Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

Az őszi forgalom kezdetén A vasúti és közúti szállításban és fuvarozásban már beköszön­tött az év egyik legnagyobb erő­próbája, az őszi forgalom. Bár máskor sem sokkal kisebbek a feladatok, az ősz mégis rend­kívül megnöveli a szállítás iránt támasztott követelményeket. Természetes ez, hiszen a szo­kásos áru- és nyersanyag-fuva­rozást most már jócskán tetézi a mezőgazdasági termények ren­deltetési helyére való továbbítá­sa. Megyénk két cukorgyárában, Sarkadon és Mezőhegyesen szep­tember elején megkezdődött a cukorrépa-feldolgozási idény, s azóta szinte szüntelenül, éjjel és nappal gördülnek be a gyár­telepekre a nyersanyaggal meg­rakott vasúti kocsik. Ám nem­csak vasúton, hanem közúton is egyre-másra érkezik a rekord­termést ígérő cukorrépa. Az elő­zetes becslés szerint megyénk két gyárában 66—70 ezer vagon­nyit dolgoznak fel. Ez a mennyi­ség önmagában is meggyőzően szemlélteti, mekkora erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a nyers­anyagot a gyárakba juttassák. Ezt viszont még tovább növeli a nyers- és száraz szelet vissza­szállítása, valamint a cukorszál­lítmányok és különböző külde­mények fuvarozása. Az őszi forgalomnak azonban csak egy — igaz jelentős — részét képezi a cukorrépa szál­lítása, mivel a többi mezőgazda­­sági termény, ,mint például a kender, a cirok, a hagyma, majd a kukorica, szintén rop­pant mennyiségű vasúti kocsit és közúti szállítójárművet igényel. Az őszi forgalom mindemellett azonban elsősorban azt követeli meg, hogy célszerűen és minél jobban kihasználják a rendelke­zésre álló fuvareszközöket. Sőt, ebben az időszakban szinte tör­vényszerű igény és szükséglet azok éjszakai, vasárnapi és ün­nepnapi igénybevétele is, mert másként el sem képzelhető a torlódások elkerülése. De még ilyen messzemenő igénybevétel mellett is előadódhatnak zava­rok, előre nem látható, munkát nehezítő körülmények. Ezt is meg lehet azonban előzni, ha ezekben a hónapokban meggyorsítják a vasúti kocsik be- és kirakását, s ha sehol sem engedik és nem tűrik meg, hogy azok napszám­ra üresen vagy rakottan veszte­geljenek. Magától értetődő, hogy csak annyi vasúti kocsival lehet gazdálkodni, amennyi rendelke­zésre áll. Ezen csak egy módon lehet segíteni, ha meggyorsul a kocsiforduló. Ez pedig csak úgy érhető el, ha az eddiginél szer­vezettebb és olajozottabb lesz a szállíttató vállalatok együttműkö­dése. Azért is lehet és kell is erre alapozni, mert közös érdeket szolgál az őszi forgalom sikeres lebonyolítása. Éppen ezért sen­kinek sincs joga szervezetlenség, kényelmesség miatt ezt mások rovására megszegni. Sem most az őszi forgalom kezdetén, sem később, amikor a kedvezőtlen időjárás még inkább megnehezí­ti a megnövekedett szállítási és fuvarozási feladatok teljesítését. P. P. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1869. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK Ára 80 fillér Napirenden: A megyei békeaktíva-ülés előkészítése Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront megyei elnöksége szeptember 18-án tar­totta ülését Békéscsabán, Nagy József elnökletével. A tanácsko­záson részt vettek a népfront já­rási titkárai is. Az elnökség meg­vitatta a szeptember 25-én Bé­késcsabán megrendezendő béke­aktíva- találkozójára készült be­számolót, melyet dr. Pirityi Ká­roly elnökhelyettes terjesztett elő. A vita során kikristályosodott az eddig végzett munka eredménye, melyet megyénk békeaktíváinak álhatatos tevékenysége jellemez. Ezt tükrözték a Vietnam meg­segítésére indított gyűjtési akci­ók, a békeműszakok, barátsági napok, kiállítások, találkozók ren­dezéseinek sikere. Mindezekről, valamint a további békemozgal­mi munkákról kapnak tájékozta­tást 25-én a békeaktíva-ülés rész­vevői. A