Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

Csehszlovák—nyugatnémet megállapodás A függőben levő európai po­litikai problémák közül egy megint közel került a tartós megoldáshoz: eredményesen be­­fejeződtek Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság tárgyalásai a két ország vi­szonyának rendezéséről. Napja­ink általános politikai fejlődé­sének irányzataiból arra követ­keztethetünk, hogy a tárgyalá­sokra kidolgozott szerződéster­vezet parafálása, aláírása, majd életbe léptetése a tervezett ütemben végbemegy. A megállapodás tartalmát nem tették közzé, arra — a nemzetközi szokásoknak meg­felelően — a parafáláskor ke­rül sor. Az előzetes vitaanya­gokból, tárgyalási tematikából azonban tudni lehet, hogy a megállapodás célja: a münche­ni egyezmény érvénytelenítése, a két ország általános kapcso­latainak rendezése azoknak az a­lapelveknek megfelelően, ame­lyek szerint a Német Szövetsé­gi Köztársaság már korábban rendezte kapcsolatait a Szov­jetunióval és Lengyelországgal. A mostani megállapodás te­hát nemcsak két különböző tár­sadalmi rendszerű szomszédos ország viszonyában teremt új­­ helyzetet, hanem hozzájárul a Kelet és Nyugat közt 1970 óta tartó normalizálási folyamat kiszélesítéséhez. Ez a folyamat a szovjet—nyugatnémet szerző­dés megkötésével kezdődött, a lengyel—nyugatnémet egyez­ménnyel, a négy nagyhatalom­nak Nyugat-Berlinről szóló meg­állapodásával folytatódott, majd az NDK és az NSZK alap­­szerződésének megkötésével ér­kezett el az egyik legfontosabb állomásához. Valamennyi em­lített nemzetközi megállapodás közös vonása, hogy a második világháború után kialakult hely­zetet realitásként fogadja el, tiszteletben tartja a határokat, lemond az erőszak alkalmazá­sáról és a fenyegetőzésről, szor­galmazza az államok békés egy­más mellett élését, a politikai, gazdasági, tudományos együtt­működést. A csehszlovák—nyugatnémet­i tárgyalások eredményes befe­­j­­ezését az jelenti, hogy ezek az­­ elvei, a közeljövőben újabb két­oldalú szerződés alapjaivá vál­nak Európa békéje és bizton­sága szempontjából nagy jelen­tőségű fejlemény ez. Jelentős állomás a helsinki konzultáción Az európai biztonsági és­ együttműködési értekezlet elő-­­­készítése jelentős állomásához­­ érkezett : a 34 résztvevő ország képviselői elfogadták az álla­mok közötti kapcsolatokat sza­­­­bályozó tíz alapelv szövegét. Ezzel kidolgozták a konferen-­ cia meghatározó jelentőségű do-­­kumentumát, amely természe-­ tesen még a kormányok jóvá­hagyására vár. A konzultáció munkabizott­sága csütörtökön folytatta a 3. napirendi pont (kulturális­­ együttműködés) több részterüle­tének szerkesztését, az ügyrendi munkacsoport a konferencia résztvevőiről szóló egyeztetett munkaokmányt tárgyalta. Ideológiai együttműködési szerződés az MSZMP és a LEMP köztül Varsóban csütörtökön aláírták az MSZMP és a LEMP Közpon­­­ ti Bizottsága ideológiai együtt-­­­működési szerződését. A meg-­­ állapodást az MSZMP részéről , Aczél György, a PB tagja, a­­ KB titkára, a LEMP részéről, pedig Jan Szydlak, a PB tagja,­­ a KB titkára írta alá. " Japán urániumot vásárol a Szovjetuniótól Kan az Egyesült Államokból szerezte be az atomerőművei-­­ nek üzemeltetéséhez szükséges dúsított urániumot. Japán gaz-­­ dasági körökben azonban az utóbbi időben az a vélemény került elő­térbe, hogy Japán ak­kor jár el helyesen, ha nem ki­zárólag az Egyesült Államokra támaszkodik fokozódó uránium­­szükségletének kielégítésében. Ezt a véleményt támasztják alá azok a japán becslések, ame­lyek szerint a nyolcvanas