Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

Takarítják az utakat Az óráról órára változó időjá­rás a Békéscsabai Köztisztasá­gi Vállalat embereit próbára te­szi. Mintegy 40 ember, a vál­lalat négy brigádja tervszerűen szét vannak osztva a városban. A brigádok, a lakótelepeket,­ a piacot és a Körös hídjait tartják tisztán. A többi hatvan ember a városban, a keresztjárdákat és az ucai átkelőhelyeket tisz­títja meg. 1970. FEBRUÁR 14., SZOMBAT Rendben vonul a februári Az elmúlt 24 órában változott j a helyzet a Körösökön. A Fe­hér-Körösön III. fokú, a Kettős-­­ Körösön szintén III. fokú árvíz­védelmi készültséget rendeltek el. A Fekete-Körös továbbra is megmaradt a korábbi III. fokú készültségén. A Sebes-Körös al­­­­só szakasza, valamint a Hármas- Körös és a Hortobágy—Beret­­­tyó vízmagassága olyan volt, hogy az I. fokú árvízvédelmi ké­­ t Korosokon árhullám szük­séget itt is elrendelte a Kö­­róvidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője. A februári árhullámok vi­szonylag nyugodtan vonulnak lefelé. Nagy szerencse, hogy a folyók jégmentesek. Évekkel ez­előtt ugyanis, ugyanezekben az időszakokban a zajló jég nagy feladat elé állította az árvízvé­delmi készültséget. Készülnek a jubileumi Városkút tervei­­ Békéscsabán • Csatlakoztak a város fiataljai a kórház KISZ-szervezetének felhívásához Mint már lapunkban koráb­ban hírt adtunk róla, a békés­csabai kórház KISZ-szervezete a múlt év decemberében felhí­vással fordult a megyeszékhely­­többi ifjúsági kollektívájához. A felszabadulási megemlékezés­sorozat keretében jubileumi Vá­roskút létesítését határozták el, a Tanácsköztársaság útja és a Tulipán utca sarkán. A Békés­csaba városképét díszítő műal­kotást azonban csupán a kórhá­zi diszesek nem tudnák elkészí­teni, ezért kérték más KISZ- szervezetek segítségét. A felhívás megjelenése óta 2 hónap telt el, s most érdeklőd­tünk: megvalósul-e az elképze­lés. Megtudtuk, hogy a kórház a fiatalok terve valóra válik. Bé­késcsaba készesek csatlakoztak a felhíváshoz, s már az építőipari vállalatnál két szép makettet is­ láttunk, s a tervezőiroda KISZ- szervezete szintén dolgozik a terven. Végeredményben azt, hogy melyik terv szerint készül majd el a Városkút, egy szakemberek­ből álló bizottság határozza meg. A pályázatokat február 28- ig fogadják el a KISZ városi bi­zottságán. Annyi bizonyos, hogy a Városkút elkészülte után egy hangulatos, rendezett kis térrel is szépül majd Békéscsaba, s mondanunk sem kell: minden feladatot — a tervkészítéstől a kivitelezésig és a parkosításig — társadalmi munkában végez­nek a KISZ-fiatalok. A Városkút ünnepélyes fel­avatását április végére tervezik. Április 30-án előre láthatóan már innen indul el a május 1-i ünnepségeket bevezető hagyo­mányos fáklyás felvonulás. Az építéssel kapcsolatos fel­adatok megbeszélésére egyéb­ként a pályázati határidő eltelte után összehívja a KISZ-titká­rokat a városi KISZ-bizottság. Vitas­zek A MTESZ szervezetének koordinációs együttműködését javasolja a Magyar Hidrológiai Társaság Kibővített elnökségi ülés Gyulán Figyelemre méltó témát tűzött napirendre a Magyar Hidroló­giai Társaság Békés megyei csoportja február 12-én, csütör­tökön a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság épületében tartott kibővített elnökségi ülésén. A MTESZ vezetőinek jelenlétében arról tanácskoztak, hogy a víz­ügyi kerettervből és