Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

1972. ÁPRILIS 1., SZOMBAT Ára:. forin­t Tavaszi szél Tavszáz van, gyönyörű. Bi­­nyosíin a legszebb , évszak m­ind a négy közül. A költők . van sokat énekeltek már a téli a nyárról 68 az. őszről / 1 re a legtöbb költemény a La­va­szról született. A népda­­loj° pedig kivétel nélkül a ta­„ - 'cséréjét zengik. Mar­­vasz az , , „ , pedig ha kettőt többször is ra lehetett ve mmi h°gy olyasn'l!t énekeljen mel’ sze­rint nem ke^velt a névtelen népdalalkotót soha Úgy tu­­^ emberek száma­­mk, hogy az , 4. ra a legnagy^ UTMe? min“ dig a megújuld volt‘ S 32 15 marad. Tavasz van, gyönyörű, a sok milliomodik d­z em­beri­ség történetében, s ki­nek a tizen­hatodik, kinek a huszadik, ki­nek a hetvenedik „ a saját he­tében. Meg-megi csoda, amely évenként ^f^dlődik, de mégsem ismétlő­dik meg ugyanúgy sohasem. v *a~ vasat iitott nyugdíja?’ " az a padon üldögél, a tize egyné­hány tavaszt látott szintén a padon, de inka:- 'o egymás ölében. Hol gyéreb­b, hol dúsabb hajzatokat fújdo­­gál a tavaszi szél, amely a népdal szerint vizet áraszt. Vizet? Tavasszal vannak a tavaszi ünnepek. Az idén három nap is egymás után: kettő, ame­lyet a régi világból őriztünk meg, s a naptár szeszélyéből közvetlenül csatlakozik hozzá­juk a harmadik, de mégis a legfontosabb, amely a világ hajnalára, az új élet első ta­vaszára emlékeztet Kicsit za­varban is van a magyar em­ber: hogyan ünnepelje ezeket az ünnepeket együtt? A húsvétnak már régi ha­gyománya van. Ilyenkor szo­kás a locsolkodás: a legények meglocsolják a lányokat, a lá­nyok pedig gondoskodnak ar­ról, hogy a legények meglo­csolhassák a torkukat. S jól­lehet, április negyedike jóval fiatalabb ünnepnap, mint a húsvét, már ennek is van ha­gyománya. Ilyenkor a legé­nyek nem locsolják meg ugyan a lányokat, de azért meglocsolják a torkukat. Fia­talabb, s idősebb legények egyaránt Jó okuk van, hogy ezt tegyék: a sok-sok fáradt­ságos, gondokkal teli hétköz­nap után ilyenkor is szokás éd­tezni egy esztendőre, t­ovább, összemérve az a régebbi tavaszokéval. "Il­yenkor döbbenünk rá, h­isz jóllehet, a tavasz mindig györtyöjű volt, mégis egyre szebb l­esz. S ezen még az sem változ­­t, hogy némelyeknek, ahogy fújni kezdenek a máso­dat fissítő tavaszi ételek, rög­­tön úgynevezett tavaszi fá­radtságuk támad. Távol áll tőlem, hogy vitá­ba szálljak az orvostudomány­nyal, amely egyebek mellett azt hirdeti, hogy tulajdonkép­pen soha, semmilyen alka­lommal nem lenne szabad szeszt inni, s így az ünnepi jókedv fokozókat sem helyes­li, de én nem hiszek a tavaszi fáradtságban. Nem hiszek még akkor sem, hogy ha tu­dom, ilyentájban már fogy­tán vannak az emberi szer­vezetben az annyira fontos vitaminok. S akkor sem ér­tem azokat akik, tavasszal fá­radtak, ha tudom a magyará­zatot: a fáradtak nem a ta­vasztól fáradtak, hanem csak tavasszal, mert a hosszú tél megviselte idegrendszerüket. Mert milyen idegrendszer az, amely visszafelé figyel, visz­­szafelé panaszkodik? Ahe­lyett, hogy előre nézne, s örülne az elkövetkezendő na­poknak, a természet, megúju­lásának, a nyári örömöknek, a várható jó termésnek. Le­het, hogy ez orvosilag indo­kolt, emberileg semmiképpen sem. A tavaszi szélről miként juthat némelyeknek eszébe a ...... tél, mikor már süt a rügyeznek a fák, s az élet már ott vibrál a leve­­gőbeR* Tavaséval kel a szerelem, a meglehetősen bárgyú sláger, s a-: e tilés sóival bölcsebb ta­pasztalat szer­int- Persze, a szerelem minden évszakban jó dolog, de tavasát elenged­hetetlen. S optimistának­, v*_ dámnak lenni őst*20*’ télen, nyáron se rossz, dt3 tavasszal mi más lehet az ember? A -vizet árasztó tavaszi s/^-'L ktjdvet is áraszt Vizet? Hífjt — nemcsak, s tulajdon­képpen nem is elsősorban azt S j.