Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS..LAPJA 1971. FEBRUÁR 23., KEDD Ára 1 Ft Az egész nép ügye Vasárnap valamennyi sajtóor­gánum a lakosság tudomására hozta, hogy a Hazafias Népfront kezdeményezésére, pártunk egyetértő támogatásával az El­nöki Tanács április 25-re kiírta az új országgyűlési és tanácsi választásokat. Tehát két hónap és az urnák elé járul dolgozó népünk Az, hogy az áprilisi választá­sokat már új eljárásoknak rend­­jében bonyolítjuk le, mindenki levonhatja magának a következ­­tetést: fejlődésünkkel párhuza­mosan szélesedik hazánkban a szocialista demokrácia. Ebben része van az országgyűlési kép­visel®­ és tanácstagok példás, jó munkájának is. Miközben a vá­lasztott testületek megoldották a rájuk szabott feladatokat, a he­lyi lakosság észrevételeit és ja­vaslatait mindinkább irányadó­nak tekintették. A 4 éves cik­lus eredményeként elég, ha csak néhány törvény meghozatalára utalunk. A most lelépő ország­gyűlés alkotta meg a földtör­vényt, a vízügyi törvényt, s fo­gadta el a gazdaságirányítás új rendszerét, valamint a ciklus utolsó mozzanataként a tanács­­törvény. Következésképpen nö­vekedett az államigazgatási funkciók gyakorlásának színvo­­nala, javult az ügyintézés, csök­kent a bürokrácia, emelkedett az ügyfelek iránti kötelességtu­dat. A hazafias Népfrontba tö­mörült milliók egyetértése kísér­te e nagy horderejű politikai és gazdasági feladatokat, melyek megmutatkoztak az alkotóerők kibontakozásában. Az elmúlt negyedszázad tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy mindig akkor oldottuk meg jól feladatainkat, amikor helyesen alkalmaztuk a nemzeti összefogás politikáját, amikor a szocializmus ügyét az egész nép ügyévé tettük. A párt helyes politikája és ezeknek az erőknek az összefogása győzel­münk záloga volt és marad. Er­re támaszkodunk most is, ami­kor pártunk egyetértő támogatá­­sával az Elnöki Tanács egy ha­zai és nemzetközi vonatkozás­ban egyaránt nagy jelentőségű feladatot tűzött napirendre. 1971. április 25-én választást bo­nyolítunk le hazánkban. Meg­választjuk az új országgyűlést és az új tanácsokat A képviselő, és tanácsválasz­tás sikeres lebonyolítása óriási politikai, szervezeti és agitációs tevékenységet igényel a párttól, a Hazafias Népfronttól, a tömeg­szervektől. A választás fő célki­tűzése: a Magyar Népköztársa­ság törvényes rendjének további erősítése, a szocializmus építése. Cél, hogy t­ovább épüljenek vá­rosaink és falvaink. Javuljon népünk jóléte, szociális és kul­turális ellátottsága. A választás a csata indítása is lesz a IV. öt­éves terv sikeres megvalósításá­ért, a termelés, a termelékeny­ség növekedéséért, az életszín­vonal javításáért. A választás ideológiai csata is lesz a téves, a káros, a fejlődést akadályozó nézetek ellen, a szocialista ideo­lógia és kultúra győzelméért. A kül- és belpolitikai tényezők egyaránt amellett szólnak, hogy kedvező körülmények között foghatunk hozzá a választás elő­készítéséhez, eredményes befe­jezéséhez. A választás alkalmat ad arra, hogy megyénkben is százezrekkel beszélgessünk. Nem érhetjük be azzal, hogy április 25-én elsétálunk a szavazóhelyi­­ség­be és leadjuk szavazatainkat. Ennél jóval több kell. Meg kell ragadnunk minden alkalmat ar­ra, hogy a párt szava, a X. kong­resszusból adódó tennivalók, jo­­gok és kötelességek eljussanak minden választópolgárhoz. En­nek alapvető mozzanata, hogy a választókkal folytatott párbeszé­dek során a dolgozók, az orszá­gos politika megvilágításában vizsgálják meg a helyi tenniva­lókat és lehetőségeket, így a helyi tapasztalatok és igények jobban bekerülnek az országos politikai vérkeringésbe. Egy pillanatra sem hihető az, hogy a választási munka pusz­tán szervezési, technikai kérdés: február 22-t® választók össze­írása, választási szervek létre­hozása, szavazófülkék felállítása stb. Ezt hinni tévedés. A válasz­tás előkészítése és végigvitele el­sősorban és alapvetően elvi po­litikai munka. Valamennyi vá­lasztópolgárhoz fogunk beszélni, érvekkel, adatokkal bizonyítjuk igazunkat, világnézeti, politikai állásfoglalásunk helyességét, a szocializmusban elért sikerein­ket és ragyogó jövőnket. Célunk, hogy a választás®­ tovább szé­lesítsék a szocialista demokrá­ciát, erősítsék a szocialista köz­­gondolkodást. Amikor a