Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

Felhívás a magyar néphez Az Európa,­ Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottsága az alábbi f­elhí­­­­vást intézte a magyar né­ph­ez. Felhívással sár .-Útlunk munkás­osztályunkhoz, parasztságunk­hoz, értelmiségünkhöz, egész dolgozó népünkhöz- tegyünk újabb és hatékonyabb erőfeszí­téseket az európai biztonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműködés megteremtésére. Két világháború pusztító viha­ra után negyedszázada béke van Európában. Földrészünk népei­nek hő óhaja és létérdeke, hogy­­ a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész vi­lágot lángba borító pusztítás ki­indulópontjává. A békére azon­ban napjainkban még ezer te­szel­ leselkedik, hiszen a világ­­ helyi háborúktól és feszültségek­től terhes. A kontinensen és azon kívül erős még az imperia­lista reakció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az állam­közi kapcsolatokat, agresszív ter­veket, revansista vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogy törekvé­­­­süket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. * A szocialista országok az eu­rópai biztonság és együttműkö­dés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjet­unió, hazánk és más szocialista országok kezdeményezték a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját, és az e po­­­­litikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer megteremté­sét. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Nép­­köztársaság szerződései a Német Szövetségi Köztársasággal, a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság közvetlen tárgyalásai, a nyugat-berlini négyhatalmi meg­állapodás. A szerződések érvény­be lépése, az NDK nemzetközi­­jogi elismerése, valamint a fegy­veres erők csökkentésére tett újabb szovjet­­javaslatok megva­lósulása tovább javítaná az eu­rópai béke és biztonság megszi­lárdulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért folytatott kö­zös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hiszen szocialista épí­­tőmunkánk elengedhetetlen fel­tétele a béke és biztonság. A Magyar Népköztársaság nemzet­közi törekvéseit, szocialista tár­sadalmunk érdekeit híven fejez-­ te ki a Varsói Szerződés tagálla­mainak fővárosunkban megfo­galmazott felhívása: Legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt, biz­tonságos és boldog jövőjéért ví­vott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Ez a min­denki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom legszélesebb köreinek cselekvő részvételét igényli. Megköveteli, hogy az európai népek széleskörű, demok­ratikus tanácskozáson együtte­sen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő kö­zös feladataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az európai kormányok biztonsági értekezletére. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az Európai Biz­tonsági és Együttműködés Ma­­gyar Nemzeti Bizottságát. Cé­lunk: összefogni hazánk minden jóakaratú emberének békeakara­­tát és tettrekészségét az európai biztonság és együttműködés megvalósítására. Egész társadal­munk erejével kívánjuk támo­­gatni mindazoknak az erőfeszí­tését, akik a béke, a biztonság és az együttműködés megszilár­dítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó né­pünket, munkásosztályunkat, parasztságunkat, értelmiségün­ket, a magyar nőket és férfiakat, ifjúságunkat, minden békeszere­tő állampolgárunkat, hogy erő­sítse és gyarapítsa szocializmust építő hazánkat, vegye ki hatéko­nyan részét az európai biztonság