Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az oldalról) Nünk elégedettek a munka termelékenységének emelkedésével, általában a termelés műszaki színvonalával. Az elmúlt tervidőszakban az ipari termelés emelkedésének — a tervezett 80 százalék helyett — csak 55 százaléka származott a termeléken'ség növekedéséből. A vállalatok nagy részében korszerűtlen a munkaerőgazdálkodás és sok helyen a munkafegyelem is kifogásolható. Sok még a tennivalóink, de meggyőződéssel mondhatjuk: szocialista gazdasági építőmunkánk a III. ötéves terv időszakában sikeres volt. Gazdaságpolitikai céljaink elérésében, a terv eredményes teljesítésében kiemelkedő szerepe vana párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reformnak. Készül a népgazdaság fejlesztésének 1971—1985. évekre szóló hosszú távú terve. Feladatunk, hogy a 15 évre szóló terv munkálatait másfél-két év alatt befejezzük. Tisztelt Országgyűlés! A IV. ötéves tervbenúj vonások is megtalálhatók. Tervünk új vonásai nem jelentenek fordulatot a gazdaságpolitikában, egyesek közülük mégis elvi jelentőségűek. Ezek az új vonások megtalálhatók a terv céljaiban, a gazdaságirányítás módszereiben, egyes közgazdasági és gazdaságpolitikai kérdések más hangsúlyában, ahogy mondani szokás, nagy és kis kérdésekben egyaránt. Az alapkérdés az, hogy a szükségleteket kielégítő, hatékony fejlesztést biztosítsunk. De a fejlődés csak akkor hatékony, ha átmenetileg sem keletkezik feszültség az erőforrások és a felhasználási tervek között. A IV. ötéves tervben dinamikus gazdasági növekedésre törekszünk, úgy azonban, hogy az eddiginél nagyobb súlyt helyezünk a kedvezőbb strukturális fejlődésre, a hatékonyabb, versenyképesebb termelési folyamatok biztosítására. Ehhez azonban az szükséges, hogy tovább erősítsük gazdaságunk egyensúlyát, jobb összhangot teremtve a pénzjövedelmek és a velük szemben álló áru- és szolgáltatások kapacitásai között, továbbá a gazdaságos exportképesség és a növekedéssel járó importigények között, s gazdaságunk növekedését ennek a célnak megfelelően szabályozzuk. Ez IV. ötéves tervünk egyik legfontosabb gondolata. A nemzeti jövedelem elosztásánál két fontos tendenciát kívánunk támogatni: egyfelől biztosítani akarjuk, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan emelkedjék, másfelől erősödő vonása lesz gazdasági fejlődésünknek, hogy a beruházási tevékenységben a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító célok súlya nő. Itt mindenekelőtt a lakásépítésre, a lakásépítéshez kapcsolódó közműfejlesztésre, a lakossági szolgáltatások támogatására előirányzott állami eszközök nagymértékű növekedését hangsúlyozom. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A jövőben energikusabban kell arra törekednünk, hogy a társadalom erőforrásainak felhasználását az eddiginél észszerűbben szervezzük meg a gazdaság minden területén. Feladatunk olyan körülmények kialakulásának elősegítése, amelyek között a népgazdasági és vállalati szintű intézkedések nyomán ■— mindenütt növekszik az alkalmazott munkaerő termelékenysége, — a gazdasági eredményeket viszonylagosan kis beruházási ráfordításokkal érik el, — a termelési és forgalmi szférába:?, lekötött forr ' . A főzök növése nem haladja meg a korságilag indokolt mértéket rz a termelési kooper- , az értékesítési folyamatokat egyre tökéletesebben szervezik meg. Figyelmet érdemelnek fejlesztéspolitikánknak azok a főbb irányvonalai, amelyek meggyőződésünk szerint elő fogják segíteni gazdaságunk teljesítőképességének növekedését. Ezek: — a termelési szerkezet korszerűsítése, — a gazdasági infrastrukturális bázisának erősítése, a tudományos és műszaki fejlesztési feladatok támogatása és — a nemzetközi gazdasági együttműködés további fejlesztése. A IV. ötéves tervtan jelentős eszközöket irányzunk elő az energiaszerkezet további korszerűsítésére. Energiafelhasználásunkban a szénhidrogének