Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. AUGUSZTUS L. SZOMBAT Ára 1 forint Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Az iparban a teljesítménybérezés terjed • N tsz-ekben növekszik a pénzben! díjazás aránya □ lést tartott az MSZMP megyei bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottsága tegnap, 1970. július 31-én kibővített ülést tartott. Első napirendi pontként a tömegpolitikai munka helyzetét vitatta meg írásos jelentés alapján, melyhez szóbeli kiegészítést adott Petroszki István elvtárs, a művelődési és propagandaosztály vezetője. A vitában felszólalt Grósz Károly elvtárs is, a és propagandaaz elnöklő dr. Központi Bizottság agitációs osztály helyettes vezetője. Majd Szabó Sándor elvtárs, a megyei bizottság titkárának összefoglalója után a pártbizottság határozatot fogadott el. Ezután a vállalati (szövetkezeti) bérezési gyakorlat tapasztalatairól szóló jelentést vitatta meg a pártbizottság, melyhez Zalai György elvtárs, a pártbizottság titkára ugyancsak szóbeli keigészítést adott. A kibővített ülés e témakörrel kapcsolatban egyebet közt a következőket állapította meg: Terjed a csoportnorma ! A munka szerinti bérezési rendszer követelményének megfelelően az iparban dolgozók nagyobb része már hosszú idő óta teljesítménybérben dolgozik. A hatékonyabb munkára ösztönző új gazdaságirányítási rendszerben a teljesítménybérezési forma tovább fejlődött. Emelkedett a prémiummal növelt időbéres dolgozók aránya is, 1969- ben a megyei székhelyű vállalatoknál a teljesítménybéres órák aránya 70 százalék volt. A szocialista brigád mozgalom fejlődésével párhuzamosan a bérezéseknél is változás következett be. Mindinkább csoportnormákat, az építőiparban egyösszegű utalványozást alkalmaznak. A csoportos bérezés hátránya, hogy általában a brigádon belül munka szerint különbséget nem tesznek. A szocialista brigádokban ez a hátrány nincs meg, mert a kollektív teljesítményeket az egyénenkénti erőkifejtéssel érik el. S a kollektív erőfeszítés elősegíti a munkafegyelem szilárdulását és hatással van a szocialista tudat fejlődésére is. Szocialista társadalmunkban a dolgozók keresetét elsősorban a végzett munka határozza meg. A munkafeladat elvégzéséhez szükséges általános és szakmai képzettség általában arányos a munka bonyolultságával, a megkívánt fizikai és szellemi erőfeszítéssel. A szükséges gyakorlási időtis figyelembe veszik. A munkaerő iránti keresletkínálat is eltérítheti a munka szerinti elosztás elvétől a bérezést. Egyebek között nehéz fizikai munkára, a rakodásra olyan kevés a jelentkező, hogy a vállalatok gyakran kénytelenek nagyobb béreket fizetni. Így előfordul, hogy a betanított vagy segédmunkás keresete esetenként meghaladja a szakmunkások keresetét. Ez a helyzet gyökeresen csak a fokozott gépesítéssel szüntethető meg. Mivel a fejlesztési alap a vállalatok többségénél nagyon alacsony, a többlet munkabér pedig belefér a termelési költségekbe, számolnunk kell azzal, hogy ez a feszültség a közeli években nem oldható fel teljes egészében. A munkaerőkereslet hatással van a munkaerő-mozgásra is, mely esetenként szoros kapcsolatban van a bérezéssel. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése előtt a párt és a kormány számolt azzal, hogy a munkaerőmozgás növekedni fog. Ez a feltevés reálisan vette számba azt, hogy az új irányítási rendszerben a vállalatok nagyobb önállóságot kapnak a foglalkoztatottak összetételének és számának kialakításában. Figyelembe vették azt is, hogy a dolgozók a kötöttségek csökkentése révén szintén nagyobb lehetőséget kapnak munkahelyük megválasztásában. Ezzel kapcsolatban az volt a feltételezés, hogy társadalmilag hasznosnak minősíthető mozgás indul meg a kevésbé gazdaságos és termelékeny vállalatoktól a jobb bérezés szempontjából is előnyösebb helyzetbe kerülő vállalatok illetve ágazatok felé. A feltevésnek megfelelően a munkaerőmozgás megyénkben is meggyorsult Ehhez hozzájárult az is, hogy a reform első két évében a termelésnövekedés legfőbb eszköze a létszámnövekedés volt. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1968- ban 7 százalékkal, a termelés 8 százalékkal nőtt 1967-hez viszonyítva. 