Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-29 / 23. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. JANUÁR 29., SZERDA Mini vízminőségvizsgáló laboratóriumot rendeznek be Biharugrán A Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság a múlt évben mintegy negy­venmillió köbméter vizet szolgál­tatott a Sebes-Körösből a Bihar­­ugrai Halgazdaság halastavaiba. A tavakban milliószámra élnek a nemespontyok , ivadékok s egy­két nyaras áruhalak összesen —, s évente 300 ezernyi kacsát nevelnek fel. A betáplált víz tisz­tasága tehát rendkívül jelentős. A víz minőségének megőrzésére az igazgatóság vízminőségi fel­ügyelete elhatározta: a Sebes-Kö­rös vízikivételi telepén mini la­bort helyez üzembe tavasszal. Itt éjjel-nappal tartanak szolgálatot s négyóránkint vesznek vízmintát. Ha a labor szennyeződést észlel, azonnal lezárják a zsilipeket s nem engedik a tavakba a szeny­­nyezett vizet. Innen továbbítják az értesítést a központi laborba, ahol a legapróbb részletekre is vá­laszt kapnak a korszerű vizsgála­tok alapján. A Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság ezzel is hozzá­járul a halastavakba táplált víz minőségének megőrzéséhez. A. Negyvenhatezer pár cipő Medgyesegyházán A Medgyesegyházi BÖRTEX Ktsz az elmúlt évben 22 ezer pár cipőt készített, erre az évre pe­dig 46 ezer pár gyártására kötött szerződést. A több mint kétszere­sére nőtt termelési feladat végre­hajtására a szövetkezet 43 nőt vett fel, akik a könnyebb, hamar betanulható műveleteket végzik. Így nemcsak a nők foglalkoztatá­sának aránya javult Medgyesegy­házán, hanem jól szervezett sza­lagrendszerű termeléssel, a rész­munkák további bontásával — az improduktív létszám viszonylagos csökkentésével — olcsóbbá vált a gyártás, ami pedig elősegíti a versenyképesség megtartását. Váljon társadalmi üggyé a szakmunkásképzés! Ülésezett a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Békés megyében 1964 óta folyik mezőgazdasági szakmunkáskép­­zés, öt év alatt 1134 fiatal tett szakmunkásvizsgát, ám, közülük mindössze 735 (az összlétszám­ 65 százaléka) dolgozik jelenleg tanult szakmájában. Amint az a Békés megyei tanács keddi végrehajtó bizottsági ülésén elhangzott a szakmunkásképzés helyzetéről, a fiatalok továbbtanulási, elhelyez­kedési problémáiról összeállított jelentéséből, az elmúlt években a mezőgazdasági nagyüzemek kevés gondot fordítottak a szakmunkás­­képzésre. Jelenleg viszont az okoz problémát, hogy a szükséges ta­nulólétszámot nem tudják bizto­sítani. Az iskolai kapacitás szű­kössége miatt a mezőgazdasági üzemek hét­százon felüli tanulószükségleté­vel szemben a jelenlegi szak­munkástanuló létszám 350. Egyedül az állattenyésztő szak­mában látszik hiánytalanul bizto­sítottnak a szakmunkás-utánpót­lás. Az iparban, a kereskedelem­ben és a vendéglátóiparban éven­ként összesen 350—450-nel nőtt a szakmunkástanulónak szerződte­tett fiatalok száma. A kereskede­lemben és a vendéglátóiparban a jelentős arányú fluktuáció miatt az új tanulók felvétele csak mint­egy 70 százalékban fedezi a szak­ember-utánpótlási szükségletet és így kényszermegoldásként több száz felnőtt kereskedelmi dolgozót képeztek át szakmunkássá. Az iparban esztergályos, laka­tos, csőszerelő, marós, gépsze­relő, hegesztő, víz- és gázszerelő szakmákban mutatkozik szak­­emberhiány, bár ezekre a területekre megfe­lelő számú tanuló jelentkezett. Az építő- és sütőiparban viszont előreláthatóan hosszabb ideig küszködnek majd utánpótlási gondokkal, hiszen a szakmunkás­hiányon túl még a jelentkező ta­nulók száma is alatta marad az igényeknek A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi, ipari, munka­ügyi, valamint kereskedelmi osz­tályai által összeállított jelentés méltán hívta fel a végrehajtó bi­zottság tagjainak figyelmét