évek­ben, amikor általánossá válik az atomerőművek alkalmazása, világszerte dúsított uránium­hiánnyal kell számolni. Érthe­tő tehát, hogy Japán új nyers­anyagforrások után néz békés célokat szolgáló atomerőműve­inek dúsított urániummal való ellátása érdekében — mutat­nak rá japán politikai és gaz­dasági körökben. A hét végén japán küldöttség­­ utazik a Szovjetunióba, hogy tárgyalásokat folytasson szov­jet dúsított uránium japán im­portjának lehetőségéről. Eddig Japán csaknem száz százalék- Nixon és Pompidou megbeszélése Reykjavikban Reykjavik­­ Csütörtökön délelőtt kezdőd­tek meg Nixon,Pompidou meg­beszélései. Előzőleg mindkét államfő udv­­­variassági látogatást tett Kristian Eldjarn izlandi köz­­társasági elnöknél, aki az al­kalmat arra használta fel, hogy megvilágítsa kormányának ál­láspontját a brit—izlandi ten­gerjogi vitában. Nixon — mi­ként Ronald Ziegler elnöki saj­tótitkár később újságíróknak el­mondotta — udvariasan kitért az állásfoglalás elől, hangsú­lyozva hogy az Egyesült Álla­moknak mindkét érintett ország NATO-szövetségese és barátja. Reményét fejezte ki, hogy a vitás kérdéseket sikerül békés­­ úton rendezni. Pompidou fran­­­­cia államfő véleményét külügy-­­ minisztere, Michael Jobert is i­­­mertette, mondván hogy Fran­ciaország rokonszenvel viselte­­tik egy olyan kis ország állás- i pontja iránt, amelynek gazda­sági élete nagymértékben a ha­­­­lászattól függ. Nixon és az izlandi vezetők­­ megbeszélésének másik kényes­­ pontja a szigeten található amerikai támaszpont ügye volt. A bázis fenntartása a 210 ezres lakosság jelentős részének tilta­kozását váltja ki. Az amerikai elnök azzal igyekezett e tilta­­­­kozást csillapítani, hogy méltat­­j­­a Izland jelentős szerepét az Atlanti Szövetség „védelmi há­­­lózatában’’. . Az első szovjet főkonzul Nyugat-Berlinben Jurij Sarkov, a Szovjetunió első nyugat-berlini főkonzulja — képünkön újságírók gyűrűjé­ben — megérkezett állomáshelyére. (Telefotó—Al*—MTI—RS) Megkezdődött a KGST szabványügyi állandó bizottságának budapesti ülése Csütörtökön a Gellért Szállóban megkezdődött a KGST szab­ványügyi állandó bizottság 32. ülése. Az egyhetes tanácskozá­son részt vesznek a KGST tagor­szágoknak és a KGST szab­ványügyi intézetének küldött­­ségei, valamint a nemzetközi­­ szabványügyi szervezet (ISO)­­ képviselője. Az eseménysorozat alkalmá­val dr. Olajos József elm­ondot- t­ta, hogy a most először Buda­­­­pesten ülésező állandó bizott­­­­ság vizsgálja meg és hagyja­­ jóvá a 14 ágazat állandó bizott­sága tárgyalásainak eredményét. Eddig körülbelül kétezer szab­­ványajánlást fogadott el a­­ szabványügyi állandó bizottság (SZAB). A Zsiguli programban megvalósított munkamegosztás sikeréhez is például jelentősen hozzájárult a szabványosítási­­ munka. A szabványosítási szak-­­­emberek jelenleg az európai­­ energiahálózat (gáz- és olajháló- , zat) elektromos rendszer össze-­­ kapcsolásának műszaki feltéte­lein, valamint a nemzetközi víz- és levegőszennyeződés egy­séges elhárítási szabályain dol-­­ goznak. A SZAB budapesti ülésén­­ mintegy 50 új szabványajánlás elfogadásáról tanácskoznak a részvevők. (MTI) A KGST-országok műszaki és természettudományi egyesületei a közös környezetvédelemért A KGST-országok műszaki és­­ természettudományi egyesüle­­­­teinek képviselői a napokban Budapesten elfogadták azt a tervezetet, melynek alapján a MTESZ 1975-ben nemzetközi környezetvédelmi szimpóziumot szervez. A szimpózium előké­szítő bizottságának vezetője, dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, a