Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

Több fuvaroztatói kezdeményezésre van szükség Konténerizálási és rakodógépesítési ankét Szegeden K­onténe­rizáció és rakodásgé­­pesítés címmel tartott csütörtö­kön Szegeden előadást és szak­mai bemutatót a Közlekedéstu­dományi Egyesület helyi szerve­zetének szállítmányozási szak­csoportja. Az ankétot a Vasút - igazgatóság Kereskedelmi Osz­tályával és a 10. sz. AKÖV-vel közösen rendezték, azzal a céllal, hogy az érdekelt szakemberek tájékozódjanak a szállítás és anyagmozgatás korszerű megol­dásairól, az egyre növekvő mun­kaerőgondok kiküszöbölésének lehetőségeiről, s egyben tájékoz­tatást adtak a várható fejlődés irányvonaláról is. V­itaindító előadást C­sek­ó László, a Központi Szállítási Ta­nács titkára tartott. A­z anyagmozgatás — hangsú­lyozta az előadó — jelentős mun­­kaerőt és költséget igényel. A költségtényezők sok esetben — egyes termelőüzemek profiljától függően — az összes termelési költségek 15—18 százalékát is elérhetik. A közlekedési vállalatokra nagy gondot ró az a körülmény, hogy különböző méretű, termé­szetű, súlyú és csomogatású áru­darabok szállítását és rakodását kell elvégezniük. Az ezzel járó­­ nehéz fizikai munkát csak rao-­­­dernebb technika alkalmazásá-­­ val, ki- és berakó gépsorok be-­­­állításával lehet — és szükség-szerű is! — helyettesíteni, annál­­ is inkább, mivel közismert, hogy a fokozott fizikai megterhelést­­ követelő munkahelyeken mun­­­­kaerőhiánnyal küzdenek a válla­latok. A fejlődés útját egységra­kományok képzése, valamint a rakodólapos és szállítótartályos árukezelés általánossá válása­­ jelent. Hazánkban a már eddig is széles körben alkalmazott kis­ és közepes méretű szállítótartá­lyok mellett bevezetik a nagy­méretű (öttonnás) kontinerek forgalmát is. A­z előadást vita követte, ame­lyen többek között felszólalt Vin­­­dó Lajos, a Békéscsabai Kon­zervgyár szállítási osztályának vezetője is, aki — a gyár áru­forgalmának jellegéből követke- t­­­ően is — a r­akodás gépesítésé­nek gondjairól beszélt. A Békés­csabai Konzervgyárban az anyag­­mozgatás 60—70 százalékát gé­pekkel végzik. Problémát jelent, hogy a bolgár gyártmányú eme­lővillás targoncákhoz igen ne­héz alkatrészt szerezni, nem megoldott a targoncavezetők képzése sem. Vidó Lajos javasol­ta, hogy a targoncák „pilótái­nak” képzéséről szervezett for­mában gondoskodjanak az ille­tékes megyei szállítási bizottsá­gok. D­élután szakmai bemutatóra krült sor a szegedi pályaudva­ron, ahol az egybegyűlteknek bemutatták az öttonnás konté­nerek kezelését. P­etri Ferenc Késett az akác virágzás H­azánkban elsőnek rendsze-­­­rint megyénkben bontja ki vi­­­­rágait a tavasz egyik legkedvel­­­­tebb virága, az akácvirág. Most tíznapos késéssel — elsőnek , Békéscsaba és a többi város széle­i­től védett utcáin, terein bontot­­j­­a ki virágszirmait a bódító illa­­­­tú fehérfürtös akácvirág —, de­­ az ország egyik legnagyobb ösz­­szefüggő akácerdejében. Mály­vádon és Vátyonban még bim­­i bóeak az akácfák. Három Három történet, három kina­gyított filmkocka, az élmények egymásra fényképezett halma­zából: a dicséretről, a sértésről és az áhítatról. A legnagyobb dicséret Egy önérzetében sértett bolt­vezetővel hozott össze a vélet­len a közelmúltban. Panaszát meghallgattam és vigaszul meg­írtam kedvenc történetét, ame­lyet — ha naplót vezetne —, a legnagyobb dicséret címmel jegyezhetne fel. — Tudja, Uram, milyen ke­reskedő vagyok én? Aki nálam jobban szereti a szakmát, az festi magát. Tavaly nyáron is bejön az üzletbe egy idős há­zaspár. Pestiek voltak, s csak egy fogkefét és fogkrémet akar­tak venni. Igen ám, csakhogy az én boltomat nem lehet ilyen olcsón meglátogatni! Beszélget­tem velük, ajánlottam ezt, azt, s végül — ők sem akarták el­hinni — 130 forint lett a cekk. A bácsi, olyan 60 éves forma történet öregember, csak enn­yit mon­dott: — Sok üzletben jártam már, de azt még nem láttam, hogy valaki ilyen finoman, ilyen raffinált udvariassággal szaba­dítson meg a pénzemtől. Sértés Az idős hölgy kutyáját sétál­tatja az utcán. A kis, zsemle­színű jószág kényelmesen lép­ked a járdán, s finnyásan húzó­dik el a járókelők elöl. Ha nem négylábú lenne, illene rá a so­kat sejtető megállapítás: volt gyerekszobája ... Az idős hölgy olyan király­női