Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-08 / 185. szám
Uruguayi ellenállók szabadon bocsátották Manelli bírót A Tupamaros nevű uruguayi ellenállási mozgalom szabadon bocsátotta Daniel Fareira Manelli bírót (középen). Továbbra is fogva tartja azonban az elfogott amerikai és brazil diplomatát, mert a kormány nem hajlandó teljesíteni követelését, valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátását. (Telefotó — AP—MTI—RS) A Gerillák előbbre hozták a határidőt Tegnap esti jelentés A montevideóból érkező legújabb jelentések szerint az ottani Tupamaros-gerillák újabb közleményt adtak ki, amelyben előbbre hozták követeléseik teljesítésének határidejét. Eszerint amennyiben az uruguayi kormány pénteken éjfélig nem teljesíti követelésüket, az összes politikai foglyok szabadonbocsátását, akkor nem lehet szó a foglyul ejtett Dias Gomides brazil konzul és Don Mitrione amerikai tisztviselő szabadonbocsátásáról, hanem az „ügyet lezártnak tekintik és szabad folyást engednek az igazságszolgáltatásnak”. Bár a gerillák újabb közlését általában határozott fenyegetésnek tekintik, Jorge Petrano Fascio uruguayi külügyminiszter igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, hangoztatva ,hogy a Tupamaros-közleményt „különféleképpen is lehet értelmezni”. Így lehetséges, hogy a gerillák bírósági tárgyalást rendeznek, de nem feltétlenül hoznak halálos ítéletet. Antonio Francese tábornok, belügyminiszter újságíróknak kijelentette, hogy a kormány még tárgyal a gerillák megbízottaival. Korábban a kormány 1700 angol fontnak megfelelő jutalmat tűzött ki azoknak, akik közelebbi nyomra vezetnek Az elrabolt brazil konzul felesége a brazil elnökhöz levelet írt, amelyben a maga és hat gyermeke nevében kéri: tegyen meg mindent férjének szabadonbocsátásáért. Ja Jason Barbosa brazil külügyminiszter csütörtökön este magához kérette Uruguay brazíliai nagykövetét. Ezt követően a brazil külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben reményét fejezi ki, hogy az uruguayi hatóságok mindent elkövetnek Dias Gomides konzul szabadon bocsátása érdekében. Az ügyről nyilatkozott az uruguayi köztársasági elnök is, aki szerint az uruguayi hatóságok „az ország törvényeinek, intézményeinek és a törvényes igazság szellemének megfelelően” kívánnak eljárni. Az elnök reményét fejezte ki, hogy „az ügy nem végződik tragédiával Ugyanakkor semmit sem közölt arról, hogy a kormány hajlandó-e engedményre az elrabolt két diplomata szabadságának fejében. (MTI) Nyolc általános iskolát végzett fiúkat beiskolázunk. A szakmunkás-tanulóidő: 2 év. Korszerűen felszerelt üzemünkben a legfejlettebb hegesztési eljárások elsajátítását lehetővé tesszük. Szakmunkás vizsga utáni foglalkoztatást, jó kereseti lehetőséggel biztosítjuk. Jelentkezés: VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT II. SZ. GYÁREGYSÉGE Gyula_ Kossuth u. 11. sz. ) Életbe lépett WASHINGTON Az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette: tájékoztatást kapott az Egyesült Arab Köztársaság és Izrael kormányától, hogy a két szembenálló fél az amerikai javaslatnak megfelelően elfogadja atűzszünetet. Ezzel pénteken, augusztus 7-én, helyi idő szerint éjfélkor (magyar idő 23 órakor) életbe lépett a fegyvernyugvás. „Reméljük, hogy ez a fontos döntés elő fogja segíteni az igazságos és tartós közelkeleti béke megvalósítását” — mondotta a külügyminisztérium szóvivője, aki további részletekbe nem bocsátkozott. (MTI) Összeült a SALT Tegnap délelőtt ismét tárgyalásra ült össze a Bécsben tartózkodó szovjet és amerikai Saltdelegáció. A sorrendben 10. munkaülésre az amerikai nagykövetség épületében került sor. (MTI) Vizsgálatot indított a Palesztinai felszabadítási szervezet A Palesztinai felszabadítási szervezet központi bizottsága különleges bizottságot hozott létre a különböző Palesztina ellenállási szervezetek között kedden, szerdán és csütörtökön kirobbant véres összetűzések kivizsgálására. A bizottság négy napon belül köteles beszámolni észrevételeiről. Az összecsapások hátterében az áll, hogy míg egyes Palesztina szervezetek hajlandók elfogadni az amerikai rendezési tervet, addig más Palesztinai csoportok a tervet a leghatározottabban elutasítják. (MTI) Súlyos veszteségeket okoznak a kormánycsapatoknak Kambodzsában Kambodzsában a kormánycsapatok és a hazafias erők több helyen vívtak heves harcokat. A fővárostól körülbelül 70 kilométernyire északnyugatra fekvő Skoumért már egy hete tartanak a harcok és a kormányhadsereg támadásai ellenére a népi erők még mindig ellenőrzésük alatt tartják a piacteret és a város nagy részét. Több mint egy hónapja tartanak a csatározások az ország középső részében fekvő Kompong Thom körül is. A küzdelem elhúzódását egy Phnom Penh-i katonai szóvivő azzal magyarázta, hogy a népi erők megerősítéseket kaptak. Egyre közelebb kerülnek a Szihanukpárti fegyveres erők Phnom Penh-hez is, így — mint a szóvivő közölte — két nap óta folyik a harc a fővárostól hat kilométernyire fekvő Prek Luong-nál, csütörtökön pedig a népi erők tüzérsége meglepetésszerű támadást intézett egy Phnom Penh- 13 kilométernyire északra fekvő katonai üzemanyagraktár ellen. A kambodzsai helyzet súlyosbodásáról számol be az AFP Phnom Penh-i tudósítója is, idézve egy Kambodzsába kiküldött dél-vietnami zászlóalj parancsnokát, Tran Ba Di tá- i homokot. A tábornok a többi között közölte, hogy a Phnom Penh-től körülbelül 50 kilométernyire délnyugatra fekvő Kampet város körül dúlnak a harcok és a várost bekerítés fenyegeti. A Phnom Penh-t a dél-vietnami határral összekötő és Takeon áthaladó 2. országos közlekedési útvonal használhatatlan — mondotta a tábornok —, mert az ellenfél több helyen elvágta és lerombolt öt fontos hidat. A 3. számú útvonal szintén el van vágva, de Tran Ba Di szerint ebben az övezetben a helyzet nem válságos. Dél-Vietnamban a szabadságharcosok gránátokkal lőtték az amerikaiak Kham Duc-i utánpótlási központját. A becsapódó lövedékek feliszaggatták a kifutópályákat úgy, hogy több óra hosszat tartott, amíg ismét használhatóvá tudták tenni. Hírügynökségi jelentések szerint Dél-Vietnam területén elcsendesültek az összecsapások. Csak dél-vietnami kormánykatonák és a hazafias erők harcairól, érkezett Saigonba néhány jelentés, viszont az amerikaiak és szabadságharcosok között az utóbbi 24 órában nem került sor összetűzésre. Saigon szóvivő közlése szerint a kormánycsapatok vesztesége 14 halott és 31 sebesült volt. (MTI) Hirosima szemtanúi Az üvegszilánk emlékeztet (Kita Teruko beszámolója) A hirosimai városháza szociális osztályának irodája, ahol én dolgoztam, a déli szárnyon, a földszinten volt. A szobában az osztályvezetőn, Kataoka úron kívül csak öt tisztviselőnő tartózkodott, a férfiak délelőttre felmentést kaptak, mivel előző éjjel légelhárítási ügyeletet teljesítettek. A bomba egy kilométernyire tőlünk hullott le, a robbanás akkor ért bennünket, amikor a reggeli üdvözlések után éppen asztalhoz ültünk. Vakító fény cikázott át az égen, aztán hatalmas dörrenés hallatszott. Az asztal alá akartam bújni, de akkor már elért a légnyomás: betörte az ablakokat kitépte az ajtókat, elsodorta a szekrényeket és az asztalt is, velem együtt *** A néma csend mélyéből jövő szólítgatás ébresztett fel halotti álmomból. „Hiszen még élek”. Megpróbáltam felállni. De lábaim és csípőm nem engedelmeskedtek akaratomnak. Egy sötét szobában hevertem. Egymás nevét szólítgattuk és bátorítgattuk egymást. Kúsztam-másztam tapogatózva az összetört asztalok, szekrények között, míg végre kijutottam a folyosóra. Ott valamivel világosabb volt. Munkatársnőim arcából patakzott a vér. Hát én? Mezítláb vagyok, karjaim véresek, szörnyű fájdalom fejemben és hátamban. Istenem! Már semmi sem segít! Hirtelen minden erőm elszállt és összeestem. • — Légy erős! — bátorítottak kolleganőim, de nem bírtam felállni. Meg kell tennem, gondoltam, hiszen kénytelenek lennének itthagyni, összeszedtem maradék erőmet és feltápászkodtam. De elindulni már nem bírtam. Akkor vettem észre, hogy osztályvezetőnk nincs közöttünk. Szólítgattuk, a sötét szoba felé fordulva. Semmi válasz. A folyosón a statisztikai osztály vezetője sietett felénk: — Induljanak a segélyhelyre! — Osztályvezetőnk valószínűleg a szobában maradt, mentse meg! Bement, majd kis idő múlva visszatért: — Nincs többé! Mindenki siessen a segélyhelyre! Közben a folyosó, ahol tartózkodtunk, pokollá változott, összeégett testű emberek nyögtek a fájdalomtól. Szörnyű volt együtt lenni velük. De a gyöngeségtől nem bírtam onnan elmenni. És ismét összeestem. Az épületet lángtenger vette körül. Iszonyatos látvány volt a lángokon át gázoló, égett testű emberek tömege. Egyiknek a hátáról úgy lógott a bőr cafatokban, mintha ronggyá szaggatott inget viselne. Senki sem viselné el ezt a látványt! Bal kezem tövén kifreccsent a vér. Kétségbeesetten kerestem valamit, amivel elszoríthatnám. Végre találtam a padlón egy piszkos törülközőt, azzal tekertem be a csuklómat. Mikor megláttam a karomba fúródott üvegszilánkokat ismét a rosszullét környékezett. Hirtelen kiáltást hallottam: Ég az épület! Felnéztem. A hivatali helyiségekből lángnyelvek csaptak ki. Félmeztelen emberek rohantak fal s alá Én is fel akartam állni. Most sem sikerült. Nincs menekülés. Itt kell elpusztulnom. Teljes reménytelenségemben villámcsapásként eszembe jutott gyermekem. Vajon ő megmenekült? Ez a gondolat új erőt adott. Juss ki innen, ahogy bírsz! És sikerült kivergődnöm a belső udvarra. Már minden hivatali szoba lángolt. Minden oldalról vörös tűzcsóvák, mintha az eget akarnák meggyújtani. Kétségbesetten kúsztam egy dob alakú víztartály felé. Belekapaszkodtam szegélyébe, de már nem volt erőm, hogy fejemmel elérjem a vizet. Talán még meghalni sem volt már erőm... Találtam egy légvédelmi fejkendőt, fejemre tettem. Talán ez év. Aztán kiáltásokat hallottam.