Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-05 / 234. szám
UDOMÁNY ECHNIKA Szovjet tudomány —1971 Ami a számok mögött van A sebészet aktuális kérdéseivel 76 szovjet kutatóintézet, egyetemi tanszék és orvostovábbképző intézet foglalkozik. Mentőszolgálata jellegű elsősegélyt 20 ezer orvos és 50 ezer egészségügyi középkáder nyújthat. Az utóbbi öt évben a mentőállomások száma 30 százalékkal nőtt Moszkvában az utóbbi két évben az orvosok rendelkezésére álló hivatalos gépkocsik száma másfélszeresére növekedett. A nagyobb mentőállomásokon speciális brigádokat szerveztek, amelyek szakterületüknek megfelelően a sokkos, mérgezéses, neurózisos, vagy infarktusban szenvedő betegeknek nyújtanak gyors segítséget. A gépkocsikat megfelelő műszerekkel és berendezésekkel szerelték fel, hogy a helyszínen elláthassák a betegeket. Százezer szívműtét A szív- b érrendszeri, fekélyes bélrendszeri stb. megbetegedésben szenvedők haladéktalan kezelésbe vétele és szüntelen megfigyelése felére csökkentette a szövődmények számát, jelentősen javult a halálozási statisztika, többen kapták teljesen vissza egészségüket. A szív- és érsebészettel több mint száz speciális intézet, klinika és osztály foglalkozik a Szovjetunióban. Különleges eljárásokat dolgoztak ki a veleszületett és szerzett szívbajok gyógyítására sebészeti úton. A gyakorlatban is egyre szélesebb körben alkalmazzák a mesterséges szívbillentyűket, vérkeringési rendszereket, műveseket és szív-tüdő berendezéseket Jelenleg százezernél több szívműtéten átesett, egészségesnek számító ember él a Szovjetunióban. A szovjet sebészek sikeresen gyógyítják a baleseti szívsérüléseket, a szívizom infarktusát stb. Az erek sérülésének esetére érpótló módszereket és szövődményt megelőző eljárásokat dolgoztak ki. Új utak a sebészetben A transzplantáció kérdéseinek sikeres megoldása érdekében szerv- és szövetkonzerváló laboratóriumot létesítettek. Kidolgozták a konzerválás fagyasztást, vákuumban történő kiszárításos-fagyasztásos módszerét, a csontszöveteket gyenge formalin és más oldatokban tartósítják. 1967-től kezdődően a klinikai gyakorlatban is alkalmazzák a biológiai szövetek ultrahangos vágását és hegesztését, amelyhez megfelelő berendezések állnak a rendelkezésre. A gyógyászat jelenlegi színvonalán, amikor a biokémiát, automatikai és elektronikai módszerek alkalmazása rendlkívül sok információval szolgál, az orvos képtelen megbirkózni feldolgozásukkal — különösen a sebészet területén — pedig esetenként rendkívül gyors döntés szükséges. Ezt csak a gyógyászati kibernetika segítségével képesek megoldani. fi VÉVÉt íiGyím V 1971. OKTÓBER 5. A WK természetvédelmi jelentősége A mai — többnyire városlakó és a természettől elszakadt — ember számára megnövekedett a vadászat, helyesebben a vadgazdálkodás jelentősége és ez egyaránt megmutatkozik társadalmi, gazdasági és politikai téren is. Az eddigi nemzetközi vadászati kiállítások sorát azonban most nemcsak emiatt követte az első világkiállítás. Az idei kiállítás főként azért lehetett világszínvonalú, mert alaptémaként igyekezett felölelni mindazokat a vadászattal rokon, vagy hozzá kapcsolódó kérdéseket, amelyek az ember és a természet közötti kapcsolat korszerű formáját, tartalmát jelentik napjainkban. Ez az igyekezet világszerte időszerűnek bizonyult, hiszen természeti környezetünk védelme egész földünkön nélkülözhetetlen a további egészséges emberi élet szempontjából. Ez az igyekezet olyan sikeres, olyan eredményes volt, hogy méltán nevezhették volna a kiállítást „vadászati” helyett úgy, hogy „Ember és Természet” — a vadászat tükrében”. Most zárultak a kiállítás csaknem kétmillió embert bebocsájtó kapui. Mégis, minden túlzás nélkül, máris megállapítható, hogy a szakemberek legmerészebb elképzeléseit is felülmúlta a kiállítás általános természetvédelmi jelentősége és hatása. Mindezt elsősorban hazai viszonyainkra kell értenünk — de számunkra ez is a legfontosabb. Miben áll ez az általános természetvédelmi hatás? Nagyon röviden: a kiállítást és kapcsolódó rendezvényeit (versenyeket, bemutatókat, a 75 előadásból álló tudományos ülésszakot) mind úgy szervezték, úgy vezették le, hogy a résztvevők minden pillanatban érezték, hogy a természet megbonthatatlan egésze veszi körül az embert. Ha óvatlanul bontjuk meg törvényszerű harmóniáját, kárunk származik belőle — még akkor is, ha pillanatnyilag előnyöket jelenthetne. A nemzetközi pavilonban bemutatott csodás