Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG­ ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. FEBRUÁR 36., PÉNTEK MA­I Válasz lakásügyi kérdésekben (3. oldal) Megjöttek a fiúk (4. oldal) Eftimíu komédiája a színházban (5. oldal) Tárgyalóteremből (7. oldal) Napirenden: a tanyai kollégiumok úttörőmunkája Február 23-i ülésének egyik napirendi pontjaként a békési járási tanyai kollégiumokban folyó úttörőmunkáról tanácsko­zott Békéscsabán a Magyar Út­törők Országos Szövetsége Békés megyei Elnöksége. A tanácsko­záson részt vett a megye vala­mennyi tanyai kollégiumi igaz­gatója. A békési járásban két általá­nos iskolai diákotthon működik. Az egyik a mezőberényi 2-es iskolához tartozik, a másik pe­dig a békési 4-es számúhoz. Az önkormányzati tevékenység mindkét diákotthonban jó, szo­ros kapcsolat van az úttörőcsa­pattal. Mezőberényben minden év­ben megtartják az úttörő-vete­rán találkozót, a kollégisták és a csapat tagjai együtt vesznek részt a megemlékezéseken, ün­nepségeken. Rendszeresek a ki­rándulások, üzemlátogatások, amelyek a próbarendszer telje­sítésével kaacsolatosak. Békésen tudományos folyóiratokat ren­deltek, diafilmek állnak rendel­kezésre. A gyerekek gyakran vesznek részt kirándulásokon, üzemlátogatásokon. Talán ennek is az eredménye, hogy kilenc nyolcadikos tanuló közül három középiskolába, öt pedig ipari ta­nulónak jelentkezett. A megyei úttörőelnökség ér­tékelve a diákotthonban folyó úttörőmunkát, megállapította azt is, hogy sajnos, nincs meg a kellő tárgyi feltétel a még ered­ményesebb tevékenységhez. Ke­vés a helyiség és a szemléltető­eszköz. * Ára 80 fillér Nemzetiségi Múzeum lesz Békéscsabán Megye és az ország más te­rületein dolgozó múzeumi szak­emberek és kutatók, a megye állami és pártvezetői, a nemzeti­­ségi szövetségeik képviselői a tervezett békéscsabai Nemzeti­ségi Múzeumról tanácskoztak csütörtökön az ifjúsági és Úttö­­rőházban. Élénk vita alakult ki az új múzeum tevékenységének jelle­­géről — országos vagy megyei jellegű intézmény legyen-e, egy­­egy nemzetség magyarországi, vagy az egy-egy területen élő több nemzetiség helyi történel­mi-néprajzi emlékeinek gyűjté­sével, feldolgozásával, bemutatá­­sával foglalkozzék-e? A résztve­­vők elmondták­ az emlékek gyűj­­tésének szellemi és anyagi lehe­tőségeivel és módszereivel kap­csolatos tapasztalataikat, vizs­gálták a kutatások személyi fel­tételeinek biztosítását; mindezek mellett pedig szó esett a megyé­ben eddig ismert nemzetiségi emlékanyagról, a helyi kutató­munka jelenlegi helyzetéről. A vitában felmerült gondola­tok —­ ha egy-egy kérdésben nem is sikerült azonnal végle­ges döntést hozni —, javaslatok, tapasztalatok, egyre finomabb árnyalatú tervek, elképzelések jól szolgálták a Nemzetiségi Mú­zeum létrejöttének ügyét, egy olyan múzeumét, amelyhez ha­sonló jelenleg még sehol sincs az országban s határainkon túl is csak kevés helyen. Tűzhely van, palack nincs Az idén nem adnak ki több bekapcsolási engedélyt Néhány nappal ezelőtt a Bé­lkés megyei tanács kereskedelmi osztálya a probán-bután gáz és gázkészülékek ellátásával kap­csolatos körlevélben fordult a megyei kereskedelmi vállalatok­hoz. A feljegyzés — hivatkozva a Belkereskedelmi