Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
Hajógyártók télen • Jó eredménnyel fejezte be a múlt évet a Magyar Hajó- és Darugyár. Több száz milliós értékben gyártott hajókat, darukat, kikötői berendezéseket a szocialista országok és tőkés megrendelők részére. 1970-ben a gyár tovább növeli teljesítményét a tiszafüredi részlegük üzembe állításával. Képünkön, a zord tél ellenére tervszerűen halad a „BASALT” nevű 1920 tonnás áruszállító hajó előkészítése, amelyet NSZK megrendelésre rövidesen útnak indítanak. (MTI fotó) Búzakalászok az üvegházban Felére csökken a nemesítési idő A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kiszombori nemesítő telepén az üvegházakban 4500 tenyészedényben nevelnek búzát. A különböző szakaszokban vetett kenyérgabonák közül a koraiak már kalászolnak. . A kiszombori ,,búzaműhelyben” a téli termesztéssel felére csökkentik az új fajták nemesítési idejét. Hét éve folytatnak ilyen jellegű kísérleteket, amelyek eredményeként született meg a K—1-es intenzív magyar búza. Ez a fajta előzetes fajtaelismerést kapott és az idén mintegy 1000 holdon termesztik a mezőgazdasági nagyüzemekben. Ugyancsak itt nemesítették ki a szaporításra engedélyezett szegedi 423—3-as, rendkívül bőven termő takarmánybúzát. aaBaaaaBaaa4aaaBaaBaaBaaBaaaBBBB«i«Baa«BBB«Ba«BaiaaBa«aa«ssaaBBaaaaaaaaBa*«aaBan«BBaBiBB>_ Elosztott egyszerűbb A Minisztertanács Tanácsszervek osztálya megvizsgálta, mi lett a sorsa azoknak a javaslatoknak, amelyeket egy évvel ezelőtt a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai a hatáskörök szétosztására, az ügyintézés egyszerűsítésére kidolgoztak. A vizsgálat megállapította, hogy az érdekelt tárcák 329 javaslatot fogadtak el, ezeknek körülbelül hatáskör, ügyintézés a fele nyolc hónap alatt jogszabályi úton már rendeződött. Ennek eredményeként számos hatáskört adtak át alsóbb szintű szerveknek. Százhetven javaslat nem volt megvalósítható, ezekről az érintett megyei tanácsok részletesen indokolást kaptak. A nagyközségek — az egyébként is községi feladatkörbe tartozó tennivalóik mellett — mintegy 110 új, jelentős hatósági ügy eldöntésére kaptak hatáskört. A decentralizáció eredménye az is, hogy a múlt év végétől építési ügyekben a községek 11 százalékában döntenek első fokon, munkaügyi kérdésekben 13 százalék, kereskedelmi, illetve ipari ügyekben nagyjából egyötöd ez az arány. A jelzett változások kedvező hatása a többi között abban nyilvánul meg, hogy a lakosság egyre több ügyes-bajos dolgát a saját lakóhelyén intézheti el. (MTI) ros jelképéért, mert — bár csak néhány éve áll — annyira beleillik a városképbe, annyira jellemző Moszkvára. A toronylátogatás — sajnos — nem szerepelt a programban. De azt tudni kell az óriásról, hogy öt tv-programot sugároz, s 334 méter magasan a földtől fogadja vendégeit a „kacsalábon forgó” vendéglő, a Hetedik égbolt. Egyik — a közelmúltban ott járt magyar újságíró — utalva a méreteiben hatalmas cárágyúra és cárharangra, joggal nevezte az eget tartó óriást cártoronynak. Vendégkönyv „Lenin évente mintegy ezer oldalt írt” — olvasom az útikönyvben, mielőtt a róla elnevezett múzeumba indulnánk. S járva az épület Lenin írásait, könyveit, bútordarabjait, ruháit őrző szobáit, ismét csak Gyurkó Lászlót idézem: „Született gloszszaíró volt, bulldogként harapott rá ellenfele legkisebb hibájára, tévedésére. Szeretett röviden írni, egyetlen gondolatot a tolla hegyére tűzni, megforgatni, ledöfni. Ilyenkor elemében volt, csattogott a humora, minden ütése ült. Polémiájának különlegessége volt, hogy nem anynyira saját gondolatmenetét védelmezte, mint általában az ellenfél gondolatmenetét támadta, s így kényszerítette, hogy védekezésbe vonuljon”. Sokan és nagyon sokszor elmondták már, milyen volt Lenin. De az ember — a legkimerítőbb magyarázat után is — arra törekszik, hogy önmaga építse fel, formázza meg az alakját. Milyen is volt Lenin? Közhelyek jutnak az eszembe. De láttam vadászfegyverét, dolgozószobáját, gépkocsiját; láttam azt a parókát, amelynek védelme alatt Finnországból véglegesen hazatért, láttam fekete kabátját és zakóját, melyet Kaplanovg revolverének golyói lyuggattak ki, láttam halotti maszkját, s műveinek sok nyelven kiadott