természeti alkotások, melyeket a mindentértékelni akaró, osztályozni bátorkodó ember rekordoknak minősít; — a szovjet pavilon erdőmélye hangulata, madárdala, ahol csak egyetlen idézet említi közvetlenül a természetvédelmet és ahová az utolsó vasárnap nem fért be az érdeklődők tömege; — a francia bemutató finom ízlésű, művészi eleganciája; — a német pavilonok magas kultúrájú tájgondozása bemutatója, melyben jelentős szerepet kap a vad, mint a táj egyik legértékesebb természetes eleme; — a svédek nemesen egyszerű, szórakozva oktató kiállítása; — a lengyelek két háború során kétszer megmentett bölényei; — a világszerte elismert magyar vadgazdálkodás részletes ismertetése; — a természet végtelen gazdagságát és védelmének nemzetközi jellegét művészi fotókon ízlésesen bemutató természetvédelmi pavilon, és a többi, és a többi — mind-mind a természeti környezet nélkülözhetetlen értékét sugallta és megőrzésre, védelmére késztet. Ezért bátran mondható, hogy nemcsak a hivatalos természetvédelem szempontjából, hanem általános értelemben is ennek a kiállításnak az a fő eredménye, hogy hazánkban eddig soha nem tapasztalt méretekben és nagyon kellemes formában tette a közérdeklődés kedvelt tárgyává magát a természetet, amelynek csodálatos szépségében csak akkor gyönyörködhetünk igazán, és csak akkor készülhetnek belőle gyermekeink, unokáink, kései utódaink, ha a természeti környezet tervszerű gondozásával oltalmunkba vesszük a meglevő értékeket. Varga Imre Festik az útburkolatot A rohamosan fejlődő autóközlekedés sok új problémát vet fel. Ezek közé tartozik az útburkolati jelek felfestésének és rendszeres karbantartásának szükségessége is. Kézi munkával ma már aligha tudnák elvégezni ezt a feladatot, de még a gépeknek is lehetőleg nagy teljesítményűeknek kell lenniük. A képen látható angol gyártmányú festőgép óránkénti 7 kilométeres sebességgel „rajzolja” a széles fehér vonalakat a gyorsforgalmi utak burkolatára. A festésihez különleges műgyantából és adalékanyagokból összeállított festékanyagot használ fel, amely sokáig megtartja színét, nagymértékben kopásálló, és a szélsőséges hőmérsékleti hatások sem tesznek kárt benne. A legnagyobb előnye azonban az, hogy 30 másodpercen belül megköt az útburkolaton, és így a festés művelete nem akadályozza a gépkocsiforgalmat. A festőkocsi tartályában termosztáttal szabályzott melegítőberendezés tartja állandó hőfokon a festékkeveréket, amelyet sűrített levegővel, fúvófejeken át szórnak az útburkolatra. Betonacél — sorozatban A betonacél kézi erővel történő leszabása, hajlítása és összeszerelése több időt vesz igénybe, mint maga a betonozás — régi gondja ez az építőknek. A gépi munkára való áttérés sokkal gyorsabbá és gazdaságosabbá teszi a „vasalás” előállítását. A képen látható francia gyártmányú betonacélhajlító gép — emberi kéz beavatkozása nélkül — óránként 350, illetve 700 db huzalalakzatot készít, attól függően, hogy egy vagy két szálból dolgozik-e. A tekercsről lejövő huzalt a gép először görgők között kiegyenesíti, leszabja a megfelelő hosszra, majd a beállított méretnek megfelelő formára hajlítja. A feldolgozásra kerülő betonacél legfeljebb 14 mm átmérőjű (kétszálas munkáknál 10 mmes) lehet. A hajlítás alakzatát előre be kell állítani, de menet közben is tetszés szerint változtatható. A gépbe előre „be lehet táplálni” az elkészítendő darabszámot, majd a munka végeztével automatikusan leáll. Miért forognak a bolygók? Grúz asztrofizikus hipotézist állított fel arra vonatkozóan, hogy mi okozta a bolygók tengelykörüli, nyugatról keletre történő forgását. Feltételezi, hogy néhány milliárd évvel ezelőtt, amikor a bolygók keletkeztek, a Nap közeléből igen bonyolult pályán mozgó részecskék estek rájuk. A születé ■bolygó felületét érve, azt az adott irányba „lökték”. A tudós számításai azt is bizonyították, hogy a napok hoszsza a bolygó tömegétől és a Naptól való távolságtól függ. Minél nagyobb a bolygó és minél közelebb van a Naphoz, annál rövidebbek a napok. Ezt az eredményt számítógép segítségével kapta amelybe betáplálta az „égi” mechanikai feladat programját, három test mozgását kölcsönös vonzása alatt. Röntgenfelvételek a Napról Kitűnő röntgenfelvételeket készítettek a Napról egy, az Európai Űrkutatási Hivatal által Szardíniáról ez év márciusában felbocsátott Skylark típusú rakéta segítségével. A kísérletek célja elsősorban a Nap atmoszférájának alacsonyabb rétegeiben végbemenő folyamatok megismerése.