Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

Baráti köszöntő !A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa meghívására ma baráti látogatásra hazánkba ér­kezik Josip Broz Tito, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnö­ke, Tito elnök személyében nagyra becsült, kedves vendéget üdvözlünk és látogatásától azt reméljük, hogy az utóbbi évek­ben egyenletesen és dinamiku­san fejlődő magyar—jugoszláv kapcsolatok tovább szélesednek. Legutóbb tavaly júliusban voltak magyar—jugoszláv ma­gasszintű tárgyalások, amikor Kádár János, az MSZMP KB első titkára Brioniban Tito el­nök vendége volt. Az akkori tárgyalásokról kiadott közle­mény hangsúlyozta, hogy „va­lamennyi feltétel és lehetőség adott a baráti, jószomszédi vi­szony további erősítéséhez, a két ország gazdasági együttmű­ködésének szélesítéséhez, a ha­tármenti területek kapcsolatai­nak fejlesztéséhez, a kulturális együttműködés kiterjesztéséhez, a tudományos és műszaki vív­mányok cseréjének további nö­veléséhez, valamint a kölcsö­nösen érdeklődésre számot tartó egyéb területeken folyó együtt­működés kiterjesztéséhez”. Tavaly volt tíz éve, hogy a két ország közös gazdasági te­vékenységét hosszú távú állam­közi egyezménnyel, a Magyar— Jugoszláv Gazdasági Együttmű­ködési Bizottság létrehozásával intézményesítették. Ez a tíz év hatalmas fellendülést eredmé­nyezett. Az árucsere értéke megháromszorozódott, az 1962. évi 37 millió dolláros forgalom 134 millióra növekedett, tavaly pedig már 160 millió körül moz­gott. Az 1971—75. évi időszak­ban 630 millió az előirányzat, ami a korábbi ötéves időszak­hoz képest 70 százalékos emel­kedést jelent Igen jelentős a kishatárforgalom — ezen az úton évi tízmillió dollár körüli érték cserél gazdát. A gazdasági együttműködés magasabbrendű formái is jelen­tős eredményt mutatnak, bár e téren még bőségesen vannak feltáratlan tartalékok. A ma­gyar—jugoszláv bankkonzor­cium komoly segítséget nyújt az ipari kooperációra szánt költségek előteremtéséhez. Je­lentős ipari együttes vállalkozá­sok léteznek már, vagy vannak kialakulóban a timföldiparban, a vegyiparban, a cellulóze­­gyóm­ásban, az építőiparban, a vízgazdálkodásban, az Adria kőolajvezeték létrehozásában, továbbá a műszaki-tudományos tapasztalatok cseréjében. Lehe­tőségek vannak a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fej­lesztésére is. Az ALUTERV például terveket dolgoz ki egy 600 ezer tonnás évi kapacitású boszniai timföldgyár felépíté­séhez, a Ganz Villamossági Mű­vek pedig 46 villamos motor­vonat szállítására kötött szer­ződést a jugoszláv szövetségi vasutakkal. A Jugoszláviából jövő importban korábban a nyersanyagok voltak többség­ben, az utóbbai évek során azon­ban előretört az ipari termékek behozatala. Jugoszlávia nem tartozik gaz­dasági vagy katonai tömbökhöz, el nem kötelezett külpolitikát folytat. Ebben a politikában azonban nem valami közöm­bösség uralkodik napjaink leg­fontosabb világpolitikai esemé­nyei iránt, hanem határozottan és egyértelműen antiimperia­­lista jellegű. Jugoszlávia rend­szeresen állást foglalt a viet­nami béke megteremtése mel­lett, támogatja az arab népek igazságos harcát, síkraszáll a nemzeti felszabadító mozgalmak mellett és elítéli az újgyarma­tosítás valamennyi formáját. 1973 szeptemberében Tito elnök az el nem kötelezett országok algíri csúcstalálkozóján azt a gondolatot fejtette ki, hogy ezeknek az országoknak szerepet kell vállalniuk a világ égető kérdéseinek megoldásában, s fel kell lépniük az ellen, hogy a reakciós erők kerekedjenek fe­lül, terror­rendszereket hozza­nak létre és helyi háborúkat robbantsanak ki. A mai napon szeretettel kö­szöntjük Tito elnököt, feleségét, és a kíséretében levő jugoszláv személyiségeket Kellemes ma­gyarországi tartózkodást és a hi­vatalos tárgyalásokon eredmé­nyes munkát kívánunk. Tudományos egyesületi kitüntessek A Gépipari Tudományos Egye­sület nemrég megtartott jubi­leumi közgyűlésén hat Békés megyei egyesületi tag kapott kitüntetést kiemelkedő társadal­mi tevékenységéért. „Egyesületi Érem” kitüntetést kapott Bodor István, Hámori János és Nagy Károly. A „Gépipar Kiváló Dol­gozója” lett Zám András, a GTE gyulai csoportjának alelnöke, ketten pedig — Áfra Gyula és Bényei