Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-01 / 50. szám
Negyedszázad a haza szolgálatában Huszonöt évvel ezelőtt, 1948. február 29-én , már évekkel előbb alakult Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége, valamint az alig több mint egyéves múlttal rendelkező Partizánbarátok Szövetségének egyesülésével megalakult a Magyar Szabadságharcos Szövetség. A fordulat évében a szövetség megalakulása népi demokráciánk jelentős eseménye volt. A Magyar Szabadságharcos Szövetség magába foglalta azokat, akik a spanyol szabadságharcban küzdöttek, felsorakoztak tagjai között azok is, akii a második világháborúban mint partizánok fogtak fegyvert a magyar szabadság, a magyar nép jövőjéért. Kívánták a szövetség létrehozását a munkások, parasztok, az akkor fejlődésnek induló néphadsereg és a rendőrség kötelékében szolgálatot teljesítők, de különösen a munkásifjúság. A MSZHSZ megalakulását országszerte nagy lelkesedéssel fogadták mindazok, akik a demokrácia hívei voltak. Egyre jelentősebb tömegek sorakoztak fel a szövetség célkitűzéseinek megvalósítására így a szövetség rövid idő alatt az ország egyik legnagyobb tömegszervezetévé vált. A szövetség nevéhez fűződik a Munkára, Harcra Kész mozgalom megszervezése, amely a szórakozásokon és sporton túl sokak számára lehetővé tette, hogy a honvédelmi munkába bekapcsolódjanak. Ugyanebben az időben, 1948 elején alakult meg, az országban működő repülőegyesületeket átfogó és irányító szervezet, az Országos Repülő Egyesület. Kezdetben és később is az egyesülésig a Szabadságharcos Szövetség és az ifjúsági szövetség segttségével mozgósította a munkásfiatalokat repülőiskolára. Az OMRE, majd jogutódja, az MRSZ a sportrepülés mellett a honvédelmi nevelő- és felkészítő munka céljait szolgálták. Azok közül, akik akkor ismerkedtek meg a repülés alapjaival, ma sokan néphadseregünk harci repülői, vagy különböző repülőszerveknél végzik felelősségteljes munkáinkat. A modellezők tevékenysége, az ejtőernyőzés is e két szervezet segítségével bontakozott ki igazán. A Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Magyar Repülőszövetség egyesítése után, 1955- ben létrejött a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség. Alapszervezeteiben és klubjaiban, körökben tanulócsoportokban és tanfolyamokon folytatták az egyes kiséozosi ágak ismereteinek oktatását. A szövetségben magasabb fokú motoros, lövész, rádiós, rentdőmodellező, vitorlázó és motorosrepülő, ejtőernyős, vízi, műszaki és lovaskiképzést kaptak a fiatalok. Az ellen forradalmat követő évben. 1957 augusztusában az MSZMP Intéző Bizottságának határozata értelmében létrejött a Magyar Honvédelmi Sportszövetség. Olyan politikai tömegszervezet, amely munkáját az MSZMP irányításával, a KISZ-szel, munkásőrséggel, a partizánszövetséggel, a különböző állami és társadalmi szervekkel szorosan együttműködve végzi. Mint egészségesen fejlődő tömegszervezet jól szolgálta az annyira fontos honvédelmi nevelés, felkészítés, és a reá bízott területeken, a magyar sport ügyét jelentős szerepet töltött be az ifjúság, a társadalom széles köreinek szocialista, hazafias szellemi nevelésében. A honvédelmi sportszövetség 1967-ben alakult át Magyar Honvédelmi Szövetséggé. Egyik legfontosabb feladata a fiatalok felkészítése a katonai szolgálatra. A szakklubokban és tanfolyamokon sokan ismerkednek meg a különböző technikai eszközök kezelésével. Sok fiatal tanul meg bevonulása előtt gépjárművet vezetni. Honvédelmi jelentőségén túl ez a képzési forma a fiataloknak a polgári életükben is nagyon hasznos. Jelentős azoknak a száma is, akik mint képzett rádiótávirászok vonulnak be a hadseregbe. Az elektronikai, tábori stúdiókezelő tanfolyamokra jelentkező fiatalok megismerkednek az elektrotechnika alanyaival. Aki viszont a természethez vonzódik jobban, s úgy érzi, hogy fizikai felkészültsége mellett bátorság is akad a tarsolyában, az választhat a levegő és a víz között. Nem szükséges részleteznünk, hogy miyen jelentősége van a honvédelem szempontjából az ejtőernyőzésnek, repülésnek vagy a könnyűbúvár-sportnak. A leszerelt katonákat az MHSZ tartalékos klubjai várják, ahol a tartalékos tisztek ,tiszthelyettesek és tisztesek részére tájékoztató katonapolitikai oktatást és különböző sportversenyeket szerveznek. A felsorolt szakágakban minőségi és tömegsporttal is foglalkoznak a klubok. Elég csak annyit mondani hogy az MHSZ- hez tartozó sportolók sok, nagy nemzetközi versenyről tértek már haza győzelemmel és értékes helyezésekkel. 