Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
BÉKÉS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SAM Ára: 1,20 forint 1971. JANUÁR 1., PÉNTEK a miniszter köszönti a mezőgazdaság dolgozóit Az élelmiszergazdaság és a fagazdaság dolgozói munkasikerekkel eredményesen fejezték be az 1970-es évet, szabad életünk huszonötödik esztendejét. Társadalmunkat megnyugvással és bizakodással töltötte el, hogy a termelőszövetkezetek tagjai, az állami gazdaságok, az élelmiszeripari vállalatok, az erdő- és fagazdaságok, a faipari üzemek dolgozói még ilyen rendkívüli körülmények között is, biztosították a zavartalan élelmiszerellátást és tovább erősítették a szocialista gazdálkodásunk alapjait. Ezekben a sikerekben jelentős érdeme van az élelmiszer, és fagazdaság dolgozóinak, akik szorgalmukkal és hozzáértésükkel gyakran áldozatot nem ismerve megfeszített munkával ellensúlyozták az idei év természeti csapásait. Helytállásukért, odaadó munkájukért ezúton is elismerésem és köszönetemet fejezem ki. A jövő feladatait egyértelműen összegezte pártunk X. kongresszusa. A szocialista építőmunkánkat népünk javára magasabb szinten tovább folytatjuk a kipróbált és bevált politika következetes érvényesítésével. A gazdasági építőmunkánk közvetlen céljait a IV. ötéves terv jelöli meg. Az új esztendő a IV. ötéves terv első éve. Programjában az élelmiszer, és fagazdaság intenzív fejlesztésével a társadalmunk igényeinek hiánytalan kielégítése, az ágazatainkban dolgozók életszínvonalának további emelése, a munka- és életkörülményeinek fejlesztése szerepel. A program megvalósítása mindannyiunk közös ügye. Meggyőződésem, hogy az élelmiszer és a fagazdaság minden dolgozója felelősséget érez e közös feladatokért és kérem, hogy szorgalmas munkával tudásuk legjavát adva járuljanak hozzá azok sikeres megvalósításához. Az új év alkalmából a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium munkatársai nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, az élelmiszeripar, az erdőgazdaság, az elsődleges faipar, a földügy és a térképészet minden dolgozóját, kívánok mindannyiuknak sikerekben gazdag boldog új esztendőt és jó egészséget. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter MA: Célok, kívánságok az új év küszöbén (2. oldal) Ezer vagon dermesztő hideg (3. oldal) Eszi, nem eszi (3. oldal) Halló 71 (8. oldal) Szilveszteri muri (13. oldal) Világvége-ügyben Mari néninél (13. oldal) Az év első kiállítása Január 3-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Munkácsy Mihály Múzeumban nyílik az év első békéscsabai kiállítása, melyen a belgrádi képzőművészek „Április” csoportja mutatja be az alkotók legújabb festményeit. A tárlatot Dér László megyei múzeumigazgató és Ezüst György festőművész nyitják meg. Mi történt az óév utolsó napján? Titokzatos malacfejek — Jó volt a dudaellátás — Kislány az utolsó nap első újszülöttje — Minden jó, ha jó a vége December 31-ét az az el nem hanyagolható körülmény különbözteti meg az esztendő többi napjától, hogy az óév utolsó napja. Ilyenkor mindenkinél fölborul a szokásos napirend. Kicsit dolgozunk, kicsit vásárolunk, kicsit az ünnepre készülünk és valamivel izgatottabbak vagyunk, mint máskor. Tegnap éppen arra kerestünk választ, hogy ki mit csinált és egyáltalán mi történt az óév utolsó napján Békéscsabán. Az üzletek most már valóban az 1970-es év utolsó vásárlói rohamát „vészelték” át. Több-kevesebb sikerrel. Pezsgő, bor, pálinka, hús, szóval