és együttműködés megteremté­séért, földrészünk népeinek biz­tonságos és békés jövőjéért fo­lyó küzdelméből. Meggyőződésünk, hogy törek­véseink kife­jezik népünk akara­tát, hazánk minden állampolgá­rának­­javát szolgálják. Hozzá­járulnak az európai béke és biztonság megteremtéséhez, az államok és népek közötti gyü­mölcsöző együttműködés kibon­takozásához. Munkálkodjunk együtt föl­dünk, kontinensünk és hazánk békéjének, biztonságának javá­ra! AZ EURÓPAI BIZTONSÁG ÉS EGYÜ­TMŰKÖDÉS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA Nixon és Gromiko találkozója Nixon és Gromiko másfél órán át folytatott megbeszéléseiket ta­nácsadók társaságában,­­ majd­­ezután az amerikai elnök és a szovjet külügyminiszter félórás­­ négyszemközti beszélgetésre vo­nult vissza, amelyen tolmácsok sem voltak jelen. Az összzesen­ kétórás eszmecse­re folytán áttekintették az Egye­sült Államok és a Szovjetunió kapcsolatainak alakulását és a­­fontos nemzetközi kérdéseiket. Nixo­j elnök elégedettségének adott ''kifejezést azzal kapcso­latban, hogy a szovjet külügy­miniszterrel való tavalyi talál­kozója óta négyhatalmi megálla­podás jött létre Berlin státusá­ról és hangsúlyozta, hogy a tár­gyalások sikeres befejezésére számít Amint Haward Ziegler, az amerikai elnök sajtó­titkára a várakozó újságírókkal közölte, a két fél megállapította, hogy a SALT-megbeszéléseken haladást értek el, és a megbeszélések egyik eredményeként csütörtö­kön Gromiko és Rogers külügy­miniszter aláírta a nukleáris háborúk véletlen kirobbanásá­nak megakadályozására, illetve a „forró drót” korszerűsítésére irányuló egyezményeket. Gromiko a maga részéről „át­fogónak és tárgyszerűnek” írta le az amerikai elnökkel tartott megbeszélését. „Szeretném kife­jezésre juttatni azt a reménye­met, hogy ennek az eszmecseré­nek pozitív hatása lesz a szov­jet—amerikai kapcsolatok javu­lására és a nemzetközi problé­mák megoldására, minden or­szág és valamennyi nép érdeké­ben” — hangoztatta a szovjet külügyminiszter. Az AFP szovjet forrásból nyert értesülése szerint Gromiko pénteken utazik vissza New York-ba ,ahonnan szombaton in­dul haza Moszkvába. (AFP) EGYEZMÉNY a Szovjet Szocialista Köztársaságok és az Amerikai Egyesült Államok között a nukleáris háború kirobbanása veszélyének csökkentését célzó intézkedésekről Az alábbiakban közöljük a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok között megkö­tött egyezményt azokról az in­tézkedésekről, amelyek a nukle­áris háború kirobbanásának veszélyét hivatottak csökkenteni. Megállapodtak az alábbiakban: 1. cikkely. Mindegyik fél köte­lezi magát, hogy folytatja az olyan szervezeti és technikai intézkedések megvalósítását és tökéletesítését, amelyeket szük­ségesnek tart, hogy elhárítsa az ellenőrzése alatt álló nukleáris fegyver véletlen vagy utasítás nélküli alkalmazását. 2. cikkely: A felek­ kötelezik magukat: haladéktalanul tájé­koztatják egymást utasítás nél­küli, véletlen vagy más felderí­tetlen incidens esetén, amely nukleáris fegyver robbanásával függ össze és nukleáris háború veszélyével fenyeget. Ilyen esetben az a fél, amely­nek nukleáris fegyverével az In­cidens kapcsolatos, haladéktala­nul minden erőfeszítést meg­tesz, hogy megvalósítsa a szük­séges Intézkedéseket az ilyen fegyver ártalmatlanná tétel­ére, vagy megsemmisítésére anélkül, hogy az kárt okozna. 3. cikkely: A felek kötelezik magukat, hogy haladéktalanul tájékoztatják egymást, h­a raké­tatámadást jelző rendszereik is­meretlen objektumokat fedez­nek fel, vagy ha zavarok jelent­keznek ezekben a rendszerekben, vagy a megfelelő hírközlő eszkö­zökben, ha az ilyen jelenségek nukleáris háború keletkezésének veszélyét idézhetik elő a két or­szág között. 