óllehet, kötelesség sze­rűen megismétlem az ilyenkor szokásos in­telmeket: aki gég kocsit vezet, az ünnepnapokon se feledkezzek meg arról, hogy a KRE­­SZ minden elő­írása ilyenkor­ is kötelező, a mértéktartás a gyalogosnak sem árt, a­­égis vidáman fi­gyelem, mi­ként koccannak össze a poh­­arak vizet árasztó tavaszi szél­­­ünnepeitek f­e­­jén. Mert f­ő tavaszi hangok­hoz hoz ja'~ -törik sí ossze­­caendri10 Pol tar*k -csengése. S mib­en jó, hogy tavasszal ner,csak a szerelmesek szere­tik egymást. Most, három nap­ig­­ütt, alkalmat ad rá, hogy megpihenjünk, s megfontol­juk: akármennyit is veszeke­dünk a hétköznapokon, tu­lajdonképpen mégis szeretjük egymást. Pintér István Megtelt­ megyéiben a felszabadulási emlékipepsifi-sorozat Hazánk jelszabadul­ isának 27‘ évfordulójára rendezett ünnepségek sor­ozata, ***** "‘el­kezdődött megyénkbe?’ Az ,akorábban a tevaszi szünet miatt többnyire h­arci«s 31­^- val is tegnap tartották meg a megemlekezési ünnep­ségeket. Üzemeinkben, intézményeinkben pedig a hét utolsó munkanapját' április ^ rendezik meg a belső ünnepségek, amolyakelt «tünte­téseket, jutalmakat adnak & 1 saccio.'■?­.'» épí­tésben eredményesen dolgozóknak Szeghalmon tegnap reggel­­rakor zenei tesztével kezdődött a nap, déle­­tt 1­0 órakor a pár­t-, a tanács és a tömegszervezetek helyi kép­viselői megkoszorúzták a szovjet hősök sírját, délután 3 órakor a művelődési központban tet­tek ünnepélyes fogadalmat az új KISZ-tagok, este 7 órakor ugyancsak a művelődési központ­ban ünnepi nagygyűlést tar­tottak a község lakói. Or­osházán ma délután rendezik meg az ün­nepséget a szovjet és román hősök temetőjében. A városi, járási párt- és állami szervek, a tö­­megszervezetek, a fegyveres testületek, vala­mint az üzemek, intézmények képviselői helye­zik el a megemlékezés virágait a hazánk felsza­badításáért életüket áldozó hősök sírján. 7 XXVII. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1945 ÁPRILISÁBAN KEZDŐDÖTT (3. oldal) NAGYSZERŰ IDŐK VOLTAK (5. oldal) MINI MAGAZIN (6. oldal) K­ris Pullai Árpád látogatása Békés megyében Csütörtökön kétnapos látogatásra Békés me­gyébe érkezett Pullai Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Frank Ferenc fogad­ta Pullai Árpádot, aki csütörtökön délután Bé­késcsabán, a párt megyei bizottságának székhá­zában a megyei, járási és városi párt- és tömeg­szervezeti osztályok munkatársaival konzultált a párt belső életével kapcsolatos kérdésekről. Pénteken délelőtt a KB. titkára a megyei párt­­bizottság első titkárának, kíséretében felkereste a gyulai Köröstáj Termelőszövetkezetet, ahol Jámbor István, az MSZMP gyulai városi bizott­ságának első titkára, Kutas Gyula, a termelő­­szövetkezet pártbizottságának csúcstitkára és Korombos Mihály főagronómus fogadta és tájé­koztatta a vendégeket a szövetkezet életéről. Pénteken délután Pullai Árpád és Frank Fe­­renc Endrédre, a Lenin Termelőszövetkezetbe írogatott, ahol Csaba János, az MSZMP szarva­si bizottságának első titkára, Gyebnár Jó­zsef, a 182 tag* pártbizottság titkára és Tímár Gergely,a 1 szövetkezet pártszervezetének titkára, valamint B­alázs István, a közös gazdaság elnöke tájékoztatta a­ vendégeket a szarvasi járás, il­letve az end'98* Lenin Termelőszövetkezet éle­téről. munkájiT®*1 A kétnapos lf°^ram ** ozsong legnagyobb exportra termelő­­ keretében ért vé­get Endrődön, ahol '' *** * cipész szö­vetkezet pártalapszer­veri"­­,ek titkára és Sár­hegyi András elnök számol be az endríkli ci­pészek életéről, munkájáról. Befejezte munkáját a tsz-ek kongresszusig A Parlamentben pénteken megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek második országos kongresszusának záró ülése. Győri Sándor, az abonyi Ságván Tsz elnöke nyitotta meg a kongresszus ülését. A munkaértekezlet záró napján megjelent a tanácskozáson Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány több tagja, valamint a hazai