Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOT­TSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. FEBRUÁR 25., SZERDA Ars: 80 fillér NÉPÚJSÁG , XXV. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Egész ország A nők és az ifjúság hely­zetéről tárgyalt a párt Köz­ponti Bizottsága. A nőkről, tehát — számszerűleg — a népesség nagyobbik feléről. És a fiatalokról, akikt szám­arányuk szerint — úgy hu­­szonötig-harmincig számolva, ami manapság aligha túlzás — ugyancsak megközelítik a fele lakosságot, összevéve te­hát a háromnegyed ország élete sorsáról tárgyalt a párt vezető testülete, még ha nem is állított föl erről senki ilyen „népmozgalmi” mérleget. Valójában ugyanis nem a „fél ország” politikai, gazda­sági és szociális, kulturális viszonyairól folyt a tanácsko­zás és nem is a „háromne­gyedéről”, hanem egész tár­sadalmunk ügyéről, hiszen sem a nők, sem a fiatalok bol­dogulása nem választható el ettől. A felnőtt nemzedék társa­dalmi felelősségének fontos mércéje, milyen utódokat ne­­vel — állapítja meg a közle­mény, s ha szó szerint nem is, végeredményben ugyan­ilyen következtetésre jut a nők érvényesülésével kapcso­latban is. Mindannyiunkról volt szó tehát, a szocialista társadalom egészéről, férfi­tagjairól csakúgy, mint min­den nemzedékéről. Mindany­­nyiunknak szól az intelem: a mai fiatalok már megválto­zott körülmények között ser­dültek föl, amint hogy a nők életmódja, szemlélete is gyor­san változik. Minden tevé­keny és érző embernek része volt és van e változásokban, ne resteljük hát tudomásul venni az ésszerű következ­ményeket sem. Ha akartuk, hogy más élete legye­n a fia­taloknak, ha akartuk, hogy más élete legyen asszonya­inknak és akarásunkat siker koronázta, legyünk követke­­­zetesek és folytassuk — együtt az if­jakkal és a nők­kel — ezt a munkát, a mai, megváltozott követelmények­nek megfelelően tovább. Erről szól a Központi Bi­zottság közleménye, semmi­vel sem többről, de nem is kevesebbről. A felvetett gon­dolatok bizonyára megtermé­kenyítik majd az országban folyó politikai és gazdasági tevékenységet. Annál is in­kább, mert — mint a közle­mény hírül adja — az év vé­gére összehívják a párt soron következő X. kongresszusát zárul az ötéves terv, a re­form jegyében fejlődik a gaz­daság, társadalmi fejlődésünk további előrehaladását tűzi napirendre a közélet. Sokat elváró, tartalmas esz­esedé­st. A megyei tanács végrehajtó bizottsága február 24-én tartotta ülését Békéscsabán Klaukó Má­tyás elnö­kletével. A három na­pirendi pont közül elsőiként a megyei tanács művelődésügyi osztály munkájáról szóló jelen­tést vitatták meg. A végrehajtó bizottság jónak értékelte az osz­tály oktatási és népművelési munkáját Felhívta a figyelmet azonban a tartalmi munka to­vábbi javítására. A tennivalók közé sorolta többek között az oktatás és népművelés színvona­lának növelését, a pedagógusok nagyobb megbecsülését. Felhívta a figyelmet a szakemberképzés céltudatos irányítására oly ér­telemben, mely egybekapcsoló­dik a megye fejlesztési igényei­vel.­­ Ezt követően a kisipari ter­melőszövetkezetek működéséről adott tájékoztató jelentést vi­tatta meg. A végrehajtó bizott­ság e témakörön belül foglalko­zott a szövetkezetek gazdálkodá­­sára jellemző főbb mutatókkal. Kitért a megvalósított beruhá­zásokra, a munkavédelmi és szo­ciális ellátás helyzetére. A leg­nagyobb vitát a lakosság javí­tás-szolgáltató megtorpanása váltotta ki. Elöljárójában megállapította a vb, hogy megyénket a kisipari szövetkezetek megerősödése jel­lemzi. 