Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

világ proletárjait egyesüljetek ! A MEG­Y­E­­ PÁRT HÍZOTT L­AO -E­S ■ A MAGYEI TANÁCS LAPJA­­NÉPÚJSÁG XXVIII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1973. FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK Ara: 30 fülé? Előrehaladásunk feltétele a tudatosan, felelősségteljesebb munka Megye? Ipari pártaktíva értekezlet Békéscsabán A párt megyei bizottsága tegnap, szerdán megyei ipari pártaktíva-értekezletet rendezett Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörő­­házban. A tanácskozáson a megye ipari, építő­ipari üzemeinek és szövetkezeteinek, közlekedési és kereskedelmi vállalatainak gazdasági vezetői, párt-, szakszervezeti és KISZ-titkárai vettek részt, mintegy négyszázötvenen. Az aktíva­­értekezlet elnökségében ott volt dr. Szabó Sán­dor, és MSZMP megyei bizottságának titkára, Pethes András, a párt Központi Bizottságának munkatársa, Csatári Béla, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese, Nagy István, az SZMT vezető titkára és Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára. Baukó Mihály, a párt megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, majd megnyitó szavai után dr. Szabó Sándor, a párt megyei bizottságának titkára tartotta meg beszédét.★ Dr. Szabó Sándor beszéde Az aktívaülés minden részt-­­­vevőjének, a vezető munkakört­­ betöltő embereknek — kezdte beszédét — nagy a felelősségük , és meghatározó a szerepük abban, hogy miként valósulnak meg a párt X. kongresszusa és a me­gyei pártértekezlet határozatai. Közelebbről: hogyan értetjük­ meg és milyen következetesség­gel szerzünk érvényt a M­agyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. november 14— 15-i ülésén elfogadott állásfog­lalásának és az abból következő megyei pártbizottsági határozat­nak, melyet 1972. december 20- án fogadtunk és Az említettekből adódik az ak- tívaülést célja is! Az aktívaülés célja tehát, hogy egységesen értelmezzük a párt határozatát, az elveknek meg­felelő politikai gyakorlatot, hogy egységes és következetes cselek­véssel valósítsuk meg az élet m­inden területén, a munka min­den szintjén a párt határozatai­ból adódó politikai-gazdaságpo­litikai termelési célkitűzésein­ket. Ez nem kampány, nem egy év, hanem állandó folyamat, munkánk alapkérdése kell le­gyen. Ezt a szemléleti módot és gya­korlatot kell erősíteni és közvé­leménnyé tenni, minden ez el­len ható jelenség, tendencia el­len fel kell lépni, vissza kell szo­rítani, mert a munkásosztály és szövetségesei (minden tisztessé­ges ember) legsajátabb ügye és legszemélyesebb érdeke, hogy a Központi Bizottság 1972. no­vember 14—15-ével elfogadott állásfoglalása és az ezzel össze­függő párthatározatok, kormány­intézkedések folyamatosan, pon­tosan és időben megvalósuljanak. Ezt a munkás érzi is, mind , többen tudatosa­n értik is. A pártszervezeteknek, a szakszer­vezeteknek, a KISZ-szervezetek­­nek, a vezetőknek viszont tuda­tosabban kell építeni erre a nél­külözhetetlen erőre a végrehaj­tásban. Következésképpen : előrehala­dásunk feltétele a tudatosabb, felelősségteljesebb munka, a szi­gorúbb ellenőrzés és beszámolta­tás az élet minden területén. A megye szocialista iparának termelése tavaly — folytatta — 5—5,5 %-kal haladta meg az előző évit. Amint a számokból kiderül, a termelés növekedési üteme elmaradt a tervezettől, tovább érvényesül a növekedés csökkenésének tendenciája. 