Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
Tüntetés Tel Avivban Izraeli fiatalok tüntettek Tel Avivban. Követelték, hogy a kormány tegyen eleget az ENSZ-határozatoknak és vegyen részt a közvetett béketárgyalásokon. (Telefotó — AP—MTI—RS) Nyilvánosságra hozták a lengyel E NSZK szerződés szövegét Pénteken délután Varsóban és Bonnban egyidejűleg nyilvánosságra hozták a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság november 18-án parafárt államközi szerződésének szövegét. (MTI) Közel-keleti terv A közös piaci országok külügyminiszterei csütörtöki müncheni értekezletükön elhatározták, hogy tervet dolgoznak ki a közel-keleti válság megoldására. A terv a közel-keleti helyzet öt problémáját érinti: 1. Jeruzsálem státuszát, 2. a Palesztinai menekültek jövőjét, 3. a Jarring-misszió újbóli megkezdését, 4. a szabad hajózást a Szuezi-csatornán és az Akabai öbölben, 5. demilitarizált zónák létesítését Izrael és az EAK között. A hat külügyminiszter december 2-án egyeztetni akarja tervét Nagy-Britanniával. (MTI). Határozatok az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés politikai főbizottsága csütörtökön sürgette a genfi leszerelési értekezletet, hogy folytassa az erőfeszítéseket a vegyi és bakteorológiai hadviselési eszközök betiltásáról szóló megállapodás elérésére. A nyugati országok egy része továbbra is azt akarja, hogy a vegyi, illetve a bakteorológiai fegyverek problémáját egymástól elválasztva tárgyalják. Ebben az esetben azonban a vegyi hadviselési eszközökkel kapcsolatos megegyezés bizonytalan időre elhalasztódha. A csütörtökön elfogadott határozat végeredményben nem foglal állást ebben a kérdésben. *** Az ENSZ-közgyűlés jogi főbizottsága, amelyben valamennyi tagország képviselteti magát, csütörtökön felszólította a világ összes országát, hogy mindent kövessenek el a repülőgép-eltérések elhárítására, az ilyen cselekmények elkövetőinek megbüntetésével vagy kiadásával. Az erről szóló határozat 99 szavazatot kapott, míg tíz ország, köztük Kuba és az arab országok egy részének képviselői tartózkodtak a szavazástól. Ellenszavazat nem volt. (MTI ) Bombarobbanások Lisszabonban Három pokolgépes merénylet történt pénteken hajnalban a portugál fővárosban. Az egyik bomba Lisszabon szívében, az Egyesült Államok nagykövetségének közelében levő amerikai kulturális központban robbant fel. A másik a biztonsági rendőrség egyik kiképzőközpontjában, a harmadik pedig a kikötőben pusztított. Jelentés a vietnami harcokról Csütörtökön az amerikai fegyveres erők összesen négy helikoptert vesztettek Dél-Vietnam területe fölött. A dél-vietnami partizánok péntekre virradóan gyalogsági támadást intéztek a kormány csapatoknak a központi fennsískon, Pleiku városától 10 kilomé-terre fekvő egyik hadiszállásajj ellen. A támadást kétórás harc követte. A partizánok behatoltak az állásokba és csak azután vonultak vissza, hogy az Egye • sült Államok katonaságának tak-tikai légiereje és nehéztüzérsége is beavatkozott a harcokba. ** A kambodzsai fővárosban csü ■törtökön éjjel bomba robbant — jelentették be pénteken Phnom Penh-ben. Egyúttal beismerték, hogy két héten belül ez már az ötödik ilyen „incidens” volt. (MTI) Használt, különféle kapacitású és fordulatszámú villanymotorok vállalatok, közületek és szövetkezetek részére eladók Érdeklődés a 11—260-as telefonon. BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÁLLALAT Békéscsabai Gyára Békéscsaba, Orosházi u. 16. 166407 l Kína külpolitikája A Novoje Vremja szovjet külpolitikai hetilap legújabb száma két teljes oldalon elemzi a kínia külpolitikai tevékenységet. Mint a cikk rámutat: a kínai nép igazi barátai hőn óhajtják, hogy Kína visszatérjen a nemzetközi porondra és hozzájáruljon a népek békéjéhez és biztonságához, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás ügyéhez. A Szovjetunió erőfeszítéseket tesz az államközi kapcsolatok normalizálására és a nagy kínai néppel való barátság fejlesztésére. A Szovjetunió és a KNK közötti kapcsolatok normalizálása — idézi a hetilap Leonyid Brezsnyev kazahsztáni beszédét — megfelel a két ország, a szocialista világrendszer, a forradalmi, felszabadító mozgalom és az egyetemes béke érdekeinek. A Szovjetunió — húzza alá a Novoje Vremja — ebből az álláspontból kiindulva tekint a Pekingben jelenleg is folyó szovjet—kínai tárgyalásokra. A Szovjetunió síkra szállt és síkra száll Kína ENSZ-jogainak érvényesítéséért. Ezt a politikát a proletár internacionalizmus és a béke erősítésére irányuló törekvés diktálja. A továbbiakban a szovjet hetilap cikke azt a kérdést boncolgatja, hogy a Nyugat irányító körei miért erőltetik jelenleg a kínai vezetőséghez való közeledést. A cikk ebben a vonatkokozásban fontos szempontnak ítéli meg, hogy még bizonyos amerikai társaságok is be akar- nak törni a kínai piacra. Mindenesetre Washington szá-mára a pekingi irányú hídépíetés nem valami könnyű. A szovjet hetilap ennek kapcsán két körülményre hívja fel a figyelmet: 1. Az amerikai imperializmus elleni jelszóval fellépő kínai kormány jobb szereti nem fitogtatni az Egyesült Államokhoz való kapcsolatait. 