a megyei vízgazdálkodási tervből milyen feladatok hárulnak a tudomá­nyos egyesületekre. Takács Lajos, a Körösvidéki Igazgatóság vezetője a hidroló­giai társaság megyei csoportjá­nak elnöke, a vízügyi keretterv és a megyei vízgazdálkodási feladatok összefüggéséről mon­dott vitaindító előadást. Beszélt az utóbbi években megvalósuló vízügyi építkezésekről, a lakos­ság ivóvíz-ellátásának javításá­ban elért eredményekről, a bel­vízvédelem műszaki színvonalá­nak fejlesztéséről és a mezőgaz­dasági üzemek vízhasznosításá­nak fontosságáról Ajánlotta, hogy a Magyar Hidrológiai Tár­saság megyei csoportja a MTESZ szervezeteivel hozzon létre koordinációs együttműkö­dést, hiszen az életet jelentő víz célszerű felhasználásában a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­letnek, a Gépipari Tudományos Egyesületnek is jelentős felada­tai vannak. Az elnökség tagjai elfogadták az indítványt, így a MTESZ sor­ra kerülő elnökségi ülésén napi­rendre kerül a hidrológiai tár­saság megyei csoportjának kez­deményezése. l ♦ Ára 1 forint Világ proletárjai, XXV. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Legyen tartalmasabb a felszabadulási szocialista munkaverseny Törődjenek többet a szálláshelyeken lakó és a bejáró dolgozókkal Több időszerű és sürgető ten­nivalót vitattak meg a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának teg­napi, pénteki ülésén. Mitykó Mihálynak, az SZMT elnökének­­ megnyitója után a szálláshelye­ken lakó és a vidékről bejáró dolgozók neveléséről, a velük való törődés tapasztalatairól és az ezekből adódó feladatokról szóló jelentésről tanácskoztak. Az SZMT kulturális, agitációs, propaganda- és sport munkabi­zottságának beszámolója azokat a tapasztalatokat összegezte, amelyeket az idén szereztek a januári vizsgálatok során. Esze­rint a zömében városokba bejáró dolgozók száma meghaladja a 16 ezret. Sokan közülük na­ponta két-három órát tölte­nek el az állomásokon, vona­tokon vagy az autóbuszokon. Ezért kevesebb időt tölthetnek el pihenéssel és a családjuk köré­ben. Követendő, hogy a vizsgált szakmák területén mind több helyen autóbusszal oldják meg a vállalati személyszállítást Ily módon a bejárók viszonylag kényelmesebb és rövidebb idő alatt juthatnak el munkahelyük­re, illetve otthonukba. Az Oros­házi Üveggyár mintegy 450—500 dolgozója például hét községből autóbusszal utazik az üzembe, majd munka után lakóhelyére. Arról is hallottunk, hogy az ál­lami gazdaságok 22 autóbusza segít a bejáró dolgozók fuvaro­zásában. A jelentés és a vita ennek el­lenére több kedvezőtlen jelen­séget is feltárt., Érdemes ezeket is figyelembe venni. A legtöbb helyen a helyzet ugyanis az, hogy a szoros „étkezés — ter­melés — távozás” rendszerével a bejáró dolgozók kiszakadnak a vállalat mozgalmi életéből. A termelési tanácskozásokról, a szakszervezeti taggyűlésekről, a politikai oktatásról és a külön­böző ismeretterjesztő előadások­ról azzal az indoklással marad­nak távol, hogy „indul a bu­szom, vonatom”. Mindez azzal a hátránnyal is jár, hogy kevésbé tájéko­zottak vállalatuk, gyáruk ter­veiről és dolgairól. A megoldás természetesen nem egyszerű. Szükség esetén, külö­nösen, ha saját autóbusz áll ren­delkezésre, akkor valamilyen fontos rendezvény napján eset­leg később indíthatnák. De azon sem ártana gondolkozni, hogy néha nem lehetne-e vajon ter­melési tanácskozást tartani pél­dául egy-egy