Minisztérium Iparcikk Főosztályának rendel­kezéseire — arról a fogyasztók által bizonyára kellemetlenül fo­gadott tényről tudósít, hogy az idén újabb próbán-bután gőz bekötésre nem kerül sor. Az ok: a gázipar nem rendelkezik a fej­lesztéshez szükséges gázmennyi­séggel, továbbá szűkös az úgy­nevezett lefejtő, és töltőállomá­sok kapacitása is. Lapunkban korábban már több alkalommal foglalkoztunk a témával, s írásainkra legutóbb a palackokat gyártó és forgal­mazó budapesti VASÉRT Válla­­lattól kaptunk levelet. A vezér­­igazgató azt írta, hogy „az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt döntése szerint további bekapcsolásra nem kerülhet sor, ezért voltunk kénytelenek a gáz­­palack-értékesítést átmeneti idő­re beszüntetni és a már befize­tett palackok ellenértékét a fo­gyasztók részére visszatéríteni.” Így tehát hiába vásárol valaki gáztűzhelyet, azt — bekapcsolási engedély hiányában — használ­­ni nem tudja. Éppen ezért hív­ja fel a kereskedelmi osztály az üzleteken és most a sajtón ke­resztül a vásárlóközönség figyel­mét arra, hogy tűzhely van, pa­lack nincs. B. I. Achvnt-emlékünnepségek Budapesten és Békéscsabán Sajtótájékoztató a HNF Országos Tanácsának székházában Sajtótájékoztatón ismertette csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházá­ban Bencsik István főtitkár azt a programot, amellyel március közepén megemlékeznek a nagy parasztpolitikus, Achim L. And­rás életútjáról, szerepéről a progresszívvá lett magyar pa­rasztmozgalmakban — születé­sének 100. évfordulója alkalmá­ból. Az eseménysorozatot a Ma­gyar Tudományos Akadémián március 12-án kezdődő tudomá­nyos ülésszak vezeti be. A to­vábbiakban Békéscsabán — az Áchim által szervezett és az ő nevével fémjelzett parasz­t meg­­mozdulások színhelyén — lesz­nek megemlékezéseik. Békéscsabán március 15-án a Hazafias Népfront Honismereti Bizottsága a Magyar Történel­mi Társulattal, a Párttörténeti Intézettel, szakmai testületekkel és más társadalmi szervezetek­kel közösen emlékülést rendez, a békéscsabai, I. számú általános iskola fölveszi a jeles paraszt­politikus nevét, s felavatják a városban Áchim II. András mellszobrát,­­amely egy későbbi létesítendő szoborsétányon az első alkotás lesz. XXVI. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Új fogászati rendelő, bölcsőde Békéscsabán A városi tanács egészségügyi osztályán tartotta legutóbbi ta­nácskozását az osztály mellett működő egészségügyi állandó bi­zottság. A tanácskozáson dr. Juhász László főorvos tartott tájékoztatót az elmúlt évi mun­káról, az egészségügyi intézmé­nyek tevékenységéről és a to­vábbi tervekről. Többek között elmondotta, hogy a város terü­letén 15 munkahelyes új fogá­szati rendelőt hoznak létre, s itt kap helyet az iskolafogászat is. Ezenkívül bölcsődék is épül­nek az elkövetkező években. Be­számolt a rendelőintézet, vala­mint a kórház munkájáról és a körzeti orvosi ellátásról is. Tavasz az üveg alatt A békéscsabai Május 1. Tsz-ben február végére valóságos ta­vaszt varázsoltak a kertészek. Szépen fejlődik a négy héttel ezelőtt üveg alá ültetett saláta. Március közepére 15—16 ezer tejet szállítanak Békéscsaba üzleteibe és a budapesti Bosnyák téri piacra. Képünkön Pribelszky János