továbbiakban Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront titkára ja­vaslatot tett a VII. Magyar Béke­kongresszus 18 küldöttének meg­választására, melyet a békeaktíva­­ülés elé terjesztenek. Úgyszintén elfogadta az elnökség a kiváló munkát végző békeaktívák kitün­tetéséről szóló javaslatot. Végül a népfront megyei elnöksége meg­erősítette a város, és községpoli­tikai bizottságának a megye szé­pítéséről készített munkatervét. Ülését bejelentésekkel zárta. ­Újabb francia megrendelő a Békéscsabai Faipari Ktsz-nél A Nouvelles Galéries francia nagyvállalat képviseletében M. Ha­ha­rb­e látogatott tegnap Békés­csabára, az ARTEX Külkereske­delmi Vállalat munkatársai kísére­tében. A francia cég, amely 60 áruházzal és 30 lerakattal rendel­kezik Franciaországban, a Békés­csabai Faipari Ktsz modern, szét­szedhető szekrényfalai után ér­deklődött. Az 1970-es évtől kezdő­dően előreláthatólag mintegy 12 millió forint értékben szállít majd a faipari ktsz az új francia megrendelőnek. A megrendeléssel jelentősen bővült a vállalat exportja, eddig ugyanis — 1966 óta — Svédor­szágba, Szovjetunióba és 3—4 millió forintos értékben Francia­­országba szállították termékeiket. A francia cég képviselője csütör­töki látogatása során megtekin­tette a faipari kisz üzemelését, illetőleg az elkészült szekrényfal prototípusát, s megelégedéssel nyilatkozott a látottakról. Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bizott­sága csütörtökön Komócsin Zol­tán elnökletével ülést tartott. A bizottság Péter János külügymi­niszter tájékoztatója alapján meg­tárgyalta a Magyar Népköztár­saság és a Bolgár Népköztársaság között Szófiában 1969. július 10-én aláírt barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyújtá­si szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. A bizott­ság egyhangúlag jóváhagyta a törvényjavaslatot, s úgy határo­zott, hogy az­t az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja majd. (MTI) Bábolnán fiatal agrárszakemberek Az Állami Gazdaságok Országos Állami Gazdaságba, onnan pedig Központja által rendezett ország­járó vándorgyűlésen részt vevő több mint 100 fiatal agrárszak­ember csütörtökön Bábolnára lá­togatott. Láthatták, hogy a híres, gyorsan fejlődő gazdaságban mi­lyen bátran bíznak nagy feladato­kat a fiatal szakemberekre. Csak­nem 30 fiatal dolgozik különböző vezető állásban és valamennyien kiválóan megállják helyüket. A vendégek megtekintették a gaz­daság híres baromfitenyésztését. A fiatal szakemberek megnézték a teljesen gépesített kukoricabeta­karítást, majd a Nagyszentjánosi a Környei Állami Gazdaságba folytatták útjukat. Környén a nagyon korszerű, teljesen gépesített tehenészeti te­leppel ismerkedtek meg, majd összegezték a vándorgyűlés ta­pasztalatait. A fiatal mezőgazdá­szok, agrármérnökök, állatorvo­sok, gépészmérnökök hét olyan állami gazdasággal ismerkedtek meg három nap alatt, ahol a me­zőgazdaság egy vagy több ágá­ban világviszonylatban is korsze­rű módszereket alkalmaznak. (MTI) A divatpapucsok és házicipők nagy sikere a BŐV-ön Új üzemházat létesít a Körösvidéki Egyesült Cipész KTSZ Békéscsabán A Körösvidéki Egyesült Cipész­ Ktsz divatpapucsból és házicipő-­­­ből 200 modellt mutatott be a Budapesti Őszi Vásáron és igen nagy sikert aratott. Ezt egyrészt a vendégkönyvben olvasható szá­mos elismerés, valamint az is iga­­­­zolja, hogy a Budapesti Cipőbolt Kiskereskedelmi Vállalat a vásár ideje alatt a kiállított termékek­ből 15 ezer párat adott el és jövő évre máris 130 ezer párat rendelt. Több más kereskedelmi vállalat, ugyancsak bejelentette, hogy 1370- re az eddigieknél nagyobb meny­­nyiségre tart igényt. A szövetkezet a nagy keresletre való tekintettel elhatározta, hogy mintegy 10 millió forint költség­gel új üzemházat létesít