Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

Kádár János Nyíregyházán és Fehérgyarmaton (Folytatás az 1. oldalról) fogadtatásért. Kifejezte örömét, hogy ellátogathatott a gyárba, ahol igen jó benyomásokat szer­zett. Elmondta, hogy az ott végzett munka nem ismeretlen számára, hiszen annak idején gyakran megfordult a régi roggyanta­­áru gyárban, tisztában van a szakma nehézségével. A fejlő­dést mutatja, hogy az új nyír­egyházi gyáregységben lényege­­sen megváltoztak a múlthoz ké­pest a munkakörülményeik­. Az ember itt a szocialista építés va­lóságos megtestesülésével talál­kozik: nemcsak új falak, korsze­­­rű technikai berendezések épül­tek, hanem formálódott az em­berek, a dolgozók szocialista tu­data is. Az üzemlátogatás után Kádár János megtekintette Sóstófürdőt, majd a Jósa­ városi új lakótele­pet, ahol 1970 óta 2 200 korszerű lakás épült, és az V. ötéves terv­ben megépítendő további 1 200 lakáshoz máris közművesített terület áll rendelkezésre. Kádár János délután Nyír­egyházáról Fehérgyarmatra utazott. Útközben rövid időre megszakította útját az 1969-ben várossá nyilvánított Mátészal­kán. A város új, keleti lakóte­lepén Forgács András, a váro­si pártbizottság első titkára, Dancs József, a járási bizott­ság első titkára, országgyűlési képviselő, Lánczi János, a vá­rosi tanács elnöke, dr. Szabó József, a megyei tanács járási hivatalának elnöke fogadta a Központi Bizottság első titká­rát. Az egybegyűlt, több száz helybeli lakos meleg ünnep­lésben részesítette, tapssal, vi­­rágcsotárokkal köszöntötte Ká­dár Jánost, aki rövid sétát tett­­az új lakótelepen, s megismer­kedett Mátészalka mai arcula­tával. Az 1970-es árvizet köve­tően nagyarányú építkezés kez­dődött itt a károk helyreállí­tására, s azóta csaknem ezer lakás épült. Fehérgyarmatom a Győzhe­tetlen Brigád Termelőszövetke­zetbe látogatott el a Központi­ Bizottság első titkára, akit a közös gazdaság központjában Gulácsi Sándor, a­­járási párt­bizottság első titkára és a tsz vezetői fogadtak. Dányádi László, a termelő­­szövetkezet elnöke tájékoztatót adott a 25 éves múltra vissza­tekintő közös gazdaság életéről, munkájáról. Szólt arról, hogy a szövetkezet fejlődését megsza­kította az 1970-es árvíz, amely tetemes károkat okozott a kö­zös gazdaságban is. Az árvíz­­károsultak támogatására meg­nyilvánult országos segítőkész­­ség a fehérgyarmatiakat is hoz­zásegítette az élet újrakezdésé­hez, az újjáépítés és a helyre­állítási munkák mellett a ter­melés megindításához, megala­pozásához, s az utóbbi évek­ben jelentős fejlődés követke­zett be a gazdaságban. Kerekes Lajos, a pártszerve­zet titkára a termelőszövetke­zet pártéletéről tájékoztatta a Központi Bizottság első titká­rát. A találkozó után a Központi Bizottság első titkára megtekin­tette az 1970-es árvizet követő újjáépítő munka eredményeit. A Május 14.­ téren, amely már nevében is a pusztító árvízen aratott győzelmet jelképezi, 192 lakásos, többszintes épület-­­ tömb emelkedik. Ennek egyik­ bejárata előtt Hakl­­k Józsefi ÁFÉSZ-dolgozó szívből jövő sza­vakkal mondott köszönetet a párt és a kormány gyors segít­ségéért, amely visszaadta a már­már reményét vesztett lakos­ság hitét a jövőben, és az el­vesztett hajlék­helyébe korsze­rű, új otthonhoz juttatta a föl­dönfutóvá lett embereket. Meg­hívta Kádár Jánost, tekintse meg lakását. Az első­­ titkár örömmel tett eleget a szíves meghívásnak és a szépen be­rendezett lakásban érdeklődött az ismét révbe jutott kis csa­lád életéről. Majd Kádár János a Kossuth téren megtekintette az árvízi emlékművet, Szomor László szobrászművész munkáját, a végigsétált a község főterén. Több száz főnyi lelkes tömeg kísérte útján és amikor köszö­netet mondott a kedves meg­nyilvánulásért, sűrűn hangzott: „Viszontlátásra, Kádár elvtárs!” Kádár János, az esti órákban visszautazott Nyíregyházára. (MTI) Tovább folytatódott Brezsnyev és Kissinger tárgyalása MOSZKVA Újabb megbeszélést tartott szerdán este Moszkvában Leo­­nyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, Gromiko külügyminiszter és Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. Kissinger vasárnap este ér­kezett a szovjet fővárosba, s az eddig közzétett hivatalos je­lentések szerint az