Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. FEBRUÁR 25., SZERDA Ars: 80 fillér NÉPÚJSÁG , XXV. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Egész ország A nők és az ifjúság helyzetéről tárgyalt a párt Központi Bizottsága. A nőkről, tehát — számszerűleg — a népesség nagyobbik feléről. És a fiatalokról, akikt számarányuk szerint — úgy huszonötig-harmincig számolva, ami manapság aligha túlzás — ugyancsak megközelítik a fele lakosságot, összevéve tehát a háromnegyed ország élete sorsáról tárgyalt a párt vezető testülete, még ha nem is állított föl erről senki ilyen „népmozgalmi” mérleget. Valójában ugyanis nem a „fél ország” politikai, gazdasági és szociális, kulturális viszonyairól folyt a tanácskozás és nem is a „háromnegyedéről”, hanem egész társadalmunk ügyéről, hiszen sem a nők, sem a fiatalok boldogulása nem választható el ettől. A felnőtt nemzedék társadalmi felelősségének fontos mércéje, milyen utódokat nevel — állapítja meg a közlemény, s ha szó szerint nem is, végeredményben ugyanilyen következtetésre jut a nők érvényesülésével kapcsolatban is. Mindannyiunkról volt szó tehát, a szocialista társadalom egészéről, férfitagjairól csakúgy, mint minden nemzedékéről. Mindanynyiunknak szól az intelem: a mai fiatalok már megváltozott körülmények között serdültek föl, amint hogy a nők életmódja, szemlélete is gyorsan változik. Minden tevékeny és érző embernek része volt és van e változásokban, ne resteljük hát tudomásul venni az ésszerű következményeket sem. Ha akartuk, hogy más élete legyen a fiataloknak, ha akartuk, hogy más élete legyen asszonyainknak és akarásunkat siker koronázta, legyünk következetesek és folytassuk — együtt az ifjakkal és a nőkkel — ezt a munkát, a mai, megváltozott követelményeknek megfelelően tovább. Erről szól a Központi Bizottság közleménye, semmivel sem többről, de nem is kevesebbről. A felvetett gondolatok bizonyára megtermékenyítik majd az országban folyó politikai és gazdasági tevékenységet. Annál is inkább, mert — mint a közlemény hírül adja — az év végére összehívják a párt soron következő X. kongresszusát zárul az ötéves terv, a reform jegyében fejlődik a gazdaság, társadalmi fejlődésünk további előrehaladását tűzi napirendre a közélet. Sokat elváró, tartalmas eszesedést. A megyei tanács végrehajtó bizottsága február 24-én tartotta ülését Békéscsabán Klaukó Mátyás elnökletével. A három napirendi pont közül elsőiként a megyei tanács művelődésügyi osztály munkájáról szóló jelentést vitatták meg. A végrehajtó bizottság jónak értékelte az osztály oktatási és népművelési munkáját Felhívta a figyelmet azonban a tartalmi munka további javítására. A tennivalók közé sorolta többek között az oktatás és népművelés színvonalának növelését, a pedagógusok nagyobb megbecsülését. Felhívta a figyelmet a szakemberképzés céltudatos irányítására oly értelemben, mely egybekapcsolódik a megye fejlesztési igényeivel. Ezt követően a kisipari termelőszövetkezetek működéséről adott tájékoztató jelentést vitatta meg. A végrehajtó bizottság e témakörön belül foglalkozott a szövetkezetek gazdálkodására jellemző főbb mutatókkal. Kitért a megvalósított beruházásokra, a munkavédelmi és szociális ellátás helyzetére. A legnagyobb vitát a lakosság javítás-szolgáltató megtorpanása váltotta ki. Elöljárójában megállapította a vb, hogy megyénket a kisipari szövetkezetek megerősödése jellemzi. 