arra, hogy a fiatalok pályaválasztási gondjának megkönnyítése és a különböző foglalkozási ágak szakmunkás-utánpótlásának biztosítása érdekében váljon társadalmi üggyé a szakmunkás­­képzés! Ez azért is látszik kívánatos­nak, mert megyénkben is meg­szűnőben van a munkaerőgazdál­kodás fejlődésének extenzív idő­szaka és így a vállalatok, üzemek a női munkaerőre és­ főleg az is­kolákból kikerülő fiatalokra épít­hetnek. A demográfiai hullámot sikerült ugyan a szakmunkáskép­zésen keresztül levezetni, de dr. Sebestyén János, a munkaügyi osztály vezetője szerint a VIII. osztályból kikerülő tanulók száma a 70-es évektől kezdve, fokozato­san csökken. Az idei esztendőben 8400, jövőre 8600, 1971-ben 8000 és 1974-ben előreláthatóan már csak 6 ezer diák kerül ki me­gyénk általános iskoláiból. Éppen ezért — állapítja meg a jelen­tés — az oktatási felételeket úgy kell alakítani, hogy az általános iskolákból kikerülő fiatalok 45­­ százaléka a középiskolákban, a­­ szakközépiskolákban és gimná­a jövőben a megyei oktatási és pályaválasztási tanácsot össze­vonják. Az ülés második napirendi pontjaként a fogyasztói érdekvé­delemmel és a társadalmi tulaj­don védelmével foglalkozott a végrehajtó bizottság, a szakmunkásképzésben tanuljon­­ tovább, hogy minden munk­aterv- szep­­re­m létén biztosítva legyen a szakemb­­ar alakú, hagyományos bér-utánpótlás. A végrehajtó bizottsági ülés részvevői sok hasznos javaslatot tettek a szakmunkásképzés meny­­nyiségi és minőségi fejlesztésére. Többek között elfogadták azt a javaslatot, hogy Előadássorozaton ismertetik a tsz-bizottságok feladatait A termelőszövetkezetekben mű­ködő különféle bizottságok eddig csak nagy vonalakban ismerték feladatkörüket. Gyakran megesett, hogy ismeret hiánya miatt nem úgy látták el feladatukat, mint azt a tsz-törvény a szövetkezeti demokrácia kiterjesztésére előírja. Hogy a jövőben mind kevesebb hibalehetőség adódjon a vezető­ség bizottsága, az ellenőrző bi­zottság, a szociális és kulturális bizottság, valamint a társadalom­­biztosítási ügyintézők munkájá­ban a Körösök Vidéke Tsz Szö­vetség előadás-sorozatot indít. Az előbb említett bizottsági elnökök „szakmánként” 6­6 elő­adás keretében ismerkednek fel­adatkörük apróbb részleteivel. A tsz-szövetség, mint érdekvédelmi szerv, ezzel is hozzásegíti a tag­szövetkezeteket a dolgozó ember jogiának védéséhez, illetve a szo­ciális körülmények kellő mérle­gelése után a közösség anyagi tá­mogatásához. SZÁM Lapunk tartal­mából: Megyei I. osztályú labdarúgó­bajnokság tavaszi sorsolása (3. oldal) Szerkesszen velünk! Válaszok az olvasók kérdéseire (3. oldal) Falusi „elit”­­ mai módra (Vajda János cikke) Kié lesz a jubileumi perzsaszőnyeg ? Emlékkiállítás Békésszentandráson (Tudósítónktól) Fél évszázaddal ezelőtt Békés­szentandráson honosították meg a magyar perzsaszövés tudományát. Azóta is itt csomózzák a legszebb magyar perzsákat s a világ min­­tájára exportálják az álom­négyszögletes, tégla- és mo­dern mintás szőnyegeket. A jubi­leum alkalmából emlékkiállítást rendez a Békésszentandrási Sző­nyegszövő Háziipari Szövetkezet. Elhatározták azt is, hogy jubileu­mi perzsaszőnyeget ajándékoznak­­ annak, aki az első magyar per­­­­zsát annak idején megvásárolta. Eddig az ország minden tájáról hatvanan keresték fel írásban a­­ szövetkezetet s számlákkal igazol­­t­ják a perzsaszőnyeg-vásárlást. A­­dátum dönti majd el, kié lesz a jubileumi perzsaszőnyeg, amely már elkészült. A 10 ezer forintot érő gyö­nyörű perzsa hagyományos mintákkal készült. A levelek között egyik legérde­kesebb Badacsonytomajról érke­zett. Berdál Gyuláné írta, akinek az édesapja haditengerész volt. Horthy Miklós ő főméltósága azon­­ban kidobatta, mert nem tanult meg rendesen német nyelven je­lentkezni. Az egykori haditenge­részből kiváló