1967 után került sor az általános, közép- és felsőfokú tanintézetekben a tanulók honvédelmi ismereteinek oktatására. Minden dicsekvés nélkül állíthatjuk: az iskolák az MHSZ-klubok segítségével megoldják ilyen irányú feladataikat. A szövetség munkájában a legfontosabb együttműködő partner a KISZ és a Magyar Úttörők Szövetsége. A közös tevékenység elvi arányát a párt ifjúságpolitikai állásfoglalása képezi. De sorolhatnánk tovább a szakszervezeteket, az MTI-t, a Hazafias Népfrontot, a különböző szövetkezeteket és gazdasági szerveket, melyekkel az MVSZ együtt dolgozik. A legszélesebb és legeredményesebb ez a kapcsolat a hadsereg alakulataival, tisztjeivel, tiszthelyetteseivel és katonáival. Tartalmas, sokrétű a kapcsolat, az együttműködés a tanácsi szervekkel. A negyedszázados évforduló alkalmából a szövetség szervei, szervezetei és tagjai nem önmagukat, hanem mindnyájunk ügyét, a honvédelmi nevelést és feityésztést ünnentik és készülnek fel megtisztelő feladataik minél jobb megvalósítására. Benkő Bálint MANDULAFÁK ALATT ÉS ITTHON (4. oldal) OLAJKUTATÁS SZEGEDEN (5. oldal) MA A PÉNZÜGYI FEGYELEMRŐL (3. oldal) Számvetés két évi munkáról Cikluszáró tanácsülés Békéscsabán A két évvel ezelőtt választott tanácstagok tegnap Békéscsabán, az Ifjúsági és Úttörőházban utolsó alkalommal üléseztek ebben a ciklusban. Megvitatták azokat a gondokat, terveket, amelyekkel a város építésében, feesztésében a két év alatt sokszor találkoztak és találkoznak majd azok az emberek, akiket a város lakosai erre a feladatra április 15-én megválasztanak. Dr. Haraszti Jánosnak, a Békéscsabai Városi Tanács elnökének megnyitóját követően a lejárt határidejű tanácsi határozat végrehajtásáról szóló jelentést, majd a tanács és tanácsi bizottságok két év alatt végzett munkáját vitatták meg. Ennek során a választott testületből többen tettek fel kérdéseket a beszámolót, illetve a jelentést előterjesztőknek. Borbála László azt kifogásolta — jogosan —, hogy az elmúlt évben olyan határozatot is elfogadott a tanácsülés, amely ellentétes volt egyes jogszabályokkal. A hozzászóló azt is megállapította, hogy a bizottságok közül kiemelkedő munkát végeztek a lakáselosztó bizottság tagjai, akik részt vettek a lakásügyek kivizsgálásában. Román Aladár tanácstag a csapadékvíz elvezetésének megoldását sürgette, többek között az Alkotmány utcában, majd arról beszélt, hogy a Vandháti úti sporttelep feltöltése miatt a csapadékvíz a Kodály utcai házak felé halad. Kérte a tanács intézkedését Az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának első titkára, Gyulavári Pál arról beszélt hogy az eltelt két év számveté-se tükrözi a lakosság és a tanács városépítő munkáját Megállapította, hogy ha nem is sikerült minden gondot megszüntetni, a tanácsnak nincs szégyellni valója. Az állampolgárok azon mérik le a tanácstagok tevékenységét, hogy mennyi kommunális gondot tudtak megszüntetni. Ez azonban nem minden. Túl kell látni a szűkebb provinciális gondokon, és azt is a tanácstagok munkájába szükséges sorolni, hogy a választott testület jelentős eredményeket ért el a város építésében — mondta többek között. A vitának ebben a részében felezólalóknak Vantara János, a városi tanács elnökhelyettese válaszolt. Elmondta, hogy a város csapadékvíz-elvezetésének tervei készülnek. A jövő évben a legjobban veszélyeztetett területeken hozzákezdenek a vízelvezetés munkálataihoz. A jelentést és a beszámolót a vita után a választott testület elfogadta. Ezt követően Békéscsaba 1973. évi költségvetési és fejlesztési tervét vitatta meg a tanácsülés. A város költségvetése erre az évre megközelíti a 157 milió forintot. Ez