Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-27 / 227. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Jogok és szerződések Még ma is gyakran panasz­kodnak a termelőszövetkezetek szakemberei és vezetői arról, hogy a gyakorlatban nehezen valósul meg a szövetkezeti gaz­daságok és a különféle, velük kapcsolatban álló ipari és keres­kedelmi vállalatok egyenjogúsá­ga. Az országgyűlés júliusi ülés­szakán is több képviselő szólt erről a jelenségről. Példákat, eseteket soroltak és sürgették a megoldás keresését A gazdaságirányítási reform egyik alaptétele, hogy egyenlő jogokat és felételeket teremt a különféle jellegű vállalatok szá­mára. Nyolc hónap elteltével azt állapíthatjuk meg, hogy a re­form szellemében alkotott alap­törvények helyesek és minden lehetőséget biztosítanak az egyenjogúság, a gazdasági de­mokratizmus kibontakozásához. De hát akkor mi történik a gya­korlatban, amely panaszra és elégedetlenségre ad okot a ter­melőszövetkezetekben ? A szövetkezeti gazdaságok és az ipari, kereskedelmi vállala­tok kapcsolatát hosszabb-rövi­­debb időre kötött szerződések rögzítik. Sok év óta megrögzött gyakorlat, hogy ezek a szerződé­sek előre elkészített formanyom­tatványok, amelyeket az ipari vagy kereskedelmi tevékenysé­get folytató vállalatok szakem­berei kitöltenek és — nézetük szerint — a tsz-vezetőknek nincs más dolguk, minthogy ezeket aláírják. Ily módon tehát már eleve egyoldalúság alakul ki; olyan helyzet, amelyben a ter­melőszövetkezetek sok vonatko­zásban „előregyártott” feltéte­leket kapnak. Még inkább sú­lyosbítja a helyzetet, hogy szá­mos vállalatnak a szerződéskö­tésekre vonatkozó belső utasítá­sai gyakran nem egyeznek az alaptörvények szellemével. Be­tű szerint ugyan nem sértik meg azokat, hiszen ezek a kerettör­vények nem határoznak meg mindent szó szerint, éppen azzal a szándékkal, hogy tág lehető­séget adjanak, a mindkét fél számára előnyös megállapodá­sokra. Ám sok vállalati vezető úgy véli, hogy helyzeti energiá­juk révén továbbra is lehetséges érdekeik egyoldalú érvényesíté­se, a gyengébbik fél — jelen esetben a termelőszövetkezetek — rovására. Emlegették az országgyűlésen a képviselők is azokat a gyakran előforduló eseteket, amikor a hiánycikknek számító nitrogén­­műtrágyát a gabonaforgalmi vál­lalat kínálta a termelőszövet­kezeteknek azzal a feltétellel, ha bizonyos mennyiségű kukorica értékesítésére szerződést kötnek. Ilyen adminisztratív nyomásra emlékeztető megállapodás szor­galmazásakor figyelmen kívül hagyták, hogy ez sérti nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az egész mezőgazdasági terme­lés érdekeit. Több jellemző példája van a monopol helyzet — gyakran már-már erőszakos — kihaszná­lásának. Mezőgazdasági termé­keket felvásárló és feldolgozó vállalatok egyikének-másikának irányítói így gondolkodnak: „ezt a tevékenységet mi egyedül vé­gezzük az országban, a szövet­kezet máshoz úgysem tud for­dulni, tehát hiába berzenkedik, végül mégiscsak velünk köt megállapodást”. Szűk látókörű és gazdaságilag rendkívül káros gondolkodásmód ez, amely előbb vagy utóbb a vállalatra is visz­­szaüt. Szerencsére a reform első nyolc hónapjának tapasztalatai­ból sorolhatunk olyan példákat is, amikor nemcsak a szövetke­zeti gazdaságok, hanem egyes vállalatok is eredményes, erőfe­szítéseket tettek az egyenjogú­ság gyakorlatának