Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

Kit illet a kritika? Boros Ádám, a Népújság feb­ruár 1-i számában megjelent Mennyit ér a garancia? című cikk nyomán felbuzdulva elvit­te televízióját az orosházi Gel­­kába, hogy azt, mivel már ötnél többször javították, kicseréltes­se. Ott azt a kategórikus választ kapta, hogy rádiót és televíziót csak tíz javítás után­­ cserélnek. Olvasónk joggal bosszankodott és tett szemrehányást a cikk miatt. „A Gelkától kapott vá­lasz késztetett a levélírásra. Is­ten bocsá’ nem akarok én sen­kit megsérteni, sem pedig jogta­lan követeléssel fellépni. Csupán azt szeretném tudni, kinek van hát igaza?” Telefonon felhívtam a Gelka­­szerviz vezetőjét. Rövid vita és magyarázkodás után kiderült, hogy az orosházi szerviznél nin­csenek teljesen tisztában az 1969. március 30-án életbe lépett ga­ranciális rendelet egyik pontjá­val. Az „egyes tartós fogyasztási cikkek jótállásának legkisebb kötelező mértékéről" kiadott rendelet ugyanis egyértelműen előírja, hogy „öt meghibásodás után, ha újabb javítás válik szükségessé, a vevő a termék kicserélését követelheti". Vala­milyen oknál fogva erről az orosházi Gelkánál nem tudtak, következésképpen nem is tudtak ilyen irányú információt adni s cserélni sem cseréltek öt javítás után. Köztudott, hogy a törvények ismeretének hiánya nem mente­sít annak betartásából és enyhí­tő körülménynek sem számít, így tehát Boros Ádámot és sok hozzá hasonló embert, finoman fogalmazva, rosszul informál­ták. Az eset szépséghibája csak az, hogy panaszos olvasónk beteg televíziójára, amelyet most ja­vítanak nyolcadszor, valóban nem vonatkozik az új jótállási rendelet , (tehát csak tíz hiba után kérheti a cserét), mivel ké­szülékét a rendelet megjelenése előtt, 1968 februárjában vásá­rolta. Mindez persze nem menti a Gelka vezetőjét, akinek kü­lönben becsületére legyen mond­va, hogy tájékozatlanságát fér­fiasan bevallotta. A biztonság kedvéért még egyszer hangsú­lyozzuk, hogy az 1969. március 30-a után vásárolt tartós fo­gyasztási cikkekre vonatkozik csak az új garanciális rendelet s többek között az is, hogy öt javítás után a vásárló a hibás termék cseréjét kérheti. Boros Ádám televíziójának jótállása még ebben a hónap­ban lejár. Remélhetőleg addig sikerül megjavítani a készülé­ket. Igaz, a cserére ő nem jogo­sult, de jogosult a valóságnak megfelelő tájékoztatásra. A ga­rancia mértékének meghatározá­sára hozott rendelet a fogyasz­tók érdekeit védi, s a fogyasz­tók népes táborát illik megfele­lően tájékoztatni jogaikról. Brackó István „A FAO-magyar kapcsolatoknak nemzetközileg is nagy a jelentősége” Külföldi szakemberek továbbképzésére készülnek Szarvason Az ENSZ fejlesztési program­jának kormányzótanácsa jóvá­hagyta a Tisza II. Vízlépcső és Öntözőrendszerrel kapcsolatos FAO-hozzájárulás első, több mint 300 ezer dolláros részét. A tervek kidolgozására vegyes bi­zottságot hoztak létre hazai és külföldi szakemberekből. Elha­tározták többek között, hogy a Tisza II. Vízlépcső térségében 8 modellüzem tervét a vegyes bi­zottság készíti el s később a mintagazdaságokban próbálják ki: hogyan lehet a területen a leggazdaságosabban felhasz­nálni az öntözővizet. — E nagy jelentőségű prog­ramból komoly feladat hárul Szarvasra. Hogyan értékeli a FAO—magyar kapcsolatot s mit profitálhatunk belőle — ér­deklődtünk dr. Kovács Gábor­tól, a szarvasi DEKI igazgatójá­tól, a vegyes