gazdasági, politikai és társadalmi élet sok ki­válósága. A vitában felszólalt Kovács József, a gyulavári Lenin Tsz elnöke is. A felszólalások után a TOT elnöke tartott záróbeszédet. Szálló István záróbeszéde köszönetet mondott az MSZMP­ Központi Bizottságának és a­­ kormánynak a nevükben el-­­­hangzott felszólalásokért, ama-1 '"ek elismerést, bátorítást és út-u tatást adtak a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeti fr­ozga­­lomnak. A­­­iában senki se vonta két­ség a­z elmúlt öt évben elért í­­­t­áreiényeket, s valamennyi fel­­szólaló hitet tett az új gazdaság­irányítás mellett. A felvetett gondok és problémák megoldá­sát is az új gazdaságirányítás keretein belül és annak szélig mében látták a felszólalók. A kongresszuson száznál több ja­vaslat hangzott el, ezeket az újonnan megvá­l­asztan­dó Terme-,­lőszövetkezetek Országos Taná­csa s annak elnöksége dolgozza­­ fel részleteiben, s az anyagot a kormán­y elé terjeszti. A­­djai alapján dolgozza ki a TOT és az elnökség azt az akcióprogramot is, amelynek alapján széleskörű­en ismerteti majd a­ kongresszus állásfoglalását, határozatait s elősegíti a megjelölt feladatok végrehajtását. Szabó István rámutatott arra, hogy a kongresszuson sokan foglalkoztak az üzemen belüli ellenőrzéssel. Ebben a munká­ban jelentős segítséget nyújtot­tak a területi szövetségek, ame­lyek kialakították az ellenőrzés rendszerét. Az ellenőrzést azon­ban még tovább kell fejleszteni, nagyobb segítséget kell nyújtani a termelőszövetkezeteknek. Kifejtette, hogy a mezőgaz­daságban érvényesülő közgazda­­sági szabályozók összességükben jól szolgálták a gazdaságok fej­lődését Kifogásolta azonban, hogy esetenként évente többször is módosítják az érvényben levő rendelkezéseket, ami zavarja a gazdálkodás stabilitásét A gazdaságok információs rendszeréről az volt a vélemé­nye, hogy a termelők ma még kevés információval rendelkez­nek, igen gyakran hiányos is­mereteket kapnak lényeges gaz­dasági kérdésekről. A termelő­­szövetkötzéi vezetők tájékozta­tását azért a j­ivében rendszere­sebbé kell tennii. Az üzemek differenciálódásá­­ról azt tartotta: a kü­lin­csének­nek nem szabad megszűnniük, a differenciálódás ugyanis egyfaj­ta hajtóerő, amit a gazdaság élet egész rendszere sem nélkü­lözhet. Emlékeztetet arra, hogy­­ az egészségtelen különbségek megakadályozására több intéz­kedés látott napvilágot: utalt ar­ra, hogy a kedvezőtlen adottsá­gú tsz-ek földadóját elengedték és sok esetben a hitelvisszafize­téstől is eltekintettek. Meg kell azonban vizsgálni, hogy a gyen­ge tsz-ek segítésére fordított 1,1 milliárd forintot miképpen le­hetne úgy felhasználni, hogy a legjobban szolgálja a gazdasá­gok boldogulását Helytelenítet­te, hogy gyakran késik a tsz-ek­­nek kiutalt állami támogatás kifizetése. Az élelmiszergazdasági koo­perációk kialakításánál tisztelet­ben kell tartani a kialakult tu­lajdonformákat — hangsúlyozta a TOT elnöke, majd arról szólt, hogy egész sor jó példa bizo­nyítja az együttműködés létjo­gosultságát Így van ez egyebek közt a baromfiiparban. Dicsérő­­en szólt a többéves szerződéskötés lehetőségeiről és azt tartotta : eb­ben kiaknázatlan lehetőségek vannak. A partnereknek min­den előítéletet félre kell tenniük akkor, amikor az együttműkö­désről tárgyalnak. A bürokrácia elburjánzásáról, az aktagyártásról kifejtette: el kell hagyni minden olyan adat­közlést amely nem függ szórá­sán össze a fontosabb gazdasági jellegű információkkal. Kitért a szarvasmarha-te­nyésztés helyzetére. Figyelmez­tetett: ezt a kérdést nem lehet leegyszerűsíteni azzal, hogy csak a pénzügyi vonatkozásait fesze­getik többről van szó. Az állat­­tenyésztésnek ez az ágazata csak úgy dolgozhat a jövőben az ed­diginél eredményesebben, ha a fejlesztésre komplex intézkedé­seket dolgoznak ki. A legna­­(Folytatás a 2. oldalon)

Next