Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

Egészségvéti?111 és balesetelhárítás —11 ipió forint belvízkár Ülést taró békéscsabai Városi Tanács V. B. • . . . , levében köszönetét fejezte ki A békéscsabai városi tanárunkájukért június 29-én tartotta ülését ''segítségükért, Késcsabán, Uhljár Mihály el­­­esével. A tanácskozáson az . .... ... - ben kértek, hogy újra legyen és­mindennemű Az interpellációk között töb­iga és a költségvetési ü­zem Rozéinak munka. A­ len­­ Csatán bel­a, a megye náci végrehajtó bizottsá elnökhelyettese. Az eree tervezett 4 napirendi per bővült azzal, hogy Csatárék tájékoztatást adott a tajus sen a megyei tanács vf ^ 5-i üléséről, melyen a alta­­nács vb munkáját ajázt meg. Ismertette azotegy­á­lásokat, melyeket a rosi vb nács vb dolgozott ki segítésére. . . €5 ICC­Ezt követően ^ reskedelmi állandóig 8 *%. számolóját vitatte h8 hagytak jóvá. A­^elö * bizottság munlá«^ tanácstagok hel^ J^nTM — mondották a TM . o „v, vezetői su­a vb független rűbben látogat! U !! „bi­zottságok ülés-'87 az °1*? fel' merülő kérdée a.zo?Tlal 7aT laszt tudnámapni « “f*®* érdemben ti? í°lmacsolTU a választópolg nari" Harmadil'^10 a tanács göncében mukodo vállalatok intézmények _ dol­gozóinak A3- 05 egészségvé­­delméről balesetvédelmi és balesetei 11*) tevékenységéről tanácsko*- Ezzel­­kapcolat­­tosan a városi kórház, rendelői^03'’ az ingatlankeze­­lő, a és Köztisztasági Vállalati általános iskolák gondnd-i üzem egészszeri€lrr,i helyzetét. Meg­­állapító, hogy a fenti intéz­­ménynél, illetve vállalatoknál a­zonságos és egészséges márkörülmények javításában a k t­óbbi 2—3 évben előrehala­­dásörtént. Mindamellett a ta­nyás kimondta: ezeknél a SZI e­knél, vállalatoknál­ a bal­­evédelmi, balesetelhárító te­­vénységet feltétlenül szüksé­­g szigorítani a szakfelügyeleti érveken keresztül. Javítani ■ll a helyszíni ellenőrzéseiket. Meg kell követelni a biztonság­os mun­kafeltételeik megterem­­ését. A következőkben kisebb mó­dosításokkal a tanácsülés jóvá­hagyta a város tanács, a végre­hajtó bizottság, és az állandó bi­­zottságok 1970. második félévi munkatervét. A bejelentéseknél első felszó­laló Uhljár Mihály vb-elnök volt, aki ismertette a békéscsa­bai belvíz okozta károkat. El­mondotta, hogy a belvíz nagy károsodást okozott az V. kerü­letben, a Szegfű, a Rózsa Fe­renc utcában és másutt. Említet­te a szivattyúk elégtelenségét, a csapadéklevezető árkok, vízle­­eresztők stb. korszerűtlenségét, melyek hozzájárultak a nagyobb károk okozásához. Ezekre teen­dő intézkedéseket a mai tanács, ülés határozata alapján a vég­rehajtó bizottság tervébe iktat­ja. Az V. kerületben 10 lakás vár lebontásra, 17 pedig meg­rongálódott, összességében a belvíz a város területén 11 mil­lió forint kárt okozott. A továb­biakban elismeréssel , nyilatko­zott mindazokról, akik fegyel­mezetten és odaadással járultak hozzá a 2500 sarkadi árvízkáro­sult itteni jó ellátásához. A vb­beli orvosi szolgálat a 17 ezer la­kosú Jaminában, Novák Mihály, a 2-es számú csatorna kezelését kérte a Május 1 Termelőszövet­kezet részére. Knyihár Jánosné kifogásolta a temetkezés vasár­napi napon való megszünteté­sét. Rajtuk