István — a Kohó- és Gépipari Minisztérium elismerő oklevelét érdemelték ki az egye­sületi munkában elért eredmé­nyeikkel MÁI KÖVETENDŐ KEZDEMÉNYEZÉS (3. oldal) JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK (5. oldal) JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR (6. oldal) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet fogadott el az alsó és középfokú oktatási-neve­lési intézmények vezetésének határozott időre szóló ellátásáról. A törvényerejű rendelet sze­rint ezen intézmények vezetői megbízatásukat meghatározott időre — öt tanévre — kapják. A megbízatás további öt tanévre több ízben meghosszabbítható. Az Elnöki Tanács meghallgatta és elfogadta az országos választási elnökség beszámolóját az 1974. évi április 21-én tartott időközi választá­­sokró. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel, választott meg és hívott vissza. (MTI) Fontos határozatokat hozott a kormány Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Fock Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének jelentését a ma­gyar párt- és kormányküldött­ség április 10. és 12. között Csehszlovákiában tett hivatalos baráti látogatásáról. A két or­szág kapcsolatait a teljes biza­lom, a testvéri együttműködés és kölcsönös megértés jellemzi. A tárgyalásokon valamennyi megbeszélt kérdésben teljes volt a nézetazonosság. A tárgyalások hozzájárultak a két párt és a két ország testvéri együttműkö­désének további szélesítéséhez. Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt a magyar—bolgár gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ápri­lis 18. és 20. között Szófiában tartott 12. üléséről. Megvitat­ták az 1976—1980. közötti idő­szakra szóló népgazdasági ter­vek koordinálását szolgáló ten­nivalókat. Intézkedéseket hoztak az integrációs folyamatok bőví­tésére, valamint a két ország kiegyensúlyozottabb kereskedel­mi forgalmának és a Bulgáriá­ba irányuló magyar idegenfor­galomnak további fejlesztésére. A Minisztertanács a jelentést el­fogadta. . A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudomá­sul vette a külügyminiszter je­lentését Walter Scheeb­ere, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A külügyminiszterek véleménycse­rét folytattak a két ország kap­csolatainak fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdések­ről, és elhatározták több meg­állapodás megkötésének előké­szítését. A kormány megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésén hozott határozatokból adódó állami feladatokat a munkás­­osztály társadalmi szerepének fejlesztésére, helyzetének továb­bi javítására vonatkozó teen­dőkről, valamint a közművelőd­­és fejlesztését szolgáló célkitű­zésekről. A Minisztertanács az intézkedési terveket a közeljö­vőben megtárgyalja a SZOT ve­­zetőivel és azután adja ki ha­tározatát. A Minisztertanács megvizsgál­ta a személyzeti munka tovább­fejlesztéséről 1968-ban hozott határozatának végrehajtását. Megállapította, hogy az általá­ban kedvező hatással volt a személyzeti munka helyzetére és fejlődésére, hozzájárult a veze­tés színvonalának emeléséhez. A kormány most új határozat­ban szabályozta az állami sze­mélyzeti munka rendjelt. Ma­­(Folytatás a 2. oldalon) Háromnapos belgyógyászati tudományos ülésszak Békéscsabán A Magyar Belgyógyász Társa­ság dél- és északkelet-magyar­országi decentruma április 25—27-ig háromnapos tudomá­nyos ülésszakot rendezett Békés­csabán. Ebből az alkalomból nemcsak Békés megyéből, ha­nem a távolabbi vidékekről, így többek között Nyíregyházáról, Kalocsáról, Debrecenből, Kecske­métről, más városokból és me­gyékből is érkeztek belgyógyá­szok az SZMT-székházban ren­dezett tudományos ülésszakra. A résztvevőket a megnyitón Araczki János, a Békéscsabai városi Tanács elnöke köszöntöt­te, majd elsőnek dr. Sarnyai Ferenc, a megyei tanács egészség­­ügyi osztályának vezető­ főorvo­­sa tartott vitaindító előadást. A háromnapos ülésszak alatt egyébként 25 tudományos elő­adás hangzik el. Fő témák töb­bek között: a cukorbetegség ma­gas vérnyomás, a központi ideg­­rendszer betegségének okai, tü­netei, és az alkalmazott gyógy­módok ismertetése. Az előadá­sokat kerekasztal megbeszélések, viták követték. Végre­ megint esik az eső! (Fotó: Deményi

Next