bizottság tagjától. — A FAO—magyar kapcso­latnak nemzetközileg is igen nagy a jelentősége. Ismeretes, hogy a Tisza II. Vízlépcső meg­építése milyen nagy munka. Ilyen komplett vizsgálatokra alapozott, sokrétű feladat meg­oldására nemigen­­ vállalkoztak másutt, ezért is figyelt fel mun­kánkra a FAO. Gyakorlatilag az egész országban fellelhető öntö­zési szellemi kapacitást meg­mozgattak e cél megvalósí­tásának érdekében. Kutatóinté­zetek, egyetemek, főiskolák, me­zőgazdasági és műszaki intézmé­nyek szakemberei segítenek eb­ben. — E kapcsolatból igen sokat profitálunk mi magunk is, de a nemzetközi haszna sem lebe­csülendő. A FAO keretében többek kö­zött magyar szakemberek mennek 4—6 hónapos tanul­mányútra külföldre, ugyan­akkor idehaza külföldi szak­emberek továbbképzésére rendezkedünk be. A modellüzemek tervkészítése megkezdődött. Nálunk a kondo­­rosi Dolgozók Tsz lesz a modell­­üzem. A szarvasi kutatóknak Dillon ausztráliai professzor se­gít a tervezésben. Ha­­ jól sikerülnek — amit nagyon me­rünk remélni —, akkor újabb kéréssel fordulhatunk később a FAO-hoz: a mintaüzemekben nyújtson segítséget egyes ága­zatok gépesítéséhez. — A nemzetközi szakember­továbbképzés egyik központja Szarvas lesz. Hogyan készülnek erre? — Háromhónapos tovább­képzésre Várunk 15 mérnököt és technikust a nyáron. De azokat is ide irányítják majd gyakor­lati tapasztalatok szerzésére, akik elméletileg Gödöllőn vagy a Kertészeti Egyetemen kapnak képzést. Mi nagyon várjuk a vendégeket. A Tessedik Sámuel Felsőfokú Mezőgazdasági Tech­nikumban igen jók a lehetősé­gek az elméleti képzésre. Az ORKI-ben, az állami gazdaság­ban pedig gyakorlati oktatásra teremtünk megfelelő feltétele­ket. Az ORKI-ben eddig is több­­fajta külföldi öntözőberendezés működik. Most FAO-keretből 40 ezer dollár értékben vásárolunk az öntözőberendezésekhez ki­mondottan fejlett tőkésálla­mokból korszerű, hordozható szárnyvezetékeket, műszereket, idomokat, csöveket. Elmondha­tom, hogy valóban magas szin­tű oktatásban részesülnek a ven­dégek. De ezek a felszerelések továbbra is megmaradnak Szarvason.­­ Itt képezzük Magyarország számára is az öntözéses gazdál­kodás jövő szakembereit. Minél korszerűbb lesz a tele­pünk, annál magasabb szinten oktathatunk. Távlatokban amúgy is főiskolává szeretnénk fejleszteni a felsőfokú techni­kumot. A Tisza II. Vízlépcső végső fokon több mint félmillió hold földre ad öntözővizet. Nem mindegy, hogy ezzel a kinccsel hogyan gazdálkodunk. Ezért is nagyon hasznos a külföldi ta­pasztalatszerzés, a szarvasi ma­gas szintű oktatás. Ezért merem megismételni nyugodt lélekkel: a FAO—magyar kapcsolatnak igen nagy a jelentősége. Ary Róza Javítani kell a közgazdasági és a falusi ismeretterjesztés színvonalát Pénteken délelőtt ülésezett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Elnök­sége — dr. Kertész Márton el­nökletével.­­ Elsőnek a köz­­gazdasági ismeretterjesztés me­gyei tapasztalatait, feladatait tárgyalták meg. A beszámoló­ban és azt követő vitában meg­állapították, hogy csökkent a közgazdasági előadások száma. Ennek oka, hogy az általános témák kevés hallgatót vonza­nak, sokkal nagyobb érdeklő­désre lehet számítani a speci­ális, egy-egy üzem, város, köz­ség közgazdasági problémáival foglalkozó előadásokkal, melyek társadalmi hasznossága is na­­gyobb. Az elnökség megvitatta a TIT orosházi járási-városi szerveze­tének részletes, elemző