1969-ben az előző évhez képest hatszázalékos létszámemelkedéssel érték el a 9 százalékos termelésnövekedést. Az állományváltozásnál azonban feltétlenül figyelembe kell venni azt a megyei sajátosságot, hogy az ipar — különösen a hagyományos könnyű- és élelmiszeripar — szezonjellegű. A (Folytatás a 3. oldalon) MINI MAGAZIN (6. oldal) JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR (10. oldal) Ma SENKI SE VÁRJON SZEPTEMBERIG (4. oldal) Magyar fúza nyerte az orosházi nemzetközi vetélkedőt Hosszabb idő óta évente rendez kisparcellás és nagyüzemi nemzetközi „búzavetélkedőt” az orosházi Új Élet Tsz, így választja ki a magyar, a szovjet, az olasz, a francia és más fajták közül a környék talaj, és éghajlati viszonyainak a legmegfelelőbbet. Az idén a rendkívül szeszélyes időjárás „komoly erőpróbára” tette a „versenyzőket” s ezzel különösen jó alkalmat kínált a választásra. Figyelemre méltó, hogy a rendkívüli körülmények között, az igen ,,nehéz mezőnyben” a magyar Kiszombori búza bizonyult a legjobbnak. Holdakkénti hozama a kedvezőtlen időjárás ellenére elérte a 22 mázsát, a hektolitersúlya pedig 76 kg volt. Mennyiségre hasonló termést hozott a szovjet Mirehovszkaja is, de a minősége jóval alatta maradt a Kiszomborinak. A szovjet Rajnája és az olasz Leonardo 20 mázsa felett fizetett holdanként. A Bezosztája viszont, amely pedig évek óta országosan kiemelkedő rekordtermést hozott, ezen a tájon most alaposan lemaradt a versenyben. Kisparcellán és nagyüzemben egyaránt jóval húsz mázsa alatt hozott holdanként. Kimagasló eredményeket produkált Orosházán az olasz Libelulla: csaknem 28 mászát adott holdanként. E „puha” búzát takarmánynak termelik. Az Elnöki Tanács rendelete a vadgazdálkodásról, a társulásokról, az iparengedélyek kiadásáról A Népköztársaság Elnöki Ta- nácsa pénteken ülést tartott. Te-kintettel a gazdasági életben a legutóbbi években végbement változásokra, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi 7. törvény egyes rendelkezéseit. A törvénymódosítás az erdőgazdálkodás szakmai irányításának jelenlegi rendszere helyett — a nagyobb vállalati önállóság elvével összhangban — az erdők és fásítások kezelőinek kötelességévé teszi, hogy maguk biztosítsák a munka szakszerűségét. A törvényerejű rendelet ezenkívül — a vadászat és a vadgazdálkodás területén — a vadkártérítésről, a hatósági jogkörök decentralizálásáról és az ágazati összhang továbbfejlesztéséről is intézkedik. A vállalatok, szövetkezetek és más szocialista gazdálkodó szervezetek társulásainak előmozdítását szolgálja az Elnöki Tanács új törvényerejű rendelete a gazdasági társulásokról. A törvényerejű rendelet kimondja, hogy a gazdálkodó szervezetek szerződéssel hozhatnak létre gazdasági társulást. Ennek egyik formája az egyszerű társaság, amely a társuló tagok egymással szemben fennálló belső kapcsolatát jelenti, a társas viszony a kívülállók irányában rendszerint nem jelentkezik. A törvényerejű rendelet mindamellett megengedi, hogy az egyszerű társaság közös néven folytathassa tevékenységét. A tagok a társaság kötelezettségéért közvetlenül ,korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A gazdasági társulás másik formája a közös vállalat, amely jogi személy és megalakulásához meghatározott vagyoni betétek szükségesek. Felsőoktatásunk egységes rendszerének megteremtése, felsőoktatási intézményeink növekvő képzési és tudományos rangjának elismerése érdekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket alkotott egyes felsőoktatási intézmények szervezéséről, illetve megszüntetéséről. A törvényerejű rendeletek a Debreceni és a Szarvasi Agrártudományi Főiskola, illetve Technikum, valamint a Keszthelyi és a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola összevonásával Debrecenben és Keszthelyen Agrártudományi Egyetemet létesítenek: a Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskolát főiskolává szervezik át; a Szegedi és a Budapesti, Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum összevonásával Szegeden ■ Élelmiszeripari Főiskolát, továbbá — a megfelelő Budapesti és Szegedi Felsőfokú Gépészeti Technikum feladatkörének megfelelően — Pécsett Pollák Mihály Műszaki Főiskolát hoznak létre, s — egyelőre a Nyíregyházi Pedagógiai Főiskolán,— lehetővé teszik az alsófokú oktatás számára a szaktanárok képzésén felül a tanító és az óvónőképzést. Harminc, elsősorban a lakosság igényeit kielégítő szakmában, 5 000-es lélekszámot meg nem haladó községekben és külterületi településeken adtak ki eddig is az iparhatóságok — mestervizsgához nem kötött — kisipari működési engedélyt. Az Elnöki Tanács most törvényerejű rendeletet alkotott, amely megszünteti a kisipari működési engedélyek kiadásának a helység lakosságszámától függő korlátozását. Jól sikerült a főpróba Tegnap Békéscsabán a délelőtti órákban nagy tömeg figyelte végig a vasárnapi avatásra készülő békéscsabai tiszthelyettesképző iskola növendékeinek főpróbáját. A Jókai Színház előtt a katonazenekar pattogó ritmusú indulóira feszesen, nyílegyenes sorokban érkezett meg az alakulat az ünnepség színhelyére. A tűző napfény és az igazi kánikulai hőség ellenére hoszszú percekig álltak mozdulatlanná merevedve a növendékek, majd gyakorolták a tisztelgést, a díszmenetet, ezután harsány énekszóval laktanyájukba vonultak vissza. A parancsnoki kar a főpróba után elismeréssel nyilatkozott a látottakról és reméli, hogy a vasárnapi ünnepségen díszes külsőségek mellett több ezren gyönyörködhetnek néphadseregünk leendő tiszthelyetteseinek avatásában.