Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. MÁRCIUS 26. CSÜTÖRTÖK Ára: 86 fillér A munkásosztály hatalma a párt vezetésével jut érvényre A párt megyei bizottságának ülése A párt megyei bizottsága tegnap, 1970. március 25-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság 1958-ban a munkásosztályról hozott határozatának végrehajtását újította meg. Az írásbeli jelentéshez dr. Szabó Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára szóbeli kiegészítést adott. A párt Békés megyei bizottsága 1969 július—augusztus hónapban a Központi Bizottság 1958. évi határozata alapján vizsgálatot folytatott 39 nehézipari, könnyűipari, élelmiszeripari, építőipari üzemben és kisipari termelőszövetkezetben, melynek során 2500 fizikai munkás, párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezető véleményét hallgatta meg a vizsgálatban részt vevő 92 elvtárs. A munkások helyzetét, a KB határozatának végrehajtását célzó vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt 10 évben a megyében jelentős politikai, társadalmi és gazdasági változások mentek végbe. Ezzel függ össze, hogy amíg a megyében a felszabadulást követő években az ipar fejlesztésének üteme rendkívül lassú volt, s a kevés számú ipari munkahely közel sem biztosította a munkaképes korú lakosság foglalkoztatottságát, addig a második ötéves tervben erőteljesebb iparfejlesztés indult meg. 1961—67 között a szocialista szektorban mintegy 9 milliárd forint jutott a megye fejlesztésére, amelyből több mint három, milliárd az ipari állóalapok bővítését szolgálta, s 1968-ban Békés megyében a szocialista iparban 46 666, a szocialista építőiparban pedig 6095 volt a foglalkoztatottak száma, ami az összlakosság 12,1 százaléka; ez az arány 1958-ban mindössze 3,3 százalék volt. Az ágazatok közül a nehézipar, ezen belül is a gépipar fejlődése volt a leggyorsabb, amely 1968-ban az összmunkások és alkalmazottak 11 százalékát foglalkoztatta. Az ipar bővítéséhez szükséglétszámot részben a mezőgazdaság átszervezése folytán felszabadult munkaerő, részben a korábban csak háztartásban dolgozó nők fokozottabb munkába állítása biztosította. A foglalkoztatottság további javítása főleg az új ipari telepek létesítésétől és a szolgáltatás fejlesztésétől függ. Általában a koncentráltabb, nagyobb létszámot foglalkoztató ipartelepek fejlődése volt a gyorsabb. A megye iparosítását megelőzően, 1958-ban az állami iparban mindössze két gyártelep foglalkoztatott ezer munkásnál többet — a békéscsabai téglagyár és a ruhagyár. Az utóbbi években a foglalkoztatottak csaknem egynegyede nagyüzemekben dolgozik. A vidékről bejáró dolgozók száma évről évre emelkedik. 1967-ben több mint 22 ezer ember utazott, ebből a megye területén 13 ezer, megyén kívül pedig 9 ezer. A vidéki ipartelepítések (Orosházi Üveggyár, Békési Mezőgazdasági Gépgyár stb.) segítettek a helyi lakosság foglalkoztatásában, de a szívóhatás következtében a bejárók számát a közeli településekről is megnövelték. Különösen az építőiparban dolgoznak lakóhelyüktől távol jelentős számban. A nagyobb munkalehetőség következtében csökkent a megyéből elvándorlók száma. Megváltozott a keresőképes foglalkoztatottak aránya is. Csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma és többszörösére nőtt az ipari munkásoké és alkalmazottaké. Jelenleg az iparban dolgozik a keresőképes lakosság 20 százaléka. A gyors fejlődés ellenére megyénk továbbra is erősen mezőgazdasági jellegű. Az ipartelepítés kedvezően befolyásolta az ipar összetételét. 1968-ra az ipar szerkezeti arányai megváltoztak: az állami iparban a foglalkoztatott 30 százaléka a nehéziparban, 30 százaléka a könnyűiparban, az élelmiszeriparban pedig 34 százaléka dolgozott. A munkások a párt politikáját helyeslik, magukénak vallják, amely marxista alapokon nyugszik, szélsőségektől mentes, reálisan fejezi ki a hazánkban végbement társadalmi, gazdasági és politikai változásokat. Ezért a munkások készségüket fejezik ki annak megvédéséért és végrehajtásáért. A munkások értik és látják, hogy a munkásosztály hatalma a párt vezetésével jut érvényre. Tudják, hogy a párt irányító tevékenysége a fejlődés alapvető hajtóereje. Igénylik a párt szavát az üzemekben és az irányító, még inkább az ellenőrző szerepét a cselekvésben kívánják látni. Jól fogadják, hogy az államhatalmi és más társadalmi szerveknél jelentős számú munkás van a vezetésben. A megyében a tanácstagok között eredeti foglalkozását tekintve 524 ipari munkás van. A párt egyre növekvő tömegbefolyása nem azonos mértékű a munkások egyes csoportjainál. A leghatékonyabb a régi szervezett munkások körében. Ide lehet sorolni még az üzemek törzsgárdáját, a kvalifikált szakmunkásokat, a termelést közvetlen irányító szakembereket, vezetőket. Közülük kerülnek ki a párt aktivistái, a szocialista brigádmozgalom vezetői és tagjai, a társadalmi