enni- és innivaló általában bőven volt. Nem hiányzott a malacpecsenye sem, igaz, ezt inkább csak a vastagabb pénztárcájú vásárlók keresték. Telefonon érdeklődtünk „malac-ügyben” a békéscsabai cukrászüzemnél is, arra voltunk kíváncsiak, hogy hány marcipán malacfej készült a szilveszterezőknek. Sajnos, választ nem kaptunk, mert az üzem vezetője — hivatkozva az igazgatói körlevélre —, nem adhatott tájékoztatót a „titokzatos” malacfejekről. Sajnos, kevés volt és az igényeket nem tudták kielégíteni sörből és réteslapból. Feliratkozott a hiánycikkek listájára az újévi képeslap is, s azok, akik csak későn kaptak észbe, azok az óév utolsó napján azt a választ kapták, hogy nincs. Szinte minden papírboltban és trafikban elfogytak az üdvözlő lapok. Bár az idén 15—20 százalékkal rendeltek többet a tavalyinál, ez is kevésnek bizonyult. Jelentősen emelkedett a naptárak és az előjegyzési naptárak forgalma és az év utolsó napján is sok fogyott, furcsa módon jelentős forgalmat bonyolítottak le a műszaki, ruházati és könyvesboltok is. Úgy tűnik, nemcsak időnk, hanem pénzünk is bőven volt az év utolsó napján. Még a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek is gazdára találtak, így például az UNNVERZÁL Tanácsköztársaság úti rádió- és villamossági boltjában Ebergényi Ede békéscsabai lakos csütörtökön délelőtt vett televíziót. A készüléket még aznap üzembe is helyezték, így az év egyik, alighanem legutolsó tv-vásárlója a képernyő előtt köszönthette az új esztendőt. Ami pedig a hagyományos szilveszteri rekvizitumokat illeti, azokból sem volt hiány. Délelőtt és délután a papír- és játékboltokban, délután és este a kisiparosok sátrainál lehetett beszerezni a harsogó dudát, a színes papírcsákót és a konfettit. Előzetes felméréseink birtokában elmondhatjuk, hogy jó voltadudaellátás” és az egy főre, pontosabban egy fülre eső szilveszteri dudaszó mennyisége meghaladta az előző évit. Bár neveket és címeket nem mondunk, majd mindegyik vállalatnál és üzemnél, közvetlenül a munkaidő befejezése után (néhol előtt is) úgynevezett előszilvesztert rendeztek, amely csak annyiban különbözött az igazitól, hogy például a főkönyvelő nem a felségével, hanem a titkárnőjével koccintott... (Ez csak vicc, természetesen). Sokan nem otthon készülődtek a szilveszterre. Az IBUSZ tájékoztatása szerint az óév utolsó napjaiban csaknem százan utaztak megyénkből Varsóba, Zakopanéba, Krakkóiba, Leningrádba, Zágrábba, Drezdába, Szász-Svájcba, Moszkvába, Belgrádba és Bukarestbe, hogy ott búcsúzzanak az 1970-es évtől. Az Expressz 31 viharsarki fiatalt vitt szilveszteri útra a Szovjetunióba, huszonkettőt az NDK- ba, 18-at pedig Lengyelországba. Az óév utolsó napján senki sem kötött haza„vagyit Fékescsabán, he az tény, hogy az esztendő legutolsó házasságkötése szerdán volt, az esküvő Oláh Ibolya és Réthy István nevéhez fűzodik. A lapzárta miatt azt sajnos nem tudjuk megírni, hogy ki volt az óév utolsó újszülöttje. Azt viszont megérdestontuk, hogy, december 31-én a békéscsabai kórházban 6.20 órakor kislány, Bújdosó Enikő született. Az év utolsó napjának első újszülöttje 3 kg 20 dekagramm. Ő és a boldog mama is jól érzik magukat. Természetesen nem teljes a kép, hiszen számtalan kisebbnagyobb esemény történt még december 31-én. Az azonban biztos, hogy a nehézségek ellenére sem volt „rossz” ez az esztendő. Utolsó napi tapasztalataink pedig azt igazolják: minden jó, ha jó a vége. B. I.