megteremté­séért Több vállalat szerződési ajánlatait nem a sablonos for­manyomtatványokon teszi meg, hanem érdemi gazdasági tár­gyalásokon,az érintett partnerek­kel közösen keresik a kölcsönös előnyöket és ennek alapján rög­zítik a szerződéseiket. A konzerv­ipar, a tejfeldolgozó üzemek és a különféle élelmiszer kiskeres­kedelmi vállalatok tevékenysé­gében több jele mutatkozik an­nak, hogy felismerték: az egyen­jogú gazdasági kapcsolatok az érdekek kölcsönös tisztelete mindkét fél számára hasznosak és sok még a kihasználatlan le­hetőség a jó együttműködés fej­lesztésében. Természetesen a kapcsolatok javításában nemcsak a vállala­tokra, hanem a termelőszövet­kezetekre is sok tennivaló hárul. Még nem általános, hogy a ter­melőszövetkezetek kellő mozgé­konysággal és hozzáértéssel in­téznék üzleti ügyeiket. Teljesen nyilvánvaló, hogy a szövetkezeti vezetők egy számukra előnyte­len szerződési ajánlatra nem vá­laszolhatnak csak egyszerű til­takozással. Ennél sokkal célra­vezetőbb, ha ők is kidolgozzák kellő mérlegeléssel ajánlataikat és megalapozott kalkulációk alapján tárgyalnak. A kapcsolatok helyes módoza­tainak kialakításában nagy sze­repük van a termelőszövetkeze­tek területi szövetségeinek. Egy­­egy ilyen szövetség 50—70 szö­vetkezeti gazdaságot képvisel. Áttekintésük és elemzési lehető­ségük jó biztosíték arra, hogy megfelelően képviseljék a hoz­zájuk tartozó szövetkezetek ér­dekeit. Ennek felismerése vezeti a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsát, amikor napirendre tűzi a szövetkezeti gazdaságok é­s más vállalatok kapcsolatának vizsgálatát. Jelenleg több tíz te­rületi szövetség vizsgálja ezt a kérdést. A termelőszövetkezetek az eddigi tanulságok alapján azt várják a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsától és az illeté­kes kormányzati szervektől, hogy helyes intézkedéseik erősí­tik a vállalatok gazdasági egyen­jogúságának gyakorlatát. H. L. MM­ Mlynar a CSHP politikájáról • * * B „kulcs” várományosai * * * Coll ezredes kudarca (Folytatásos kémregény) Kiterjesztik a CASCO-biztosítást Ausztriára, Olaszországra és az NSZM-ra Az Állami Biztosító vezetői a napokban tértek haza két külföldi nemzetközi konferenciáról. Eddig a magyar CASCO-biztosítás csak a szocialista országokba utazó autó­sokra volt érvényes. A mostani tárgyalások alapján a jövő év elején, legkésőbb azonban az au­tós turistaszezon indulására kiter­jesztik a CASCO-t Ausztriára, Olaszországra és az NSZK-ra is. Halálos baleset A gyomai vasútállomáson egy tolató mozdony elgázolta F. Nagy Antal 54 éves gyomai lakost, aki sérüléseibe a kórházba szállítás után belehalt. Tájékoztató a párt­aktíváknak Békéscsabán Csütörtökön délelőtt Békés­csabán, a megyei pártbizottság tanácstermében pártaktivisták részére tartott tájékoztatót Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Elő­adásában részletesen elemezte az időszerű külpolitikai esemé­nyeket, majd kérdésekre vála­szolt. I r ! Fiatalok a „legöregebb99 gazdaságban Öt ifibrigád: 3 millió forint — Az idős emberekért tették — Kíváncsiak a szegedi szabadtérire is A KISZ Megyei Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén a Me­­zőhegyesi Állami Gazdaság KISZ- bizottságána­k vezető, irányító te­vékenységét vitatták meg. Az ülésen — amelyen Mihalik György, a megyei bizottság első tit­kára elnökölt — részt vett és fel­szólalt Paczolai Tibor, a KISZ munkatársa. Az ország legrégebbi állami gazdaságában a fiataloknak egy­re nagyobb a szerepük mind a termelésben, mind pedig a po­litikai munkában. Az elmúlt két esztendőben a munkások átlag­­keresete emelkedett (1966-ban 12 és fél nap, a múlt esztendőben pedig csaknem 20 nap nyereség­­részesedést osztottak fel). Az eredményekhez jelentősen hozzá­járultak a gazdaságban dolgozó fiatalok is. Az öt ifjúsági brigád például másfél milliós vállalását 3 millió 171 ezer forintra telje­sítette. A 39-es major tehenészete ifjúsági üzem. A nyári betakarí­tási munkákban a gabonát 54 százalékban fiatal dolgozók arat­ták le. A gépkezelők versenyé­ben az első helyezést ifjúsági kombájnos érte el (13 nap alatt 7 ezer 981 mázsa gabonát ara­tott). Az utóbbi esztendőben a fiata­lok mintegy 10 ezer órát dolgoz­tak társadalmi munkában. Az így befolyt összegből — többek között — kirándulásokat, kultu­rális programokat szerveztek, kéthetes üdülésre küldték a leg­jobbakat. Sok esetben idős, se­­­­gítségre szoruló embereknek a kiszesek társadalmi munkában végezték el a ház körüli nehéz, fi­­zi­kai erőkifejtést kívánó teendőit. A munkaidő csökkenésével nö­vekszik a fiatalok szabad ideje. A gazdaság kerületeiben kultúr­­házakat alakítottak, központi klubjukban rendszeressé váltak az érdekes, tanulságos és szórakoz­tató összejöveteleik, de olykor a Szegedi Szabadtéri Játékokra is ellátogatnak. | Elkészült a békési duzzasztómű December 9-én „vizes" műszaki átadás Ismeretes, hogy államunk igen tekintélyes összeget fordított a­ Kettős-Körösön épített békési duzzasztóműre. A Kettős-Körös medrét billenőtáblás elzáró szer­kezettel látták el. Ezt megelőzően , kétszázezer köbméter föld, 11 ezer­ köbméter kő és 8 ezer köbméter vasbeton-munkát teljesítettek a kivitelezők: a Kelet-Magyaror­­szági Vízügyi Építő Vállalat és a Körösvidéki Vízügyi Igazgató­ság. A duzzasztómű gépi berende­­zéseit a Ganz-MÁVAG-ban készí­tették. Ennek a súlya 165 tonna. Az igen jelentős beruházáson már csak az utolsó simítások vannak hátra. A Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság munkacsoportja már elkészítette az átvétel prog­ramtervezetét. A békési duzzasztóműre egye­lőre — egészen az ünnepélyes át­adásig — nem engedik rá a vi­zet. A berendezés műszaki átvé­tele „száraz” körülmények között történik. A program szerint , amint arról Nagy György, a víz­ügyi igazgatóság főmérnöke adott tájékoztatást október elsején kezdik meg a műszaki átvételt és december 9-ig folyamatosan foly­tatják. December 9-én úgyneve­zett vizes próbaüzemet tartanak. Ekkor adják át rendeltetésének a 30 millió forint felhasználásával előállított új létesítményt. A Kettős-Körösön épült új duz­zasztómű, a Fehér- és a Fekete- Körös alsó szakaszain, összesen 6,7 millió köbméter víz tárolá­sát teszi lehetővé, amely az eleki, a békéscsabai és a gyulai öntöző­fürtök vízellátását maximálisan fedezi, továbbá lehetőséget ad minden eddiginél jobb ipari vízellátásra Gyulán és Békéscsa­bán. Szerdán robbanás történt a belgrádi pályaudvar csomag­­megőrzőjében. A feltehetően plasztikbombás merénylet kö­vetkeztében tizenhárman megsebesültek. Fél év alatt ez már a harmadik plasztikbombás merénylet a jugoszláv főváros­ban. Képünkön: a pályaudvar épülete a robbanás után. (Rádiótelefotó AP—CP.)

Next