4. cikkely: Mindegyik fél kö­telezi magát, hogy idejekorán tájékoztatja a másik felet a tervbevett rakéta-kilövésekről, ha ezeket a kilövéseket nemzeti határain kívül, a másik fél irá­nyába hajtja végre. 5. cikkely: Kiderítetlen nukleá­ris incidensekkel összefüggő más eseteken mindegyik fél kö­­telezi magát: olyan módon jár el, hogy csökkentse akcióinak a másik fél által történő helyte­len értelmezése lehetőségét. Bármely ilyen helyzethez­ mind­egyik fél tájékoztathatja a má­sik felet, vagy kérdéssel for­dulhat hozzá, amikor vélemé­nye szerint ezt diktálják a nukleáris háború kirobbanási veszélye elhárításának érdekei. 2. cikkely. A tájékoztatások, értesítések és kérdések gyors továbbításához, a helyzet gyors tisztázását követelő esetekben a felek főképpen a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsé­­ge és az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormánya közötti köz­vetlen távközlési vonalat hasz­nálják fel. Más tájékoztatások, értesíté­sek és kérdések továbbításához a felek saját belátásuk szerint felhasználhatnak bármely hír­közlő eszközt, beleértve a dip­lomáciai­ csatornákat, a sürgős­ség mértékétől függően. 7. cikkely: A felek kötelezik magukat, hogy kölcsönös meg­állapodás alapján konzultáció­kat folytatnak­ a jelen egyez­mény tételeinek megvalósításá­val összefüggő kérdések meg­vitatása, valamint a jelen egyezmény céljainak további megvalósítására irányuló eset­leges módosító indítványok megtárgyalása végett. 8. cikkely. A jelen egyezmény hatálya időben nem korlátozott. 10. cikkely. A jelen egyezmény aláírásának pillanatában lép érvénybe. Készült Washingtonban 1071. szeptember 30-án, két példány­ban, mindegyik orosz és angol nyelven ,mindkét szöveg egyene­b­en érvényes. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok nevében: A. GROMIKO Az Amerikai Egyesült Álla­mok Szövetsége nevében: ROGERS Táviratok a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Csőu­ En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének. Peki­ng A Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás—Paraszt Kor­mánya, a magyar nép és a magam nevében üdvözletem és jó­kívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság Állam­­tmácsának és a kínai népnek, a Kínai Népköztársaság kikiáltásá­nak 22. évfordulója alkalmából. Meggyőződésem, hogy a két ország kapcsolatainak a proletár nemzetköziség elvei alapján történő fejlesztése elősegítheti a szo­cializmus, a béke és a haladás ügyét. FOCK JENŐ, a Magyar Nép­közt­ársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányának elnöke Budapest, 1971. szeptember 30. * •» * Az évforduló alkalmával Péter János külügyminiszter távirat­iján üdvözölte a Kínai Népköztársaság megbízott külügyminisz­terét, tst Peng-j'ejt. (MTI) A kínai forradalom évfordulóján 1949. október 1-én a Kínai Népköztársaság­­kikiáltása je­lezte, hogy a világ legnépesebb országa felszabadult, kiszakadt az imperializmus befolyási öve­zetéből. A forradalom győzel­me megnyitotta az utat a ha­talmat ország társadalmi át­alakulásához. A forradalom győzelme utáni első évtized­ben ollyan jelentős fejlődés tör­­tént Kínában, amelyre felfi­gyelt a világ. Siker­siker után született a felszabadult nép munkája és a szocialista orszá­gok — elsősorban a Szovjet­unió segítsége nyomán. Az in­ternacionalista szellemben tör­ténő szovjet segítség lehetővé tette, hogy felépüljön több mint száz ipari