könyvtárnyi kötetét. Nem tudom, egyszerre hányan tartózkodtunk a hatalmas múzeumban. Ezren, ötezren, tízezren? Pedig csendes, szürke hétköznap volt. Kint az utcán nagy pelyhekben hullt a hó, s bent, az előcsarnokban elhelyezett vendégkönyv újabb bejegyzésekkel gyarapodott. (Folytatjuk) Brackó István A dolgozó emberek a gazdasági eredményekben munkájuk megtestesülését látják Klaukó Mátyás Nagyszénáson Nagyszénás, január 26. hétfő este. Többen ekkor azt latolgatták: vajon lesznek-e, akik elmennek a pártnapra. Miért hogy most arra való hely se igen van, ahol többen elférnének. Bár ásták már az új kultúrház alapját, de az még odébb lesz, amíg elkészül, különösen így, hogy pillanatnyilag nem tudnak tovább haladni, mert nincs kavics, meg talán homok se igen. Közben persze mást is építenek, nevezetesen négy olyan lakótömböt, melyben negyvennyolc két és fél szobás lakás lesz. Két lakótömböt már felépítettek, most végzik rajta a szerelőmunkát. Eléggé nyelvtorzító a mondat vége, de hát nem tudom pontosan, hogy a villanyvezetéket meg az ablakokat és mást is most egyszerre építik-e be, s este nem volt alkalom megnéz ni. Különben mind a négy lakó- tömb társasház. Szóval sok embert befogadó helyiségük nincs, egyedül csak a vendéglő. Ide hirdették meg a pártnapot, mely egyben képviselői beszámoló is volt, hiszen az előadó Klaukó Mátyás elvtárs volt, aki a környék országgyűlési képviselője. Azzal is kezdte Klaukó elvtárs, hogy a választópolgárok iránti kötelességét is teljesíti, midőn beszámol az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi üléséről és az országgyűlés 1969-es utolsó ülésszakáról. A gazdasági kérdésekkel összefüggően a lakosság meg-nyilatkozásai alapján megállapította, hogy az ország, a megye gazdasági eredményeiben a dolgozó emberek saját munkájuk megtestesülését látják, ami egyben azt is kifejezi, hogy felelősséget éreznek és vállalnak a gazdasági életünk alakulásáért. Ezért megnyugvással fogadta a a lakosság — a kommunisták s és nem kommunisták egyaránt — az MSZMP Központi Bizottsá- gának s az országgyűlésnek a döntéseit. Nagyon jónak tartják ezekben a dolgok őszinte feltáí rását, amelyekből az is kiderül, ho kell jobban megfogni a dolgok végét. Klaukó Mátyás elvtárs rámutatott: amit eddig tettünk, az a párt IX. kongresszusa határozatából fakad, amely fő feladatként a harmadik ötéves terv végrehajtását, a gazdaság irányításának új rendszerét jelölte meg. Ma már elmondhatjuk, hogy az új irányítási rendszer bevált, tervszerűen, arányosan fejlődik népgazdaságunk, nem ért bennünket semmiféle meglepetés annak ellenére, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének hatékonysága kibontakozásához három-négy esztendő szükséges. De bevezetése után már egy esztendővel nyugodtan mondjuk, alapelveiben megfelel. Ami pedig a kibontakozáshoz szükséges szabályozókat illeti, azokat módosítjuk ott, ahol és amikor szükséges. Ezt követően Klaukó Mátyás elvtárs a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése utáni eredményeket taglalva többek közt szólt a gazdasági, a vállalati egységek önállóságának jó hatásáról a gazdálkodásban, s hogy a foglalkoztatás növekedésével javult a létbiztonság, javultak az életkörülményeik, hiszen sok családban ezzel növekedett a keresők száma. A mezőgazdasági termelés fejlődését méltatva kiemelte, hogy a növénytermesztésben.kiváló eredményeket értek el a mezőgazdasági dolgozók, bár több gazdaságban az adottságokat nem tudták jól kihasználni. Ez különben Nagyszénáson is látható, hiszen a Lenin Tsz 1969-ben holdanként átlagban 24 mázsánál nagyobb búzatermést takarított be, a Vörös Hajnal pedig 16, a Dózsa 15 mázsányit. Bár Nagyszénás mezőgazdasági fejlődésére a következő években nagy hatással lesz az, hogy tavaly a különböző típusú nyolc szövetkezet tagjai három mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítottak ki, ami a közös érdek és az egyéni érdek egyetlen helyes útja a falun. Ezt már az általános tapasztalat bizonyítja. A továbbfejlődésnek máris olyan jelei mutatkoznak, mint a Lenin és a Vörös Hajnal együttes erőfeszítése, midőn az eddigi számítások szerint 30 milliós közös pulykafarmot akarnak létrehozni, melynek programját most