amerikai— szovjet kapcsolatok áttekintésén kívül több fontos nemzetközi kérdésről tárgyalt, a szovjet ve­zetőkkel, Leonyid Brezsnyevvel és Andrej Gromikóval tartott hétfői és keddi eszmecseréi al­kalmával megvitatta az euró-­­­pai biztonsági konferenciával­­ kapcsolatos időszerű kérdése-­­­ket, valamint a többi európai­­ témát, beleértve a haderőcsök-­­ kentési tárgyalások helyzetét is. S Brezsnyev, Gromiko és S Kissinger eddigi, mintegy húsz­­ óra tiszta tárgyalási időt tar­­­ ta­lmazó megbeszélésein szóba került a stratégiai fegyverzet­korlátozási tárgyalások helyze­te, és kilátásainak kérdése, va­lamint a közel-keleti helyzet. Az amerikai külügyminiszter szerdán fogadáson látta vendé­gül Andrej Gromikót. Ebből az alkalomból pohárköszöntők hangzottak el.­­ Moszkvában úgy tudják, hogy a most folyó szovjet—amerikai­ tárgyalások csütörtökön délelőtt fejeződnek be. Kissinger csü­törtökön Londonba utazik, s Wilson miniszterelnök fogadja. A moszkvai tárgyalások ered­ményeiről előreláthatólag köz­leményt adnak ki. (MTI) Magyar küldöttség utazott a stockholmi Vietnam-konferenciára Vass Istvánnénak, az Orszá­gos Béketanács alelnökének ve­zetésével magyar békemozgal­mi küldöttség utazott Stock­holmba a hét végén megrende­zésre kerülő nemzetközi Viet­­nam­-k­onferenciára. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek! Kertészkedők! A zöldségfélék korai termesztéséhez a műanyag hajtatóberendezéseket, a tároláshoz, a szállításhoz rakodólapokat, műanyag­ ládákat, rekeszeket, fóliacsomagoló gépet egy helyen szerezzék be! Faládák és rekeszek kölcsönzése Gyümölcs­ zöldség Göngyölegellátó és Gyártó Országos Szövetkezeti Vállalat Budapest, VII., Baross tér 19. Levélcím: 1426 Budapest, pf.: 12. Telefon: 410—891. Telex: 22—4685. A Szíriai—izraeli csapatszétválasztások diplomáciai tevékenység középpontjában A közel-keleti diplomáciai te­vékenység középpontjában vál­tozatlanul a szíriai—izraeli front helyzetének rendezésére tett erőfeszítések állnak. Ennek jegyében találkozott kedden Kairóban Iszmail Fah­­mi egyiptomi külügyminiszter Herman Eilisszel, az Egyesült Államok kairói nagykövetével. Megbeszéléseik középpontjá­ban a szíriai—izraeli csapatszét­választás kérdései álltak. A Golan-front helyzetére keddi beszédében Mose Daijan izraeli hadügyminiszter is ki­tért. Kijelentette: a hét végén Washingtonban megbeszéléseket folytat Henry Kissinger ameri­kai külügyminiszterrel az izra­eli és szíriai egységek szétvá­lasztásáról. Dajan kifejezte re­e­ményét, hogy a közvetett wa­shingtoni tárgyalások ered­ménnyel járnak, de fenyegető­­leg hozzátette, hogy az izraeli csapatok a tárgyalások idején is „teljes készültségben ma­radnak”. A szíriai-izraeli fronton ked­den sem szüneteltek az ellen­ségeskedések; a 15. egymást követő napon robbant ki újabb fegyveres incidens, ezúttal a front középső szakaszán. A lö­völdözés gyorsan átterjedt a tűzszüneti vonal északi részére is, két száb­ad katona és négy polgári személy — köztük két gyermek — halálát okozva. A Szíriád tüzérség az izraeli ak­­cióra válaszolva irányított tá­madást intézett az izraeli csa­patok harcálláspontjai és tü­zérségi állásai ellen. A NEFB ülése Szerdán 24 órán belül máso­dik alkalommal ülésezett Sai­gonban a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság négy kül­döttségvezetője. Az ülésen vég­leg­es formába öntötték a Cai Lay-i elemi iskola ellen inté­zett támadás ügyében indítandó vizsgálattal kapcsolatos végre­­hajtási utasításokat. A Reuter saigoni tudósítása szerint a NEFE valószínűleg csütörtökön kezdi meg helyszí­ni vizsgálatát a Mekong delta­­vidékén fekvő Cai Layban. Karjalainen júliusra javasolja az európai biztonsági értekezlet megtartását HELSINKI Ahti Karjalainen finn külügy­miniszter az STT finn hírügy­nökségnek adott nyilatkozatá­ban állást foglalt amellett, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia harmadik szakaszát a legmaga­sabb szinten tartsák meg, és ha lehetséges, már július hó­napban. Úgy vélekedett, hogy el kellene kerülni a második szakasz fölösleges elnyújtását. „Ami a technikai előkészü­l­­eteket illeti, Finnország felké­szült az ülésszak júliusi meg­tartására” — hangsúlyozta a külügyminiszter.