és tömegszervezetek aktív résztvevői. Ez a csoport politikailag a legképzettebb és legtapasztaltabb, politikai magatartását a tudatosság jellemzi. Az üzemi pártszervezetek helyesen látják alapvető feladatukat. Igyekeznek megoldani a munkások ideológiai és politikai nevelését, elsősorban a párttagság felkészítésének és mozgósításának útján. Helyes, hogy az üzemi pártszervezetek egyre több gondot fordítanak a dolgozók tájékoztatására, hangulatának tanulmányozására. A küönböző téves nézetekkel szembeni határozott fellépés azonban még sokszor elmarad, gyakran hiányzik a kellő politikai bátorság is. Bár a pártszervezetek nevelő munkája eredményeként fejlődött a munkások szocialista tulajdonnal szembeni felelősségérzése, ez azonban még nem egyértelmű, mert hat még a társadalom és az üzem iránti közöny, ami olyasmiben is megnyilvánul, hogy „először a háztáji, azután az üzem.” A materialista világnézet térhódításához, a párt eszméinek elfogadásához a pártszervezetek következetes és szívós propagandamunkája jelentős mértékben járult hozzá. Az 1968/69-es oktatási évben a megyében öszszesen 24 ezer munkás vett részt a politikai oktatáson, ebből hatezren a pártoktatás szervezett formáin. A pártszervezetek gazdaságirányító és termelést ellenőrző tevékenysége javult. A közgazdasági és elemző tevékenység mindinkább érvényesült munkájukban. Ez azonban a vállalati önállóság korlátozott volta (telephely, gyáregység) miatt (Folytatás a 2. oldalon) Laktanyát neveztek el Szalvai Mihály altábornagyról A felszabadulás közelgő 25. évfordulója alkalmából a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségéről Szalvai Mihály altábornagyról nevezték el néphadseregünk egyik budapesti laktanyáját. A szerdán tartott bensőséges névadó ünnepségen részt vett a néphadsereg tábornoki karának több tagja, képviseltették magukat a társfegyveres testületek, ott voltak többen a névadó egykori harcostársai közül. XXV. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Megyei főszerkesztők tanácskozása A MUOSZ oktatási központja és a Szolnok megyei Néplap szerkesztősége rendezésében szerdán megkezdődött Szolnokon a megyei főszerkesztők módszertani tagozatának tanácskozása. Az első napon Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője tartott előadást „Kritika és felelősség” címmel. Az előadást vita követte. Délután meghallgatták Zagyi Jánosnak, az MSZMP Szolnok megyei bizottsága titkárának tájékoztatóját Szolnok megyéről, majd megtekintették a Tisza II. vízlépcső építéséről készült filmet. A tanácskozás második napján Gerencséri Jenő, az MSZMP Központi Bizottsága ágit. prop. osztályának munkatársa tart tájékoztatót, majd résztvevők Jászberénybe, nak. utaz- Magyar—Szovjet Barátsági Napok megyénkben A Hazafias Népfront és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Békés megyei elnöksége április 3-án és április 4-én, hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából Magyar— Szovjet Barátsági Napot rendez Gyulavári, Dombiratos, Újkígyós, Kötegyán és Pusztaottlaka községekben. Az ünnepségeken, melyelére szovjet vendégeket is meghívnak, megemlékeznek arról a sokoldalú támogatásról, melyet a Szovjetunió nyújtott hazánknak a szocializmus építése során. Szlovák gyermekkórus Békéscsabán A Magyar Rádió és Televíziónemzetközi, gyermekkórus-találkozót rendez hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján. Egy-egy lengyel, észt, bolgár, cseh, német, szovjet, jugoszláv gyermekkórus érkezik hazánkba s az április 1-i Erkel Színház-beli ünnepi gálaest után az ország különböző városaiban lépnek fel. Békéscsaba a Pozsonyi Rádió gyermekkórusát látja vendégül: április 3-án kétszer, délelőtt fél 10-kor és délben, fél 1-kor a megyei Művelődési Házban lép a csabai közön elé a szlovák kórus. nagy tételben a háztáji gazdaságoknak A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalatnál az idén egyre több háztáji gazdaság közös tételben rendeli meg a tavaszi vetőmagot. A háztáji gazdaságoknak ugyanis módjukban áll, hogy a tsz-eknek bejelentsék, mennyi vetőmagot igényelnek, a közös gazdaság központjában elkészítik az összesítést és egyszerre rendelik meg a szaporító anyagot. Ez a megoldás azzal az előnnyel jár, hogy a kis csomagolású 100—250 grammos — tételek ára helyett a nagyobb megrendeléseket — az egymázsás szállítmányokat — megillető kedvezménnyel vásárolhatja meg a tagság. Lehetőség nyílik arra is, hogy a közös gazdaság járművével olcsóbban szállítsák a helyszínre a magvakat. A vállalat és a SZÖVOSZ vetőmagárjegyzéket adott ki, amelyben tájékoztatást adnak a beszerzési lehetőségekről és feltételekről. (MTI) Hunkában a brigád A csanádapácai Köztársaság Tsz 30 holdas mákvetését kálisó, szuperfészfát és pétisó keverékkel trágyázzák. Mivel a föld még laza, s géppel nem tudnak ráhajtani, ezért munkabrigádot szerveztek a műtrágya szétszórására.