Békés­csabán, amelyben 220—230-an dolgozhatnak majd. Így a terme­lést a jelenleginek a kétszeresére növelik. Az építkezés előrelátha­tólag még az idén megkezdődik. XXIV. ÉVFOLYAM, 817. SZÁM Lapunk tartalmából: Az élet és egészség, testi épség védelme (3. oldal) Döntött a Legfelsőbb Bíróság (4. oldal) Az olaj és a gáz országútján (4. oldal) 563 nap ajándék­­ a tudománytól (6. oldal) 1500 Békés megyei fiatal dolgozott a nyári építőtáborokban Ebben az évben összesen 1500 Békés megyei középiskolás dolgo­zott a különböző építőtáborok­ban. Az igaz, hogy az előzetes szerződés alapján a KISZ megyei­­ bizottsága 1730 fiatal mozgósítá­sát vállalta, de különféle okok miatt jó néhányan távolmaradtak. Az építőtáborok idei lakói vi­szont alaposan kitettek magukért és minden dicséretet megérdemel­nek. Csak a megyei táborokban részt vevő 821 fiú és leány 27 és fél millió forint értékű mun­kát végzett. Központi szervezésű táborokban 666-an dolgoztak. A KISZ Békés megyei Végre­hajtó Bizottsága nem véletlenül tűzte napirendre az 1969. évi nyá­ri építőtáborok munkájának érté­kelését. A tegnapi ülés részvevői egységesen foglaltak állást a tá­borban dolgozó középiskolások dicsérete mellett. A megyében öt tábort nyitottak a mezőgazdasági nagyüzemek. Az Orosházi Állami Gazdaságban 109-en, Mezőhegyesen 456-an, Szarvason 50-en, a Hidasháti Ál­lami Gazdaság két címerező tá­borában 260-an dolgoztak. A vég­zett munka értéke mindenütt több százezer forint volt, ám a részvevő fiatalok átlagkeresete nagy eltérést mutatott. Az át­lagkereset az Orosházi Állami Gazdaság területén volt a legke­vesebb (411 forint), míg az első alkalommal építőtábort nyitó Szarvasi Állami Gazdaságban egy-egy diák átlagosan 970 forin­tot kapott. A fizetési differenciák oka a szerződési feltételek kü­lönbségében és a különböző mun­kák eltérő jellegében keresendő. Befolyásolta a kereseti lehető­séget a szeszélyes időjárás is. Általános tapasztalat szerint az előző évekhez képest a táborozás körülményei jelentősen javultak. Nagy kár, hogy a már hagyomá­nyokkal rendelkező Mezőhegyesi Állami Gazdaság nem tudott „újí­tani” és a címerező fiatalokat most is ugyanolyan körülmények között foglalkoztatták, mint tíz évvel ezelőtt. A végrehajtó bi­zottsági ülés részvevői határozot­tan állást foglaltak a táborok technikai felszereltségének javítá­sa mellett és közös összefogásra szólítják fel a középiskolai KISZ- alapszervezeteket, osztályfőnökö­kért, gazdasági vezetőket azért, hogy az építőtáborban részt vevő fiatalok tevékenysége az eddigi­nél is tudatosabb és szervezettebb legyen. Az 1969-es év összegyűj­tött tapasztalatairól tájékoztatják majd az érdekelteket.­­ E napirendi pont keretében fog­lalkoztak továbbá az őrsvezetőkép­ző, KISZ-es ifjúvezető és csa­patvezető-helyettesi táborok mun­kájáról készített jelentéssel, va­lamint a nyári vezetőképző tábo­rok munkájának értékelésével. Második napirendi pontként az ülés részvevői megvitatták a 100 százalékos tagdíjbefizetési rend­szer Békés megyei tapasztalatai­ról összeállított jelentést. A plovdivi nemzetközi vásár Plovdiv Szeptember 21-én megnyitja ka­puit a 25. Plovdivi Nemzetközi Árumintavásár, amely — a hazai ipart reprezentáló kiállítás nagy­szabású voltát és a külföldi rész­vevők rekordszámát tekintve — felülmúl minden eddigit. Azon a sajtótájékoztatón közölték ezt, amelyet a plovdivi vásárvárosban tartottak a bolgár , a külföldi sajtó képviselői számára. A ne­gyedszázados fennállását ünneplő népi Bulgária mintegy 2100 válla­lata mutatja be termékeit, közöt­tük számos egészen újfajta gépet és berendezést. A vásáron az idén 48 külföldi állam vesz részt. A legnagyobb külföldi kiállító ha­gyományosan a Szovjetunió. Ha­zánkat 15 külkereskedelmi válla­lat fogja képviselni Plovdivban.

Next