vöröskatona lett, akit Békésszentandráson bújtat­tak a Tanácsköztársaság leverése után. Itt kapott egy vadonatúj perzsaszőnyeget a búj­tatói­tól. A perzsát élete végéig ereklyeként őrizte, de a család ma sem tudja, kik voltak a perzsa ajándékozói. A jubileumra való készülődés napjaiban talán jelentkeznek az egykori hősök, akik életük koc­káztatásával bújtatni mertek egy vöröskatonát. Hegyvenketten vizsgáztak a felsőfokú gáztechnikai tanfolyamon Az új energiahordozóra, a föld­gáz-tüzelésre és hasznosításra va­ló áttérés elősegítésére már ko­rábban megkezdődött a megyé­ben a szakemberek továbbképzé­se. Először alapfokú gáztechnikai tanfolyamokat rendeztek, majd ezt követte a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szö­vetsége megyei szervezete által szervezett felsőfokú gáztechni­kai tanfolyam, amely 1968. no­vember 20-tól 1969. január 15-ig tartott A tanfolyamon ötvenen, a me­­gye tervező, kivitelező és beruhá­zó vállalatainak mérnökei, tech­nikusai és műszaki ellenőrei vet­tek részt. Igen sokat segített a szervezésben és a lebonyolításban Bencze László, az Energiagazdál­kodási Tudományos Egyesület gázszakosztályának vezetője és Vida Miklós, a szervezet gázipari oktatási bizottságának vezetője. A negyvenkét órás elméleti okta­tás előadói a Fővárosi Gázművek és az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület szakemberei voltak. A részvevők, az elméleti oktatás befejezése után, január 20-án Budapestre látogattak el, ahol megtekintették a gázgyára­kat és a gázfogadó-állomásokat, hogy ismereteiket ily módon gya­korlati tapasztalatokkal is gyara­pítsák Tegnap, kedden délelőtt vizs­gáztak a tanfolyam hallgatói Bé­késcsabán, a Technika Házában. A vizsgabizottság tagjai: Lakk­a Tibor, a Nehézipari Minisztérium Országos Energiagazdálkodási Hivatalának főmérnöke, Deutsch György, a Fővárosi Gázművek munkatársa, Gyulavári Pál, a MTESZ megyei szervezetének al­elnöke és László Antal, a szerve­zet oktatási bizottságának veze­tője előtt negyvenketten tettek sikeres vizsgát és kapták meg a bizonyítványt.­­ A többiek, akik halaszthatat­lan elfoglaltságuk vagy más okok miatt nem tudtak megjelenni, le­hetőséget kapta­k arra, hogy ké­sőbb Budapesten vizsgázhassanak. Az Erkel Diákünnepek híreiből k­étezer-ötszáz diák művészt vár Gyula Már javában tartanak az 1­969. évi gyulai Erkel Diákünnepek előkészületei. Valamennyi meg­hirdetett művészeti ágban meg­kezdődtek az iskolai alapszer­­vezeti bemutatók. A megyei elő­döntőket március hónapban, mű­fajonként csoportosítva tartják. Március 10-én Sarkadon a vers­es prózamondók, irodalmi színpa­dok, 13-án Orosházán az éneke­sek, hangszerszólisták, kamara­kórusok, 23-án Gyulán a népi és tánczenekarok, táncdal, és pol­­beat-énekesek, valamint a ka­maraegyüttesek, 31-én Békéscsa­bán a néptáncosok és a társas­táncosok mérik össze erejüket. Az idei EDU-re Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéből, va­lamint Szeged város középiskolái­­ból, ipari és mezőgazdasági szak­munkástanuló iskoláiból a rende­zők mintegy két­ és fél ezer ven­déget várnak. A mostani diákse­regszemle annyiban tér el az elő­zőektől, hogy sokkal inkább fesz­tivál jellegű lesz s a diák­művé­szek produkcióikat a legszélesebb nyilvánosság előtt mutatják be. Az EDU négynapos eseménysoro­zata­ természetesen nem korláto­zódik csupán a kulturális bemu­tatókra. Lesznek szakmai tanács­kozások, mozgalmi tapasztalatcse­rék, filmvetítések, művészi kö­zönség-találkozók. A rendezőknek érthetően nem kis gondot jelent az EDÜ részve­vőinek elszállásolása és étkezte­tése. Az előkészítő bizottság már most azon fáradozik, hogy az 1969. évi EDU technikailag is ki­fogástalanul bonyolódjon le s a fiatalok idei találkozója is méltó seregszemléje legyen három me­gye diák-művészeinek.

Next