1971- ben a termelés növekedése 6,8­ % volt.­­ Az egyes ágazatok közül a nem­i kézipar növekedési üteme meg-­­ haladja, a könnyűipar és az élel-­­­miszeripar fejlődése elmarad az előző évitől. A tanácsi ipar­­ mindössze 1 %-kal növelte ter-­­ melését. A szövetkezeti ipar 6­­ %-kal termelt többet, így a me­gyei és az országos célkitűzése­ket e területen sem sikerült megvalósítani. Az ipari termelés növekedési ütemének csökkenéséhez több tényező járult hozzá. A vállalatok egy része csök­kentette a nehezen értékesíthető termékek gyártását. Ugyanakkor más korszerű, az igényeknek jobban megfelelő gyártmányok gyorsabb fejlesztéséhez nem kez­dett hozzá. A piaci igények alakulását a vállalatok egy részénél nem ta­nulmányozták megfelelő gondos­sággal. A piaci igények néhány ipari termék iránt tartósan csökken­­­tek Például: az irodaépítkezések­­ leállítása miatt, stb.­­ Az utóbbi években az élelmi­szeripari üzemek egy része alapanyaghiánnyal küzdött. Az új profilra való átállás né­hány üzemnél túlságosan elhú­zódik és kapacitás-kihasználat­lanságot okoz. A munka- és üzemszervezés nem megfelelő színvonalú egy­két üzemnél, vállalatnál a veze­tés gyengesége miatt, ami az 1972. évi termelésre is kihatott. A 44 órás munkahétre való áttérést nem végezték el minde­nütt a kellő megalapozottsággal. Ezért a munkaidőalap csökkené­se termelésvisszaesést eredmé­nyezett. Az elmúlt év utolsó hónapja­iban a megyénket is sújtó ál­latjárvány az ipari üzemekbe bejárt dolgozókat mozgásukban korlátozta. Az ipari termelés növekedési ütemcsökkenése — mint látható — nem kizárólag az üzemeken kívül álló okokra vezethető vissza. Jó néhány ok mutatja: 1 (Folytatás a 3. oldalon) A MUNKAÜGYI BÍRÓSÁGOKRÓL (4. oldal) a JELENTÉS AZ AUTÓBUSZ­­KATASZTRÓFÁRÓL (8. oldal) MA Aláírták Békéscsaba és Zrenjanin ez évi kulturális együttműködési tervét Békéscsaba jugoszláviai test­vérvárosából, Zrenjaninból kul­turális küldöttség érkezett a megyeszékhelyre dr. Bodó An­talnak, a zrenjanini szkuptsina elnökhelyettesének vezetésével. A küldöttség tagja volt Dusán Cuk, a Zrenjanini Kulturális Közösség elnöke, a Zrenjanin című hetilap főszerkesztője, va­lamint Dragoljub Novákov, a Zrenjanini Kulturális Közösség titkára. Az együttműködési terv ér­telmében 1973-ban Békéscsabán vendégszerepel a zrenjanini színház társulata, március 18- án a KISZÖV kiállító termében megnyitják Dragan Sztojanovics Síp grafikai kiállítását, majd az év folyamán a Zrenjanini Amatőr Képzőművészeti Szövet­ség kiállítását. A jugoszláviai testvérvárosba látogat a Békés­csabai Szimfonikus Zenekar, a Napsugár Bábegyüttes, megren­dezik Zrenjaninban a Békés me­gyei Népújság kamaratárlat­­sorozatána­k gyűjteményes ki­állítását „Tízéves a Köröstáj” címmel, megszervezik a zren­janini és a békéscsabai könyv­tárosok szakmai jellegű csere­látogatását, a zrenjanini és a békéscsabai b írók kölcsönös vendégszereplését. Az együttműködési tervet dr. Bodó Antal, a zrenjanini szkupzsina elnökhelyettese és Babák György, a Békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettese írta alá. Nyílt eszmecsere • pedagógus-vélemén­yek az álami oktatás továbbfejlesztésére hozott pártha­ározatról Az állami oktatás továbbfej­lesztésére hozott párthatáro­zatból adódó feladatokat ország­szerte megvitatták a pedagógu­sok, véleményüket mos­t össze­gezték a Művelődésügyi Mi­nisztériumban. Az óvónők tanácskozásain kedvezően minősítették az új óvodai nevelési programot. A­­ túlságosan nagy csoportok, a szűkös elhelyezés, a hiányos­­ felszereltség azonban akadá­ l­­yozza a teljes értékű munkát.