1969-ben 48 kisipari és háziipari szövetkezet működött, csak úgy, mint az azt megelőző esztendőben. Az árbevétel azonban egy év alatt, 78 millió forinttal emelkedett. Az átlagos üzemnagyság jelentős szóródást mutat: a legkisebb létszámot (1091, a Füzesgyarmati Járműkészítő Ktsz, a legnagyobb létszámot (1350-et) a Szarvasi Háziipari Ktsz foglalkoztatta, 1969- ben. Az árutermelés elhelyezéséről, illetve a belkereskedelmi értékesítéséről szólva, a szövetkezetek áruszállításai jóval meghaladják a korábbi évek szintjét. 1969-ben csaknem 300 millió forint értékű árut adtak át a belkereskedelemnek és ebből több mint 100 millió forint értékűt a kiskereskedelemnek. Megállapítható az is, hogy a termelés az állami, tanácsi és a szövetkezeti ipar között az elmúlt évek folyamán megfelelően differenciálódott. Kialakultak az egyes szövetkezetekre jellemző termelési profilok. Azt is megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a szövetkezetek megfelelően éltek a 61,6 millió forint népgazdasági beruházási összeggel, amely a 48 szövetke- zetnél megközelíti az 1968. év kétszeresét. A jelentés kissé hamiskásan tüntette fel, hogy a lakosság részéről csökkent a szövetkezeti szolgáltatási igény. A valóság az, hogy a szövetkezeti ipar javítószolgálati tevékenysége a harmadik 5 éves terv első két évében dinamikus fejlődést mutatott, azonban a lakosság részére végzett tevékenység 1968- tól megtorpant, stagnált. Ennek fő oka a valóságban az áremelkedés, többek között az is, hogy kevésbé törekedtek például az építőiparnál a kisebb javítások elvállalására. Hozzájárult ehhez más ipar területén az alkatrészhiány és még egy csomós, úgynevezett „kifogás”. Felhívta a figyelmet a végrehajtó bizottság a magas árak csökkentésére és a minőség javítására. Hiszen ezeknek a szövetkezeteknek a létrehozása azzal az igénnyel történt, hogy elsődleges a lakosság szolgáltatása, még a közületi szolgáltatás rovására is! Nem véletlen az a támogatás, amit már fentebb írtunk a 61 millió forint népgazdasági segítés, és az sem, amit a megyei tanács iparfejlesztésre juttatott a harmadik 5 éves terv harmadik esztendejében. Az viszont örvendetes, hogy 1970-ben először haladja meg a szövetkezeti fejlesztések volumene a 100 millió forintos értéket. A szövetkezetek megerősödését jelzi — állapította meg a végrehajtó bizottság —, ami a jó gazdálkodással is egybefüggő, hogy a létszámuk 566 dolgozóval növekedett. Sajnálattal állapította meg azonban azt, hogy a munkavédelmi és a szociális ellátottság elmaradt létszám- növekedésétől. Reményét fejezte ki, hogy a munkavédelmi szociális ellátottság tekintetében je-lentősebb előrehaladás következik be a nagyobb mérvű beruházások megvalósításával. Ezt követően az előterjesztett bejelentések alapján határozatokig elfogadta az orosházi II-es számú általános iskola április hó 4-től Kulich Gyula Általános Iskola, a gimnázium és szakközépiskola Békéscsaba szeptember 1-től Kemény Gábor Szakközépiskola, valamint a sarkadi gimnázium és mezőgazdasági szakközépiskola november 7-től Ady Endre Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola nevek felvételét. A végrehajtó bizottság folyó ügyek tárgyalásával fejezte be ülését. A megyei tanács vb üléséről jelentjük: Hatvanegymillió forint népgazdasági beruházás a kisipari szövetkezeteknél Magas árak — Kifogásolható áruminőség Lapunk tartalmából: A lakosság javára (3. oldal) Étterem és esztétika (4. oldal) A kötszövőipar fejlesztési távlatai (5. oldal) ♦ * * Fékezzen egy percre! (6. oldal) Egy hét alatt 12 ezer beteg Az influenzajárvány a megyei KÖJÁL jelentése szerint tovább terjed. Most már nemcsak egyes községekben vagy városokban vannak kialakult gócok, hanem az egész megye területére kiterjedt az influenzajárvány. Az előző hét 8 ezer betegével szemben az ellmúlt héten már 12 080-an jelentkezttek az influenzára jellemző tünetekkel orvosaiknál. Táppénzes állományba 3048-an kerültek, szövődmény 189 betegnél lépett fel. A kórházakba öszszesen 16 beteget kellett szállítani s a halálozások száma négy. Ezek közül hárman idősebbek. Az influenza megjelenése óta megyénkben összesen 29 624 beteg volt. Nevelésügyi kongresszus szeptemberben Tegnap délelőtt, a Békéscsabai Ifjúsági Házban ülésezett a Magyar Pedagógiai Társaság Békés megyei tagozata. A tagozati ülésen jelen volt Mitykó János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója. Dr. Tóth Lajos tagozati elnök bevezetőjében rövid történeti áttekintést adott a megyei pedagógus-mozgalmakról, tanítóegyesülési törekvésekről, néptanítói egyletekről. E nemes hagyományokat folytatja a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata is. Az ülés kiemelkedő eseménye volt dr. Simon Gyula, az MPT főtitkárának előadása. Tájékoztatójában az V. Nevelésügyi Kongresszus tartalmi és szervezeti előkészületeiről számolt be. A kongresszus célkitűzése lesz, hogy elősegítse az iskolai reform befejezését, illetve a permanens, folyamatos reform előtt álló feladatokat elemezze. Célja, hogy az egész társadalom érdeklődését, felelősségét fokozza a legfontosabb pedagógiai kérdések iránt. Az előadó részletesen kifejtette nézeteit a magyar pedagógia előtt álló komoly feladatokról, az önmegújításról, a korszerűség elveiről. Az előadást vita követte, majd pedig Kálmán Gyula, a tagozat titkára ismertette a Neveléstörténeti Szakosztály terveit. Napirenden a fogyasztói érdekvédelem A KPVDSZ elnökségi ülése A kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók szak- szervezetének közgazdasági osz-tálya több mint 700 boltvezető és 327 vállalati szakszervezeti bizottság megkérdése alapján vizsgálta, hogyan hajtják végre a kiskereskedelemben a fogyasztói érdekvédelemről szóló miniszteri rendeletet. A szak-szervezet elnöksége kedden tárgyalt az ezzel kapcsolatos ta pasztalatokról. A vizsgálat megállapította, hogy 1968 óta megnövekedett , az ellenőrzések száma. Akadt olyan vállalat is, amelynek üzleteiben egy év alatt 1200 vizsgálat volt. Ez azt bizonyítja, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében a különböző hatóságok, felügyeleti és társadalmi szervek fokozottabban foglalkoznak a fogyasztók érdekvédelmével. Az ellenőrzések 3,4 százalékánál szabtak ki különböző mértékű bírságot. A szakszervezet vizsgálatai során meggyőződött arról, hogy a kereskedelmi dolgozók többsége becsülettel látja el feladatát. A vásárlók és az eladók között még mindig a dolgozók magatartása okozza a legtöbb bonyodalmat. A szabálytalanságot elkövető, az udvariatlan eladókat nem mentesíti még az sem, hogy munkájuk egyre több és nehezebb. Az elnökség értékelésében megállapította, hogy az utóbbi másfél évben javult a fogyasztók érdekvédelme, de még nem a kívánt mértékben. Ennek fő okát abban látják, hogy romlott a kereskedelmi dolgozók helyzete. A bolthálózat és az üzletek technikai felszerelése elmaradt a megnövekedett forgalomhoz képest, nem kielégítőek a dolgozók munkakörülményei.