jelenté­sét a falusi lakosság, különösen a termelőszövetkezeti tagság kö­rében kifejtett tevékenységéről. Ezen a területen fellelhető fo­gyatékosságok megszüntetése érdekében szorosabbra fűzik a kapcsolatot a tsz-ekkel, s a kérdést megtárgyalják a járási tanáccsal is. Befejezésül a megyei ellen­őrző bizottság tájékoztatóját beszélték meg, mely a TIT 1969. évi tartalmi, szervezeti, gazda­sági munkáját tárta fel. Az elnökségi ülésen dr. Ko­vács Ferencet, a szervezet oros­házi járási-városi társadalmi elnökét és Szabó Pált, a járási szervezet társadalmi titkárát dicséretben részesítették. Mind­ketten tíz éve végzik munká­jukat Pályaválasztási kiállítások a megyében Az utóbbi hónapokban tovább folytatta sikeres szereplését a Kétegyházi Mezőgazdasági Szak­munkásképző Iskola megyénk­ben. Pályaválasztási kiállításo­kat rendezett Kevermesen, Nagyszénáson, Sarkadkeresztú­­ron, Dévaványán, Füzesgyarma­­ton és Vésztőn. Az iskola ta­nulói által készített gépmodelle­­ket, alkatrészeket, műhelyfel­szereléseket mutattak be az ér­deklődőknek. . Ezeket a kiállításokat elsősor­ban a nyolcadik osztályt végző általános iskolásoknak és a szü­lőknek rendezték. Hogy rsánd többen nézhessék meg a kiállí­tást, a környező községekből az intézet autóbusza is szállította az érdeklődőket Szezon kezdete előtt a BOV békécsabai gyárában Új üzemrész, öltöző és fürdő létesül A Baromfiipari Országos Vál­lalat békéscsabai gyára 1969-ben 1082 vagon baromfit vásárolt fel, az idén pedig 1250 vagon a terv. Csirkéből 20, libából 10, pulykából 20, pecsenyekacsából 20, nyúlból pedig 25 százalékkal várható több a tavalyinál. A nyersáru 80—85 százalékát a nagyüzemek, a többit — az ál­talános fogyasztási és értékesíté­si szövetkezetek útján — az egyéni termelők biztosítják. A tojás mintegy 60 százalékban, a kövér liba pedig teljesen a ház­táji gazdaságokból kerül ki . A növekedés nyilvánvalóan elárulja, hogy a termelőknek ki­fizetődő a baromfinevelés. Ked­vezőek a felvásárlási árak, emellett az ipar hitelt is nyújt a fejlesztéshez. Ennek alapján a gyár körzetében levő gazdasá­gok hét év alatt 16 ezer négy­zetméterrel növelik a baromfi­­nevelő területet. Boris János, a gyár mezőgaz­­gazdasági osztályának helyettes vezetője a gazdaságok és az ipar jó kapcsolatát más vonatkozás­ban is igen fontosnak tartja. Ezek között említi meg a díj­mentes állategészségügyi szakta­­­nácsadást, a tapasztalatcsere-lá­togatásokat, amit a gyár a tsz-ek területi szövetségével karöltve szervez a gazdaságok szakembe­rei számára. A baromfifeldolgozás prog­ramját Vida Károly agrármér­nök dolgozta ki. Ez tulajdon­képpen olyan ütemterv, amely a nyersáru beszállítását és a gyár termelését hozza összhangba. A­­ gazdaságok megértik az időben­­ való beszállítás szükségességét,­­ melynek előnye számukra is­­ megmutatkozik. Hogy milyen tételekről van szó, Vida Károlyi példaképpen megemlíti,­­ hogy a Halaspusztai Állami Gazdaság­­ több mint 300 ezer, a gyulai­­ Munkácsy Tsz 370 ezer húshib­­­rid csirke, a Biharugrai Állami Gazdaság 600 000 tavi nevelésű pecsenyekacsa, átadására kötött­­ szerződést. Az utóbbi értékben az összes felvásárlásnak mint­egy 10 százalékát teszi ki. A program rendszerint meg is valósul. Gondot csak a Gödöllői Broilert Értékesítő Közös Vál­lalkozás (MABRO) okoz, amely nem tudja a gazdaságoknak a­ leszerződött naposcsibét időben átadni. Emiatt eltolódás követ­kezik be, ami