­­ Fokozza a gondokat a képesí­tés nélküli óvónők nagy száma is. Minden általános iskolában foglalkoztak az első osztályo­sokkal. Az utóbbi évek aggasz­tó tapasztalatairól szóló mi­niszteri levelet változatlanul időszerűnek minősítették. Szá­mos iskolában elemezték a kudarc okait, és keresték sa­ját feladataikat a helyzet ja­vításában.. Néhol kizárólag is­kolán kívüli tényezőkben — legfőképpen a családban — lát­ják a sikertelenség okait. Azt azonban mindannyian fontos­nak tartják, hogy javuljon az iskolaérettséget megállapító te­vékenység. Az első osztályosok évfolyam ismétlésének eltörlésével kap­csolatban sokan aggódnak amiatt, hogy a kudarc a maga­sabb évfolyamokon fog bekö­vetkezni, ha nem kellőek az alapismeretek. Mindegyik iskolatípusban sok szó esett az osztályozás, az ér­tékelés korszerűsítésének szük­ségességéről, a bukások számá­nak csökk­­en­téséről. Néhány­an azonban aggodalmukat is kife­jezték. Sok iskolában szenvedé­lyesen bírálták azt a tanári konzervatizmust, amely az osz­tályozást a fegyelmezés eszkö­zének tekinti, és visszautasí­tották az olyan megjegyzéseket, amelyek szerint az ötödik osz­tály félévi értesítőjének elma­radásával az utolsó fegyelme­zési eszközt is elvették volna a pedagógusoktól. Néhol szó volt arról is, hogy a félévi értesítő megszüntetése óta az ötödik osztályosok gyen­gébben dolgoznak. Az esetek többségében viszont arról szá­moltak be, hogy nem követ­kezett be visszaesés a rendsze­res tanulásban, mert a gyere­kek érdeklődését sikerült fel­kelteni az új tárgyak iránt. Az iskolák közti színvonal­beli különbségek csökkentését illetően zömmel borúlátóak vol­tak a hozzászólók. Szerintük megyei, sőt országos alap nél­kül nehéz lesz számottevő eredményt elérni. Faluhelyen kivált a körzetesítés gondjait emlegették. A körzetesítés je­lentős mértékben nehezíti az anya­iskola helyzetét, feltételeit. A körzeti iskolába való bejá­rás rontja a tanulók életkö­rülményeit, fokozza megterhelé­süket. A közlekedés — sajnos — nem veszi figyelembe az iskolák igényeit, a gyerekek érdekeit. Megoldásnak az iskola­buszok beállítását, illetve kol­légium építését látják. A diák­otthoni hálózat fejlesztését azonban erőteljesebb központi, megyei irányítással, jobb pénzügyi politikával látják megoldhatónak. A tananyag csökkentéssel kapcsolatban a tanárok egy­­része félti saját tárgyát. Ugyan­akkor a szakközépiskolák­ban eddig végrehajtott tan­anyagcsökkentést az ottani ne­velők többsége nem tartja ki­elégítőnek. Szinte általános vélemény ,hogy a szaktárgyakat is felül kell vizsgálni. Panasz­kodtak, hogy a szakmai tan­könyvek többsége az elemi pe­dagógiai követelményeket sem elégíti ki. A fizikai dolgozók gyerekei­nek hatékonyabb segítségével mindenütt foglalkoztak a tan­testületek. Az eltérő viszonyok­nak, lehetőségeknek megfelelő­en más-más támogatási for­­­­mára tették a hangsúlyt, de a tanórai és a korrepetálási segítséget mindenütt fontosnak ta­rtották. Városokban inkább a napközik, az iskolaotthonos osztályok működési feltételei­nek a javítását, az itt alkal­­mazott módszerek folyamatos tökéletesítését, a személyiség­­formálás eszközeinek jobb ki­használását szorgalmazták. A kiterjedt tanyavilággal rendel­kező megyék a diákotthoni há­lózat bővítését sürgették, a körzeti iskolák nevelői pedig felszerelésük javítását. (MTI)

Next