tartással sétáltatja kedven­cét, mintha a póráz végén nem egy kis cicánál nagyobb öleb, hanem egy valódi oroszlán vol­na. — Biztosan díjat nyert vala­melyik kutyakiállításon — hu­nyorog össze két ebszakértő, ám egy rosszcsont kisfiú nyomban lelohasztja az idős hölgy büsz­keségét, ahogy a kutyára mu­­­tatva, így kiált: — Nézd anyu, mekkora egér! azok az események, amelyek ezekben a napokban végigsöpör­nek az egész Amerikán. Az egyetemi hallgatók általános diáksztrájkra szólítanak, tiltako­zásul a kambodzsai agresszió és Észak-Vietnam bombázásának felújítása ellen. A keleti partvi­dék 11 legnagyobb oktatási in­tézményének újságai első olda­lukon sztrájkfelhívással jelen­tek meg. Több mint 450 egyete­men és középiskolában folyta­tódnak a tiltakozó gyűlések. A vietnami háború azonnali befe­jezését követelő Új Mozgósítási Bizottság a Mississipitől keletre levő vidékeket szólította fel, kö­vetelték, hogy a kormány fel­tétel nélkül vonja vissza az ösz­­szes csapatokat Délkelet-Ázsiá­­ból. A­z ohioi Kentbem 4 egyete­mistát megölt a rendőrsortűz, május 4-én a washingtoni rend­őrség 75 tüntetőt letartóztatott. 9-én százezren gyűltek össze a fővárosban, hogy tiltakozzanak az agresszió ellen. N­ixon elnök áprilisi tv-nyilat­kozatában arról beszélt, hogy Vietnamban közeledik a béke és 12 hónap alatt 150 ezer katonát rendel haza. Majd váratlanul felújították a VDK bombázását, betörtek Kambodzsába, mégpe­dig úgy, hogy még az amerika­­barát Lon Nol rezsimet sem ér­tesítették előre. Beavatkozás amelyről az amerikaiak a sai­gond hadügyminisztérium jelent­­­téséből értesülnek. A New York Times szemle-­­­írója, James Resten szerint még­­ Washingtonban is nézeteltérések is vannak.. A Nixon-adminisztráció­­ komoly bel- és külpolitikai vál-­­­ságba jutott azóta, hogy átvette­­ a hatalmat.■ A szenátorok egy csoportja­­ el akarja érni, hogy az amerikai­­ kongresszus nyilvánítsa törvény-­­ telennek a vietnami háború új folytatását. „Az indokínai had- ■ műveletek váratlan kiterjeszté-­­ sével Nixon elnök el akarja ■ vonni az ország figyelmét az • inflációról, a munkanélküliség-­­ ről és más problémákról, akkor, ■ amikor mindinkább kibontako- ■ zik a kongresszusi választási­­ hadjárat — írja a New York ■ Times. — lehet, hogy a kor- ■ mány tevékenységének éppen ez­­ a titkos rugója, de vajon mire­­ vezet ez?” „A főváros kettészakadt —­­ írja James Resten. — Soha nem­­ volt ilyen nagy a szakadás a né­­­ hal George McCarty szenátor­a óta.” N­em a főváros szakadt ketté,­­ hanem az ország; azokra, akik­­ tudatosan vagy kényszerből , igaznak fogadják a hazugságot, js és azokra, akik nem tudnak,­­ vagy nem akarnak belenyugod-­­ ni,, hogy a szavak jelentése el­­­­lenkezőjére fordul.­­ G. B. ! A versimádó Egyszer már írtam róla, s már a nevét is elfelejtettem, amikor újra összefutottunk, ötvenéves­es üzemgazdász az egyik terme­lőszövetkezetben, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy má­niákusan szereti a verseket. Versimádó. Ez a szó nyilatt belém, amikor megállított, s már tudtam, hogy mit fog­­mon­dani. Szavalni szeretne, de nincs hol, mert ő már régen kinőtt abból, hogy ünnepségeken ver­set mondjon. De akkor is — öt­venéves fejjel —­ még mindig nem tett le arról, hogy egyszer sötét ruhában, reflektorok fé­nyénél kiálljon a közönség elé és szavaljon. öreg barátom biztatott, néz­zek én is utána, hol szavalhat­na. Hümmögtem és valami olyasfélét mormoltam, hogy már túl vagyunk az évfordulókon, most nem kell a versmondó, mert nincs ünnep. Haragosan nézett rám, de aztán kisimultak szeme körül a ráncok és bizakodva vállon vere­getett. — Nem baj, majd jövőre megpróbálom. Addig megtanu­lok még néhány verset. B. I. murissi 3 1970. MÁJUS 23. Az árvízkárosultak között F­ehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, több más vezető sze­mélyiséggel együtt, felkereste az árvíz sújtotta területeket, és az árvíz elől kitelepített lakosság szálláshelyeit, ahol elbeszél­g­etett az árvízkárosult családokkal. Egy a sok közül, a vásárosnaményi iskolában létesített szükség­szállás R­eggelit osztanak az árvízkárosultaknak A katasztrófa­ sújtotttt területeken fokozottan szükséges a rend­szeres egészségügyi ellenőrzés. Dr. Pataki Béláné egy Nyíráb­rándról kitelepített kislányt vizsgál. (MTI-fotó)

Next