végső sorom az iparban érezteti a hatását A gyárban egyébként most nagy építkezések folynak. A kö­­véráru-f­eldol­gozó üzemrészt kombinált víziszárnyas-feldolgo­-­­zóvá alakítják át. A termelés a pecsenyekacsánál és libánál megkétszereződik, míg a kövér libánál másfélszeresére nő. Hosszabb lesz a pálya és na­gyobb a sebesség. A BOV kecskeméti szerelő részlegének a feladata az átala­kítása munka, s ebben egy kis­ipari szövetkezet és a gyár TMK- jának dolgozói is közreműköd­nek. Tóth Károly, a TMK veze­tője úgy véli, hogy határidőre, április 15-re elkészülnek, hozzá­teszi azonban: " Ha a szükséges berendezé­sek megérkeznek,. Reméli mindenki, hogy nem lesz fennakadás. Ez a gyár szí­ve. Április közepétől december végéig egyfolytában működik. Egy nap eltolódás is nagy ki­esést okozna a termelésben. Az udvaron 60 köbméteres süllyesztett betontartály épül, ahová teljesen zárt rendszerben kerül majd a hulladék, amit egyébként sertéstakarmánynak dolgoznak fel. Pinke Sándorné, a termelési osztály vezetője az új üzemrészt főként a dolgozók egészségvé­delme szempontjából méltatja: " Tisztább lesz és a jó szel­lőztetés lehetővé teszi, hogy megszűnjön a nagy meleg. A kopasztás csaknem 90 százalék­ban gépekkel történik. Az egész folyamat — a csomagolásig — a felső pályán megy végbe, nem kell szállítótargonca. Az új üzemrész átalakítására jelentős összeget fordít a válla­lat, ami azonban gyorsa­n­ visz­­szatérül. És bizonyára ide szíve­sebben jönnek majd dolgozni az asszonyok és lányok. A kedvü­ket meg növelni fogja az új öl­töző és fürdő, amelyet márci­usban adnak át hogy a pe­csenyekacsa-szezon kezdetén már a rendelkezésünkre álljon.­ ­ A baromfihús-fogyasztás vi­lágszerte egyre inkább tért hó­dít. A BOV termékeinek külföl­dön is nagy keletjük van, bár ahogyan Neller János értékesí­tési előadó mondja: — Elsősorban a belföldi igé­nyek kielégítésére törekszünk. — Mit ajánl a vásárlóknak? — Kezdik megismerni a fél csirkét Tavaly már sokan meg­szerették a pecsenyekacsát. A legjobban keresett a csirkeapró­lék, amiből levest és pörköltet is lehet készíteni. Előhűtött csir­ke egész évben, míg pecsenye­kacsa április közepétől januá­rig kapható. Az idén kis testű, széles mellű, 3—3 és fél kilós pulykát is szállítunk a kereske­delemnek. Ha igénylik a vásár­lók, a pulykát darabolva is ad­hatjuk. Az exportigény főként a fel­dolgozott pulykából, libából, pe­csenyekacsából, gyöngyösből, nyúlból és galambból szinte korlátlan. Még az élő baromfi iránti kereslet is megnőtt az utóbbi időben. Érdemes tehát a mezőgazdasági üzemekben a ba­romfinevelést fokozniuk. Az idén ünnepük a magyar baromfiipar létrejöttének 100., hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordu­lóját A tavalyi eredmény alap­ján a gyár várhatóan elnyeri a Szocialista Munka Üzeme címet. Munkájukkal különösen kitűn­tek a szocialista címért verseny­ző brigádok, amelyek elsősorban a minőség javítását, a gazdasá­gos termelést és a munkafegye­lem betartását tűzték célul. Az idén a versenyt egész évben foly­tatják.­ ­ Pásztor Béla Az Építő és Épületkarbantartó btsz azonnali belépéssel felvesz kőműveseket, segédmunkásokat, asztalos szakmunkásokat, 1 fő villanyszerelő szakmunkást, valamint ipari tanulókat az épületasztalos-imri szakmába. MAGAS KERESETI LEHETŐSÉG MINDEN SZOMBAT SZABAD. Jelentkezés ÉPÍTŐ ÉS ÉPÜLETKARBANTARTÓ KTSZ, Békéscsaba: Kétegyházi u. Munkaügy.

Next