bizottság eddigi mun­kájáról és a környezetvédelmi feladatokról tájékoztatta az MTI munkatársát. ■Néhány szocialista ország mű­szaki és természettudományi szövetségeinek vezetői a múlt­­ évben elhatározták: közös tár­sadalmi tevékenységüket egyre inkább a KGST integrációs program megvalósításának szol­gálatába állítják. A fontosabb feladatokat a nemzetek egymás között felosztották, így a MTESZ-re hárult a környezet­­védelemmel kapcsolatos közös munka megszervezése. A MTESZ tanácskozás előkészítő bizottsága már összeállította azokat a témaköröket, amelye­ket a két év múlva sorra kerülő szimpóziumon vitatnak meg a résztvevő országok. Egyik téma­kör :a környezetfejlesztésnek és -védelemnek a szocialista terv­­gazdaságban elfoglalt helyzetét veti fel. A szocialista országok­ban szigorú követelmény, hogy a környezet károsítása nélkül oldják meg a gazdasági terme­lés növelését. A Német Demok­ratikus Köztársaságban s a Szovjetunióban pedig a népgaz­dasági tervezésnél elbírják, hogy vegyék számításba a kör­­nyezetvédelemre fordítandó költségeket, s a jelek szerint a következő ötéves tervben a magyar tervgazdálkodásban is helyet kaphat majd a környe­zetvédelmi költségelőirányzat. Amint azt a másik kidolgo­zásra váró témakör is mutatja, a környezetvédelemhez nemcsak pénz kell, hanem a közvéle­mény korábbi felfogásának megváltoztatása, tudatformálás is. A termelés növelésével és a fogyasztási cikkek bővülő vá­lasztékával több hulladék is ke­letkezik. A sok eldobandó hasz­nálatlan anyag felgyülemlésé­nek csak fegyelmezett maga­tartással lehet elejét venni. A városok minden lakójának kö­zösségi szellemben kell a sző­kébb környezet védelméről gon­doskodni a házak között és a kirándulóhelyeken egyaránt. A szimpóziumon külön téma­körben tárják majd­ fel a részt­vevők, hogy a műszaki és ter­mészettudományi egyesületek szövetségei hogyan segíthetik társadalmi munkájukkal a kör­nyezetvédelmet. Koszorúzás a Magyar Hősök Emlékművénél A dr. G. S. Chillon-nak, az Indiai Népi Kamara elnökének vezetésével hazánkban tartózko­dó indiai parlamenti delegáció csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Az ünnepé­lyes aktuson részt vett dr. Be­­resztóczy Miklós, az országgyű­lés alelnöke, Pesti Endre vezér­őrnagy, Budapest helyőrség­parancsnoka, ott voltak a Kül­ügyminisztérium és a Fővárosi Tanács magas rangú képviselői, s eljött C. B. Muthamma, az In­­diai Köztársaság budapesti nagykövete. A küldöttséget délelőtt hiva­talában fogadta Apró Antal, az országgyűlés elnöke; megkez­dődtek a tárgyalások a hivata­los baráti látogatáson hazánk­ban tartózkodó indiai parlamen­ti delegáció és a magyar or­szággyűlés képviselői között (MTI) Újabb problémák a Skylab-on Houston Újabb energiaellátási problé­mák jelentkeztek a Skylab ame­rikai űrhajón, amelynek nap­elemei a beszorult szélmalom­­szárny miatt amúgy is csak fél teljesítményt tudnak nyújtani. A napelemeken kívül az űr­laboratóriumban még 18 áram­­fejlesztő telep működött, ezek közül egy azonban már az in­dításkor felmondta a szolgála­tot, további négy pedig szerdán kapcsolási hiba miatt esett ki az áramszolgáltató rendszerből. A földi irányítóközpont elővi­gyázatosságból leállította a csü­törtökre tervezett tudományos program egy részét — az űrha­jósok egyelőre nem folytatják a természeti kincsek felmérését és nem továbbítanak­­ felvételeket a Földre. A Skylab parancsnoka, Conrad sürgette a földi ellenőr­zést: adjon utasítást a napele­meket tartalmazó beszorult szél­malomszárny kiszabadítására.

Next