vállalat a népi Kí­nában. A Kínai Népköztársaság meg­­születéséhez vezető harcok, majd a győzelem, a nemzetközi osztályharc egyik legfontosabb sikerét is jelentette az impe­rializmus és a vele szövetkezett kínai reakció. A kínai néphad­sereg mindig maga mögött tud­hatta a szocialista népek kö­zösségének, elsősorban a Szov­jetuniónak erkölcsi és anyagi támogatását. A világ szocialis­ta erőinek összefogásával szem­­ben a reakciós, imperialista erők képtelenek voltak ellen­állni. A kínai forradalom győ­zelme viszont úja­bb lendületet adott a világ haladó, antiim­­perialista, antikolonialista és szocialista erői harcának. Nem a kínai nép, hanem egyes kínai vezetők voltak azok, akik erről megfeledkeztek. A meg­romlott kapcsolatok legválságo­­sabb szakaszában is mindig re­méltük, hogy a sötét felhők csak ideiglenesen árnyékolhat­ják be népeink kapcsolatait. A Szovjetunió, a szocialista orszá­gok mindent megtettek azért, hogy helyreálljon a szocialista közösség, a nemzetközi kom­munista mozgalom egysége. Bár az eddigi fáradozások még nem hozták meg a kívánt eredményt, mégis elmondhat­juk, hogy az erőfeszítések nem maradtak eredmény nélkül. Egy idő óta valamit normalizálódott Kína és a szocialista országok, köztük hazánk, államközi kap­csolata. Kereskedelmi delegá­ciók keresik fel egymást, és si­keresen megkezdődött az el­sorvasztott gazdasági szálak újjáélesztése is. A kapcsolatok javításában el­ért eredmények örvendetesek, de egyáltalán nem kielégítőek. Sok még a tennivaló Kína és a szocialista országok kapcsola­tainak teljes normalizáláséig, valamennyi szocialista ország összefogásáig, amely elenged­hetetlen az an­tiimperi­alista harc eredményesebb folytatásá­hoz. Különösen fontos lenne az összefogás az amerikai agresz­­szió megfékezésére Indokíná­ban. Ehhez szükség van vala­mennyi szocialista ország, va­lamennyi kommunista és mun­kásmozgalomhoz tartozó és bé­keszerető erő akcióegységének kialakítására. A kínai nép forradalmának győzelmére emlékeztető interna­cionalista ünnepen azt a remé­nyünket fejezzük ki, hogy a nemzetközi kommunista mozga­lom egysége, minden megpró­báltatás ellenére, helyreáll és a szocializmust építő népek kö­zös ügy győzedelmeskedik. •­­ „Öld meg magad!" Egy csinos csomagban revol­ver és mellette az üzenet: „Öld meg magad!” — I ezt kapta aján­dékba Szato, japán miniszter­elnök. Az üzenet az alábbi sorokkal indokolja a különös kívánságot: „Véget kell vetnie életének, mert felelős a nark­ai tünteté­sek során megölt három rendőr haláláért és bűnös abban, hogy a császár őfelségén­ek Alaszká­ba kellett utaznia, hogy helyre­hozza az ön által elrontott japán—amerikai kapcsolatokat.” Az ajándék feladóját kihall­gatta a fukuokai rendőrség. Egy kisebb jobboldali szervezet vezetőjéről van szó, aki ellen illegális fegyvertartásért eljá­rást indítottak. (AFP) 1971. OKTÓBER 1. Hírek Közel-Keletrőől Ali Nasszer Hasszani, a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke hiva­talosan Moszkvába érkezett, ahol a repülőtéren Koszigin kormányfő fogadta. A hivatalos látogatással Hasszani a szov­jet kormány meghívásának tesz eleget. •­ A Jediot Aharonot című be­folyásos izraeli lap szerint Da­ Jan tábornok had­ügym­i­n­iszter, októberben esedékes amerikai látogatása csupán hivatalosan része az „adománygyűjtő kam­pánynak” valójában Dajan La­ird amerikai hadügyminiszter­rel tárgyal majd a Phantom­­s­ állításokról. A lap ezután is­mét hírül adta, hogy Golda Meir miniszterelnök — a hi­vatalos cáfolatok ellenére — decemberben Washingtonba utazik. (AFP)

Next