kívül felszólaltak: Nagy János, Zsilák Ádám, Jass Mihály, dr. Péterfi Gábor, Ba­bák György, Palyik György, Zsi­­linszki Ádám, Rutkai Jenő, Tí­már Benedek, Megyei György, Darabos József, Rados András, Kazár János tanácstagok, illet­ve meghívottak. Az interpellá­ciókra Uhllár Mihály vb-elnök, Babák György és Vantara Já­nos vb-elnökhelyettesek adta­k választ. MA, Békekölcsön­sorsolás (9. oldal) Lottónyeremények (10. oldal) Ha tanácselnök lennék (4. oldal) 2 oldal sport (7—8. oldal) A fesztivál az UNIMA eszméjét követte: a bábművészet eszközeivel a népek közti barátságot szolgálta Vasárnap délután a bolgár, a jugoszláv, a román és a békés­csabai „Napsugár” bábegyüttes műsorával fejeződött be a II. Békéscsabai Nemzetközi Báb­­fesztivál előadássorozata. A zá­róünnepséget este fél 9 órakor rendezték meg­ a békéscsabai Jókai Színházban. Hollós Ró­­bertné, a Népművelési Intézet főmunkatársa, az UNIMA ma­gyar tagozatának titkára össze­gezte a fesztiválon látott előadá­sok értékelését. Fontos ténye­zőként említette meg, hogy ez­úttal nem versenyszerűen szere­peltek a csoportok, és ez a kö­rülmény elsősorban a nyugod­­tabb, koncentráltabb játékot se­gítette. Véleménye szerint ez a fesztivál volt eddig a legértéke­sebb. „Végig fesztiválon érez­tük magunkat — mondotta — és a seregszemle-jelleg elsősor­ban a gazdag tapasztalatcserét, a barátkozást segítette elő. Szé­les skálájú fesztivál volt ez, technikában, stílusban és tarta­talomban egyaránt. A cél: gye­rekekhez szólni a bábművészet játékos eszközeivel, a legtöbb csoportnál megvalósult.” Dr. Szilágyi Dezső, az Állami Báb­színház igazgatója, az UNIMA magyar tagozatának elnöke üd­­vözlő­ szavaiban azt hangoztat­ta, hogy a fesztivál híven követ­te az UNIMA eszméjét, a báb­művészet eszközeivel szolgálni a népek közötti barátságot. A fesztiválon részvevő együt­teseknek ezután Babák György, Békéscsaba városi tanácsának elnökhelyettese diplomát és ajándéktárgyakat adott át, majd dr. Szilágyi Dezső nyújtotta át Babák Györgynek az UNIMA diplomáját a városi tanács ál­dozatkész munkájáért és­­segí­­tőkészségéért. Lenkefi Konrád, a békéscsabai „Napsugár” báb­­együttes vezetője 15 éves báb­művészi munkásságáért kapott emléktárgyat az UNIMA-tól majd a Békéscsabai Szlovák Kollégium igazgatója Hrabovsz­­ky Pál vette át az UNIMA dip­lomáját, melyet a fesztiválon résztvevő csoportok elszálláso­lásának és­­ ellátásának kiváló biztosításáért kapott a kollégi­um kollektívája. Zárszót Szemenkár Mátyás, a fesztivál titkára mondott, elbú­csúzott a városba érkezett báb­művészektől, megköszönte sze­replésüket és kérte, hogy ápol­ják tovább az itt kötött barát­ságokat, mert Békéscsaba,­­ a fesztiválváros két év múlva újra a mostanihoz hasonló örömmel várja majd a III. