Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-01 / 26. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY­EI TAN 1968. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Útmutató jelentés A népgazdaság 1967. évi fejlő­déséről szóló, vasárnap közzétett statisztikai hivatali jelentést ol­vasva, az ember figyelmét külö­nösen három körülmény ragadja meg. Az első nagyon lényeges és po­zitív vonás, hogy tudniillik több területen a gazdasági növekedés üteme a tervezettnél gyorsabb, dinamikusabb volt. Vonatkozik ez mindenekelőtt a nemzeti jö­vedelemre, amely csaknem két­szer olyan gyorsan nőtt, mint előzetesen számítottuk. Megha­ladta az előirányzatot a szocia­lista ipar termelése is, növeke­dése nagyobb volt az előző s az azt megelőző évinél. S mindjárt hozzátehetjük: a termelékenység körülbelül 7 százalékkal volt magasabb az 1966. évinél, és a termelés növekedésének három­negyed részét a műszaki, techni­kai fejlődés, a szervezettebb, fe­gyelmezettebb munka, tehát a termelékenység emelése fedezte. Mindez azt mutatja — a jelen­tésben olvasható ipari, mezőgaz­­da­sági és más eredménnyel együtt —, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak. Gyara­podtak erőforrásaink, sok új lé­tesítménnyel gazdagodott az or­szág, emelkedett a lakosság fo­gyasztása, jobbak, kulturáltab­bak lettek az életkörülmények. Kiolvasható a jelentésből to­vábbá az, hogy az elért eredmé­nyekben szerepet játszott a gaz­dasági reform előkészítése, s az ennek során bevezetett új mód­szerek, szervezeti formák máris jelentkező kedvező hatása. En­nek volt köszönhető, hogy a vál­lalatok sok helyütt már jobban figyelembe vették a hazai és külföldi megrendelőik igényeit, a fogyasztók szükségleteit, szo­rosabb összhangra törekedtek a bel- és külkereskedelemmel va­ló kapcsolataikban és a jövőt a műszaki fejlesztés meggyorsítá­sával, új termékekkel igyekeztek megalapozni. Végül az a tanulság is levon­ható az 1967. évi számadásból, hogy gazdasági fejlődésünk még távolról sem mentes az ellent­mondásoktól. A gazdálkodás egyes területein, például a kül­kereskedelmi mérlegben, a be­ruházásoknál, a termelés és a fogyasztás közti nincs meg a kellő összhang és egyensúly. Hétköznapi nyelven szólva, az egyik legnagyobb gondunk to­vábbra is az, hogy termékeink még sok tekintetben — korsze­rűségben, minős­égben, gazdasági ráfordításokban — elmaradnak a világpiac követelményeitől; még mindig gyártunk olyan cik­keket, amelyek nem versenyké­pesek, s ezért exportunk nem fedezi teljesen azt a behozatalt, amire nélkülözhetetlenül szük­­ségünk van. Szintén gond még, hogy tavaly is többet fordítot­tunk a beruházásokra, mint amennyit a kiegyensúlyozott fejlődéshez előirányoztunk, s még mindig nem tudtunk meg­birkózni azzal a feladattal, hogy erőfeszítéseinket a leglényege­sebb új létesítmények befejezé­sére összpontosítsuk. Ha mind­ehhez hozzátesszük, hogy az egy főre jutó reáljövedelem növeke­dése is az előirányzottnál na­gyobb mértékben vette igénybe gazdasági erőforrásainkat, akkor világosan kitűnik, hogy a múlt esztendő egészében véve jó eredményeket hozó munkája sem oldhatta meg gazdasági fej­lődésünk fő problémáit, ma­radt tennivalónk bőven az új évre­­ és a következőkre. A most megjelen­t tervjelentés jelentősége túlnő a szokásos év végi számvetéseken. Most elő­ször adódott ugyanis olyan hely­zet, amelyben a vállalatoknak már nem írják elő központilag, mit tegyenek, hogyan gazdál­kodjanak. Tehát nagyobb önál­lósággal, kezdeményezőkészség­gel kell levonniuk a tanulságo­kat is. A jelentés megkönnyíti, hogy a vállalatok múlt eszten­dei tapasztalataikat, eredmé­nyeiket a népgazdaság fejlődé­sének fő tendenciáival és köve­telményeivel egybevetve, mély­rehatóan és