majdnem 12 millió forinttal több mint 1172- ben volt. Terv szerint ebből az összegből 126 lakás építésére 34 millió forintot fordítanak. Ebből 27,5 millió forintért befejezik a már megkezdett 98 lakés éptését: tanárai értékesítésű lakások építésének megkezdésére 7 millió forintot, építési területek előkészítésére több mint 2,5 millió forintot fordítanak. A kereskedelem fellesztésére 6 millió 800 ezer forintot irányoztak elő. A középiskolai centrum, kollégium, tömbkazánház és 4000 adagos konyha építésére 18,5 millió forintot terveztek. Óvodák bővítésére 11,5 millió forintot irányoztak elő. A víz- és csatorna-, valamint a közmű és csapadékvízelvezetésére 44,8 millió forintot terveztek. A költségvetésben nem szerepelnek azok az összegek, amelyek a megyei célokat is megvalósító építkezéssekkel kapcsolatosak. Mint például a kórház, a KÖJÁL, a gyógyszertárközpont és a múzeum építése. A költségvetés vitájában 12 tanácstag szólalt fel, illetve tett javaslatot módosításra, fejezte ki ellenvéleményét vagy egyetértését. Zádori Lajos tanácsig többek között azt kifogásolta, hogy a kerületek nem kapnak a járdaépítésekhez egyszerre nagyobb pénzösszeget. Ezzel kapcsolatban több fölszólalónak volt az a véleménye, hogy a járdaépítést úgy kell irányítani, hogy elsősorban azokban az utcákban épüljenek járdák, ahol még egyik oldalon sincs. A tanácsülés ezt az előterjesztést fogadta el. A vita során az is elhangzott, hogy a kommunális beruházások építési költségei esetenként túlzottan magasak, s ebben a kivitelezők rossz számlázása is meghatározó. Több tanácstag szólt elismeréssel arról, hogy a terv készítői nemcsak 1973-ra, hanem előbbre is gondolkoztak. Csepregi Pál a megyei tanács elnökhelyettese az önálló gazdálkodás jelentőségé de az önkormányzati rendszer fejlesztéséről beszélt. Kiemelte, hogy a megyeszékhely gazdálkodásában érezhető ez a törekvés, s az is, hogy a terveik mindig gazdaságpolitikai szemléletűek. Nem feledkeznek meg arról sem a békéscsabai tanácstagok, hogy a nagy gondok mellett a helyi politika is érvényesüljön. A költségvetési vita után a választott testület megviatta és tudomásul vette a megyei tanácstagi csoport beszámolóját. A tanácsülés interpellációkkal fejeztte** be. B. J. Elindult a viharsarki nők Béke és Barátság vonala a Szovjetunióba A Nemzetközi Nőnapot a világ minden táján általában nagy izgalommal várják a nők. Kíváncsiak : mivel kedveskednek a családtagok, felköszöntik-e őket a munkahelyen? Hisz ilykor egy szerény hóvirágcsokor, vagy bármily apró kedves figyelmesség rendkívül jól esik. Az idei Nemzetközi Nőnapra megyénkben talán a legszebb ajándékot kapták azok a leányok és asszonyok, akik szerdán hajnalban Békéscsabáról, a különvonattal elindulhattak Kijev—Leningrad— Moszkva-i útjukra. A Hazafias Népfront és az IBUSZ szervezésében, a különböző társadalmi szervek, üzemek, intézmények segítségével hozták létre annak lehetőségét, hogy 300-nál több viharsarki asszony és leány a Nemzetközi Nőnapot a felszabadítók hazájában töltse. Az országban elsőnek felszabadult megye rangjához méltóan évekkel ezelőtt Békésből indult el első béke és barátsági vonat a Szovjetunióba. Azóta az ország más tájain is szervezik a különvonatokat a fenti céllal, megyénkből pedig immár a 22-ik barátsági vonat gördül ki a békéscsabai vasútállomásról. E vonat érdekessége: első olyan különvonat, amely kimondottan nőnapra nőket szállít аг említett városokba. A vonatindulás előtt több mint egy órával a megye minden tájáról megérkeztek az utasok és a kísérők. Legtöbb üzemből, termelőszövetkezetből gépkocsival hozták be a lányokat, aszszonyokat. Nagy volt az izgalom, hisz az utasok egy része még nem járt hazánk határain túl, történelemből, filmekből és regényekből ismeri például Leningrádot, Moszkvát. A különvonat utasait Nyári Sándor, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának titkára meleg szavakkal búcsúztatta. Jó utat, kellemes szórakozást kívánt a barátsági vonat résztvevőinek s őszinte üdvözletét küldte a közelgő ünnep alkalmából a szovjet nőknek. Auter Róza