­­ A finn kor­mány már kellő időben meg­kezdte az előkészületeket, hogy a részt vevő országok kívánsá­gának megfelelően bármikor meg lehessen valósítani azt a határozatot, amelyet Genfben hoznak a biztonsági konferen­cia harmadik szakaszának idő­pontjára vonatkozólag. il magyar—szovjet államközi kapcsolatok felvételének negyvenedik évfordulójára Az orosz proletariátus 1917. évi győzelme a világ munkás­­mozgalma­ fejlődésének belát­hatatlan lehetőségeit teremtette meg. A szovjet példa nyomán — már két év múlva — 1919-ben megalakult a Magyar Tanács­­köztársaság. A kezdeti alapozá­si nehézségekkel küzdő és az intervenció ellen harcoló ifjú Szo­vjet-Oroszország akkor még nem tudott olyan hathatós fegy­veres segítséget nyújtani, hogy az első magyar proletárdiktatú­ra leküzdhesse a támadó közép- európai ellenforradalom túlere­jét. De fennállása óta sohasem szűnt, meg — a proletár inter­nacionalizmus eszméitől vezé­reltetve — segítséget nyújtani a haladásért, a felszabadulásu­kért harcoló népeknek. Ez az internacionalista elkö­telezettség jellemzi a későbbiek során is a Magyarországhoz fű­ződő államközi kapcsolatok ala­kulását. A magasabb rendű, távlati politikai célok érdeké­ben a Szovjetunió mindig felül­emelkedett a magyar ellenfor­radalmi rendszer vezetőinek el­lenséges magatartásba mereve­dő, a kommunizmus visszatéré­séből rettegő, a szocialista, kom­munista dolgozókat, forradal­márokat üldöző, pusztító, reak­ciós politikáján. A magyar—szovjet államköz kapcsolatok alakulását lényegé­ben a következő három kaszra tagolhatjuk: a)­ a Ta­nácsköztársaság leverésétől az 1934-ig terjedő időre; b) a dip­lomáciai kapcsolatok felvételé­től (1934-től) a felszabadulá­sig; c) és az 1945. április 4-e után kialakult szövetséges­ vi­szony idejére. • • • Az első időszakra a dühöngő magyar antikommunista fehér­terror megfékezésére irányuló szovjet törekvés jellemző. Csi­­cserín szovjet külügyi népbiztos már 1920. augusztus 14-én (ez az első hivatalos érintkezés!) erélyes hangú táviratban tilta­kozik a volt magyar népbizto­sok, tanácsköztársasági politi­kusok és az itt levő szovjet ál­lampolgárok üldözése, bírósági elítéltetése miatt. A szovjet diplomácia mindig határozottan és kitartóan küzdött a halálra ítélt, bebörtönzött, vagy a ki­cserélési jegyzéken feltüntetett magyar kommunisták meg­mentéséért. A Horthy-rezsim uralkodó kö­­reinek — Európában legszélső­ségesebb — ellenforradalmi ma­gatartására utal az a körülmény is, hogy noha a párizsi béke­­konferencia diktátumait Szov­­jet-Oroszország nem ismerte el, a normális diplomáciai kapcso­latok felvételéről Horthyék hal­lani sem akartak a húszas évek elején. Pedig 1924-ben mér több ország (Anglia, Olaszország, Franciaország, Kína, Ausztria, Görögország, Svédország és 1925-ben Japán) elismerte a Szovjetuniót. Berlinben ugyan folytak ilyen irányú magyar—szovjet tárgya­lások is. A kölcsönös gazdasági előnyöket tartalmazó megálla­podás feltételeit is kidolgozták. (Pl. kereskedelmi téren a Szov­jetunió biztosítani akarta a leg­nagyobb kedvezmény elvét; szovjet megrendelések követ­keztében csökkent volna Ma­gyarországon az ipari munka­­nélküliség; javult volna a ma­­gyar ipar szénhidrogén ellátá­sa, illetve egyéb nyersanyag importjának gondja stb.) Horthy azonban nem engedte a nemzetgyűlés elé ezt a terve­zetet. Félt a racionális gazdasá­gi lehetőségek meggyőző hatá­sától. Mint mondotta: „El sem tudom képzelni a megállapodá­sok oly tartalmát, mely engem arra késztetne, hogy azokhoz hozzájáruljak”. Sikerült is el­odáznia — a magyar nép érde­kei ellenére — egy évtizeddel az államközi kapcsolatok ren­dezését. A Bethlen-kormány ugyanis nem terjesztette a par­lament elé ratifikálásra a szer­ződést. • * * Negyven évvel ezelőtt — 1934. február 4-én — azonban kény­telen volt a Gömbös-kormány a rendezés­­ útjára lépni. (Mint­hogy ekkor már a kisantant ál­lamai is rendezték viszonyukat a Szovjetunióval.) A diplomá­ciai kapcsolatok felvétele lehe­tővé tette a közvetlen tárgyalá­sokat, a gazdasági, kereskedel­mi tevékenység kialakulását. Az ellenforradalmi kormány azon­ban még ebben a helyzetben is gátolta a két állam normális viszonyának kialakulását. A pénzügyi, kereskedelmi, szállítás

Next