főkertész és Szentand­­rási Anna, a kertészeti telep vezetője a saláta­ágyakat ellen­őrzi. (Fotó: Demény) Ölést tartott a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének Országos Választmánya A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének Országos Választmánya csütör­tökön a Magyar Néphadsereg központi toubjába­n tanácsko­zott. Mint az ülésen beszámoltak róla, a szlovák ajkú dolgozók — akinek többsége a mezőgazda­ságban dolgozik — életszínvo­nala az elmúlt esztendőkben az átlagosnál is gyorsabb ütemben, emelkedett. A települések kul­turális ellátottsága megnőtt. Egyre nagyobb népszerűségnek örvendeznek a nyári nemzetisé­­gi találkozók, amelyeken mint­egy 18—20 ezren vettek részt. A szövetség az idei feladatok homlokterébe , a X. pártkong­resszus határozatainak megis­mertetését állította a szlovák nemzetiségi dolgozók körében. A képviselői és tanácstagi vá­lasztások előkészítő munkájából is aktívan kiveszik részüket. A Hazafias Népfront szerveivel a határmenti megyékben szlo­vák-magyar barátsági és kul­­túrnapokat rendeznek. Újabb szlovák klubokat hívnak életre az anyanyelvi kultúra ápolására és művelésére, folytatják a szlo­vák nemzetiségi nevelők szak­mai, módszertani továbbképzé­sét, s a szlovák nemzetiségi szel­lemi és tárgyi értékek gyűjtését és rendszerezését. (MTI) Tizenkétmillió üdvözlőlap húslérra 13 százalékkal nő az idén a forgalom a PIÉRT-nél mint 69-ben, és ez nagyon sok fuvarozási,­­raktározási gondot, munkaerőszervezési problémát jelentett a PIÉRT dolgozóinak. Az idei évre további 13 száza­lékos forgalomnövekedés vár­ható. Ennek részleteiről, az első negyedév áruellátásáról kaptunk tájékoztatást a PIÉRT Kereske­delmi Vállalat Áruforgalmi Fő­osztályától. A húsvéti üdvözlőlapok közül a legtöbb már tavaly év végén beérkezett. Körülbelül 12 millió lapot hoznak forgalomba hatfé­le minőségben. 25 ezer húsvéti témájú kifestőkönyv is kerül az üzletekbe, az NDK-ból és Cseh­szlovákiából pedig tojás díszdo­bozok, húsvéti figurák várhatók. . Több, változatosabb háztartási papíráru kerül ezekben a hóna­pokban az üzletekbe: 10—12 fé­­le papírszalvéta, 10-esével cso­magolt jugoszláv import papír­­zsebkendő, hazai gyártású hen­­geres egészségügyi papír. El­kezdték a háromrétegű cellulóz vattaszalvéta gyártását is, me­lyeket hamarosan árusítanak a papír- és háztartási boltok. Ro­mán és jugoszláv importtal bő­vítik a tapéta-áruk választékát Lesz elég műszaki író, és rajz­­eszköz, és javul az ellátás a sok­­szorosítással kapcsolatos cikkek­ből is. Az indigó és az írógép­­szalag például megszűnik hiány­cikk lenni. Márciusban főleg Csehszlovákiából érkezik táska­írógép, az idei írógép-ellátás várhatóan fedezi majd a szük­ségleteket. Nemrég egy új cikket hozott forgalomba a PIÉRT. Az ízléses fehér, polietilén asztalterítők ára alacsony, hiszen darabon­ként 9,50-be­ kerülnek. Tárgyal­nak már a kereskedelmi és az ipari szakemberek a méretre szabott befőző celofán gyártásá­ról is. Javul a helyzet a csoma­golópapíroknál is, egyedül a zsírpapíroknál lehet probléma. Ezeknek a beszerzését ugyaniss csak importból lehet megoldani. R. L. Az 1970-es évben körülbelül 25 százalékkal volt nagyobb a papírkereskedelem forgalma.

Next