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztiválra ér­kezőket. záróünnepség elnökségéből: Dr Szilágyi Dezső, Kertné, Szemenkár Mátyás. Hollós Ré-Dr. Szilágyi Dezső átadja az UNIMA diplomáját Babák György­nek, a városi tanács elnökhelyettesének. (Fotó: Demény) Kétezer lakás A baj nem jár egyedül. Nem bizony. Ezt tapasztaltuk az utóbbi napokban is, különösen Békésen. A gyakori esőzés a töl­téseken túl csaknem árvízi jel­legű veszélyt váltott ki. Köte­­gyánban, Sarkadon, de különö­sen Békésen és környékén 2 ezer családi ház ment tönkre telje­sen vagy részlegesen. Szomba­ton reggel arról értesültünk, hogy Békés belterületén valósá­gos felhőszakadás volt pénteken a délutáni órákban. Száz milli­méter körüli csapadék hullott egészen rövid idő alatt! A hely­zet tehát tovább súlyosbodott. Hasonló esőzés volt Orosháza környékén is. A megyei tanács vk építési, közlekedési és víz­ügyi osztályán kétezer lakásra becsülik a belvíz pusztítása kö­vetkeztében tönkrement épüle­teket. A felmérés még tart, az arányok azonban azt mutatják, hogy a kétezer lakásból ezret teljesen újjá kell építeni, ezret pedig — ha a vizet néhány na­pon belül le tudják szivattyúz­ni a területről — fel kell újí­tani. . A mostani belvízjárás követ­keztében tönkrement családi há­zak száma igen magas. Évente átlagban 1500 új családi ház és 500 társasház épül a megyében. Az építőipari vállalatok, írisz­ek, termelőszövetkezetek önálló brigádjai és közös vállalkozá­sai továbbá a kisiparosok eddig kétezer családi ház építésére kö­töttek szerződést. Most­ azon­ban további kétezer lakásról is gondoskodni kell anyag- és épí­tőipari kapacitás tekintetében. ■ Hogyan juthat fedél alá ebben az esztendőben négyezer család? Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni tekintettel arra, hogy néhány nap múlva lezárjuk az első fél esztendőt. Az év hátra­levő hónapjaiban körülbelül 150—160 nap — a szombatokat és vasárnapokat is ideértve — jut e feladat ellátására. A négyezer lakást körülmé­nyeink között még kimondani is sok. Mégis neki kell vágni, fedelet kell húzni az emberek feje fölé, hogy decemberre, a tél beálltára minden belvízkárt szenvedett családnak legalább egy lakószobája lehessen. Miben segíthet a megye építő­anyagipara és építőipara? Na­gyon sokban. Ha a téglagyárak munkásai, szocialista brigádjai megkétszerezik erőfeszítéseiket, hogy a tervezettnél több téglát égessenek, akkor az építkezés első feltételét már megteremtet­ték. Sokat tehet az asztalosipar ablakok, ajtók gyártásával, hi­szen az állami építőipar és ktsz­­ek ez évi munkájában a felépí­tendő kétezer lakás terven fe­lüli feladat. Építőipari vállala­taink, ktsz-eink, a termelőszö­vetkezeteik önálló építőbrigád­jai és közös vállalkozásai keres­hetnék a kapcsolatot a szomszé­dos megyékkel mész, cement és faáru beszerzésére. Tudomá­sunk szerint a Duna—Tisza kö­zén és a Dunántúlon nincs olyan nagy belvízkár, mint a megyében. Kis összefogással, jó eredmények születhetnének. A kétezer terven felüli lakás átadására jelentős tartalékaink is vannak. Bár a Szabolcs-Szat­­már megyei Fehérgyarmat újjá­építéséből vállalt Békés megyei rész már e tartalékból kerül ki, ennek ellenére mégis azt mond­juk, hogy további erőkkel ren­delkezünk. A tanácsi ipar ka­pacitását a megyei szervek sza­baddá tették a lakosság irányá­ba. Ez jó kezdeti intézkedés, melyet követnie kellene az építőbrigádok további védnök­­ségvállalásának, úgy, ahogyan ezt Fehérgyarmat esetében tet­ték. Tegyék ezt most még a saját megyéjükért is! Bupsi Károly

Next