2. A Nixon-kormány a konzervatív amerikaiak ellenállásától tartva a Kínával való kapcsolatok fejlesztése terén az elsőséget egyelőre átengedi szövetségeseinek. Ezzel összefüggésben a Novoje Vremja utal arra, hogy a Kínával kapcsolatos új „elismerési hullám” éppen a NATO országokból indul ki. A NATO-tömb 15 országából 7 már elismerte a KNK-t. Ez a szám a jövőben csak gyarapodni fog. A folyamattal kapcsolatban a szovjet cikk felhívja a figyelmet arra, hogy míg Kína és a szocialista országok kapcsolatainak javulása a béke szolgálatában áll, addig az imperialista körök Peking nyugati világbeli térhódításával összefüggésben olyan terveket szőnek, amelyeknek semmi közük a békéhez és a nemzetközi együttműködéshez. A szovjet lap emlékeztet a Fehér Ház hivatalos képviselőjenek az amerikai újságírók New Orleans-i tanácskozásán elhangzott kijelentésére, mely szerint a „Szovjetunió és a kommunista Kína közötti feszültség” a szocialista közösséget „Keletről fenyegető veszély” bizonyos „lehetőségeket nyújt” az amerikai politika számára. Ezt követően a szovjet cikk rámutat: kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a KNK vezetői és a kínai sajtóorgánumok jobb szeretnek hallgatással elsiklani a Nyugaton terjesztett gyanúsítgatások felett, sőt mi több, a Renmin Ribao a Kanadával való kapcsolatok helyreállításának szentelt cikkében szükségesnek vélte megismételni azt a pekingi propagandaverziót, mely szerint „a két szuperhatalom egyike más országok bel- és külpolitikájának ellenőrzésére törekszik, amivel a lap értésre adja a jelenlegi kínai külpolitikai vonalvezetés irányát. A nemzetközi közvéleménynek — hangsúlyozza befejezésül a Novoje Vremja — mindezt figyelembe kell vennie, amikor értékeli a KNK és a nyugati országok között mutatkozó közeledést. (MTI) Nemzetközi kapcsolataink „Magyarország külpolitikáját az az elv vezeti, hogy minél kedvezőbb nemzetközi, feltételeket teremtsen az ország élete számára, összefüggésben a nemzetközi béke és biztonság — így mindenekelőtt az európai béke és biztonság — érdekeivel. Magyarország ezt a következő módon tudja a legjobban szolgálni: szoros szövetségben van elsősorban a Szovjetunióval, s vele együtt a többi szocialista országgal, a Varsói Szerződés és a KGST keretében, ápolja kapcsolatait a fejlődő országokkal és... „szélesíti kapcsolatait a fejlett tőkés országokkal is a békés egymás mellett élés pontosan értelmezett elvei alapján”. Ezekkel a szavakkal jellemezte külügyminiszterünk, Péter János hazánk külpolitikáját az ENSZ 25. jubileumi közgyűlésén. ÖSSZEHANGOLT KÜLPOLITIKA Ha megvizsgáljuk a Magyar Népköztársaság politikáját az MSZMP IX. kongresszusa óta eltelt időszakban, megállapíthatjuk, hogy a fenti jellemzés helytálló. Tevékenységünket a nemzetközi politika terén összehangoltuk barátainkkal, egyeztettük álláspontunkat a különböző kérdésekben, egységesen léptünk fel az európai biztonság megteremtésére irányuló harcban, az indokínai és a közel-keleti kérdés igazságos megoldása érdekében. A szocialista országok vezetői rendszeresen találkoztak, így hazánk vezetői is ellátogattak a testvéri szocialista országokba, Kádár János elvtárs vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség járt a Szovjetunióban, az NDK-ban, Bulgáriában, Csehszlovákiában. Bulgáriai látogatásuk során a magyar küldöttség vezetői aláírták az új magyar—bolgár barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Hasonló célból látogatott hazánkba L. I. Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség is. Az aláírt barátsági és segítségnyújtási szerződés újból megpecsélte a két nép barátságát. A Varsói, Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének és a külügyminiszterek rendszeres találkozói biztosították politikánk állandó összehangolását, egymás véleményének kölcsönös megismerését. E találkozók során a megtárgyalt kérdések között fontos helyet foglalt el az európai biztonság kérdése. Hazánk fővárosa volt a színhelye annak a találkozónak, amelyről a Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordultak a világ államaihoz. A Budapesti Felhívás néven ismertté vált okmány újabb bizonyítéka volt a szocialista országok konstruktív békepolitikájának. A szocialista országoknak e cél érdekében folytatott munkájában a Magyar Népköztársaság vezetői is kivették részüket. Külügyminiszterünk az utóbbi év során tíz ország külügyminiszterével folytatott kétoldalú tárgyalásokat, nyolc országot látogatott meg. Az elmúlt év végén Andrej Gromiko meghívására Moszkvában járt, majd ellátogatott Bulgáriába, Belgiumba, Hollandiába, Norvégiába, Svédországba, Lengyelországba, az NDK-ba, s Budapesten fogadta Aldo Moro olasz és Jan Marko csehszlovák külügyminisztert. BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS Hazánk történelmének tapasztalatai bizonyították, hogy csak akkor tudjuk helyesen képviselni a Magyar Népköztársaság érdekeit, ha összeegyeztetjük a nemzeti és nemzetközi érdekeket. Saját érdekeinek árt az az ország, amely bármely vélt vagy valóságos konjunkturális előny érdekében letért az internacionalizmus útjáról Magyarország szocialista ország, a Varsói Szerződés szilárd tagja, a Szovjetunió szövetségese. Ezeknek az elveknek az állandó