak ki. Fran­cia meghívásra Párizsba látoga­tott Cyrankiewicz lengyel mi­niszterelnök, többször járt Pá­rizsban Rapaczki külügyminisz­ter, a múlt évben pedig Couve de Murville francia külügymi­niszter tett hivatalos látogatást a lengyel fővárosban. A tárgyalások számos ponton megmutatták, hogy a francia és lengyel álláspont néhány döntő fontosságú problémában azonos vagy nagyon közel áll egymás­hoz. Ez különösen azért jelen­tős, mert Lengyelország állás­pontja hűségesen tükrözi a Szov­jetunió és az európai szocialista országok álláspontját Európa és a világ fő kérdéseiben. Így tehát Párizs és Varsó megértése egy­ben egy szélesebb körű együtt­működési lehetőség jelzője is. A tárgyalások során mindkét fél azonos álláspontot foglalt el a vietnami agresszió elítélésé­ben, az amerikai beavatkozást jelölvén meg, mint a háború alapvető okát. A közel-keleti kérdésben mindkét fél kezdettől fogva arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a válság megol­dásának kezdetét csakis az arab területeken álló izraeli csapatok visszavonása jelentheti. A kö­zös közlemény most a nézetek újabb közeledéséről adott szá­mot. Természetszerűen a világpoli­tika e legégetőbb napirendi kér­désein túl az európai biztonság és a német probléma állott a megbeszélések középpontjában. Rendkívüli jelentőségűnek te­kinthető, hogy a tábornok-elnök megismételte az Oderas Neisse­­hater elismerésére vonatkozó ki­jelentéseit, s egyetértett a két tárgyaló fél abban is, hogy a né­met probléma megoldását az enyhülés hosszan tartó időszaká­nak kell megelőznie. Ugyanakkor világos az is, hogy a legfontosabb európai kérdé­sekben megmutatkozó egyetér­tésen belül továbbra is vannak nem lényegtelen megközelítési különbségek a francia és a len­gyel, illetve a francia és a szo­cialista álláspont között. A kü­lönbség lényege az, hogy De Gaulle külpolitikája még nem érlelte meg állásfoglalását a Né­met Demokratikus Köztársaság elismerése irányába s ennek kifejezőjeként továbbra is csak a Német Szövetségi Köztársaság­gal tart fenn kapcsolatot. Ez a megközelítési különbség a len­gyelországi megbeszélések során is megmutatkozott, s óhatatlanul csökkenti az európai enyhülés­sel kapcsolatos pozitív francia külpolitika következetes megva­lósításának lehetőségeit. Mindent összevéve, végső elemzésképpen De Gaulle elnök lengyelországi látogatása újabb nagyszabású állomásnak tekint­hető Franciaország és az euró­pai szocialista országok közele­désében. Ezen túlmenően, a Tár­gyalások vietnami és közel-ke­leti problémákkal foglalkozó ré­sze kifejezte azt is, hogy a De Gaulle-kormány külpolitikája a nemzetközi élet alapvető kérdé­seiben továbbra is következete­sen szembefordul az amerikai diktátum és intervenció politi­kájával. A De Gaulle-látogatás pontos „hőmérőjének” tekinthető, hogy Nyugat-Németország politikai életében a Párizs—Varsó kap­csolatok megerősödése ko­moly nehézségeket okozott. De Gaulle még elutazása előtt fogadta a párizsi nyu­gatnémet nagykövetet és tájé­koztatta a francia álláspontról — ez azonban semmiképpen sem csökkenthette Bonn nyug­talanságát. Ahogy a megbeszélé­sek során a legtöbb kérdésben kibontakozott az egyetértés , úgy fokozódtak a vezető bonni politikusok támadásai De Gaulle ellen. Így heves támadást inté­zett a francia államfő politikai vonala ellen Von Hassel volt hadügyminiszter, jelenleg az „áttelepültek” minisztere, vala­mint Bartel, a keresztényde­mokrata kormánypárt parla­menti csoportjának vezetője,­­ a nyugatnémet politika egyik „erős embere”. Ezekből a táma­dásokból félreérthetetlenül ki­tűnik, hogy Bonnban felismer­ték: az európai szocialista orszá­gok és Franciaország kapcsola­tainak javulása óhatatlanul fo­kozza a nyugatnémet politika elszigetelődését. Ez pedig azt je­lenti, hogy a Kiesinger-kor­­mányra egyre erőteljesebb „eu­rópai nyomás” nehezedik, amelynek célja, hogy kikénysze­­rítse Bonntól az európai realitá­sok nyílt és teljes elismerését. —le— KÖZÜLETEK, FIGYELEM! FÉMCSŐ kapható minden méretben, nagy választékban a Csongrád—Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat bé­késcsabai (Szerdahelyi út) telepén. 576 ■ aBVNBai «DmtHHBcSaiHsanSB« «flBBBB*» BBBBI ■bbehmub BujBSiKsaun^BSKsr: mncBBn­aiSBaaoaai ■ISGBBII gm: ■ BBnflSBBgBIlBaBBBflaBBBBBBB­BBBBBBBB­BBBBBI BMHSSKRDSt­cBBflBr: 3H ZSBiaiSBB­aBIBIVBI BBHflBI­BBUBISttiaauBB9SIBMUKSBBIIBBBB­BBBBBBBB­BBBBBI ■ ■9»[!QHsaSiSBBaUUSa9SaiBIBBBBBIB*«BaBBai aBBBBBBBBBBBBBBBBOnaBflBSBBBBBBBBillBBBBBI

Next