sokoldalúan ele­mezzék, s helyes következteté­seket vonjanak le az idei év munkájához. A vállalatok most még biztosabban megítélhetik, hogy a múlt esztendei eredmé­nyek jó alapot adnak 1968. évi feladataik végrehajtásához, így a reform a vállalati vezetők és a dolgozók kezdeményező, fe­gyelmezett munkájával fokoza­tosan megteremti a népgazdaság további egészséges, minden te­kintetben kiegyensúlyozott gaz­dasági fejlődésének feltételeit. O. L. Készülődés a szovjet hadsereg évfordulójának megünneplésére Ötven esztendeje, hogy meg­öletett a dicsőséges szovjet hadsereg. A történelmi jelentő­ségű évfordulóról hazánkban is gazdag programmal emlékez­nek meg országszerte. Buda­pesten február 20-án nagysza­bású kiállítás nyílik­ a szovjet hadseregről a Magyar Néphad­sereg Központi Klubjában. Huszonegyedikén ugyanott ün­nepi nagygyűlés lesz. Az évfor­duló napján 23-án koszorúzási ünnepségre kerül sor a Szabad­ság téri és a gellérthegyi szov­jet hősi emlékműnél. A tervek szerint veterán küldöttség is érkezik majd a Szovjetunióból. M­A: Presztízs és az ember becsülése Egy kálvária története * * * Rendőrségi rovat Világ proletárjai, egyesüljetek! A mezőgazdasági könyvhónap nyitánya a megyében • Mint arról már hírt adtunk, ma nyitják meg Szarvason megyénk mezőgazdasági könyv­hónapi ese­ménysorozatát. A megnyitón — melyet a művelődési házban ren­deznek — dr. Szathmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára mond ün­­­­nepi beszédet. A könyvhónap alkalmából Bé­ I­késcsabán is több előadás hangzik el. Az elsőt a megyei könyvtár ol­vasótermében február 2-án ren­dezik. Előadója Boros László ker­tészmérnök, aki a háztáji és vá­rosszéli kertek jelentőségét elem­­í­zi. A sorozat következő előadása február 9-én lesz, ez alkalommal Arató István kertészmérnök, „El­hanyagolt kertek felújítása” cím­mel ad tájékoztatót a témakörből. Február 16-án Péterffy Zoltán kertészmérnök „Milyen gyümölcs­ös szőlőfajtákat telepítsünk házi­­kertekbe?*­ február 23-án Lipták Pál könyvtárigazgató „A házikert­­i mozgalom és a szabad idő”, végül­­ március 1-én Povázsai Gábor ker­­­­tészmérnök „Beszélgetések talaj­­­művelésről, trágyázásról” cím­mel tart előadást. 1 Példátlan erejű partizántámadás Saigon valamennyi stratégiai pontja ellen­­ Egyetlen csatatér a dél-vietnami főváros­i Saigon Hírügynökségi jelentések sze­rint szerdán a délutáni órákban minden eddiginél hevesebb har­cok lángoltak fel Saigonban. Az egész város egyetlen csatatérré változott Az utcákon és a sugár­utakon a partizánok és az ame­rikaiak, valamint szövetségeseik elkeseredett csatákat vívnak. Az UPI gyorshírben számol be arról, hogy a partizánok százai ismét behatoltak az amerikai nagykövetség területére, áttörték az amerikai katonai főhadiszállás köré vont páncélos védelmet és tűzzel árasztották el az elnöki palotát, a szállodákat és a kor­mányépületeket. Ezt megelőzően Thieu tábornok dél-vietnami el­nök a reggel üzembe helyezett pótadó hullámhosszán egész Dél- Vietnam területére rendkívüli állapotot rendelt el és felszólí­totta a lakosságot, hogy ne támo­gassák a partizánokat. A saigoni nagyadó nem működik, mert a partizánok csaknem földig lerom­bolták az adóépületet és annak berendezéseit. Közben az amerikaiak és szö­vetségeseik megkezdték a saigoni­­ külvárosok bombázását. Előzőleg ,­­ felszólították a lakosságot, hogy hagyják el otthonaikat. Az AFP szerint a Saigonban bekövetkezett drámai eseménye­ket követően Thieu elnök isme­retlen helyre távozott. Hírügynökségek újabb részlete­ket közölnek a saigoni amerikai , nagykövetség ellen múlt éjszaka indított partizánostromról. Az AP hangoztatta, hogy a támadást „el­képesztően jó” szervezték meg. Maga az ostrom egyébként va­­­­lóban sajátos