alakítják ki. Klaukó elvtárs utalt ezzel kapcsolatban arra, hogy a szénási szövetkezeteknek is érdemes lenne ehhez hasonlóan közös sertésprogramról is gondolkozni, hiszen közismert, hogy a népgazdaság igénye a sertéshús iránt és más állati termékek iránt egyre növekszik, s ezt kielégíteni csak a mezőgazdasági szövetkezetek ilyen irányú kooperációjával lehetséges. Mint mondotta: az életszínvonal emelkedése nem a jóindulatonmúlik, hanem az árutermelés, a termelékenység növekedéséből fakad. E gondolatkörben utalt arra, hogy a pártnak, a kormánynak azt a helyes elvét, mely szerint, ahol a lehetőségek adva vannak, tehát a termelés volumene és a termelékenység megfelelő aránya biztosított, térjenek át három év alatt a 44 órás munkahétre. Többségükben az üzemek már két év alatt áttértek erre, de egyes helyeken nem biztosították a termelésre, a termelékenységre vonatkozó feltételeket, ezért lemaradtak, s ezt a következő időben pótolniuk kell, mert ez népgazdasági érdek és minden dolgozó érdeke. Gondoljanak egyebeik köztt az üzemek vezetői a munkafegyelemre. Nevezetesen, ha valakik — és ilyenek vannak jócskán — nyolc órából csak hét órát dolgoznak, s ha ezt az egy órát mindenki ledolgozza, mint jelentene ez? Országosan milliókat! Klaukó Mátyás elvtárs a továbbiakban a kereskedelmi ellátásról szólt, egyebek közt, hogy az ármozgást meg kell szokni, mert ez összefügg a gazdasági életben végbemenő változásokkal. De ugyanakkor nem szabad eltűrni az indokolatlan és burkolt áremeléseket. Nevezetesen többek közt olyan álláspont alakult ki, hogy bizonyos ruházati cikkek árát fel kell emelni, ugyanakkor a nagy tömegű igényt kielégítő egyes ruházati cikkek árát le kell szállítani. És mi történt? Amely cikk árát emelni kellett, azt gyorsan felemelték, viszont abba hónapok telek bele, amíg az árcsökkenésre megjelölt ruházati cikkek árait leszállították. Erre senkitől és semmiféle magyarázatot nem lehet elfogadni. Mint ahogyan az olyan megjegyzéseket sem lehet elfogadni, melyeket az ősszel a tüzelőt forgalmazó vállalat emberei tettek, amikor a lakosság téli tüzelőjét akarta beszerezni, hogy „miért nem vették meg tavasszal?” Azt kellett volna többek közt mondaniuk: azonkívül, hogy importált szenet nem szállítottak a várt mennyiségben, nem jól számoltak az igényekkel. Ezenkívül pedig akkor még sokba került a TÜZÉP-telepeknek a raktározás, s úgy gondolták, inkább mások tárolják azt, mint ők. De ha már tavaly nem értették meg, hogy az ellátáshoz szükséges igazodniuk, akkor a jövőben ezt meg kell érteniük. — Azt hiszem — mondta többek közt Klaukó Mátyás elvtárs —, nem kell ahhoz sem tanfolyamra menni, hogy a kereskedő megértse: télen a falvakban több sóra, több babérlevélre van szükség. Meg hát, hogy ne fogyjon el a boltokból a gyufa és más, mindennapi szükségleti cikk. A gazdasági, az ellátási kérdések után Klaukó Mátyás elvtárs a nemzetközi helyzetről számolt be, majd befejező szavaiban hangsúlyozta: dolgos esztendőt hagytunk magunk mögött és joggal bizakodunk az 1970-es esztendő eredményeiben is. Erre megvan minden okunk, mert a dolgozók egyöntetűen, egy akarattal a párt, a kormány politikájának végrehajtásán munkálkodnak. És ez feljogosít bennünket arra, hogy higgyük: ennek az esztendőnek a végén, a jövő esztendő elején még eredményesebb számvetésről beszélhetünk. Erre ösztönöz bennünket az is, hogy az idén ünnepeljük hazánk, népünk felszabadulásának negyedszázados évfordulóját. Ismétlem! Nagyszénásnak sok embert befogadó helyisége ma még nincs és a vendéglőben gyűltek egybe az emberek. Ezen az estén nem poharazgatásra, hanem azért, hogy meghallgassák, hogyan is alakulnak az ország, a nép dolgai. Ha erre a célra kicsi is a vendéglő, a hétezernyi lelket számláló település felnőtt lakosai közül vagy négyszázan mégis ott voltak. Kik ülve, kik állva hallgatták képviselőjüket. (Cserei) „Patyomkin" a Tízek klubjában A Békéscsabai Ifjúsági Ház Tízek klubja ma este 7-kor tart foglalkozást, s megalakul a filmklub. A filmklub idei terve: bemutatják a világ legjobb 12 filmjének elismert brüsszeli 12-t. Első alkalommal ma este Eizenstein, nagy orosz rendező világhírű filmjét, a Pariyomkin cirkálót láthatja a 1í klub tagsága. |