XII. öt­éves terv teljesítéséről, vagy a IV. ötéves terv perspektívájá­ról, az életszínvonalról beszélge­tünk, őszintén elmondjuk: ahogy ma dolgozunk, úgy élünk hol­nap. Ne csak azt mutassuk be, hogy milyen nagy változás tör­tént hazánkban, hanem azt is, hogy milyen óriási változások következnek be akkor, ha közös erővel fogunk hozzá a további fejlődésünket szolgáló feladatok megoldásához. Világosan meg­mondjuk azt is: Magyarország külpolitikája a Szovjetunióval­­ és a szocialista országokkal meg­­bonthatatlan barátságokra és szerződésekre épül. A demokra­tikus országokkal kötött barát­ságunk a legnehezebb helyzet­ben is kiállta a próbát. Erőfeszítéseink méltó jutalma és a legszebb köszönet az lesz, ha ezt a választópolgárok elis­merik és nagyra értékelik úgy is: aki pártunk politikájára sza­vaz, az félreérthetetlenül tudja, hogy a szocializmusra adta sza­vazatát. Mocskár János XXVI. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM Ma megkezd­ődött a választópolgárok összeírása A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a választási örvény 33. §-a alapján az országgyűlési képviselők és a tanácstagok ál­talános választását 1971. április 25 napjára tűzte ki. A választó­jogosult állampol­gárokról az általános választás előtt névjegyzéket kell készíteni . A választók névjegyzéké­nek összeállítása összeírás útján, összeíró lapok alapján tör­ténik. Az összeírást a tanács végrehajtó bizottsága által ki­jelölt összeíróbiztosok végzik.­­ A névjegyzékbe fel kell venni minden magyar ál­lampolgárt, aki nagykorú, vala­mint aki a 18. évét 1971. április 25 napjáig betölti. A ki­zár­ási okokat az összeírólap tünteti fel. A névjegyzéket községi, nagyközségi, városi, megyei vá­rosi fővárosi kerületi tanácsi választókerületenként állítják össze. Az összeíróbiztoso­k 1971. február 23—27. között a részükre kijelölt területen lakó nagykorú személyeknek, vala­mint azoknak, akik a 18. évü­ket 1971. április 25. napjáig be­töltik és akiknek ott állandó la­kásuk van, összeírólapot oszta­nak ki Az összeírólapot­ olyan időpontban kell kitölteni, hogy azt az összeíróbiztosok legké­sőbb március 6-ig beszedhessék.­­ Az összeírólapot az érde­kelt személy sajátkezűl­eg köteles kitölteni és aláírni. Ha valaki testi fogyatékossága mi­att vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés, munkavégzés stb.) az összeírólapot nem tölt­heti ki, helyette azt hozzátarto­zója, szomszédja vagy az össze­íróbiztos is kitöltheti. A kitöltő köteles azonban az akadályozó körülményt az összeírólap hát­oldalán megjelölni és az öna le­­írólapot aláírni.­­ A választók névjegyzékét a tanácsházán 1971. már­cius 22-től március 30-ig min­dennap, a hivatalos idő alatt közszemlére teszik, és egyidejű­leg a névjegyzékbe történt fel­vételről a választónak személyre szóló értesítést küldenek. A névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvényel­lenes felvétel miatt pedig bárki kifogással élhet . A kifogást 1971. március 22-től április 3- ig a tanács végrehajtó bizottsá­gánál lehet írásban beadni vagy szóban bejelenteni. A kifogásra vonatkozó beadvány illetékmen­tes. Ha kihagyás miatt olyan személy él kifogással, aki az összeírás során összeírólapot még nem töltött ki, a tanács végrehajtó bizottságától szemé­lyesen vagy megbízottja útján összeírólapot kell igényelnie és annak kitöltésével kéri a név­jegyzékb " való­­felvételét . A kifogások elbírálása után a módosított név­jegyzéket, a pótnévjegyzékkel együtt a tanácsházán 1971. áp­rilis 10-től április 14-ig minden­nap a hivatalos idő alatt köz­szemlére teszik. Az a választó, aki a név­jegyzék összeállítását kö­vetően állandó lakóhelyét meg­változtatta, az új lakóhelye sze­rint illetékes tanács végrehajtó bizottságától kérheti a választók névjegyzékébe való felvételét A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illeté­kes tanács végrehajtó bizottsá­ga által kiállított igazolást.­­ Az országgyűlési és a ta­nácsi választókerületek területi beosztása 1971. március 1-től mindennap a hivatalos idő alatt a tanácsházán megtekint­hető.