részesedése 1955-ben 16 százalék volt, 1965-re 27 százalékra növekedett, 1975-re pedig eléri majd az 55—60 százalékot. Ez a program nagymértékben érinti a lakosságot is, hiszen ez azt jelenti, hogy a tervidőszak végére a háztartások mintegy 65 százalékát, tudjuk majd gázzal ellátni. Kényelmesebbé, kulturáltabbá válik ezáltal a lakások nagy részének hőellátása. A villamosenergia-termelés és a szénhidrogének kitermelése és felhasználása érdekében 47 milliárd forint beruházást irányzunk elő, ami egyharmaddal több, mint amenynyit a III. ötéves terv időszakában erre a célra fordítottunk. A tervidőszakban az energiahordozók területén már most is nagy jelentőségű együttműködés bővítése érdekében megépül a Barátság Kőolajvezeték második vonala. Továbbfolytatjuk a műanyagipari fejlesztést. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a termelési oldalon korszerű petrolkémiai ipar bontakozik ki hazánkban, a felhasználók területén viszont a költségeket csökkentő vagy versenyképesebb termelési eljárások műanyagbázisa növekszik. Erőteljesen fejlesztjük műtrágyagyártásunkat, hogy a mezőgazdaságban tovább tudjuk növelni az egységnyi földterületre számított termelőmunka eredményességét. E fejlesztések nyomán a hazánkban előállított műanyagok mennyisége megkétszereződik, összetétele korszerűbbé válik, a műtrágya-termelésünk hatóanyagban pedig az 1970. évi 507 ezer tonnáról 1975-re 912 ezer tonnára, tehát 80 százalékkal növekszik. Az importot 13 figyelembe véve az 1 hektárra jutó felhasználás 1960-ban még 24 kilogramm volt, az 1970-es évben már 110 kilogrammra, az 1975-ös esztendőre pedig 190 kilogrammra nő. Magyarország számottevő bauxitvagyona lehetővé teszi olyan alumíniumipar kiépítését, amely az ország belső szükségleteinek kiejtésében és az exportban is nagy szerepet játszhat. Ezért arra törekszünk, hogy maximálisan kihasználjuk lehetőségeinket. Ezután a nemzetközi kapcsolatokról beszélt, majd a gépiparról ezeket mondta: Gépiparunk egészére nem a nagyarányú mennyiségi fejlődés lesz a jellemző. A legfontosabb előttünk álló feladat, korszerűsíteni a gyártmánystruktúrát, a technológiát, növelni a termelés műszaki színvonalát. Ez a terv irányvonala, mert ez a hatékonyság javításának legfontosabb feltétele. A korszerű gépipari termelés fejlődését szolgálja az a nagy jelentőségű program, amelyet a KGST-országok összefogásával a számítástechnikai eszközök termelésének és felhasználásának területén hajtunk végre. Figyelembe véve a részvevő vállalatok fejlesztési alapjait és a költségvetésből előirányzott összeget is, 5 milliárd forintra tehető a program teljes beruházási előirányzata. Lehetővé válik, hogy a jelenlegi 80 számítógéppel szemben 1975-re mintegy 400 elektronikus számítógépet üzemeltessünk. A mi viszonyaink között ez már minőségi változást jelent majd a számítástechnika széles körben történő alkalmazásában a tudományos kutatás és a gazdaságirányítás területén. Az építőipari teljesítőképesség növelése érdekében az építőiparban, az építőanyagiparban, valamint az építési technikát szolgáló egyéb fejlesztésekre 34 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez kétharmaddal nagyobb, mint amennyit hasonló célra a III. ötéves terv időszakában felhasználtunk. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű a könnyűiparban a ruházati termékeik termelőkapacitás bővítésének és korszerűsítésének programja, valamint a papír-cellulózipar fejlesztése. A termelés hatékonyságát javító szerkezeti fejlesztések a mezőgazdaságban is jelentősek. Fő célunk a hústermelés fellendítése oly módon, hogy a takarmányfelhasználás hatékonysága is növekedjék s a termelési idő is csökkenjen. Ezért a nagyüzemi állattenyésztés további fejlesztésének több milliárdos programját indítjuk meg a tervidőszakban. Szükségletek változásával összhangban javítjuk a vetésszerkezetet és a technikai eszközök, valamint az agrotechnika fejlesztésével tovább kívánjuk növelni a terméshozamokat. A kenyérgabona-kérdés megoldása után a figyelem középpontjába a takarmánynövények termesztésének fejlesztése került. Számottevő a fejlős az egészségügy területén is. Ezt jelzi: a gyógyintézeti ágyak száma 8600-zal nő, a szakorvosi órák száma napi 6900-zal növekszik és 550 új orvosi körzet létesül. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés céljait öt év alatt mintegy 46 milliárd forint szolgálja, ami több mint másfélszerese a III. ötéves terv időszakában felhasznált összegnek. Ezáltal a nemzeti jövedelemből a tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre fordított részarány az előző öleves tervidőszakhoz képest 2,4 százalékról 2,8 százalékra emelkedik. A KGST országaival kapcsolatos együttműködésről többek között hangsúlyozta: A KGST országaival folytatott tervkonzultációk során nagyjelentőségű kormányszintű megállapodások születtek, amelyek elősegítik, hogy nyersanyagellátásunk több problémáját hoszszabb távlatokra is megoldjuk. A Szovjetunióval például együttműködünk egyes fontos nyersanyagok kitermelésében, a Bolgár Népköztársasággal megállapodtunk a szódagyári beruházásban való részvételről, a Lengyel Népköztársasággal kénszállításokra vonatkozó megállapodás született. A KGST XXIII. és XXIV. ülésszaka nagyjelentőségű határozatokat hozott a KGST-tagországok közötti gazdasági integráció továbbfejlesztéséről. Pártunk és kormányunk többször kinyilatkoztatta, hogy a gazdasági integráció fokozatos kialakítását objektív szükségszerűségnek tekinti és érdekelt megvalósításábán. Ebben a munkában továbbra is aktívan részt kívánunk venni. Ezeket a tényezőket figyelembe véve, azt tervezzük, hogy az 1971—75-ös időszakban külkereskedelmi áruforgalmunk a szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal bővül, ezen belül a forgalom fejlődése a KGST- országokkal valamelyest gyorsabb lesz. Tisztelt Országgyűlés! Az ötéves terv előirányozza mindazokat a beruházási erőforrásokat, amelyek gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez szükségesek. A tervidőszakban mintegy 480—500 milliárd forint értékben határoztuk meg népgazda.SPr01r'kHpruVxarAc* ff0*T'' peseéget. Ez körülbelül 150 milliárd forinttal, mintegy 30 százalékkal több, mint amennyit a III. ötéves tervidőszakban beruháztunk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy népgazdaságunknak milyen fontos érdeke fűződik ahhoz — és gazdaságfejlesztési céljaink megvalósulása szempontjából is döntő jelentőségű —, hogy a beruházási tevékenység valamennyi fázisában megjavítsuk munkánkat. Különösen három irányban kell fokozni erőfeszítéseinket: — A beruházásitevékenységben a tervek alakulását a kivitelező képesség növekedésével összhangban kell szabályoznunk, ugyanakkor a kivitelezői kapacitás tervezett bővítését maradéktalanul végre kell hajtanunk. — A beruházások előkészítését és a kivitelezés szervezettségét magasabb színvonalra kell emelnünk. — A beruházási erőforrások megoszlásában a tervezett arányváltozásokat következetesen kell érvényesítenünk. Annak érdekében, hogy a kívánt eredményeket minél előbb elérjük, a kormány az operatív irányító munkában is intézkedéseket kíván tenni. Az intézkedések alapvonása, hogy a jövőben — szigorúbban bíráljuk el mindazok munkáját, akik a költségvetést terven felül terhelik. — következetesebben szerezzünk érvényt a kormányszintű beruházások színvonalas és felelősségteljes előkészítésére vonatkozó előírásainknak. — koncentráljuk erőinket, hogy a kivitelezési kapacitásaik gyorsabban fejlődjenek. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat és az indokolás a gazdaságfejlesztés feladatai mellett összefoglalóan tartalmazza az életszínvonalra vonatkozó előirányzatokat és az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Az életszínvonal, az életkörülmények változását természetesen nem lehet csak a tervszámok alapján megítélni, hiszen számos olyan cél elérésére is törekszünk, amelyek a terv számsoraiból közvetlenül nem olvashatók ki. A IV. ötéves tervben életszínvonal-politikánk fő törekvése, hogy a társadalom javára végzett munkával összhangban, a nagyobb teljesítményekkel arányosan növekedjék a dolgozók jövedelme, tovább javuljon a szociális, egészségügyi ellátás és tovább javuljanak a feltételek a széles tömegek számára a művelődéshez szükséges ismereteik elsajátítására és a pihenésre. A nemzeti jövedelem fogyasztást szolgáló részét 30 százalékkal tervezzük növelni. A közvetlen áruellátás fejlődését kifejező kiskereskedelmi forgalom pedig 40 százalékkal nő. A nemzeti jövedelemnek nagyobb hányadát használjuk fel az életszínvonal emelése érdekében, mint korábban. Különösen jelentős a tervnek az a célja, hogy a lakásellátás javítására és a kapcsolódó kommunális fejlesztésekre szolgáló állami beruházásokat kétszeresére növeli a III. ötéves tervidőszakhoz képest. A következő öt évben öszszesen mintegy 400 000, ebből állami erőforrásból 180—200 000 lakás épül fel. A lakások több mint 60 százaléka városokban létesül. Gazdaságpolitikánk alapelve, hogy a jövedelempolitikának, az elosztási rendszernek aktívan kell hatnia a termelésre és a termelékenységre. Ezért arra törekszünk, hogy a reálbérek növekedése viszonylag gyom legyen és a reáljövedelmek növekedésén belül nagyobb súlyt kapjon, mint eddig. A reáljövedelemnek egy főre jutó növekedését a terv 25—27 százalékban, a reálbéreik növekedését egy keresőre 16—18 százalékban irányozza elő. A keresetek tekintetében kívánatosnak tartjuk, hogy abban a mainál erőtelesebben és differenciáltabban jusson kifejezésre a szakképzettség, a munka jellege és bonyolultsága, és a beosztással járó felelősség. Ennek a fontos követleménynek az érvényesítése melletti életszínvonal-politikánknak vábbra is fontos elve mars eltartottak számától függ^ ládi jövedelemszóródás trisllése. Ezért gazdasági lehe* inkkel összhangban az gyermekek, betegek eltartsál az állami hozzájárulás növelvei számolunk. Egyes kátéákban nyugdíjkorrekciót ha végre én tovább növeljük ■/ ládi pótlék összegét. Emek bér- és árpolitika útján — jelezve a munka hatékosnak előirányzott javulás grantáltan biztosítani ki hogy a reálbérek és reálisek a tervezett mé emelkedjenek. Gazdaságpolitikánknál vábbra is fontos vonása a teljes foglalkoztatásban. Szükséges azonban jlyezni, hogy a munkaerő kotlásban magasabb szír és a társadalom érdekeivan összhangban álló gytot kell megvalósítani. Azzal számolunk, hogy időszakban folytatódni áttérés a 44 órás munkanépgazdaság mindazon is, ahol ehhez a feltété teremthetők. Ezt fontosat és társadalmi kérdi kintjük. Ami a fogyasztóit illeti, alapvető követel az árstabilitás biztosítjuk. Ugyanakkor számmal a gazdasági realitás fogyasztói árrendszer arányok nem merevíti hosszú időszakra és a fordítás alakulása, a megítélés, valamint és kínálat egyensúl fokozatosan korszerű Lesznek áruk, amely fektív okok miatt módik, más áruk ára kel. Az árszínvonslyok változása az sértheti a tervben reáljövedelem észkedését, a gazdasáság elemzése után kapcsolatos feladósúlyozta: Ez a terv többet mint amennyit a eredmények továt nyelne. Kiemelné hármas követeink együttes érvényesebb feltételét jzzott gazdasági fe valósulásának. termelési ütem, jogi hatékonyság fő és nemzeti egyensúly. Tisztelt Képv Gazdasági tensünkben gazdajaink elérését tervszerűvé segítjük elő, épe van az áll nek. Költségvetés kozó számítás jok, hogy terv hajtható, halyamatában gazdaságpolit elé állított le Szeretném évi költségi tárgyalása , hogy költsé növelésénél számba nem vetésének költségvető egyensúlyt a következő megteremtenük az elé szükséges a tervidősvényesíten javaslatba követelménti jöve hányadán lésével is vetésbev zatok fel a költség bocsátott csökkenteségtér, kát és érvényezés fogásokban. (Fo / !