1969-ben 48 kisipari és háziipari szövetkezet működött, csak úgy, mint az azt megelőző esztendőben. Az árbevétel azon­ban egy év alatt, 78 millió fo­rinttal emelkedett. Az átlagos üzemnagyság jelentős szóródást mutat: a legkisebb létszámot (1091, a Füzesgyarmat­i Jármű­készítő Ktsz, a legnagyobb lét­számot (1350-et) a Szarvasi Há­ziipari Ktsz foglalkoztatta, 1969- ben. Az árutermelés elhelyezéséről, illetve a belkereskedelmi érté­kesítéséről szólva, a szö­vetkezetek áruszállításai jó­val meghaladják a korábbi évek szintjét. 1969-ben csaknem 300 millió forint értékű árut adtak át a belkereskedelemnek és eb­ből több mint 100 millió forint értékűt a kiskereskedelemnek. Megállapítható az is, hogy a ter­melés az állami, tanácsi és a szövetkezeti ipar között az el­múlt évek folyamán megfele­lően differenciálódott. Kialakul­tak az egyes szövetkezetekre jel­lemző termelési profilok. Azt is megállapította a végrehajtó bi­zottság, hogy a szövetkezetek­­ megfelelően éltek a 61,6 millió forint népgazdasági beruházási­­ összeggel, amely a 48 szövetke-­­ zetnél megközelíti az 1968. év kétszeresét. A jelentés kissé hamiskásan­­ tüntette fel, hogy a lakosság részéről csökkent a szövetkezeti szolgáltatási igény. A valóság az, hogy a szövetkezeti ipar ja­vító­szolgálati tevékenysége a harmadik 5 éves terv első két évében dinamikus fejlődést mu­tatott, azonban a lakosság ré­szére végzett tevékenység 1968- tól megtorpant, stagnált. Ennek fő oka a valóságban az áremel­kedés, többek között az is, hogy kevésbé törekedtek például az építőiparnál a kisebb javítások elvállalására. Hozzájárult ehhez más ipar területén az alkatrész­­hiány és még egy csomós, úgy­nevezett „kifogás”. Felhívta a figyelmet a végrehajtó bizottság a magas árak csökkentésére és a minőség javítására. Hiszen ezek­nek a szövetkezeteknek a létre­hozása azzal az igénnyel tör­tént, hogy elsődleges a lakos­ság szolgáltatása, még a közületi szolgáltatás rovására is! Nem véletlen az a támogatás, amit már fentebb írtunk a 61 millió forint népgazdasági segítés, és az sem, amit a megyei tanács iparfejlesztésre­­ juttatott a har­madik 5 éves terv­ harmadik esz­tendejében. Az viszont örvende­tes, hogy 1970-ben először ha­ladja meg a szövetkezeti fejlesz­tések volumene a 100 millió fo­rintos értéket. A szövetkezetek megerősödé­sét jelzi — állapította meg a végrehajtó bizottság —, ami a jó gazdálkodással is egybefüggő, hogy a létszámuk 566 dolgozóval növekedett. Sajnálattal állapítot­ta meg azonban azt, hogy a munkavédelmi és a szociális el­­­­látottság elmaradt létszám-­­ növekedésétől. Reményét fejez­te ki, hogy a munkavédelmi szo­ciális ellátottság tekintetében je-­­­lentősebb előrehaladás követke­zik be a nagyobb­ mérvű beruhá­zások megvalósításával. Ezt követően az előterjesztett­­ bejelentések alapján határoza­tokig elfogadta az orosházi II-es­­ számú általános iskola április hó 4-től Kulich Gyula Általános Is­­kola, a gimnázium és szakkö­­zépiskola Békéscsaba szeptem­­­ber 1-től Kemény Gábor Szak­középiskola, valamint a sarkadi gimnázium és mezőgazdasági­­ szakközépiskola november 7-től Ady Endre Gimnázium és Me­zőgazdasági Szakközépiskola nevek felvételét. A végrehajtó bizottság folyó ügyek tárgyalásával fejezte be ülését. A megyei tanács vb üléséről jelentjük: Hatvanegy­millió forint népgazdasági beruházás a kisipari szövetkezeteknél Magas árak — Kifogásolható áruminőség Lapunk tartalmából: A lakosság javára (3. oldal) Étterem és esztétika (4. oldal) A kötszövőipar fejlesztési távlatai (5. oldal) ♦ * * Fékezzen egy percre! (6. oldal) Egy hét alatt 12 ezer beteg Az influenzajárvány a me­gyei KÖJÁL jelentése szerint tovább terjed. Most már nem­csak egyes községekben vagy városokban vannak kialakult gócok, hanem az egész megye területére kiterjedt az influen­zajárvány. Az előző hét 8 ezer­­ betegével szemben az e­l­lmúlt héten már 12 080-an jelentkez­t­tek az influenzára jellemző tü­netekkel orvosaiknál. Táppén­zes állományba 3048-an kerül­tek, szövődmény 189 betegnél lépett fel. A kórházakba ösz­­szesen 16 beteget kellett szállí­tani s a halálozások száma négy. Ezek közül hárman idő­sebbek. Az influenza megjele­nése óta megyénkben összesen 29 624 beteg volt. Nevelésügyi kongresszus szeptemberben Tegnap délelőtt, a Békéscsa­bai Ifjúsági Házban ülésezett a­­ Magyar Pedagógiai Társaság Békés megyei tagozata. A tago­zati ülésen jelen volt Mitykó­­ János, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának főelőadója. Dr. Tóth Lajos tagozati elnök bevezetőjében rövid történeti át­tekintést adott a megyei pedagó­gus-mozgalmakról, taní­tóegye­sülési törekvésekről, néptanítói egyletekről. E nemes hagyomá­nyokat folytatja a Magyar Pe­dagógiai Társaság megyei tago­zata is. Az ülés kiemelkedő eseménye­­ volt dr. Simon Gyula, az MPT­­ főtitkárának előadása. Tájékoz­­­­tatójában az V. Nevelésügyi­­ Kongresszus tartalmi és szerve­zeti előkészületeiről számolt be. A kongresszus célkitűzése lesz, hogy elősegítse az iskolai reform befejezését, illetve a permanens, folyamatos reform előtt álló fel­adatokat elemezze. Célja, hogy az egész társadalom érdeklődé­sét, felelősségét fokozza a leg­fontosabb pedagógiai kérdések iránt. Az előadó részletesen ki­fejtette nézeteit a magyar peda­gógia előtt álló komoly felada­tokról, az önmegújításról, a kor­szerűség elveiről. Az előadást vita követte, majd pedig Kálmán Gyula, a tagozat titkára ismertette a Neveléstör­téneti Szakosztály terveit. Napirenden a fogyasztói érdekvédelem A KPVDSZ elnökségi ülése A kereskedelmi, pénzügyi és­ vendéglátóipari dolgozók szak-­­ szervezetének közgazdasági osz-­­­tálya több mint 700 boltvezető és 327 vállalati szakszervezeti bizottság megkérdése alapján vizsgálta, hogyan hajtják vég­re a kiskereskedelemben a fo­gyasztói érdekvédelemről szóló miniszteri rendeletet. A szak-­­­szervezet elnöksége kedden tár­gyalt az ezzel kapcsolatos ta­­­ pasztalatokról. A vizsgálat megállapította, hogy 1968 óta megnövekedett , az ellenőrzések száma. Akadt olyan vállalat is, amelynek üzleteiben egy év alatt 1200 vizsgálat volt. Ez azt­­ bizonyítja, hogy a gazdaság­­irányítás új rendszerében a különböző hatóságok, felügye­leti és társadalmi szervek fo­kozottabban foglalkoznak a fo­gyasztók érdekvédelmével. Az ellenőrzések 3,4 százalékánál szabtak ki különböző mértékű bírságot. A szakszervezet vizsgálatai során meggyőződött arról, hogy a kereskedelmi dolgozók több­sége becsülettel látja el fel­adatát. A vásárlók és az eladók között még mindig a dolgozók magatartása okozza a legtöbb bonyodalmat. A szabálytalan­ságot elkövető, az udvariatlan eladókat nem mentesíti még az sem, hogy munkájuk egyre több és nehezebb. Az elnökség értékelésébe­n­ megállapította, hogy az utóbbi másfél évben javult a fogyasz­tók érdekvédelme, de még nem a kívánt mértékben. Ennek fő okát abban látják, hogy rom­lott a kereskedelmi dolgozók helyzete. A bolthálózat és az üzletek technikai felszerelése elmaradt a megnövekedett for­galomhoz képest, nem kielégí­tőek a dolgozók munkakörül­ményei.

Next