­­ Az összeírólapot mindenki magyar nyelven vagy anyanyelvén tölti ki. Strougal Budapesten Dr. Lubomir Strougal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke — Fock Jenőnek, a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kár­mán elnökének meghívására — feleségének társaságában hivata­los baráti látogatásra Magyar­­országra érkezett. A csehszlovák kormányfőt útjára elkísérte Karel Kurka, a csehszlovák kül­ügyminiszter első helyettese, Karol Újházy, az országos terv­hivatal elnökhelyettese, Vratis­­lav Vlk, a miniszterelnökség külügyi főosztályának és pro­tokoll osztályának vezetője és dr. Jan Kolar, a miniszterelnöki kabinet munkatársa. A vendégek fogadtatására az ünnepi zászlódíszt öltött Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és felesége, dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese, Bon­­dor József építésügyi és város­­fejlesztési miniszter, Lázár György munkaügyi miniszter, Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács Titkárságá­nak vezetője, dr. Várkonyi Pé­ter, a kormány Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, hazánk prágai nagykövete és több más közéleti személyiség. Ott voltak a buda­pesti csehszlovák nagykövetség munkatársai, élükön Frantisek Dvorsky nagykövettel. A repülőgépből kilépő cseh­szlovák kormányelnököt és fe­leségét elsőnek Fock Jenő és fe­lesége köszöntötte. Piros nyak­­kendős úttörők rózsacsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek, majd a vendégek a fogadásukra megjelent magyar közéleti ve­zetőket és a csehszlovák nagy­követségi diplomatáit üdvözölték. Ezt követően a magyar állam­férfiak társaságában gépkocsiba ültek és szállásukra hajtattak. Megkezdődtek a tárgyalások Hétfőn délelőtt megkezdődtek a magyar—csehszlovák tárgyalá­sok. Magyar részről részt vett az eszmecserén Fock Jenő, a Mun­­kás—Paraszt Kormány elnöke, Paja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Vincze József, hazánk prágai nagykövete, dr. Várkonyi Péter, a kormány Tá­jékoztatás Hivatalának elnöke, Drecin József, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese és Per­ez® László, a Külügyminiszté­rium főosztályvezetője. Csehszlo­vák részről részt vett a tárgya­láson dr. Lubomir Strougal mi­niszterelnök, Kar® Kurka, a külügyminiszter első helyettese, Frantisek Dvorsky, Csehszlová­kia budapesti nagykövete, Karol Újházy, az Országos Tervhi­vatal enökhelyettese, Vratislav Vlk, a miniszterelnökség külügyi főosztályának vezetője és dr. Jan Kolar, a miniszterelnöki kabinet munkatársa. (MTI) Sikeres volt a téli vásár —110 százalékos eredmény—Másfélszer több áru a boltokban A korábbi évekhez viszonyít­va, az idén a két hétig tartó téli vásárnak lényegesen na­gyobb volt a sikere. Ez elsősor­ban annak köszönhető, hogy jobb volt az áruválaszték, több sze­zoncikket vontak be az árked­vezménybe. A békéscsabai Cent­rum Áruházban 110 százalékos eredményt értek el az előző évi téli vásárhoz viszonyítva. 1970- ben 2 millió 68 ezer forint ér­tékű árut adtak el, az idén vi­szont 2 millió 280 ezer forint ér­tékben vásárolt a közönség. Ki­emelkedő volt a darabáru, vala­mint a cipő- és csizmaforgalom. Darabáruból — kötött, konfek­ció stb — 400 ezer forinttal töb­bet adtak el, mint tavaly. Cipő­ből és csizmából 2500 párat vásá­roltak a fogyasztók, női táská­ból pedig 1200 darab kelt el. A téli vásár slágere, az acryl fonal, valóban sláger volt, összesen 250 kilogrammot adtak el az áruház­ban. Keresettek voltak a fali­szőnyegek is, melyekből 50-et vettek meg a vásárlók. Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban is nagy volt a forgalom. Ezt mutatja a szá­zalékos eredmény is: a tavalyi téli vásárral szemben 105 száza­lék. Itt is a darabáru volt a ke­resett és ebből a választék igen nagy volt, mivel a vállalat más­félszer többet vont be a kedvez­ménybe, mint tavaly. Elsősorban a férfiingek, pizsamák, vala­mint a kötöttáruk fogytak. A bé­késcsabai gyermekruházati bolt­ban különösen nagy volt a for­galom a konfekció osztályon, itt főleg a téliesített orkán volt a sláger. Ebből 105 ezer forint ér­tékűt adtak el. A bolt forgalma egyébként közel 500 ezer forint volt a két hét­­l alatt. Az Univer­zál Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban összesen 5 millió fo­rint értékű árut adtak el a téli vásár idején, s ha a régi árakat vesszük figyelembe, a vásárló közönség 2 millió 200 ezer fo­rinttal fizetett kevesebbet a vá­sárolt cikkekért, vagyis ennyit „takarított meg”. K. J.

Next