olyan községben, ahonnan az adott gyárba százan, százötvenen járnak munkába. A vizsgálat alkalmával a be­járó dolgozók néhány javaslatot tettek. Kérték, hogy a munkás-­­ vonatokon fordítsanak még na­­­­gyobb gondot a kulturáltabb­­ utazásra, az autóbuszokat pedig­­ jó lenne rádióval, folyóiratokkal,­­ napilapokkal felszerelni. A be­járók közül elég sokan szak-­­ munkástanulók, s közülük jó né­­hányan csak este nyolc után ül­hetnek vonatra vagy autóbusz­ra. Ezeknek a fiataloknak is töb­bet kellene segíteni a szabad­idő hasznos eltöltésében. Amint a jelentésből kiderül, a vizsgált 14 szálláshelyen mintegy 3200-an laknak. A na­gyobb helyeken szállásbizottsá­gokat alakítottak, a kisebbeken pedig szállásbizalmit választot­tak. A tapasztalatok szerint az itteni nevelőmunkának egyik legkedveltebb formája a kiscso­portos klubfoglalkozás. Ezenkí­vül a szállásbizottságok és az szb-k más nevelő és szórakozta­tó lehetőségekről is gondoskod­nak. Többen mégis hiányolták, hogy az itteni rendezvényeken elég ritkán jelennek meg válla­lati és szakszervezeti vezetők, pedig szívesen látnák őket. Hasznos lenne mind a bejáró, mind a szálláshelyeken lakó dolgozók szempontjából, ha rendszeres időközönként fogadónapokat tartanának a vezetők, mert így jobban meg­ismernék sajátos gondjaikat. Az SZMT közgazdasági mun­kabizottsága jelentésében az idei felszabadulási szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalomról tájékoztatta az elnökséget. Megállapították, hogy sokhelyütt a jubileumi év tiszteletére módosították, illet­ve növelték az egyébként már hagyományos vállalásokat. Többhelyütt olyan dolgozók is bekapcsolódtak a mozgalomba, akik eddig nem vettek részt benne. A felajánlásokra jellem­ző, hogy átgondoltabbak, konk­rétabbak, mint a megelőző években, legtöbb helyütt tükrö­ződnek bennük a vállalati adott­­ságok és sajátosságok. Az Oros­házi Üveggyár benevezett a Szocialista Munka Gyára címért folyó versenybe. Elgondolkoztató viszont, hogy több helyen helytelenül értel­mezik a felszabadulási munka­versenyt. A különböző felhívá­sok szerint ugyanis éves ver­senyt kellene szervezni. Helyen­ként azonban ezt szinte egyhó­napos időszakra szeretnék le­szűkíteni. Nem vételenül hang­súlyozta dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára, hogy a szervezés még mindig nem halad úgy, ahogyan szükséges lenne. Ezért jóval többet kellene fá­radozni azon, hogy a verseny méltó legyen az idei esztendő­höz. A tájékoztató szerint tavaly gyarapodott a szocialista brigá­dok száma. 1968-ban 1222 bri­gád csaknem 16 ezer 400 tagja nyerte el a címet, a múlt évben 1397 kollektíva 18 ezer 347 rész­vevője. Mindemellett a jelentés is, a vita is hangsúlyozta azt az igényt, hogy a mozgalom a számszerű gyarapodás mellett tartalmilag javuljon. Vagyis azt kell elérni, hogy ezek a kollek­tívák tetteikben mindenkor mél­tók legyenek a címhez. Az elnökség ülésén ezután a szervezési és káder munkabi­zottság múlt évi szakszervezeti mozgalmi statisztikáját értékel­ték, majd személyi kérdésekben hoztak határozatokat. P. P. A fővárosunk felszabadulási ünnepségeire érkezett moszkvai delegáció Grisinnek, az SZ­KP Politikai Bizottsága póttagjá­nak, a Moszkvai Városi Pártbizottság első titkárának vezeté­sével látogatást tett a budapesti városházán. Képünkön: Sarlós István, a Fővárosi Tanács V. B. elnöke üdvözli a vendégeket. (MTI Fotó)

Next