körülmények között­­ kezdődött. A támadást végrehajtó­­ partizánok valamennyien polgári öltözéket viseltek. Egyeseken a vietnami parasztokra jellemző­­ fekete ruha volt, míg mások a­­ saigoni burzsoázia között divatos­­ fehér inget viseltek. A partizá­­­­noknál tökéletesen hamisított igazolványok voltak. Az AP úgy tudja, hogy az ősz­­i romlók egy része taxin érkezett­­ a nagykövetség elé, míg a pa­rasztruhások gyalog. A taxiból ki-­s szállók mintegy jelként, fehér in­­j­gük felső gombján tartották ujju­­­­kat, míg a parasztöltözéket vise­­lők vörös karszalagot kötöttek fel. s így kezdődött meg a drámai ost­­­rom, amelynek eredményeként a partizánok behatoltak a nagykö­vetség épületébe és azt hat órán át tartották megszállva. Az AFP gyorshírben közli, hogy a hazafias erők szerdára virradó éjszaka a delta vidék 16 tartománya közül 14-ben indítot­tak támadást az amerikai állások ellen. Egy amerikai szóvivő azt mondotta, hogy „a helyzet rend­kívül zavaros”. A partizánok be­hatoltak a Can Tho nevű straté­giai fontosságú városba és a 4. katonai körzet lakótelepét támad­ják. A partizánok tűz alá vették a város repülőterét is. Johnson elnök a Fehér Házban katonai tanácsadóival folytat megbeszéléseket. George Christi­an, a Fehér Ház szóvivője kije­lentette, hogy Dél-Vietnamban „a helyzet rendkívül komoly”. A Pravda szerdai számában kommentárt közöl a legújabb dél-vietnami fejleményekről. Miként írja, a dél-vietnami haza­fiak új támadás-sorozata, 15 dél­­vietnami város és tíz nagy ame­rikai támaszpont­ ellen intézett egybehangolt támadás leleplezi az amerikai agresszoroknak azt az állítását, hogy a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ere­je „kimerülőben van”. A vietnami partizánok erőde­monstrációja ragyogóan sikerült — állapítja meg a szerda reggeli Combat. „ Semmivé teszi azokat a választási célokból hangoztatott állításokat, hogy a forradalmi szervezeteknek összetörték a csontjait”. Ellenkezőleg , ezek a csontok olyan szilárdak, hogy a partizánok nemcsak arra képe­sek, hogy szinte egyik napról a másikra tíz különböző helyen in­dítsanak halálos és összehangolt támadásokat, órákon át elfoglalva tartsanak­ olyan városokat, ame­lyeket bevehetetlennek tekintenek, hanem büntetlenül rohamozzák a Vietnamban levő legerősebb ame­rikai támaszpontok szívét is. Kétségkívül súlyosak a partizá­nok veszteségei, de cselekményük pszichológiai hatása felmérhetet­len. Félmillió forinttal túlteljesítette tervét az Orosházi Üveggyár Az Orosházi Üveggyár múlt évi 408 millió 210 ezer forintos ter­vét 570 ezer forinttal túlteljesí­tette. A nemrég készült értékelés sze­rint a múlt évben 101 millió kon­zerv-, 35,5 millió fehér palack-, 46,7 millió zöld palacküveget és 1,7 millió négyzetméter hengerelt síküveget gyártottak. A termelt mennyiség volumenére jellemző, hogy elszállításához tízezer 600 vagonra és 2600 gépkocsira volt szükség. A terv félmillió forintos túlteljesítése annál is inkább el­ismerésre méltó, mert a múlt év­ben a csaknem háromhónapos kánikula, s több üzemzavar aka­dályozta a folyamatos munkát. A gyár idei programja a tava­lyinál is nagyobb, régi áron szá­mítva, 453 millió forint termelési­­ érték elérése a feladat. Ennek ke­retében 118 millió konzerv-, 52 ,­­ millió zöld palack-, 36,5 millió­­ fehér palacküveget és 1,8 millió négyzetméter hengerelt síküveget szükséges gyártani. Mindezt pedig úgy, hogy négy kemence felújítá­sa miatt 130 nap kiesés várható. Ennek ellensúlyozására több új gépet akarnak üzembe állítani, ezek közül az első negyedévben kerül sor két huta egy-egy gépen duplacseppes berendezések felsze­relésére, formahűtők alkalmazá­sára, az év második felében pedig két darab kétállomásos gép üzem­be állítására.

Next